Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-04 / 249. (992.) szám
Szerda, november 4. 8 ■ uihibi i i - BDCJignoncrgrj.I— r-m r-;ocmMg—a—cjaa Stinnes örököse kivándorolt Amerikába A legnagyobb titokban már október végén Hamburgban hajóra szállt — llj életet akar kezdeni — Másfélmiíliós „vagyonronccsal“ indult az uj világnak a Stinnes-örökös Fényes nappal kiraboltak egy prágai ékszerüzletet Vakmerő betörőbanda mestermüve a Grabenen — A kár többmillió korona — A tettesek nyomtalanul eltűntek Berlin, november 3. Egész Németországban nagy föltünést keltett.az a most kipattant liir, hogy Stinnes Hugó legidősebb fia és örököse, Stinnes Ödön dr. október 22-én a legnagyobb titokban Hamburgon át Amerikába utazott, hogy uj életet kezdjen. A bír annál inkább is meglepetést keltett, mert még Stinnes magántitkára sem tudott az utazásról. Mértékadó pénzügyi körökben az utazást menekülésnek bélyegezték s az Aga-automobilgyár hitelezőinek károsodását jósolgatják. Mint mára megállapították, a 'Stinnes- örökös elutazása kereskedelmi értelemben nem eshet kifogás alá. A likvidálok, akiktől Stinnes most sem tudott nagyobb összeget szerezni a likvidálás alatt éllé vagyonból, nem látták akadályát az elutazásnak s így a berlini kereskedelmi kamara ajánlatára kapott kiutazási vízumot. Stinnes Ödön dr. és az Aga-gyár között pénzügyi differenciák voltak. A gyár szanálását a Stinnes-örökös anyja és öccse segítségével akarta keresztülvinni. Ezek azonban nem voltak hajlandók támogatást adni. A család most azzal indokolja meg Stinnes elutazását, hogy az Aga-gyár céljaira aka,t kölcsönt szere ui s pár hónapig távolmarad, hogy megrongált idegzetét helyreállítsa. Az affér ezzel be is fejeződött. Stinnes Ödön kivándorlását tudomásul vették. Tudják, hogy utazása végleges és nem fog visz- szajöimi. A Stinnes-dinasztia még nemrégiben a német kapi.aorta főik ész ül teég legsúlyosabb egységét jelentette. Az öreg Stinnes- nek 1920-ban kormány elnöki pozíciót ajánlottak föl. A Stinnes-dinasztia csillaga gyors iramban jutott ol a zenitre és meteorként hullott alá. Van valami tragikus Stinnes titokban- !ártott hajóraszállásában. A fiú a nagy vagyon aránylag szerény roncsával, uiásié! millió márkával indult útnak, hogy szerény gesztusokkal uj életet kezdjen A kis méretekhez szokott emberszem azonban, mert a millióknak ez a milliós vagyon* roncs is elérhetetlen gazdagságot jelent, irigyen néz a megtörtén kivándorló Stinnes-fiu után, A román igazságszolgáltatás legnagyobb szégyene Csűr mint bírósági terein — Pusztít az éhség 1 és a íiidüvész — A taiar-bunari parasztok pőre Két hónap óta folyik a tatar-bunari parasztok pőre a kisen .vei hadbíróság előtt a román igazságszolgáltatás és humanizmus szégyenére. / ■ Noha Bukarest állandóan sürgeti a Per befejezését, sőt november 1-re követelte az ítéletet, napi 50 tárni kihallgatáséit, a bíróság képtelen megfelelni a követeléseknek. A tárgyalás csak folyik tovább abban a deszkákból összerótt raktárban, amely üléstermül szolgál. Amíg a nap sütött, még csak valahogy megfelelt a csűr ülésterem céljaira, ma azonban, amikor eső és szél fuj be minden liasadékon, a tárgyalások lehetetlenné váltak. Az elnök kénytelen volt a csiir ujrafe- dését elrendelni, mert az eső pont az elnöki asztalra csöpögött. Természetes, hogy amig a tetőt javították, a tárgyalás tovább folyt, a vádlottak abból egy kukkot sem hallhattak. Ez azonban nem zavarja a tisztelt bíróságot, amely nem sokat törődik a vádlottak egészségével és az igazsággal. Már tíz hónapja vaunak vizsgálati fogságban a parasztok, leírhatatlan nyomorult cellákban, ehetetlen, sovány koszton, úgy hogy a tiidővész máris tizedeli őket- Reggelit nem kapnak, viszont vacsorát sem, mert a íogliázigazgató- ság este 5 órakor osztja ki a