Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-27 / 269. (1012.) szám

J gk ? . #* Mai számunk ©láal /Ff Jr IV. fv>. ffP. 0(112' szám Péntek«1925 nsvemker 27 Űöfizetésl árak belföldön: évente 300, i Q&r ___ félévre ISO, aegyedévre 76. havonta r * &aE3W^ 26 Kő: külföldre: évente ISO. félévre !WTWí^'^rFF?FM>J2 sssss f Jm m Jlf Jj»' JEF Szerkesztőség: Prága. 11- Stépánská L^%Ú WJ&? JW f ÜL M? W W M jfflr Jr ■ $F iL, J& alice I6/H1. Telefon: 30-3-49. Kiadd­gp^ w- |g[ ^pyggrsair hivatal: Prága. L, Lillová ullce ia ^mP awLaaflMSS^^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap. Praha. j3 SzíovemszUéi és íRuszitaszitői Szövetkezeti napilapja Jldminisztwatiw #®ss«ffftes*íő HDzurányi £ász!ó 9c2e!®s »*erfte$*<ő ©ál 3sit>án Mi ul kormáig csak labilis többségre támaszkodhafik A jövőben az ellenzéket nem íelieí kikapcsolni a parlamenti munkából — Marakodás a husosfazék kőiül A Painlevé-Briaiid-Herriot sorozat A hivatalos statisztika szerint nem is há­rom, hanem csupán egyetlenegy szavazat buktatta meg a Painievé-kormányt, de Paul Painlevé a matematika tanára és úriember, aki tudja, hogy néha egyetlen szavazatnak is kérlelhetetlen következményei vaunak. S a kérieihetetlenség lila óriási, amikor a frank­épület recseg-ropog s a baloldali kartell két fókuspontja: Léöli Bíum, meg Herriot, nem igen szívesen nézték a nagyhatalmú kapita­lista szenátorok felé pislogató miniszterelnö­köt. Pedig Painlevé hangyaszorgalmú ember volt és jóakarata, akit még a bocbe-ok is szí­vesen láttak a kamara élén és Dorioí, a gal- Jértalan, villogó szemű kommunista képviselő is tisztakezünek, meg jóakaratnak mondott. Ámde a vagyonleadást nem akarta, mert a szenátoroknak nem tetszett ez igy s esetleg belement volna némi kis inflációba, ami vi­szont fölöttébb kellemes lett volna a nagy­iparos uraknak. Léon Blum eltörte a pálcát, Painfevé visszamehet a matematikához s jö­het a másik. De ki? Hát Briand! igen, Aris- tide Briand, aki megcsinálta Locarnót a francia nemzet örömrivalgása közben s aki oly gyönyörűen tudja a francia nyelv dalla­mos szépségeivel a kamarát meghódítani. De Aristide Briand nem hangyaszorgalmú s ma már nem szereti a kamarai csatákat,, mi­ly ektr’ék hajdan maitre de plaisirje volt. Most magasabb eszmékért küzd barátjával, Cham- hérlainnal egyetemiben s nem a pillanatnyi politikai konstellációknak, hanem a történe­lemnek dolgozik. Úgy látszik, azt akarja, hogy nevét majdan az európai világbéke megkovácsolói között emlegessék, magasan- magasan, majdnem a Krisztusok közelében. A nagy beszélőnek, aki oly kecsesen tudta átadni a iocarnói békehajón, a Fleur d‘Oran- gér fedélzetén, Chamberlain feleségének a névnapi csokrot, azalatt, amíg talán a világ legfontosabb határozatairól tárgyaltak a hajó fcridgeszobájában. nincs ínyére a közönséges parlamenti hajsza. Elvtársakkal és banká­rokkal tárgyalni? Fi donc! Ez nem annak való, akinek Anatoíe Francé ironikus moso­lya ül ajkán. Zsonglőrködni, Chamberlain monoklijának ideges rezgéseit figyelni, be- széíni a kétségtelenül érdekes Stresem annal. vagy a pompás Mussolini":el, ez mégis csak érdekesebb. A kamarai melegben izzad: n más, aki kevésbé epikureista s aki nem oly nagy egyéniség mint a párisi Briand. — És megtaláltatott Paul Doumer. Ö igazán nem nagy egyéniség s elvégre olyan szenátor, akit talán a szocialisták is bevesznek. De nem vették be, mert érezték, hogy szemé­lyével a pénzügyi krízis velük ellentétes pó­lusa: a szenátusi rendszer vonulna a bár­sonyszékekbe s Paul Doumer még meg