Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-01 / 247. (990.) szám

tn&fWJWAG&x/mMS faSáraap. november f. A kongresszussal kapcsolatban városok közti mérkőzés is volt száz résztvevővel. Azonkívül az orosz fötornán hat csoportban 10—10 játékos mérkőzött, amelynek első helyezettjei a döntőcsoportban küzdöttek az első díjért s a mesteri címért. Ebből a ver­senyből a leningnádá Model került ki elsőnek. A műnk ássa kk ve r seny en 42 résztvevő küz­dött csoportokban, első a leningrádi Sesman. Moszkvában ugyanekkor folyt le a vörös­hadsereg és flotta versenye, 20 résztvevővel, ezen az első dijat Baranow nyerte­A szovjetkormány a moszkvai nemzet­közi versenyből nagy propagandát csinál. Valamennyi külföldi résztvevő ia kormány vendége lesz s Moszkva legszebb hoteljében fognak lakni. Mindenkinek megtérítik a költ­ségeit, . azonkívül pazar dijakat tűztek ki, így az elsődijas 1200 aranyrubelt kap. Capa- btancának és Las'kemek külön igényeit 1000 —1000 dollárral honorálják. Az egész sakk- viliág lázas figyelemmel lesi a moszkvai hí­reket. Mndenki Laskeír és Capablanca páros harcának tekinti a versenyt, bizonyos azon­ban, hogy olyan fényes keretben szállnak sikra ezek a matadorok, aminöre még nem volt példa. Legutóbb Newyork'ban találkozott a két rivális. Capablanca némi indiszpozicióval in­dult, az első fordulóban szenvedett pont­veszteséget a legragyogóbb finissel sem tudta behozni' és így minimális különbséggel második lett Lasker mögött, viszont a Las­ker elleni két játszmában másfél pontot ért el- Ki lesz kettőjük között az első, ez az iz­galmas kérdés. A papírforma szerint mi a verseny vég­eredményét igy képzeljük el: Capablanca, Lasker, Vidmar, Bogoljnbow, Rubinstein, Tőrre, Réti, Marshall. A sakkversenyen azonban a papírforma még soha tisztán nem érvényesült. A Prágai Magyar Hírlap napról-napra részletes jelentésben fog beszámolni a mosz­kvai eseményekről. A verseny ezen a héten kezdődik. Vécsey Zoltán dr. A természet titkaiból A ciklonok és az anticiklonok szerepe a lég- kieserélödésben — Bjerknes norvég me­teorológus uj elmélete az időjóslás alap­jairól — Saját tudósítónktól — Budapest, október 31. Az időjárás kialakulását előidéző jelen­ségek újabb elméleti feldolgozását 3 a kuta­tások uj irányait ismertette a Magyar Me­teorológiai Társaság mai ülésén Róna Zsig- mond dr., a Meteorológiai Intézet európai hi- rii, tudós igazgatója. A rendkívül érdekes s a természet titok­zatos műhelyébe világító előadás Bjerknes norvég meteorológusnak a cik­lonok szerkezetére felállított uj elméle­tével foglalkozott, amelyhez Bjerknes úgy jutott, hogy a napon­kénti időjárás prognózishoz szükséges szin­optikus térképeket nem a légnyomás alap­ján szerkesztette meg, hanem az időjárási helyzetet a levegő áramlási vonalaival tüntette fel. így azután minden ciklonban két, a cik­lon közepén találkozó konvergencia vo­nalat fedezett föl és pedig a már régebben ismert vihar- vagy böe- voanlat s az uj, a ciklon haladását jelző Irány- vagy kurzus-vonalat. A konvergencia vonalak, az egész Föld pólusa körül végigfutó diszkonituitási felület­nek a föld színével való metszésvonalai, amelyek a magasabb földrajzi szélessségben a keletről mozgó hideg sarki levegőt a meleg nyugati, a mérsékelt égövben uralkodó lég­áramlástól választják el. Erről a „poláris frout“-nak nevezett vo­nalról indulnak ki az időjárás milyen­ségéi befolyásoló ciklonok és anticiklo­nok, amelyek Bjerknes szerint az említett diszko­nituitási felületnek hullámzásából erednek. Ezek az időjárás változékonyságát előidéző ciklonok csoportosan s többnapos időközök­ben lépnek fel, amit Bjerknes a sarki front deformációzából és áthelyeződéséből ma­gyaráz. Ámbár ez az elmélet a tapasztalati té­nyekkel összhangban áll, a ciklonok keletke­zésének más magyarázatai is vannak- így például Exner eredetüket a poláris fronton bekövetkezett hideg betörésekre vezeti visz- sza. A Bjerknes-féle elmélet a poláris front felállításával, a meteorológiai tudományok terén nagy haladást jelent, mert a ciklonokat és anticiklonokat az általá­nos légcirknláclóba mint olyan tényező­ket illeszti be, amelyek a subtrópusi vi­dékek és a sarki tájak közötti hatalmas arányú légkicserélddést közvetítik* Itassa polgársága tántorithatatlanul a magyarság isiién Az iparosság már a választás alatt mégkapta a kormánytámogatásból a leckét — A zsidó­ság szeparatizmusa nem reálpolitika — A P. M. H. eredeti riportja — Kassa, október 29. Még csak két nap választ el a választási naptárnak attól a terminusától, amely a je­lölőlisták beadására van kitűzve. A pártszer­vezetek lázas buzgalommal gyűjtik az aláírá­sokat, sőt a nemzeti szocialista párt már kedden elsőnek benyújtotta jeilölőtisfájáí, amelyen első helyen Smrz kassai cseh alpol­gármester szerepel. A Magyar Nemzeti Párt iránt Kassa vá­lasztópolgárai között hatalmas az érdeklő­dés, mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az a körülmény, hogy a szükséges 100 aláírás már az első napon meg volt és másnap már Rimaszombatból futott be egy 180 aláírással ellátott lista. Hogy Kassa választópolgárainak fölfogá­sát a választásokkal kapcsolatban megismer­jem, fölkerestem a magyarság különböző tár­sadalmi osztályainak képviselőit. A magyar iparosság és kereskedői osztály fölfogásáról a következőkben infot matek: — Az iparos- és kereskedőosztálynak, ennek a speciálisan két polgári osztálynak külön politikai pártban való megszervezése teljesen elhibázott lépés és előnyök helyeit csak hátrányokat jelent a magyar iparos- és kereskedőosztályra. Az iparosnak és keres­kedőnek politikai és gazdasági érdeke meg­egyezik a fogyasztó közönségnek, Kassa vá­ros magyar polgárságának érdekeivel. A ma­gyar iparos és kereskedő a magyar polgár­ból és munkásból él, hiába orientálódik tehát az iparos és kereskedő a cseh közönség felé. az nem fog tőle vásárolni. Mit akarnak elérni a magyar iparosok és kereskedők azzal, ha a cseh <parospáríba belépnek? Azt hiszik talár?, hogy ezen­túl a közszóllitások és a közmunkák bő­ségszaru jából fognak habzsolni? Hogy mennyire pártfogolják a magyar ipa­rosokat és kereskedőiket a közmunkáknál a választási kampány alatt is, amidőn pedig port hintenek az emberek szemére, arra egy jellemző esetet hozok föl: — A szlovenszkói nyonidatulajdonosok országos grémiuma megállapodott Dölejs miniszteri tanácsossal a választási nyomtat­ványok szállításit módozataira és árára vo­natkozólag. A megállapodás érteimében min­den zsupa a körletéhez tartozó grémiumnál rendeli meg a nyomtatványokat. A megálla­podás értelmében a kassai grémium tagjai fölkeresték Bernovsky kormánytanácsost, aki azt közölte a grémiumhoz tartozó kilenc kas­sai nyomdaüzem képviselőivel, hogy a pozsonyi minisztérium utasítása sze­rint a szükséges nyomtatványokat a kas­sal államnyomdában tartozik megren­delni és csak abban az esetben adhatja ki a gré­miumnak a munka egy részét, ha a teljes végzendő munkát az államnyomda nem tud­ná ©látni. — így rúgnak föl fix megállapodásokat, igy tesznek tönkre nagy adókat fizető és nagy családokat föntartó helyi nyomdaüze­meket. — Hát valóban olyan naivak lennének a kassai iparosok és kereskedők, hogy mint a gimplilk, lépre engedik magukat csalni? Hát elhiszik-e, hogy az a Gsernok Máté, akinek rendőrségi besugásaira 1920-ban magyar ke­reskedőket és iparosokat csukták be, akinek följelentésére magyar korcsmarosoktól és trafikosoktól vonták be a licenoet, hogy az a Gsernok Máté a magyar kereskedőknek és iparosoknak érdekeit egy pillanatra is komo­lyan venné? — A cseh iparospártban nincs helyük a magyar kereskedőknek és iparosoknak. Ott nem nyernének semmit. De ha szem­be fordulnak gazdájukkal, a magyar pol­gári osztállyal, frontot mernek csinálni fogyasztóközönségükkel szemben, olyan társadalmi bojkottot hívnak ki maguk ellen, amelybe elpusztulnak. Csernok Máté majd náluk fogja rendelni cipőjét, ruháját. — Szerencsére a kassai magyar iparos­éi kereskedőosztály tudja, hogy hol a helye. Fogy asz tóközönségé vei együtt ott kel fölso- rakoznia a Magyar Nemzeti Pártnak minden magyart egyesítő lobogója alatt. A magyar zsidóság fölfogásának megismerésére fölkerestük a kassai polgárság egyik kiváló közéleti ténye­zőjét, aki a következőket mondotta: — A magyar nemzet évszázadok óta egyenlő vallási, gazdasági és társadalmi el­bánásban részesítette a zsidót, magyart, szerbet és minden más nemzetiséget. A ma­gyar liberalizmus kifejlődésével a magyar­ság fölvilágosodott vezéreivel együtt a ma­gyar zsidóság harcokat folytatott külön nem­zetisége le vétkezéséért és örömmámorban tombolt akkor, amidőn a magyar nemzet ke­belébe egyenjogú polgárként beléphetett, a nélkül azonban, hogy ősei hitéből egy fikarc­nyit engedni és vallása gyakorlatában magát legkisebb mértékben korlátozni kellett volna. — Magyarországon is akadtak Istócziak, Verhovaiak, Onódyak, de a magyar független bíróság már 1887-ben fölmentette a zsidósá­got az ostoba vádban, míg ellenben úgyne­vezett kul túr nemzetek esküdtbirósága még 1910-ben elítélte Hilsner Józsefet, aki csak egy évtized múlva, éppen Masaryk elnök parancsára nyerte vissza szabadságát. A ma­gyar nemzet az utolsó évtizedben a Romá­niából és Oroszországból ki üldözött zsidók­nak nemcsak menedéket, de szabad hazát és szabad életlehetőséget is adott. A magyar nemzet évszázadokon keresz­tül oly nemeslelküséget tanúsított a zsi­dósággal szemben, amelyet néhány for­radalmi esztendő lázas kitörése el nem homályosithat. — A magyar zsidóságnak az utódálla­mokban sem szabad megfeledkeznie a ma­gyar nemzet iránti kötelességeiről. — Itt a kormányzat, hogy a magyarsá­got gyöngítse s bizonyos számarányhoz kö­tött jogoktól elüsse, a zsidóságot külön nem­zetiségnek ismerte el. Ekkor bukkantak föl a zsidó nemzeti pá.rtok is, amelyekben elis­merjük, hogy több jóhiszemű zsidóember küzd nemzetiségének érdekeiért. — Mit látunk azonban a mostani válasz­tásokon? A cionisták lepaktá'ltak a konzer­vatív ekkel. Azzal a konzervatív párttal, amely azt a fából vaskarikát hirdeti, hogy nem csinál politikát, csak gazdasági érdeke­kért küzd és ezzel ügyetlenül leplezi, hogy behódolt a kormánynak s a kormánytól várja, a zsidóságnak juttatandó koncokat. A cionistapárt fepaktált azzal a konzer­vatív párttal, amely a zsidó nemzetisé­get letagadja. Ezek után minden józanul gondolkodó zsidónak ki kell ábrándulnia. A cionisták le­mondtak egyetlen elvűikről s olyan szövet­ségbe mentek be, amely a parlamentből ki­tiltja a zsidó nemzetiséget. Ezt a páratlan elvmegtagadást követték el a cionisták egy harmadik és negyedik illuzórikus mandá­tumért. — Kérdezzük a külön zsidó pártokban tomörülteket, mit kapott eddig a zsidóság a koalíciótól? Hány italmérést kaptak és há­nyat vettek el? Hány trafikot, állami 'építke­zést ős katonai szállítást kaptak? És elfelej­tette a zsidóság Beran ezredes híres mondá­sát, vagy mellőzi azt a tényt, hogy cseh fal­vakban nincs zsidó? — A statisztika adatai beszélnek. A régi magyar parlamentben mindig volt 40—50 zsidó képviselő, a csonkaország parlamentjében az úgynevezett kurzus idején is van 6—8 zsidó. A most fölosz­öraiislavaPozsonij Köztársaság-tér 8. Népltáivendéglő és pince Megnuitas Kedden november J án. látott parlamentben — különböző pár­tokban — mindössze 3 zsidó volt. Kas­sán a régi időben 120 képviselőtestületi tag közül 35 volt a zsidó. A mai vybor- ban 36 tag között 3 zsidópárti ül Mi következik ebből? Amikor zsidópártok vannak, ha összes nézeteiket is egyeztetik a zsidóság számaránya szerint érvényesül, ha zsidópárt nincs, akkor a zsidóság kulturképes- sége, anyagi és erkölcsi ereje arányában ér­vényesülhet. — A zsidóság a kormánytól nem kap semmit, de szeparatizmusával elvesztené kapcsolatát a magyar kisebbséggel. Ha külön utakon jár akkor, midőn a magyarság erős és hatalmas, ez elfogadható álláspont, de megtagadni a magyarságot akkor, midőn bajban van, ez apáink hitének megtagadása lenne s a legdurvább hálátlanság bélyegét soha senki nem mosná le a magi var zsidó­ságról. Uj expedíció indul a Cocos-szigelen elásott kincsek felkutatására A legendás szigeten a kalózok mérhetetlen kincseket rejtettek eí — Peru templomainak aranyát itt ásták el — TizennégymilUó angol fontra bersü'ik a kincseké- A P. M. H. tudósítójától — London, október 31. A sok sikertelen vállalkozás után újra expedíció indul a Cocos-szigetre, hogy felkutassa a szigeten elásott kincseket, amelyek értékét hozzávetőleg 14 millió fontra becsülik. Az uj expedíciót F. W- Kealey hadnagy szervezi, aki nemrégiben tért vissza Angliába csendes-óceáni expedíciójáról. A rejtelmes kis szigeten, amely Pana­mától 600 mérfölddel nyugatra fekszik és Costa Ricához tartozik, megbízható adatok szerint régi kalózok három kincsgyüjteménye van elásva, amelyek arany- és ezüstru- dakból, ékkövekkel kirakott kardhüve- lyekből, drága egyházi edényekből áll és a kincsek közt rejtőzik állítólag Szűz Mária életnagyságu életszebra is. F. W. Kealey hadnagy, az expedíció szervezője, terveiről következőkép nyilatko­zott a londoni Daily Express-nek: — Érdekes természeti titkok is lehetnek a kis sziget belsejében, amelyet a dzsungel takar. Ismeretlen növények, virágok és az élet ismeretlen forrásai rejtőznek ott. — Legénységünk nyolc válogatott ten­gerészből fog állni, — mondotta tovább. Karácsony után indulunk és januárban érkezünk rendeltetési helyünkre. Hosszabb ideig, mintegy fél esztendeig szándékozom a szigeten maradni. — Nekem a kincsek felkutatása lesz a tulajdonképpeni feladatom. Cocos igazi kin­cses sziget- Sokan megpróbálták már a kin­csek felkutatását, de mind kudarccal vé­gezték. Kealey hadnagy tüzetesen tanulmányoz­ta a sziget történetét. Hogy a szigeten kin­csek vannak elásva, ezt már minden kétsé­get kizáróan megállapították. — Cocos a kalózok kedvelt menhelye volt, — mondotta. Az első kincsrakományt ISI8-ban Bé­nító, a híres kalóz, vitte oda. Ezeket a kincseket Peru templomainak kirablásá­val szerezte. Két évvel később Benito újabb szállít­mánnyal jelent meg, de ez már főleg szin- aranyrudakból állt. Kevéssel ezután Benito a déli tengerekre vetődött, ahol foglyul ej­tették. A fogságból szerencsésen kimenekült, aztán a nyugatindiai szigetek körül kalando­zott, de csakhamar ismét fogságba esett és ekkor utolérte végzete. — 1826-ban — mondotta tovább Keatey — Willilam Thompson, aki Benito alatt har­colt, egy hajó parancsnoka lett és ebben a minőségében a perui kormánytól azt a meg­bízást kapta, hogy egy nagy kincsgyüjteményt szállítson biztos helyre. Abban az időben háború dúlt Peru és Chile közt, s a perui kormány a kincseit biztosítani akarta a háború esélyei ellen. Thompson azonban a rábízott kincsekkel együtt eltűnt- Most már bizonyos, hogy ö is Cocos szigetéhez vitorlázott és ott ásta cl a kincseket. Kealey nyilatkozata végén ismét annak a reménységének adott kifejezést, hogy ex­pedíciója, amelyet gondosan előkészített, meg fogja találni a mesés kincsek rejtek­helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents