Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-10 / 254. (997.) szám

■vedd. november 10. Cf TWWrJWGMlt/tlRMP Dérer és az állampolgárság ügye Irta: Ataoy Gyula dr. Nagyon érdekes és egyúttal nagyon je'I- íeniző politikai tünet a választási kampány­ban, hogy a magyar-német szociáldemokrata párt heves agitációt fejt ki az állampolgárság kérdésében, amely a magyar nemzeti kisebb­ségnek a legnagyobb és legfájóbb sebe. Leg- njabban ehhez a mozgalomhoz Dérer Iván is csatlakozott komáromi beszédében. Dérer Ivánnál azonban ez nemi meglepő és nem hat az újdonság ingerével, mert ő már ezzel a kérdéssel ezelőtt másfél év­vel mint jogász foglalkozott és abból telje­sen levonta a magyar álláspont törvényessé­gének és helyességének minden következte­tését. Figyelmet kell ennek az ügynek szen­telnie a magyar- nemzeti kisebbségnek még a választási küzdőknek zajában is, nemcsak azért, miért agitációs harcunknak egyik erős fegyvere a kormánykoalícióval szemben és legnagyobb bizonyítékunk a kormánynak ve­lünk szemben követett elnyomó és megsem­misítő politikájára az állampolgársági kér­désnek rosszindulatú kezelése, hanem azért is, mivel ez a magyar ellenzéki pártok politi­kai programjának sarkalatos követelését al­kotja. A lex-Dérer annak idején megszületett alkotójának abból a gondolatából, hogy a tör­vény ereje akkor legnagyobb, ha azt síné ira et stúdió, pártatlanul alkalmazzák minden­kire és azzal nem úgy játszanak, mint a har­monikával, amelyet hol kihúznak, hol össze­nyomnak, amilyen melódiát akarnak belőle előcsalni. Sajnos, a lex-Dérer korán kimúlt veleszületett gyengeségben és Stivin sovi­niszta vétója következtében, aki elsősorban esdi nacionalista és csak azután szociálde­mokrata, hogy mint ilyen az emberi jogok védelmére keljen. Dérer újból hangoztatnia azt, hogy az ál­lampolgárság kérdését rendeznie kell a kor­mánynak, sőt, ha a koalíció berkeiből fölre­pült békegalamboknak hinniük lehet, ez a kérdés az uj parlament elé kerül rövidesen annak megalakulása után. Mi meg voltunk győződve a kormánynak velünk szemben e kérdésben elfoglalt álláspontjából, hogy eb­ből a közigazgatási kérdésből is politikumot csinált és azt ellenünk élezi ki legalább is a választások kiírásáig, hogy a magyar kisebb­ség jelentékeny részét az urnáktól távok iartsa. így Dérernek nem kall az ajtót a kormányra rátörnie, ha javaslatát he fogja újból nyújtani, hanem az előtt udvariasan ki­nyitják azt. Az országos keresztényszocialista párt választási programjának gerince az autonó­mia és ezen belül az állampolgársági kérdés­nek olyan rendezése, amely nem tűr semmi­féle erőszakolt törvénymagyarázatot, sem pedig a békeszerződés ide vonatkozó ren­delkezéseinek megsértését. Mert hogy a kor­mány azt megsértette, azt nem csak a nép- szövetség tanácsához benyújtott panasz bi­zonyltja, liánéin igazolja az utódállamok kor­mányainak — köztük a kisantant két tagjá­nak is — a csehszlovák kormánnyal szemben elfoglalt homlokegyenest ellenkező állás- foglalása az állampolgárság kérdésében. Ma­gyarország, Románia és Jugoszlávia kormá­nyai a magyarnyelvű állampolgárokra nézve íöMétien elismerik az 1886. évi községi tör­vénynek az illetőségnek megszerzésére vo­natkozó két rendelkezését: a leszármazást és az adózás ui lakás utján való automatikus illetőségszerzést. A csehszlovák kormány egy korlátozó törvénymagyarázat alapján a jogfosztásnak olyan terére lépett, amelyen nemzetközi bo­nyodalmak magjait termelte ki, megalkotván az álamnélküli állampolgárok szomorú had­seregét, amely Qenf és Hága felé fordítja te­kintetét. Dérer törvényjavaslata tehát most kapóra jöhet a 'kormánynak is, ha el akarja kerülni a kisebbségek e kétségtelenül legjo- gosabb