Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-05 / 250. (993.) szám
V/ \J?£%űí%y/%I ------------'ZTT^ZII jj $g sí* ®ai*® félévre 150, negyedévre 76, havonta Jm 'Z®^ s0ISSS!&BUR^amimm& 26 Kö; külföldre: évente 450. félévre MŰ JtM ÉW _______ - /ÍW ■ W _ __ ___________ ______ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. ff /i/t ts,/r*\r/w im> J-isTiT* T/gyn-«—«■ ~« m JW Jf Mff ÉÉ 0 Ma BS J^E0af J|g JSf mi Mf jár Szerkesztőség: Prága, U. Stépanská L _^áET jf m J& JW*W H ÉS m JS? M Mff Jií fi M jf .|IL, JlT fllfce 16/IIL Telefon: 30-3-49. Kladó^B80^*9&r w JW&r ééSŰLS %# jj|| W<™&» |r1^ hivatal: Prága, l., UKová ullce 18. ^UnKOBBKBgsggggggg0^^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha, jj fztovensx&ót és <Rusxtnsx&éi fxövet&exeti £ííénx£M &árto& pmtitifoai navifama Jtdmimisxtvativ föszevfoesztü &ZUMMwmmjb J€ószSósasesrföesaí® ■ ®ái 3ls#l>án Hét év után Irta: Fleischmann Gyula dr.* Kassa, november 4. 1919 novemberében, egy esős vasárnap délelőttiére hirdette a keresztényszocialista párt alakuló gyűlését Kassán. Munkások, iparosok, kereskedők, kispolgárok és néhány intel'lektuell voltaik az első hallgatók, léptek be elsőnek tagokul a pártba, számszerint körülbelül 3500-an. Az első megmozdulás nem maradt hatás nélkül. Először a keletszlovenszkói városokban, azután a falvakban s végül a bánya- és gyártelepeken is mindenfelé megalakult a keresztényszocialista párt s az 1920-iki választásokon már mint félig megszervezett párt lépett föl. Azóta terebélyes fává nőtte ki magát és az elmúlt évek bőséges anyagot fognak szolgáltatni annak, aki egyszer megírja a szlo- venszkói ker.-szoc. párt történetét. Az előítéletek, rejtett és nyílt ellenségeik, rágalmak egész özönével kellett nekünk ezen idő alatt megküzdeni hivatalos és nemhivatalos részről s csak vezetőink és párthiveink önzetlen, lelkes és odaadó munkája volt képes a mindenfelől tornyosuló gátakat, akadályokat; utunkbó] eltakarítani. Reánk fogták, hogy a nagytőke és nagybirtok szolgálatában állunk. Elneveztek bennünket reakciós, klerikális hadnak. Vonunk saját véreink által meggyanúsított „nemzetközi" szocialisták és voltunk a kormánykörök által üldözött, veszedelmes, ultrasovén „irredentisták". Megbocsáthatatlan bűnül rótták föl nekünk a „keresztény" előnevün- ket és azt, hogy baráti jobbot nyújtottunk a többi nemzetiségnek az évszázados baráti kapcsolatoknak további föntartására. Az intelligencia egy része szabotált bennünket, mert lementünk a nép legalsó rétegeibe is és a nép között azzal uszítottak ellenünk, hogy az „urak pártja" vagyunk. A protestánsokat azzal próbálták elidegeníteni tőlünk, hogy „katolikus" párt vagyunk, mig a katolikusok között azt hireszteiíék, hogy nem vagyunk elég katolikusok. Az intrika, bujkáló rágalmak és hatósági terror ezer és ezer fegyverével próbálták megbontani a ker.-szoc. pártot az elmúlt hét év alatt. És mi történt? Minden nehézség, minden veszteség, minden támadás dacára, — a keresztényszocialista párt állandóan erősödött, fejlődött és tért hódított. Tért hódított, mert nálunk nem egyéni érdekek, és üzleti szempontok voltak a pártélet mozgatói, hanem a lelki, világnézeti és faji szolidaritás Mert nálunk egyszerű földművesek, munkások, kispolgárok és elsősorban a keresztény asszonyok végeztek fáradhatatlan szervező munkát a városokban és a falvakban. Mert nálunk a keresztény hit és a nemzeti érzés minden ember lelkében elválaszt- h ata ti an u 1 összelő rróttak. Mert a mai kor emberében a sok csapás és megpróbáltatás következtében egyre erősödik a vallásos érzés, amely helyet követel az élet minden megnyilvánulásában és így a politikában is. A mai társadalomban egy aj választófal keletkezett, amely a vallásos és vallástalan embereket élesen elkülöníti egymástól. Az * A P. M. H. többször kifejtett elvi fölfogásának megfelelően nem kíván egyoldalú pártpolitikát űzni, hanem — mivel úgy érzi- hogy úgy a Magyar Nemzeti Pártra, mint az Országos Ke- resztényszocialista Pártra egyaránt szükség van — mind a két pártot ott, ahol érdekeik azonosak a közös nemzeti érdekkel, támogatni fogija. Tekintettel arra, hogy e helyen az utóbbi hetekben már több, a Magyar Nemzeti Párt programját ismertető cikk jelent meg, helyénvalónak találjuk leközölni az Országos Keresztényszocialis- ta Párt célkitűzéseit ismertető fejtegetéseket is. — A szerk- , Hatósági terror a magyar pártok választási plakátiai és röplapjai ellen Kerületi főnökök és csendőrök merénylete a sajtó- és az agitáció- szabadság ellen — A belügyminisztérium a Központi Iroda tiltakozására sürgős orvoslást- Ígért Prága, november 4, Szövetkezett ellenzéki pártjaink prágai Központi Irodájához ma Szlovenszkó több városából az az egybehangzó panasz érkezett be, hogy egyes járási főnökségek és csendörőrsök a Magyar Nemzeti Párt és a Keresztényszocialista Párt választási plakátjainak, röpiratainak és röplapjainak terjesztését akadályozzák. A csendőrőrsök pártjainknak a plakátokat és röplapokat terjesztő embereit súlyos büntetésekkel fenyegetik és mindenféle módon megfélemlíteni igyekeztek őket. A csendőrök tör vény elemes túlbuzgóságukban addig mennek, hogy minden egyes röpiratnak és plakátnak az illetékes járási főnökség általi lebélyegzését követelik, A komáromi járási főnökség még ennél is többet követel. A Nemzeti Párt ottani ügyvezető elnökét beidézték és a plakátok s röpiratok terjesztésére vonatkozó zsupáni engedély felmutatását kívánták tőle. Miután az érvényes jogszabályok szerint a plakátok és röpiratok esetében is csakis az ügyészség általi utólagos sajtócenzurának van helye, a kerületi főnökségeiknek és csendörőrsöknek nincs joguk a plakátok és röpiratok terjesztését akadályozni és nincs joguk lebélyegzéseket és zsupáni engedélyeket követelni. A kerületi főnökök és csendőrőrsök fenti erőszakoskodásai tehát törvényellenesek és mivel osaki-s az ellenzéki pártok ellen irányulok ezek, a kormánypárti hatósági terrorakciók minden ismérvét is kimerítik. A Központi Iroda e törvénytelen hatósági terroresetek ügyében azonnal interveniált a központi választási bizottság elnökénél és a belügyminisztérium illetékes referensénél s mindkét fórum előtt, nyomatékosan tiltakozott a törvénytelenség ellen és nyomatékosan kérte e hatósági attrocitásokat megszüntető intézkedések haladéktalan megtételét. A belügyminisztérium a tiltakozást tudomásul vette és az azonnali orvoslást a légii aí ározo ttabban meg igé rte. A további ilyen és hasonló törvénytelenségek megakadályozása oéljából ismételten fölhívjuk pártjainknak a választási harcban résztvevő minden tagját, hogy minden egyes atrocitásról és terroresetről haladéktalanul értesítsék a prágai Központi Irodát. (Címe: Prága II. Pstrossova 1. III. Telefcnszáma: 122—44.) A francia toDbolűal ismét megmentette a baloldali hartellkorntáhut Painlevé nyilatkozata a ház előtt — Csak pillanatnyi sikerről lehet szó — A középpárt kikristályosodása, Briand nagy jövője Páris, november 4. A kamara tegnap éj-1 jeli ülésén, a második Painlevé-kormány bemutatkozásánál, ugyanaz az esőt történt meg, minit július 9-én, amikor CaiEaux pénzügyi terveit csak a jobboldal szavazataival és a tulajdonképpeni kormánypárt egy részének ellenére tudta keresztülhajszolni. Úgy látszik, a volt pénzügyminiszter taktikája iskolát csinált s most Painlevé hasonló módon akarta megtartani kormányát, mint annakidején Caiillaux tárcáját. Tegnap a kamara ülésének megnyitása előtt senki sem tudta még, vájjon Painlevé egyáltalán megteszi-e a várt kormánynyilatkozatot, mert a 104 tagot számláló szocialista frakció Faure képviselő indítványára elhatározta, hogy nem szavaz bizalmat a kormánynak. Az utolsó pillanatban a szocialisták annyiban módosították határozatukat, hogy nem „nemmel" ■szavaztak, hanem csak tartózkodtak a szavazástól. így Painlevé mégis kiállt a porondra, íöloivasta a kormánynyilatkozatot és bizalmat kért, amelyet a kamara 221 szavazatta! 189 ellen, 171 képviselő tartózkodása és passzivitása mellett, meg is szavazott. A még így is nagyon gyönge győzelmet a centrum magatartása tette lehetővé, mert például le Trocquer, Poincaré egykori minisztere, társaival együtt a kormány mellé állt, hiába akarta a szélsőséges jobboldali Maginot visszatartani. Ugyancsak a kormány melllett döntött egy-két mérsékelt szocialista is, így például Paul Boncour. Renau- del és Auriol. A bizalom erőszakos megszavaztatása egyáltalán nem jelenti még a második Painlevé-kormány stabilizálódását, mert a kormánynyilatkozat elfogadásából nem következik, hogy a jobboldal később is Painlevé mellett tör lándzsát, mig a szocialisták mindenképpen és határozottan a kormány ellen fognak fordulni. A bizalmatlanságra most is a pénzügyi politika adott okot s az a körülmény, hogy a miniszterelnök nem Herriot tiszta kartelJpolitikáját folytatja, nem a va- gyonleadás mellett, foglal állást, hanem továbbra is csak adókkal akarja megoldani a gazdasági krízist, mint azt a nyilatkozat ki is mondja. A jobboldal azonosítja magát a kormány pénzügyi politikájával, viszont azonban nincs megelégedve a marokkói és a sziriai politikával. A kormánynyilatkozatot, amely fölsorolja a többé-kevésbé már ismert dolgokat: a pénzügyi helyzet adókkal való orvoslását, a marokkói háború gyors befejezésére való törekvést, a sziriai újításokat, — fagyos nyugalommal fogadta csaknem az egész kamara. Herriot, a kamara elnöke, bejelentette a föl- olvasás után, hogy 45 interpelláció érkezett. A miniszterelnök arra kérte a házat, hogy csak az általános kormánypolitikára vonatkozó interpellációkat intézzék el, mig a részletkérdésekre vonatkozókat hagyják későbbre. Ezután Cachin, a kommunisták vezére és Bérard, Poincaré volt közoktatásügyi minisztere szólaltak föl. A két ellenzéki szónok nem kímélte .a kormányt s a nyílt ház előtt kimondotta, hogy Pa pillévé mily nehéz helyzetben vain. A kommunista szónok szavait gyakran helyeselte a jobboldal, mig Bérardnek gyakran' a kommunisták is igazat adtaik. Ezután még Painlevé szólalt föl, aki válaszolt a két interpellációra s az ország jólétére, valamint a mély békevágyra hivatkozva, kérte a kamara bizalmát. Ezután történt a szavazás, amely — mint említettük — a jobboldal jóvoltából a kormány gyenge győzelmével végződött. A szenátus ugyanolyan hidegen fogadta a kormánynyilatkozatot, mint a kamara. A ma reggeli lapok igen pesszimisztiku- san Ítélik meg a helyzetet. Egyelőre nem tudni, vájjon Painlevé a tegnapi gyenge többséggel hailandó-e a kormányzást tovább vállalni s a pénzügyi, meg a gyarmati problémák megoldásához hozzáfogni. A lapok rámutatnak arra, hogy a kormánynyilatkozatnak csak az a része váltott ki tetszést a kamarában, amely a locarnói szerződésre vonatkozik s amely a külpolitika sikereit vázolja. Ebből a körülményből az következik, hogy ha a Painlevé-kormány nem tarthatja magát, igen nagy kilátásai vannak Briand miniszterelnökségének, mert a mai külügyminiszter személye az egész országban tiszteletnek és szeretetnek örvend. elválasztás most történik és természetesen nem megy minden nehézség nélkül. Mert eszmék nélkül nincsenek és nem is lehetnek nagy társadalmi és politikai mozgalmak. Már pedig eszmék és eszmékért lelkesülő tömegek csak nálunk és a kommunistáknál vannak. A hét nehéz esztendő alatt sok minden történt a kül- és belpolitikában, ami a mi pártunkra is kihatással volt. A békeszerződések revíziója meghiúsult és nekünk befelé kellett erős munkához fogni, hogy népünk ellenállóképe-sségéit tökéletes szervezetekkel erősítsük az államhatalom i észéről jövő, egyre erősebb nyomással szemben. A kormány üldözési politikát folytatott ellenünk és minden követelésünk elöl mereven elzárkózott. Ez a ki fárasztási taktika vollt. Azután azzal próbált bennünket meggyöngiteni a kormány propaganda, hogy elhíresztelte, hogy a mi politikánk sereim i politika és irredentizmus. „Hagyjunk föl ezzel, igyekezzünk lojális alattvalók lenni és térjünk át reális politikára." Amíg az európai politikai konstelláció stabil, az erőviszonyokban lényeges eltolódások nem állnak be és a politikai faktorok ragaszkodnak a békeszerződések sérthetetlenségéhez, addig a mi belpolitikánkban sem fog lényegesebb változás bekövetkezni és a kisebbségek sorsa változatlanul rossz marad. És addig a keresztényszocialista pártnak is csak egy a föladata. Minden lehető módon dokumentálni, hogy a mi államunkban a demokrácia és az egyenlőség csak fikció és a nemzetiségek megsemrhisitése terv szerint “folyik. Nekünk a belpolitikában további cllenál- lásrai, nem pedig behódolásra kell készülnünk. mert a behódolás lemondást, az ellenállás pedig, ha egyelőre áldozatos harcot, de később mégis csak jogaink elismerését jelenti. A jó történelem erre félreérthetetlenül oktat ki bennünket, csak forgatni kell. Mi mindent megtettünk népünkért, amit lehetett. Hét nehéz esztendőn keresztül dolgoztunk fáradhatatlanul népeinkért. A legnehezebb időkben is kitartottunk és nem tértünk le az útról. A végzett munka után nyugodtan nézünk a választások elébe. Döntsenek a választók. döntsenek azok, akikért dolgoztunk. Mi úgy érezzük, hogy az elkövetkező időszakban talán még nagyobb szükség lesz a keresztényszocialista pártra, mint eddig volt. Hogy a választók hogy gondolkoznak, azt november 15-ike fogja megmutatni.