sem jött, már mehetett is. Közben a krízis, amely a harmadik köztársaságnak elismerten leg­veszedelmesebb krízisévé vált, húzódott s a frank gurult a lejtőn lefelé. Nem maradt más hátra, mint Herriot. Tődé sokan fáztak, mert tudták, hogy határozottságot jelent, nem kompromisszumokat és békítési, mint akár Painlevé. akár Briand. akár Doumer. A lyoni polgármester, akinek állandó kurta angol pi­pája máris valami energiát kölcsönöz a dvót- kemény hajú koponyának, nem lavíroz, ha­nem belemegy. Ö volt az első zökkenő a há- boruutáni Európában, ő és Atacdonald. akik előczör olvasztották a nagy-nagy jeget és első csákányütéseikkel lehetővé tették, hogy meginduljon az általános békelavina, amely ma — há'a Istennek — egvre jobban temeti be az ellenségeskedés maradványait. Herriot héthónapos uralma alatt kü'polkikával fogla­latoskodott s ha pozitívumokat nem is ért el, tény, hogy mindenütt umg’azitotta a csava­rokat. Energikus volt, szinte kegyetlen, ami ritkaság a lágy békepolitikusoknál. Bent is azért bukott meg mert nem engedett még olyan kérdésekben sem, amelyekben igazán engedhetett volna, Most, ha a kartell — ta­Prága, november 26. Svehla tárgyalásai az uj kormánytöbb­ség megalakítására újabb és újabb nehézsé­gekbe ütköznek. Valószínű, hogy akciója a hét végé:g egyáltalában nem vezet ered­ményre. Eredetileg úgy terveitek, hogy az uj kormányt már vasárnap kinevezi az elnök, most azonban már lemondtak erről a terv­ről. A kormányalakításról eddig csak magán-tárgyalások folynak, mivel a köztársasági elnök hivatalosan egyetlen politikust sem bízott meg a kormány­alakítással. Cseh politikai körökben azonban egész biztosra veszik, hogy sikerülni fog az uj koalíció megalakítása. Az uj kormány hely­zete a parlamentben azonban sokkal nehe­zebb lesz, mint volt a régiben. A régi koalíciós kormánynak a képvi­selőházban 294 mandátumból 167 képvi­selője volt, inig a szenátusban 146-ból 88. Az uj parlamentben, amelyet 300 képviselő és 150 szenátor alkot, a kor­mánynak csak 159, illetve 80 törvényho­zója lesz. Igaz ugyan, hogy ez is többségnek te­kinthető, csakhogy a kormány állandó ve­szélyben lesz és a kormánypártoknak min­den ülésre teljes számban kell felvonulniuk, mert ha csak 10—12 képviselő hiányzik, igen könnyen megtörténhetik, hogy a kormányt leszavazzák. A légmárus Národni Osvobozeni is fog­lalkozik a kérdéssel s azt Írja, hogy az uj parlamentben teljesen meg keil szüntetni a régi petka rendszerét és ezen­túl nemcsak a kormánypártok döntése lesz mérvadó, hanem a kormány kényte­len lesz a koalíción kívüli pártokra is támaszkodni. Ez tehát annyit jelent, hogy a parlament­ben meg fog szűnni az a régi rendszer, hogy az ellenzéket nrndig negligálták, javaslatait mereven elutasították és fontosabb javasla­toknál egyáltalában nem kérték ki az ellen­zéki pártok véleményét, hanem a nemzet­gyűlést mindig kész dolog elé állították. A régi parlamentben csakis a petka döntött, s a petka döntése ellen a kormánypártok kép­viselői és szenátorai semmit sem tehettek. A kormánypártok törvényhozói a tehetetlen szavazógép szerepét játszották, mig az el­lenzék minden tiltakozása hiábavaló volt. Most, hogy a kormánytöbbség sokkal gyengébb, mint vo’t a régi parlamentben, meg ke’! szüimie ennek a rendszernek, s ha a kormány eredményes munkát akar végezn*, együtt keM dolgoznia az ellen­zékkel. Ezekkel a nehézségekkel a cseh lapok is számolnak és szomorúan állapítják meg, hogy jóllehet a kormánytöbbség megalakítása ne­hézségekbe ütközik, a hat kormánypárt m-Vs b-üi-nkapott a miniszteri tárcák fö’ött. Svehla a tegnapi nap folyamán folytatta n hat cseh párttal a tárgyalásokat s azok már­is ellentétekre vezettek. A nemzeti demokra­ta párt ragaszkodik a kereskedelemügyi tár­cához. Miniszterjelöltet azonban még nem nevezett rnpg. aminek az az oka, hogy a nemzeti demokrata ráfiban patotaior- radalom ütött ki. A kormányalakítási tárgyalások alkalmá­val ugyanis a nemzeti szocialisták és a szo­ciáldemokraták követelték Svehlától, hogy az uj kormány Szovjetoroszországot azonnal ismerje el. Kramár azonban hallani sem akar erről. A nemzeti demokrata párt egyik ré­sze, Dvoracsek eddigi meghatalmazott mi­niszterrel és képviselővel az élén, hajlandó­nak mutatkozik arra, hogy bizonyos kompro­misszumok alapján Szovjetoroszországot el­ismerje. Feltételük csak az, hogy a szovjet- kormány írásban kötelezze magát, hogy Csehszlovákia belügyeibe nem fog beavat­kozni. A nemzeti demokrata párt vezetősége tehát még nem jelölte miniszternek Dvora- cseket, meri attól fél, hogy a nemzeti demo­krata párt eddigi politikájától eltérően fog a kormányban is dolgozni. A cseh néppárt felszólította Svehlát, hogy vegye fel a tárgyalásokat fílinkával is s ha nem sikerülne öt a kormányba be­hozni, legalább biztosítsa azt, hogy lojá­lisán viselkedjék a nemzeti koalícióval szemben. Érdekes, hogy ezt a néppárti javaslatot támogatják a szociáldemokra­ták is, míg ellenben az agráriusok, fiod- zával az élükön a legerélyesebben visz- szautasitj'k, mert szerintük Hlinkával csakis óriási engedmények árán lehet megegyezni és ez az államra nézve nagy veszélyt jelentene. A kormányalakitást megnehezíti még a cseh iparospárt is, amely követeli, hogy Svehla tartsa be a választások előtt tett ígé­retét, amellyel az iparospártnak ígérte a ke­reskedelemügyi tárcát. Svehla azonban nem akar összeveszni a ncmz.demokratákkal sem és komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy a kereskedelemügyi minisztérium IpaTügyi osz­tályát külön választja s annak élére iparos­párti képviselőt nevez ki. Erről azonban hal­lani sem akarnak Najmanék, mert ezzel poli­tikai és választási programjukat teljesen alá­ásnák. mivel úgy tűnne fel a dolog, mintha az iparospárt tisztán egy miirszteri tárca kedvéért lépne be a kormánykoalícióba. igaz ugyan, hogy a cseh iparospártnak nincs is más célja. A nagyiparosok természetesen tiltakoz­nak ez ellen, mert attól félnek, hogy az ipa­rospárt tényleg a nagyipar ellen fog dolgozni. Najmanék hivatalos lapja, a Reforma, azon­ban siet megnyugtatni a nagymarosokat és nagytőkéseket, amikor azt írja. hogy egyál­talában ne féljenek attól, hogy iparospárti lesz a kereskedelmi miniszter. Az iparosrárt. a Reforma szerint, nagyon is szimpatizál a nagyiparosokkal. A cseh iparospárt inai á’lásponja te­hát legjobban bizonyítja, hogy Najmanék csak a miniszteri bársonyszékért har­coltak. Egy kassai magyar lapban, egy Vidor | Rudolf nevű ur a választások után újból nagy agiíációt fejt ki a cseh iparospárt érdekében s azt Írja hogy a kereskedőknek és iparosok­nak feltétlenül az iparospártban kell tömö­rülniük, mert amint látni, a párt a történelmi országokban 13 mandátumot kapott és most már a-kormányban is helyet foglal. Vidor Rudolf ur azonban eltitkolta azt a tényt, hogy a cseh iparosok becsapták a szlovenszkói kereskedőket és iparoso­kat. ■agyonleadáspártivá s ha egyszer elfogadja a szocialisták elveit, lebirja még a szenátust ■s. A szocialisták tudják ezt s bizonyos,^ hogy végül mégis csak Herriot mellé szegődnek. A választási kampány alatt óriási propa­gandát fejtett ki Szlovenszkón a párt. A cseh soviniszta polit kai alakulás magyar és né­met nyelvű választási plakátokat adott ki. amelyekben megígérte, hogy a szovenszkói ke­reskedőket és iparosokat saját törvényho­zóik fogják a parlamentben képviselni. Minthogy az iparospárt az ésö skruí’ni- umtan Szlovenszkón egyetlen mandá­tumhoz sem jutott, Najmanék a második és harmadik skruíiniumból teljesen ki­hagyták szlovenszkói jelöltjeiket s a kép­viselőházba egyetlen szlovenszkói je­löltet sem hoztak. Ez tehát a legjobb bizonyítéka annak, hogy Najmanék egyáltalában nem akarnak a szlovenszkói kereskedők és iparosok érde­kében dolgozni, hanem tisztán csak szava­zataikra pályáztak. A nemzeti szocialisták máris uj választásokról Írnak A nemzeti szocialisták nem bíznak abban, hogy az uj parlament hosszú életű lesz. Moud- ry képviselő egy morvaországi pártlapban azt tanácsolja, hogy a párt készüljön föl az uj választásokra. A helyzet ismerői — Írja Moudry — nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy egy félév, de legkésőbb egy év múlva újabb választá­sok lesznek. A pártnak tehát folytatnia kell szervezési munkálatait, A londoni aláírás nap’án ■ ürítik' ki Kölnt London, november 26. A Morningipost értesülése szerint a>z angolok megtettek mű­dén intézkedést a kölni zóna kiürítésére. A csapatok d.cember elsején, a Iocarnói szer­ződés aláíráséinak napján hagyják el a vá­rost. A wiesbadeni francia csapatokat szin­tén visszavonják, úgy hogy a teljes körítés néhány héttel előbb történik meg, mint ere­detileg tervezték. Csicserin Párisba érkezett Paris, november 26. Csicserin külügyi népbiztos, akinek párisi utazásáról már rég­óta beszéltek, ma reggel a francia fővárosba érkezeit. Az útlevelet már az elmúlt napok­ban megkapta, most ped;g inkognitóban, nogy senki meg ne zavarja utazását Wiesbad^nböl tényleg el is utazott. Párisban csak akkor tudták meg, hogy Csicserin a francia fővá­rosban van, amikor az orosz követség ezt hivatalosan jelentette. A lapok nagy jelentő­séget tulajdonítanak a látogatásnak. A áruzok bekerítették a francia levantebadsereg egy részét Páris, november 26. A Tomps külön tu­dósítója jelenti Beirutból: A francia levente- hadsereget 48 óra óta a druzok komoly át- karolási mozdnlaitaii fenyegetik. Körülbelül ezer felkelő a druz szultán bátyjának veze­tése alatt 12 nap előtt megszálHotta Hormont, mely alig 60 kilómét..rnyire van Bejruttól. Sikerült az ottani druzokat fellázítania, ügy hogy hadserege ma már többezer főre rúg. Körülbelül 500 francia katonát Rackájában körülzártak. Gamebn tábornok kísérletet tett a bekerített francia csapatok felszabadításá­ra, de az első kísértetek nem sikerültek. Most nagyobb erővel igyekeznek a franciák Ra- chaját az ostromzár alól felszabadítani. Beirut, november 26. A felkelő druzok a francia csapatok megérkezése után kiürítet­ték Rachaja falu egész környékét. A druzok legnagyobb része elhagyta a vidéket, miután a franciák óriási veszteségeket ckoz'ak ne­kik. Egyedül a vár maradt a felkelők kezén, de a spahik megérkezése után ezt is sikerült elfoglalni. Borzalmas harc fejlődött ki, mely­ben minden talpalatnyi helyet kézi tusával kellett meghóditani. A druzok óriási veszte­séget szenvedtek. Ián kényszerűségből — vezérét miniszterei nőkké teszi, bizonyos, hogy határozott poli­tika jön a pénzügyekben, határozott és kö­vetkezetes. Herriot az egyetlen polgári ve­zér, aki könnyen válik inflációellenessé és

Next

/
Thumbnails
Contents