panaszának külföldi tárgyalását, amelynél nemcsak Magyarországot, hanem kisantamt'beli kollégáik is szemben találja magával. A magyar-német szociái demokratáknak választási lépvesszője az állampolgársági kérdés létünkbe vágó sérelme. Hiszen az ál­lampolgárságuktól megfosztott munkásokat a munka és kereset lehetőségétől megfosztják, kisiparosokat és kereskedőket iparjoguk gya­korlásában háborgatják c a mimkásbiziosifó pén z f á ra k b a.n e lhe! y c >:k e de 11 c Ív t á rs a rk a t azokból ezen a címen szórta ki az országos pénztár. Nemzetünk megerősödése íiigg ennek a kérdésnek az igazságos megoldásától. Ha már a trianoni szerződés olyan jogokkal ru­házta fő' az iij csf-h za.'ák köztársaságok amelyre egyetlen állata sem nyert mandátu­mot: az'opláló állampolgárok megválogató- Urnáik jogá• »1, az löio előtt ezen a területen élő magyar nemzetiségű állampolgárokra ál­lítsák vissza a törvény és annak négy évti­zedes gyakorlatának erejét. Mert igen nagy tévedés ezt a válogatási jogot az itt őslakos­sá vált magyar polgárságra is kiterjeszteni. A békeszerződésnek csak két dátuma van erre vonatkozólag: a köztársaság keletke­zése és 1910. január 1. Nincs tehát mandá­tuma a csehszlovák köztársaság kormányá­nak arra, hogy az itt szüléiéit magyar nem­zetiségű állampolgárok őseit évtizedekre, sőt Körmöcbánya, november elején. Unottan, ásítva, mosoly nélkül ébred a kisvá­rosi szürke éjszaka után Körmöc; kócos inas- gyerekek lassan, kimérten zörögnek az üzletek rolléival és nehezen, borzasztó lassan iául ineg az élet az utcákon, előbb talán az iskolába roha­nó Jankók és Jutkák pezsditenek valami vért a sáros, ódon város szégyenkező arcába . . . Érdemes egy félórás sétát tenni itt, össze­hasonlításául a régi időknek, hiszen jövőre, ha Isten éltet minket, hatszázéves jubileumot ül maid Körmöc s jó lesz akkor egészen ismerősnek lenni a hat kerekre szabott évszázad minden közönyé­vel belepett városban. Társadalmi élet. Van. És pedig magyar szigorúan családi falak közé préselve muszájból, azután német, nyílt, ge­rinces megnyilvánulással és régi ütemű szlovák társadalmi élet az égye'dül létező Sokol-egylet égisze alatt, ahová a bevándorolt csehek is jár­nak, de néhány liberális, politikára nem figyelő őslakos is. A magyar vezető intelligencia a pre- vrát óta lepergett nehéz hónapok alatt kiszivár­gott Körmöcböl, aki itt maradt, az némaságra van ítélve, magyarjaink Körmöcön nem élhetnek nyílt társadalmi életet, inkább az átmázolt csoportok hallatják szavukat most itt. A város vezetése .a pénzverdéi altisztből lett polgármester, Horváth József kezében van, aki kommunista létére is szimpatikus embere a városházának, mert pozí­cióját konciliánsan kiegyenlítő módon tölti be. Egész Körmöc fellélegezne azonban mégis, ha a vörös uralmat végre az őslakosok minden rétegét reprezentáló városi vezetőség válthatná fel. És ezt a választások eredményétől váriák. Sajtó­viszonyok. irodalmi, művészeti élet vegyesek. Hetilap abszolúte nincs, napilapról nem is beszél­ve. Zólyomi lokállapokat olvasnak, aztán cseh és szlovák újságokat az összes elképzelhető pártál­lások szerint variálva. Magyar lap fehér holló és nem tanácsos nagyon mutogatni. Irodalmi élet nulla. Azt lehetne mondani, hogy a politikától el­tekintve talán a zenei front az, amelyiken Kör­möc a nehéz évek dacára sem degenerálódott, ha­nem inkább fejlődött. Körmöc mindig híres zene­barát-város volt. A helybeli Prágát-járó zeneaka- démisták vakációk alatt pompás zenekarokat állí­tanak össze és Klein Hans vegyészmérnökjelöll dirigálására már több Ízben nagyszerű kamara­zenét adtak zsúfolt házak előtt. A csehek között nagyon sok kiváló amatőr és professzionista ze­nész van. Az első zenei mannát a zólyomi zene- ;skolán szivják magukba a körmöd talentumos ifjak, természetesen erős cseh ízzel szaturálva, úgy hogy Prágába kerülve a lágy, szivzsongiíó szlovák melódiákat elcsehesitve tanulják meg s tipikus cseh muzsikusokként jönnek haza. A vár­templom vegyes kórusa a Felvidék leghíresebb templomi kara volt azelőtt és Országh Rezső vá­rosi orgonista vezetésével még mindig tartja a régi nivót. A tavalyi koncertszezónban Bartony Pepa, Róth Feri és Kóczián látogatták meg a várost, de Körmöc szenzációs ttalentumu szólóénekese, Au­tós Ilonka is felejthetetlenül szépsikerü estéket adott Autós Kálmán zongoraművésszel együtt. A csehek érthetetlen módon elhanyagolják a kon­certeket, a szlovák közönség is válogat bennük, mert például a Pesten végzett Róth Ferit tünte­tőleg fumigálták. A magyar publikum nem ily so­viniszta, mert Kóczián nagyszerű hangversenyét az utolsó állóhelyig megtöltötték. A visszafojtott érzelmekre jellemző, hogy mikor Bartony Pepa legutóbbi koncertjén Sarasaié magyarmotivumu heged'íiópnszának „Csak egy kis lány van a vilá­gon . . fináléját játszotta, a magyar muzsikától hermetice elzárt publikum frenetikus, zugó taps­sal honorálta az Ínyencség számba menő zenei csemegét . . . A művészeti viszonyok csak anyagi szem­pontból siralmasak Körmöcön, mert egyébként böiny itt dolgozik serényen Sziovenszkó legsze­rényebb, azonban legnagyobb felkészültségű fes­tője, Angyal Géza mester, aki nnuumentális, mú­zeumi méretű vásznaival nemcsak belföldi (álla­tainkon, de Franciaországban és Olaszhonban és több külföldi kiállításon is dicsőséget szerzett már hazai művészetünknek. Itthon még Körmö­cön sem ismerik annyira, mint a párisi művész­körökben. A város tanácsa a magisztrátus írvU mos levéltárosának, Matassák Mihály esperes i k iúiciativájára, nála rendelte meg a balszázéves jubileumra szánt 16 kvadrátméteres, Körmöc egész látképét feltünfö emlék'képet, mely a vá­ró-háza tanácstermét fogja diszitenk Hl cl spalatói nyaralásából fél angolosra le­sül vb hazaérkezett pózpapagyságu Hermébi Vik­tor is, aki most alakíttatta át atelieriét, beharan­gozva ezzel egy nagy,szabása, hónapokra lené­zett munkásságot. A pozsonyi reprezentációs lár­mái- legújabban évszázadra visszamenően is fölkutassa és kova tartozásukat ezen az ala­pon vizsgálhassa. Egy bírói döntés leket ked­vező, vagy kedvezőtlen, nagyobb ereje a tör­vénynél nem leket. Már pedig annak vissza-' ható ereje nincsen. A kormány a visszaható erőnek széles alkalmazásával visszaható erőszakot alkal­maz a köztársaság álla mk ere lébe sorozott magyar nemzetiségű állampolgáraival szem­ben. latra meglepetésekkel fog kirukkolni. A körmöd születésű harmadik jeles piktor, Longino Rafael jelenleg a gölrüci német polgári iskolánál rajz­tanárkod ik. Nézzük meg a politikai életet is . . . Körmöcön is vannak még gyógyitatlan politi­kai sebek, araik lassan, lassan üszkösödésbe men­nek, mert sajnos a kutya sem törődik itt sem a sebek gyógyításával. Hlinka legutóbbi kortesuíján csak a szlovákságnak Ígért felszabadulást, a ma­gyarságról, németségről bölcsen hallgatott ő is. Mindenki politizál cs rontja a helyzetet tovább, a saját szakállára. Alig minden tizedik gyerek motyog már csak némi keveset magyarul, a teljesen fiatal generá­ció úgyszólván egy szót sem tud. A városi német polgárság karaktere is erősen vissz-afejlödőben van, bár ezzel szemben a környékbeli hét stokk- uénict falu alig mutat egy percentynyi vissza- sziovákosodást; igaz, hogy ezek a faluk hatszáz év alatt sem magyarul, sem szlovákul soha nem tanultak meg tisztességesen s a német eredetet ma is büszkén, melldöngetve vallják. Prevratkcr annyira mentek, hogy önállósági lázukban Vilmos császárt akarták visszahívni a trónra. A magyar szó teljesen kiment a divatból Körmöcön, pláne a nyilvánosság előtt. Még a templomból is száműz­ték, magyal imádság, magyar prédikáció csak fehérhollóként száll fel Körmöcböl az Úristenhez. Holcsik János lelkész néhanapján, a hívek erős ostromára hoz össze csak egy-egy csendes ma­gyar istentiszteletet. A prevrat Körmöcböl járásíőnökszékhelyet csinált. Áldják is érte a választási, kortesek a leg­főbb kormányköröket, mert ennek az előrelátás­nak tudják be, hogy az esős időben locs-pocs vá- • fosban legalább a járásfőnöki épületet magába- záró Felső-utcán lehet eimeriilés veszélye nélkül sétálni. A nácselnik kedvéért ugyanis a kövezetei itt alaposan megjavították. A jő zenész hírében álló stokkcseh nácselnik körmöd szoigálatideie alatt még mindig nem tanult meg szlovákul, amit a szlovák körök erősen appreheiidáinak. Hivatalá­ban jobbkeze a régi rezsimből örökölt Bocsek Ferdmánd, régi kaliberű tisztviselő, jegyző volt azelőtt. Ipar, kereskedelem, bányászat. A riport ezen részét kopirozni lehet bármely más városra vonatkozó jelentésből. Pangás. A kereskedésekben adóterhekről beszélnek, az agyonterhelt vállalatok, telepek tölünk várnak vigasztalást. Jajgat minden kereskedő. A bőrgyár üzeme meg sem közelíti a .régi idők lüktető tem­póját s a híres seimeei pipákat Körmöcön szülő pipaiparral is csak a. temetésre gondolva lehet foglalkozni. A kézmiiiparosok, különösen a susz­terek még-bírják valahogy a tempót, mert a kör­möd terep úgyszólván eszi a lábbelit s hiába, a cipő az első minden előtt. A gyárak köziül a ka- pocsgombgvár megy a legjobban, ellenben a világhírű körmöc! pénzverde sehogy sem tud a régi nívóra emelkedni. Redukált üzemmel dolgo­zik az öt- és egykoronás okát gyártó pénzverde, pedig a repítő!ika polgárainak éppen ezen üzem erőltetett munkájára volna szüksége . . . Most uj szirénát kapott a pénzverőtelep, jó magaviseleté jeléül és bőszükén bőgve négyszer kavarja fel az idegeket és a dobhártyákat naponként. Ez a szirénabugás nyújt némi garanciát arra, hogy Köpni öcnck mégsem lehet elaludnia egészen. A szirénának máris megvan a hatása. Az össze­visszajáró toronyórát a pontos szirénára való te-- kintéttel végre meg kellett csináltatni s a viccek kiküszöbölése céljából most a sziréna ellenőrzi a verebek által dirigált óramutatók munkájának pontosságát. A pénzverde üzemét állítólag még mindig horribilis ráfizetéssel tartja fenn az állam. A Jánoshegyen nemrég uj tárnát nyitottak arany- érc kutatásához, de azt eredmény nélkül kellett betömni. Most az Einsturz nevű szakadéknál akarnak újabb kutatásba kezdeni, mert itt volt valaha Körmöc leggazdagabb aranybányája. Az építkezések ügye is gyenge lábon áll. Az állomás felé vezető utón ugyan egy év alatt nyolc állami és két magánkéz épült, valamint a zólyom- völgyi Kié in-féle tiidöszauatórium is kibővítés alá került, de alapjában véve a lakásínség változat­lan, az épületek javítására sincs pénz, nemhogy magánépitkezésckre. Az emlékművekre ellenben itt is jut azért elegendő pénz. Pláne magyar vo­natkozású emlékművek eltakarítására. A szabad­ságharcban a Habsburgok javára kémkedett Langsfeld vértanú emlékébe most állítottak a Já­noshegyen díszes emlékoszlopot, minden bizony- nyál a Zób omvölgybeii brutálisan ledöntött hon­véd-emlékoszlop kárpótlásául, pedig ez a magyar emlék a Habsburgok elleni ütközetben vérüket ontott honvédek emlékét dicsőikilc. A iurcsckj honvéd oszlopot, ahol tudvalevőleg magyar és szlovák anyanyelvű honvédek estek el az osztrá­kok golyóitól, még megőrizte a közös múlt ke­gyelete. 4 Körmöc jövőre hatszázadik évébe lép. A ma­gyar csengésű híres körmöd aranyak városában ugyan fog-e a jubileum napján magyar szív do­bogni még, ha az ajkak már más dalt dalolnak is ma . . . Benkovits Gyula. Károlyi Mihályné mm mehet Amerikába Nem sikerült Strasberger közbenjárása Coo- íidge elnöknél Boráh szenátor újabb akciója eredménytelen Newyork, november 7- (Saját tudósí­tónktól.) Az amerikai lapok újból foglalkoz­nak Károlyi Mihálynéruak utjával. Ismere­tes. hogy Károlyi Mihályné grófné az elmúlt hónap végén Amerikába akart utazni, de nem kapta meg a beutazási vízumot. A párisi amerikai konzul ugyanis meg­tagadta a láttamozási azzal az indokolással, hogy Károlyiné forradalmi gondolkozása miatt nem kívánatos elem Amerikában s a bevándorlási törvény alapián nem lehet őt Amerikába beengedni. Az ügy akkoriban nem maradt annyiban, mert Sírassburger, amerikai milliomos, aki Károlyinét Amerikába meghívta, a párisi amerikai konzul határozata ellen az Unió külügyminiszteréhez appellált. A külügymi­niszter megvizsgálta az ügyet, de jóváhagyta a párisi konzul döntését. Sbrassburger erre az Unió elnökénél* Coolidgenél kísérelte meg a közbelépését ez az útja is eredménytelen maradt, mert az elnök is szankcionálta a kül­ügyminiszter határozatát. Sírassburger erre Borah szenátort ke­reste fel, aki kijelentette, hogy foglalkozni fog az üggyel és ha másként nem, ,ugy tör­vényjavaslattal fosztaíja meg a külügymi­nisztert attól a jogától, hogy kizárhassa Amerikából a neki nem tetsző embereket. A külügyminiszter ezt a diszkrecionális jogát ugyanis egy háborús klauzula alapján gya­korolja. Az amerikai sajtó szerint ez Utóbbi érve­lés sántít, mert a munkaügyi minisztérium­nak van a törvény értelmében beleszólási joga abba, hogy kinek jelenlétét óhajtja Amerika területén, s kiét nem- A munkaügyi minisztérium már nyilatkozott is és utasította végrehajtó közegeit, hogy ha Károlyi 'Mi­hályné Amerika kikötőjében parira szállana, tartsák vissza. Ennek következtében Károlyiénak vég­kép le kell mondania arról, hogy Amerikába utazzék. .Magyar iparos nem szavazhat a cseh iparos- pártra. Ha azt akarod, hogy még több adót fizess, úgy szavazz Hodzsáékra. A választás! humorbál Uj párt a láthatáron Rendesen jólértesült politikai körökből kaptuk azt ,a hint, hogy a választások után megalakul a harmthiickettedik párt, még pedig a „Volt Képviselők és Szenátorok Pártja*'. Pártoló tagokul az alapszabályok szerint föl- vehetők a pártba azok a bukott jelöltek is, akik eddig még nem voltak törvényhozók. K. * Egy agitációs beszédből A szónok: „...Már csak néhány rövid nap s Önök. Hölgyeim és Uraim, eldöntik azt, hogy érdekeiket becsületes emberek kezeire, vagy gazemberekre bízták-e ...“ Hang a hallgatóságból: „Szabad talán megkérdeznem, hogy kik a becsületes és kik a gazemberek ?“ A szónok: „Az majd a választások után fog kiderülni — —“ K. * Politika! apróhirdetések Választók figyelmébe! Elsőrendű fülbe való vatta a közeledő választási agitációs be­szédekhez, továbbá védőmellények,- pán­célok és más biztonsági fölszerelések legolcsóbban „Guttaperclia Ok Co.“ cég­nél kaphatók. K. Mélyen leszállított árén eladó nagymennyi­ségű képviselői irattáska. Ajánlatokat „Lecsúsztunk1* jeligére a kiáltó „továbbit a Mikié-párt titkárságához. K. * Szoe.-deui. képviselő a választás után — Adj1 Isten, kolléga ur, hát hogy Na­gy unk? — Köszönöm, rosszul. Munkai keresek, de ivem kapok. — Ezt igazán nem értem, Mégis, mint volt képviselő ... • Igen, éppen ezért. Senki sem hiszi, hogy a Képviselő \ a!ami becsületes munkát is végezhetne. Félórás séta a haíszázéves jubileumra készülő Körmöcbányán Alig lehet magyar szót hallani az egész városban — Álmos kis fészek lett a körmöd ara nyak hatévszázados városkájából V

Next

/
Thumbnails
Contents