Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-11 / 255. (998.) szám

azerca, november 11. ü mszlnsitíOi egpéöes isldüospárí ungvári zászlóbontása A kis Ruszinszkó magyarsága valóságos nősi példáját nyújtja a magyar egységért min­dent áldozó fajszeretetnek. November 7-én tartotta a ruszinszkói egységes nemzett párt első zászlóbontó nagygyűlését Ungvárott a nagy eszméhez méltó nagy sikerrel. Szloven­szkói szemmel nézve szinte csodálatos az a harmónia, amely az ottani magyar pártokat, köztük keresztényszocialistákat is, a nemzeti eszme egységes táborához fűzi. A nagygyűlést Kerekes István, a keresz­tényszocialista párt elnöke nyitotta meg. Korláth Endre dr. képviselőjelölt részlete­sen ismertette a ruszinszkó! választási egység reálprogramját. A ruszinszkói zsidóság állás­foglalására vonatkozólag kifejezte azt a meg­győződését, hogy a zsidóság csak a magyar­sággal együtthaladva védheti meg érdekeit s ezért a zsidó polgároknak a ruszinszkói ős- lakospárfban a helyük. tette meg a cseh—magyar viszony visszás képeit és rámutatott a magyarság számtalan sérelmére. Földes János a falu üzenetét tolmácsolta s a falu és város összefogásában látja a jövő útját. Gaar Iván az ellenzéki politika tovább­folytatását követeli. A hatóságok törvényte­lenségeit és a kormánysajtó aknamunkáját bí­rálta éles szavakkal. Hokky Károly, a ruszinszkói keresztény- szocialista párt elnöke, éles szatírával ecsetel­te a kormány ruszinszkói gyarmatpolitikáját és rámutatott arra, hogy egyedül a magyar­ság egysége mentheti meg Ruszinszkó ősla­kosságát a végső pusztulástól. Jaczik Miklós az iparospárt bontó mun­káját ismertette, amely Prága parancsára szét akarja forgácsolni az iparosok szavaza­tait. Végül fölszólalt még Szabó Lajos, aki lel­kesítő szónoki hévvel előadott beszédével ra­gadta el a közönséget. Egry Ferenc szenátorjelölt találóan fes­Szovíelkémek Romániában Tetanusszal fertőzött bombák — Elfogták Putsakovot, a kémszervezet fejét Bukarest, november 10. (Saját tudósítónktól.) A román rendőr­ig az elmúlt napokban nagyszabású bolse­vista összeesküvés nyomára jutott. A király .az elmúlt szombaton a Duna deltájában vadászatot rendezett s ez alka­lommal a rendőrség és csendőrség a vadász- terület közelében több helyen házkutatáso­kat és razziákat tartott. A razziák nem várt szenzációs eredménnyel jártak. így Galacban sikerült a rendőrségnek Putsa- kov orosz kommunista rejtekhelyét fel­fedeznie. Putsakov, mikor a veszélyt látta, bombát dobott a közeledő rendőr­ség felé. A bomba tetanusz bacilusokkal volt megfertőzve, felrobbant és több rendőrt megsebesített. A robbanás kö­vetkeztében maga Putsakov is megsebe­sült. Véresen fogták öt el s kihallgatása­kor kijelentette, hogy Románia te ütetén számos szovjetkém tartózkodik. Az esetre vonatkozólag a belügyminisz­térium a következő jelentést adta ki: Az ::osz forradalom hetedik évfordulója alkal­mával Románia területén nagyszabású akciót terveztek a bolsevista agitátorok, de a hatóságoknak sikerült a veszedelemnek elejét vennie. Több helyen történtek letar­tóztatások, igy Brassóban két kommunistát fogtak el; másutt pedig, mint Nagys~eben- ben, rengeteg bo-lsevista röpiratot foglal­tak le. A magnerországt ereméiül blohh snlgos fiisigi Budapest, november 10. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A magyar demokratikus ellenzéki blokk felbomlásáról már napok óta a leg­különbözőbb híresztelések láttak napvilágot. A híreknek volt is némi alapjuk, mert a blokkban egyesült pártok között napról- napra nagyobb ellentétek merültek fel. Tegnap este a blokk intézőbizottsága tanácskozást tartott az ellentétek elsimítá­sára vagy esetleg egy újabb alakulás meg­teremtésére vonatkozólag. A pártok vezér- férfiai, Vázsonyi és Szilágyi és a többiek is a tanácskozáson a blokk íentartása mellett foglaltak állást, csak abban nem tudtak meg­egyezni, hogy milyen formában tartsák fönn tovább. Különösen a demokrata párt elkedvet- lenedése nyilvánvaló, amely szemrehányást tett a többi pártoknak, hogy a költségvetési vitában teljesen magára hagyták őt. Rup- pert Rezső kijelentette, hogy Rassayval semmi esetre nem hajlandó együttműködni; Rassay Károly viszont azt mondotta, hogy csak homogén alapon szervezkedhetik az ellenzéki blokk. A blokk súlyos belső bomlását tehát a tegnapi tanácskozások sem tudták elsimí­tani, ezért ma estére újabb értekezletet hívtak egybe, amelynek hivatása lesz az egységet újra megteremteni. Ssásesreket zsebelnek m. eseti iparospárt korifeusai Prága, november 10- A-cseh iparospárt, amely Szlovenszkón nagy agitációt fejt ki s amelynek szolgála­tába állott egy pozsonyi német és egy kas­sai magyar nyelvű újság is, már a cseh tá­borban is nagy népszerűtlenségnek örvend és egyes lapok leleplezik a cseh iparospárt vezéreinek üzérkedéseit. A Mlas Lidu és a Prazsky Vecernik azt írja, hogy Rezek tit­kár, aki kilépett a cseh iparospártból, egy nyilvános népgyülésen a következőket mondta: — Amikor az iparospárt részére meg­kezdtem az agitációt, havonta 200, később 400 és 600 koronát kaptam. Nem akartam a párton keresni, ezzel szemben más emberek 'százezreket kerestek. Najman maga pálinkán keresett százez­reket. Fend építész katonai cipőket, rongyokat és barakokat adott el és súlyos ezreseket ke­resett, de nem lépett be mindaddig a pártba, ómig nem látta, hogy ebből valamilyen hasz­not lehet huzni. Csak most, miikor 'látják már, hogy érett a gyümölcs, minden megerőltetés nélkül akarják leszedni a tejfölt. Trcka szenátor, kőmivesmester, a párt kassai diszszónoku, 60.000 koronát keresett versenylovak eladásánál­Dezek ezután bizonyltja, hogy Najman különböző címeken pénzeket vett föl és eze­ket Trcka szenátor és Mórák képviseli* kö­zött kiosztotta- Amikor megkérdezték Nai- mantól, hogy mi igaz ezekből, kijelentette, hogy 145.000 koronát adott a Reforma című lapnak, hogy ott mit csináltak ezzel a pénz­zel, azt nem tudja. Najman állandóan meg­fenyegette Rezeket, hogyha valamit beszélni merészel, becsüliatja őt. Rezek volt titkárnak lélepíezése élénken megvilágítja Najmanéknak üzérkedéseit s ebből láthatja minden szlovenszkói ke­reskedő és iparos, hogy ezek a nagy demagógok, akik Szlovenszkón eget és földet ígérnek a magyar kereskedők­nek és iparosoknak, csak a saját zse­bükre dolgoznak. Szomorú tényként regisztráljuk azt, hogy egy kassai magyar lap és egy pozso­nyi német újság ezeknek a demagóg embe­reknek a szolgálatába állottak s ezzel a szlo­venszkói magyar és német kereskedőkét és iparosokat szándékosan félrevezetik és olyan pártba akarják csalogatni, amely a szlovenszkói kereskedelem és ipar érdeké­ben soha semmi jót, de mindig rosszat tett. Kassán a cseh ipons párt kísérletezése hiába­való. Najmanék jobbat nem tehettek, mint­hogy kassai vezérüknek, Cser nők Mátét vá­lasztották, akinek magyarellenes ténykedé­séről a P- M- H. már sokat irt és minden kassai kereskedőnek és iparosnak miég élénk emlékezetében van az ő ágentprovokatőrsé- gc és rendörspidHskedése. Komáromi tudósítónk jelentése szerint a cseh iparospárt a komáromi iparosok felé is kinyújtotta csápjait és szombaton este ér­tekezletet tartott, melyen Liska János cseh mérnök, a pozsonyi iparkamara titkára fej­tette ki programját. A komáromi magyar iparosok, akik eddig is el tudtak helyezkedni a magyar partékban, hallani sem akarnak ar­ról, hogy ezt a kétes pártot támogassak, amelynek szolgálatába állott üláui István érsckujvárm ipartestületi elnök is. Kudarccal végződnek az újkori alchimisfa kísérletek — A P. M. If. tudósitójától — Newyork, november eleje. Érdekes, hogy a mai felvilágosodott korban sem szűnt meg kísérteni a ..bölcsek köve“ feltalálásának eszméje. Igaz, hogy a modern, fejlett tudományos ismereteinknek megfelelő lég a bölcsek köve ma már nem egyszerű kő, hanem bonyolult technikai mii- szer, sőt műszerek tömege, amelyek segít­ségével mégis a bölcsek kövének feladatát, a nem nemes fémből való airanykészités csodáját akarják megvalósítani. Az elmúlt esztendőben végigfutotta a vi­lágsajtót a szenzációs hir, hogy egy német professzornak sikerűit higanyából aranyat nyernie. Igaz, az eljárás oly költséges volt s csak olyan minimálisan csekély mennyisé­gű aranyat eredményezett, hogy a felfede­zésnek a praktikus életre különös jelentősége nem volt. Fontosabb jelentősége volt azon­ban a tudományos világban: az elemek atomjai átváltozásának lehetőségébe világí­tott bele s ezzel csodálatos uj perspektívát volt hivatva nyitni a kémia jövőjére. Miethe professzor felfedezését természe- sen szkepszissel fogadták, a tudományos kö­rök s mindenfelé próbára állították szenzá­ciós eljárását- A próbák során kiderült, hogy — a bölcsek köve még sincs meg! Legutóbb Amerikában a newyorki Scien- tific American kezdeményezésére mecénások finanszírozásával megalakult egy tudós bi­zottság azzal a feladattal, hogy7 reprodukálja Miethe kísérleteit, illetve szemezzen meggyő­ződést arról, valóban produkálható-e a hi­ganygőzlámpán keresztülfutó erős elektro­mos áram hatása alatt a higanyból arany. A bizottság, amelynek Shéddon, a Newyork Uni­versity tanára állott az élén és egyik tagja Roger S- Estey ismert amerikai fzikus volt, ni ült óv decemberéiben kezdte el kísérleteit, folytatta egész mostariig és azok alapján az­zal a bejelentéssel lepte meg Amerikát, hogy Miethe aranycsinálási metódusát igazolni a leggondosabb kísérletek mellett sem sikerült. A tudós bizottság teljesen lefolytatta Miethe kísérletét, fokról-fokra, ugyanolyan higanygőzlámpákkal, amilyeneket Miethe használt, de az eredmény negatív volt. — Arra kell tehát következtetni — írja a bizottsági jelentés — hogy Miethe kísérletei nem mindig változtatják át a higanyt arany­ra. Egyedül az Amerikában elért eredmények alapján nem volna illő azt állítani, hogy .Miethe kísérletei határozottan hibásaknak bizonyultak. Valószínű az, hogy a higany7 maga aranytartalmu volt. Mi aranymentes forrásból származó higanyt használtunk- Miethe nemi juthatott ilyenhez, mert nagyon kevés aranymentes higany-forrás van. A vi­tát kétségtelenül azok a kísérletek fogják véglegesen eldönteni, amelyeket Miethe- ma­ga fog lefolytatni laboratóriumában, vagy a német egyetemeken. Kísérleteink alapján azt hisszük, hogy a higany atomok nem változnak át arannyá azok mellett a feltételek mellett, amiket Miethe professzor leír. Kijelenti ezután a jelentés, hogy az ele­mek átváltoztatása nem tartozik a lehetetlen dolgok közé, valószínű, hogy valamilyen ed­dig még fel nem fedezett metódussal meg is lehet csinálni a dolgot. Egyelőre azonban a kérdés tudományos megoldásától messze vagyunk. A bölcsek köve tehát újból kisérthet! Egyre jobban bonyolódik Philippe Daudef halálának Ugye Dreyfus-pörré növi kj magát az ügy — Az apa gyilkossággal vádolja Deíange rendőr­felügyelőt — Drámai jelenetek a bíróság előtt Paris, november 6. (Saját tudósitónktól.) León Daudet pőre egyre nagyobb hullámokat vet és már-már letlenüJ keveredett bele az ügybe, mert csak a végzetes napon osztották ki neki szerepét. — Tizenegyen voltunk megbízva a gya­nús"’ifjú megfigyelésével, tehát hogyan bz­olyan nagyméretű szenzációs politikai pörré nővé ki magát, mint annakidején a Dreyfus- pör volt. Egymásután vonulnak föl a francia közélet szereplői mint tanuk, köztük Herriot is és még a iegvérmesebb republikánusok is