kosztol, ezzel szemben a parasztok nyolc óráig vannak a tárgyalóteremben. Ezek ellen a visszásságok ellen kértek orvoslást a vádlottak, mire az elnök utasította őket, hogy a III. hadtestparancsnokság • utján forduljanak a belügyminisztériumhoz. Mire azonban onnan a hivatalos utón a válasz visszaér, kérdés, hány vádlottat talál életben. Napról-napra temetnek valakit a vádlottak közük A vádlottak mentőtanuit egyszerűen „informátoroknak'1 jelentette ki a bizottság, ami annyit jelent, hogy ezeket a vallomásokat nem veszik figyelembe, az embereket nem esketik meg. A védők tiltakozását ötperces tanácskozás után utasította vissza a bíróság. így a vádlottak még a mentöianuktói is meg vannak fosztva. Prága, november 3. Egy nemzetközi betörőbanda látogatja meg most Csehország nagy városait és íé- i$yes nappal, a legforgalmasabb utcákon foszt ki ékszerüzleteket. A P. M. H megírta, hogy Briinnben ismeretlen tettesek a Bach.r-féle ékszerüzletből egy és félmillió korona értékű ékszert és drágakövet vittek el a rablók. Ma délben Prága legforgalmasabb utcáján, a Grabenen történt hasonló eset. Amikor a déli korzó a legélénkebb volt, a Riemer-ékszerész nagy kirakatát fosztották ki és többmilliót érő ékszerrel és drágakővel tűntek el. Prága, november 3A választási kampány második vasárnapján a cseh politikai tábor három nagy- baliberü embere lépett a nép elé. hogy dicsőítsék, vagy lerántsák a koalíció politikáját. Benes, Sfránsky és Kramár. Beaes a választók előtt Benes külügyminiszter, mint a cseh nemzeti szocialista párt prágai listavezetője beszélt a smichovi népházbau. Kijelentette, hogy a koalíciós rendszert a jövőben is fenn keli tartani. Az ellenzéket bírálva szemére veti a németeknek, hogy azok a külföldön állandóan propagandát űznek a csehek ellen. Csehszlovákiában nem a nemzeti kisebbségek Hé .harcáról van szó. hanem a hatalomért való harcról, a németeknek a kormányba való belépéséről. Hogyha a németek a szentimentális alapon nyugvó propagandájukkal felhagynak és nem fogják állandóan hirdetni, hogy el vannak nyomva, akkor szó lehet arról, hogy valamilyen módon az ellenzék is részt vehessen a kormányzásban- Az ellenzéki harcmodornak azonban meg kell változnia. Ezután beszélt még az egyház cs az állam kérdéséről és kifejtette, hogy a kormány hivatalosan az egyház és állam elválasztásának álláspontját képviseli. Mindamellett reméli, hogy az elmúlt vatikáni konfliktus után ismét helyreáll a béke. — Két dolgot kell szem előtt tartani — mondotta Benes — s ezek: Húsz János és az elválasztás. Húsz a mi részünkről érinthetetlen, az elválasztást pedig megegyezés utján kell végrehajtani. A kultúrharc fölösleges. De hogyha ezt a harcot ránk kényszerítik, akkor nem marad más hátra, mint ezt is végigharcolni. Ezután még a külpolitikát is érintette fö- lületesen, de hangsúlyozta, hogy ez alkalommal nem mint miniszter, hanem mint képviselőjelölt beszél. Sfránsky dr. a koalíció pocsolyájáról Amíg Benes a koalíció rendszerét dicsérte, addig ugyanabban az időben a Lucerna nagytermében Strárisky Jaroszláv dr., a cseh nemzeti munkapárt prágai listavezetője válogatlan szavakkal lerántotta a leplet a koalició szennyes rendszeréről. Elsősorban támadta a kormányt, mert egy állítólagos deficitnélküli költségvetést mutatott be a régi parlamentnek. A kormány szénája nincsen egészen rendben. A kormányzás eddigi rendszere: ínfűdön vitás kérdést kikerülni és az elintézést halasztani. A szónok megemlékezik a Magyarország elleni mozgósításról, amely alkalommal bizonyos körök az állam rovására csupán valutanyereségre gondoltak s a koalició minderről hallgatott A benzinpanama leleplezésekor egy sajtótörvényt hoztak az ellenzéki sajtó eluémR fására. Ebből lehet a legjobban felismerni a koalició erkölcsét. Kramár megjósolja a nemzeti állam bukását A Hradzsiu alatti kis vár „uralkodója", a cseh nemzeti demokraták „kiskirálya" B.sz- tercebányán újból a szlovenszkói kérdésről beszélt. Szlovenszkót illetőleg Kramár kijeRiemer ékszerész üzlete déli 12 órától két óráig zárva volt. A vakmerő tettesek a kirakat redőnyét feltörték s úgy tettek, mintha a kirakatban valamit javítanának. Közben a kirakatban lévő összes értékes dolgokat magukhoz vették. A kirakat nem volt biztosítva. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, de eddig a tettesekről senki sem tudott felvilágosítást adni. Eenforog az a gyanú, hogy a Rieiner-iéle ékszerüzletet valószínűleg ugyanazok a nemzetközi betörők rabolták ki, mint a brünnl Bacher féle üzletet. lentette, hogy az autonómia mai álláspontját nem fogadhatja el, mert ebben a kérdésben még maguk az autonómisták seim egyeztek mis g. > Egy azonban bizonyos, hogy ezt a kérdést nem szabad mellőzni, mert hiszen a helyzet a forradalom előtt a történelmi országokban egészen más volt, mint Sziovenszkón. A történelmi országok önként csatlakoztak Ausztriához s igy azoknak volt országgyülé/iik is. (Hát Szlovenszkó nőm önként csatlakozott? Szertk.) Másról szó sem lehet, mint köz- igazgatási autonómiáról, mert ezzel Szio- venszkó a köztársaságban már otthon érezhetőé magát. Ezután beszélt még a kereskedelemről, a földreformról, az egyházi kérdésekrőll. Az állam konszolidásáról beszélve kijelentette, hogy a koalíciós rendszernek továbbra is meg kell maradnia, mert különben vége a nemzeti államnak. Különösen kifogásolja azt, ha egyes szlovák urak azt hangoztatják, hogy sokkal több német, magyar és szlovák él a köztársaságban, mint cseh. Ha a nemzeti kérdést ezen az alapon intézik el, akkor ez nagyon is veszélyezteti az állam ko|^zolidálását. Csak huszonkilenc lista van Jelentettük, hogy a központi választási bizottság .harmincegy pártot fogadott el szabályszerűen, de ezek közül a 30 és 31-es számú listákat, amelyeket tévedésből nyújtottak be a némi. t agráriusok, most visszavonták, úgy hogy a német gazdák szövetsége és a magyar nemzeti párt közös választási blokkja most már az egész köztársaságban csakis egy jelölőlistával, a 27-es számúval szerepel. Egységes vagy mégis kétséges a zsidőüsta? A központi választási bizottságnál, mint ismeretes, két zsidólistát fogadtak el. Most újabban azt a hirt kaptuk Ruszin szkóbói, hogy a közgazdasági párt listavezetője visszavonta jelöltetését és Rusz nszkóban csak egy egységes listával mennek a zsidók. A német Sozialdemokrat a két zsidó listáról a következőket írja: A zsidópártok cseh cégér alatt mennek a választási kampányba. A zsidók nem elégszenek meg azzal, hogy egy listával megbukjanak, hanem két listával harcolva akarnak vereséget szenvedni. Hogyha a zsidók a parlamentbe akarnak kerülni, akkor legalább egy választás kerületben mandátumhoz kell jutniuk. Ez azonban a fenti körülmények mellett teljesen ki van zárva s igy a zsidó listákra leadott zsidó szavazatok elvesznek és a szavazatokat egy másik nemzeti csoportnak írják a javára, ebben az esetben a cseheknek. A zsidó- szavazatok tehát legelsősorban a koalíciót segítik. Aki zsidóiistára szavaz, az a nemzetiségi békének utjáf álló cseh koalíciós pártokat támogatja és a soviniszta cseh nemzeti demokratákat meg a kis antiszemita Klofác-pártot erősíti. Szakadás a légionáriusok közt Néhány légionárius a nemzeti demokrata párt szolgálatába állott s felhívásban fchző- litottáik a légionáriusokat, hogy a v>i:i áfásokon a nemzeti demokrata párt listáit iá-, ftetfgg a Scoalicié a magyar-német egységtől Kramár a „nemzeti*4 államot félti a magyaroktól és a németektől — Benes az ellenzék kormányképességéről —. A iegionisták is ráuntak Kramárra — Lelleiék otthon is megbuktak $ megássák. ..A légionárius szövetség végrehajtó bizottsága, most kizárta taffjai sorából a felhívás aláíróit. Kramárék is a szlovenszkói zsMészavazötokra pályáznak A Pozsonyban megjelenő hétfői lap, a Montag nem mer ugyan még nyíltan szint vallani, hogy Kramárék szolgálatába állott, hanem csak a klshirek között szólítja fel a zsidóságot, hogy a nemzeti demokrata párt listájára szavazzon- A Montag azzal a kor- tesliirrel indokolja ezt, hegy Becka pénzügyminiszter a zsidóknak a forradalom alatt ért kárait busásan meg fogja téríteni. A Montag azonban elhallgatja azt, hogy Beékának a napjai meg vannak számlálva és egész biztos, hogy Kramárék soha többé pénzügyminiszteri tárcát nem kapnak. Lelleiék csúfos kudarca Érseki! j várót í A magyar egységét megbontó Lellei- írakció „nagygyűlést" hirdetett Érsekújvárod az Arany Oroszlán nagytermében. A gyűlés a legnagyobb részvétlenség jegyében folyt le, Lelfeiék ugyan azt hirdették, hogy Érsekújvárod több mint 10 ezer választójuk van, mégis alig tudtak 50—60 embert összehozni. Ezt jellemző fényként érdemes leszögezni s Érsekújvárod meggyőződhettek maguk Lelleiék, hogy teljesen kisiklott a talaj lábuk alatt Érsekújvár például szolgált mindenkinek. A szlovenszkói magyarság azok ineilé áll, akik nem személyi' célokért tülekednek, hanem önzetlenül szolgálják saját nemzetük ügyét. Amerikai milliomos miifit cs&Yargé Börtönben, hidak alatt, rendőrautón tőül ideje jó részét a milliomos Edwhi Brown — „Engedjenek ki a börtönből, niüíioinos vagyok!" — A P. M- H. levelezőjétől — New-York, november. A californiai San Diegoban történt a minap, hogy a szegénynegyedben egy rendőr meglehetősen durván feliköltött egy pádon alvó. munkásruhás fiatalembert és amikor megtudta, hogy pénz és munka nélkül áll, aznap érkezett és nincs hova mennie, csavargás címén bak isér te a börtönbe, Mielőtt azonban a bekisérés megtörténhetett volna, odavetödött egy deresfejü, napszámos kinézésű, hasonlóképpen rosszul öltözött ember, beleszólt a vitába és a másik szegénynek védelmére kelt. A rendőr erre bekísérte mind a kettenu- ket. Az öreg csavargó másnap reggel furcsa üzenetet küldött a bor töméi ügyelőhöz'. — Edwhi Brown vagyok és újból mii’kimos akarok lenni. Bocsássanak ki — igy szólt az üzenet. Mágikus hatása volt az üzenetnek. A felügyelő maga jött el az öreg csavargóért és sűrű bocsánatkérések közepette bocsátotta ki. Az öreg csavargó elégedetten mosolygott, kezet fogott a felügyelővel taxin elhaltatok a lakására — a város legelőkelőbb szá'lodájű- ba — és egy óra múlva elegánsan felöltözve meglátogatta San Diego polgármesterét, elmondta neki élményeit és szavait körülbelül ’gy fejezte be: Az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig intim barátságban vagyok a csavargók ♦ ezreivel. gyakran csuktak be olyan fiatalemberekkel együtt, akik sohasem voltaik börtönben és akiknek semmi egvéb bűnük n-m volt, mint hogy egy cent nélkül állottak. Ebben a városban a pénz nélkül álló ember számára csak két alternatíva van: a börtön és a missziós egyesület, A missziós egyesület azonban nem tud olyan szolgálatot teljesíteni, mint a hajléktalanok menhelye és nem tudja megakadályozni a betegségek terjedését. Brown sokat és keservesen szenvedett. A csavargóélet alatt sorstársaival együtt sóikat éhezett, máskor nehéz fizikai munkával kereste kenyerét, volt szederszedő munkás New-York államban, arató a középnyugaton, gyárimunkás a Csendes Óceán partjain. Utazott szökve tehervonatokon, dolgozott hajókon a Mississippin. Egyik „kampánya" alatt életre szóló nyomorúságot szerzett magának. Publo közelében letört embereik társaságában. MrW ö</j éjszakán a vasúti sínek mellett a mozdonyból kilaná(olt meleg salakon aludt, amely még gázokat bocsátott k; magából és fülbait szerzett. anntöl megsiketült. Mégsem adta fel a küzdelmet.