respektálják a királypárti Daudet apai fáj­dalmát. Herrioté után a tegnapi tárgyaláson még három érdekes és izgalmas tanúvallo­más hangzott el. Mirmann volt hadügymi­niszter jelent meg először, aki jelenleg a számvevőszék tanácsosa­— Éppenséggel nem vagyok Daudet ur politikai barátja, — kezdte vallomását — de fia olyan gyanús körülmények közt halt meg, hogy 'erkölcsi szolidaritást érzek vele. Az én véleményem szerint Philippe Daudet uesn lehetett öngyilkos, hanem olyan mesterkedésnek leit az ál­dozata, amelyekre világosságot kell derí­teni. A rendőrség le akart tartóztatni egy ve­szedelmes anarchistát .akiről azt hitték, hogy meg akar gyilkolni egy magasállásu férfiút és ez a fiú nem hagyta el élve a könyvke­reskedő boltját, a holttestét pedig átöltöz­tették. A bizonyíték? Miért felejtették ki a felöltőjéből a nevét, amelyet az anyja hím­zett bele? Azután meg kicsi híjjá, hogy a holttestét nem küldték az anatómiai intézet­be, ahonnan darabokra vagdalva, közös sírba került volna. Hogy ki volt ezeknek az oka, annak kiderítése nem reám tartozik, de az összes apák nevében követelem a vizsgála­tot. Elnök: Ez nem egyéb magán'vélemény­nél. A panaszos ügyvédje: Nézzen a sze­membe, Mirmann ur és ha eddig nem talált volna olyan emberre, aki hisz a fin öngyil­kosságában, akkor én kivétel vagyok, holott nekem is vannak gyermekeim. Ügyész; Nézzen áz én szemembe is, mert én is meg vagyok győződve a fin ön- gyilkosságáról. A háború alatt Daudet ur olyan miniszterelnököt támogatott, aki azt mondta, hogy a politikában nincs igazság. Ennek a tételnek nincs helye ebben a terem­ben. Daudet (indulatosan): Mirmann urat ma látom először, Clemcnccuuval pedig az egész bábom alatt nem találkoztam. Köszönöm a tanúnak bútorságát. Ezután következeit a tárgyalás legizgal­masabb része, Dekliig;: rendőrségi főfelügye­lő kihallgatása, aki elmondja, hogy egész ve­hatfiaim volna tizenegy ember hallgatásában, akik közül hárman nem is az én csoportomba tartoztak? Azután Rqux dr-, Daudet védője fag­gatja a tanút, aki minden kérdésre pontosan válaszol. Ügyész: Le akarom szögezni Dandlet úrral szemben, hogy egyik áldozata áll előtte. Daudet (Kipattan helyéről): Az én áldozataim élnek és egészségesek, az Igazi áldozat a fiam volt! Azután vérbeborult szemléikkel, szinte vadul ordítva folytatja: itt a nyilvánosság előtt azzal vádolom Delange főfelügyelőt, hogy csakis azért maradt meg hivatalában, hogy megaka­dályozza fiam halála okának kiderítését. — Azzal vádolom, hogy fiam meggyil­kolását öngyilkosságnak tüntette föl külön­böző meste rkedé sekkel. Delange halotthalvány arccal, idegesen szorongatja az előtte levő karfát, azután igy szól: — Mutasson föl bizonyítékot! A panaszos ügyvédje: Nem hozhat föl bizonyítékot, legfeljebb azt bizonyíthatja be, hogy rágalmazó. Delange: Nem törődöm Daudet ur vád­jaival, őt pedig egyszerűen megvetem! Daudet erre mini sebzett oroszlán ugrik fel és teletorokkal kiáltja Delange felé: Gyilkos! Gyilkos! Elnök: Figyelmeztetem Daudet urat... Daudet (nem is hallgat, az elnökre, ha­nem egyre kiabál): — Gyilkos! Gyilkos! Az elnök erre felfüggeszti a tárgyalást és a birákkal együtt távozik a teremből. Né­hány perc múlva újra megnyitja a tárgyalást és figyelmezteti Daudet Leönt, hogy visel­kedjék nyugodtak bán és ne sértegesse a ta­nukat, mert ellenkező esetben eltávolíttatja a teremből és az ő távollétében folytatták a tárgyalást. Daudet: ígérem, hogy nyugodt fogok maradni- Az előbbi incidenst különben is az ügyész szerencsétlen megjegyzése idézte elő. Ezután Mariié,r volt reudörfelügyelöt hallgatták ki, aki jelenleg Corsica prefektusa. Ö is a leghatározottabban cáfolja Daudet vádjait. A tárgyalás még napokig el fog tar­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents