Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-14 / 258. (1001.) szám
Szombat, november 14. nem gazdasági téren is szárnoiniok kell és nem áll többé módjukban, egyéni akciókkal azt az útból félretolva, az országban kínálkozó munkákat egy kis csoport számára biztosítani, mert abból mi is kérjük, sőt követeljük a minket megillető részt. És fogják még ezen követelésünket hallani, liiáb^dugják be füleiket a nemzetiségi gyűlölet vattájával, ha mi nem egyenként, hanem mint megszervezett csoport hallatjuk azt. Egyesüljünk, mert az egyesülésben rejlik az erő. fcl@r Fliiilés pregriiincsiclc Kassán Kassa, november 13. A Katolikus Legényegylet zsúfolásig megtelt nagytermében szerda e*te mondotta el programbeszédét Fedor Miklós, akiit már a szónoki emelvényre való megjelenésekor percekig tartó zugó taipssa! és éljenzéssel fogadott a közönség. A népszerű képviselőjelölt beszéde elején röviden visszatekintett a prevrat idejére s az azóta történtekre és megállapította, hogy ebben az uj államban, amelyet egy második Svájcnak ígértek ibe, senki sincs megelégedve: sem magyar, sem német, legkevésbé pedig a szlovák. A szlovák nép ma már a felszabadítókban elnyomókat lát, jólét helyett szenvedésben és nélkülözésben tengődik, saját otthonában idegen és mivel fainak a jövőjét nem látja biztosítva itt, kivándorol. Hlinka Andrásnak prevrat alatti szereplését kritizálva rámutatott arra az ellentétre, amely Hlinkának a nép előtti ellenzéki magatartása és azon tény között van, hogy pártja ma már alkudozik az általa sokat szidott koalíciós kormánnyal a kormányba való belépés ügyében, üti a cseh kormányt, de azért bankjának szanálására elfogad attól 14 milliót. Hlinka most a választások előtt a magyarokhoz hangzatos magyarnyelvű röpira- tot intézett, melyben felhívja őket, hogy szavazzanak az ő pártjára, ment: „testvérek voltunk és vagyunk és ős: földünkért, szülőhazánkért Össze kell forrnunk, egy frontban kell küzdenünk**, pedig még nemrég ily kijelentéseket tett: „Inkább szövetkezik az ördöggel, mint a magyar kérész tényekkel**. Hát nyugodt is lehet, hogy azt az autonómiát, amelyet inkább az ördög szövetségével akar kivívni, mint a keresztény magyarsággal, — az ördög el is viszi! Az őslakosság — úgymond — okuljon ebből. Mert minden becsületes és jóhiszemű embert be lehet csapni és félre khet vezetni, de rövidlátó,sőt ostoba az, aki másodszor is hagyja magát becsapni! Majd sorra vette a többi kormánypártokat, amelyek most eget-földet Ígérnek. Inti a választókat, hogy ne üljenek fel ismét. Mert nem gémteik és beszédeik szerint kell ezeket megítélni, hanem hatesztendős tetteik után. Nekünk kell autonómia, de csak igazi autonómia; az őslakosságnak becsületes, jólétet hozó és keresztény alapokon álló, minden nemzeti sovinizmust és felekezeti gyü- löl-tségtől mentes autonómia! Fedor Miklós lelkes tapsvihar mellett jelentette ki, hogy a keresztényszocializmus egyetemes és az egész világon elismert hatalmas tényező. Keresztényszocializmus volt már álékor is, amikor néppárt még nem volt és lesz még akkor is, amikor már sem Hlm- kának, sem pártjának hire-hamva sem lesz. Mert a keresztényszocializmus azokon a sziklaerős alapokon áll, amelyről szétárad minden népre az egyenlő szeretet és béke. A párt programja: dolgozni mindenkiért, munkásért, iparosiért, kereskedőért, földművesért, h vatalnokért egyaránt. Végül foglalkozott a tisztviselők és nyugdíjasok sérelmeivel s befejezésül kitartásra, erős küzdelemre hívta fel választóit A hatalmas beszéd után a szónokot a közönség páratlan lelkesedéssel ünnepelte. D©lg©zlli a választási terror A vágseílye! járási főnök elkoboztatfa az or-szágos keresztányszoclalista párt p’akátjait A magyar iparosok és kereskedik érdekvédelme Mint már e helyen közöltük, a magyar nemzeti párt a magyar iparosok és kereskedők érdekeinek, védelmére ipari és kereskedelmi szakosztályt létesít, amely jelenleg szervezés alatt áll. Addig is, amig az előkészítés élőmunkái annyira befejezve nem lesznek, hogy a kész tervezetet egy országos fórum, a kongresz- szus elé terjeszthetjük, ismertetni kívánjuk a szervezet tervezeteiét azon célból, hogy az érdekelitek, azt megismerve, hozzászólásaikkal értékes támogatást nyújthassanak az előkészítéssel megbizottaknak. Kérjük a tervezetre vonatkozó esetleges észrevételeket és indítványokat, további földolgozás céljából, az alábbi címre irányítani: Bayer Ferenc gépészmérnök, Banská-Bystrica, Masarykové nám. 22. Az ipari és kereskedelmi szakosztály tagozódását a következőképpen tervezzük: Az első, de talán legfontosabb fórum lenne: minden községben, ahol magyar iparos, vagy kereskedő van, fölkérjük ezeket, hogy mint levelező tagok működjenek s észrevételeiket közöljék az alább ismertetett helyi csoport vezetőségével. Ezek szerint minden magyar :páros, vagy kereskedő levelező tagja a szakosztálynak s kötelessége minden tudomására jutott sérelmet, vagy minden kétes kérdést annak természete szerint az illetékes helyi csoport tudomására hozni, ahonnan a megfelelő választ és fölvilágositást erre megkapja. Ha így mindenki eleget tesz önmagával és embertársaival fönnálló kötelességének, úgy minden adat a megfelelő fórum tudomására jut és kellő helyen a szükséges lépések megtehetők, viszont a szükséges föi- világositások is megadhatók s akkor az eredmény sem maradhat el. Mindehhez csupán kis jóakarat s az kell, hogy ne sajnáljuk a csekély fáradságot, amellyel a pár sor megírása jár. A második fórum lenne az ipari és ke- leskedelmi gócpontokban megalakított helyi csoport, amely a helybeli és vidéki választott tagok bevonásával őrködik saját vidékének érdekei fölött, összegyűjti a panaszokat és észrevételeket, megvitatja azokat és véleményével továbbítja a központnak; viszont az onnan nyert értesítéseket, fölvilágositáso- kaí és figyelmeztetéseket a csoport összes tagjainak megfelelő módon tudomására hozza és esetleg a tagok kérdéseire azonnal f öl világosi tás t nyújt oly esetekben, amikor ez módjában áll. Rendezi a központ által rendelkezésére bocsátott anyagból tartandó fölolvasásokat s végül irányítja a környékbeli ösz- szes magyar iparosok és kereskedők együttműködését, alkalmi, vagy állandóbb jellegű szövetkezetek stb. alakítását, általában az ipari és kereskedelmi életet. A harmadik fórum volna a Besztercebányára tervezett központ, amelynek föladata a kereskedelmi és iparkamarákkal, a hely: csoportokkal és a levelező tagokkal való folytonos és sűrű érintkezés révén összegyűjtött anyagot szakszerűen földolgozva, illetékes helyre juttatni, panaszos esetekben a szükséges lépéseket megtenni, a párt képviselőinek az interpellációhoz szükséges anyagot rendelkezésére bocsátani s viszont az iparosokat és kereskedőket érdeklő rendelkezéseket, törvényeket és eseményeket figyelemmel kísérni s erről a helyi csoportok utján azokat értesíteni, fölvilágosítani. Egyes közérdekű tárgyakról fölolvasási anyagot készít elő a helyi csoportok számára. Elősegíti szakszerű tanácsokkal mindazt, ami a magyar iparos- és kereskedővilág érdekeit előmozdítja s őrködik, hogy ez érdekek sérelmet ne szenvedjenek, illetve az esetleges sérelmek elhárításának módozatait kidolgozza. Szaktudásával a tagok kérdéseire választ ad és azok helyes törekvését támogatja, illetve Irányítja. Általában összefoglalva munkáját: vezeti a védelmi harcot, amelyet a magyar iparos és kereskedő jelenleg egyenként és elszigetelve kénytelen vívni a beteges tultengésben szenvedő nemzetiségi gyűlölet ellen. Fölötte áll és az egésznek fővonásokban való irányítását végzi az országos ipari szaktanács, amelynek választott tagjai egy kiküldött permanens bizottság által állandóan irányítják a központ működését. A legfelsőbb fórum az országos ipari kongresszus lesz, amely megállapítja az egész szakosztályszervezeteket és megválasztja a tanács tagjait. Az Így, vagy ílyenféle módon megszervezett szakosztály működése, ha mindenki legjobb tudását viszi bele, kell, hogy eredménnyel .járjon; az eredmény nemcsak gazdasági és az egyéneknek anyagi előnyökéi nyújtó, hanem erkölcsi is. mert a magyarsás ulyát növeli és első hatása abban fog nyíl vánu'"!';, hogy ellenségeinknek he kell látriiok hogy h. magyarsággal nemcsak politikai, haTurócszentmártonból jelentik az országos kérésztényszocialista párt központjának, hogy az ottani zsupán a párt röpcéduláinak terjesztését megakadályozta. Ugyanennek a röpcédulának tartalmát a pozsonyi rendőrség cenzúrázta és semmi kifogásolni valót a szövegben nem talált. A zsupán úgy nyilatkozott Tonhaizer Ferenc képvise'öjeiöltről, aki a kérvényt benyújtotta, hogy „a repufcüka javára eddig nem csinált semmit**. Azonkívül a kérvényt állítólag 5 koronás bélyeggel kellett volna ellátni. A pozsonyi rendőrség ugyanakkor egy fillér költség nélkül cenzúrázta a röpcédulát. Tudósítónk jelenti: A vágseliyei járási iónok elkoboztaíta az Királyhelmec, november 13. Megható az a nagy buzgalom, mellyel a centralista pártok jelöltjei járják végig a Bodrogköz, Zemplén és Abauj szinmagyar vidékeit. Az agitátorok legfáradhatatlanabb- ja, Szlávik Mihály dr. volt zempléni zsupán, aki az agrárpárt kassal listájának vezetője. Szlávik dr. az utóbbi időben már nem tud lefeküdni, ha nem tartott néhány buzdító beszédet „á“-s magyar nyelven a „magyar testvéreihez1’. A jó bodrogköziek mosolyognak az idő múlásán és bizony nem kell nagyon megerőltetni emlékezőtehetségüket, hogy eszükbe jusson, amikor Szlávik zsupán ur egész más hangot használt a magyarokkal szemben. • • Nem akarjuk most megismételni, menynyire nem testvérhez illően bánt el a magyarsággal zsupán korában. Sokkal érdekesebb volt a működése a rövidélet ü kassai íascizmus hőskorában. 1923 kora tavaszán Ruszin József tanító és Kléa József postatiszt érdemüket akarván szerezni, elhatározták, hogy turócszentmár- toni mintára megszervezik a keletszloven- szkói fascizmust, kimondottan azzal a céllal, hogy a magyarság kulturális életét, főleg pedig esetleges parlamenti akcióját megakadályozzák. Hogy céljukat fedjék, „Szlovák legényegylet" címen „kulturegyesületet4’ alaki toltak. A legényegyletben csakhamar együtt voltak mindazok, akik habzó gyűlöletországos kereszíényszocialisía Párt plakátjait, amelyek a cenzúrán már keresztülmentek. A nácselnik törvényellenes intézkedését az országos keresztényszocialista' párt o-rvoslás végett azonnal közölte a zsupáni hivatallal s egyben további intézkedések megtétele végett bejelentette az esetet az ellenzéki pártok központi irodájának. Terror a nemzeti párt eüen A losonci rendőrkapitány tegnap újból eíkoboztatta a magyar nemzeti párt plakátjait, amelyeknek terjesztését a zsupán előzőleg már megengedte. A hatóságok mindenütt 11 legnagyobb terrort fejtik ki a magyar nemzeti párt ellen, mert érzik, hogy a magyar tel hirdették a magyarság állítólagos irredentizmusát és mindent elkövettek, hogy az őslakosság békéjét felforgassák. Ott találjuk Oéenasek dr. (listavezető), Ge-rnok Matej (listavezető), Novak Pál (jelölt), Gara Sime- cek, Martinyák (jelölt) tanfelügyelők stb. neveit. A vidékről elsőnek Szlávik Mihály dr., a „magyar testvér** jelentkezett. és lelkesedéssel üdvözölte az uj alakulást. Oéenasek, Ceraok, Jancsó stb. gummbotok- kal fegyverezték fel az ifjúságot és az egyesületnek oly irányt akartak adui, amely teljesen azonos a német hakenkreuzlerek vir- tuskodó, verekedő irányával. A színház és a magyar iskolagyülés ellen intézett támadások még „vér nélkül1* folytak le, de köztudomású lett, hogy a vezérek „láthatóbb*’ akciót szerveznek. Ennek az Imperial-kávéház ellen intézendő támadásban kellett volna kirobbannia. Közben azonban a józanabbak, az úgynevezett Farkas-vendéglőben gyűlést tartottak és nyíltan hadat üzentek a gunimiboto- soknak. Ügy nevezték a mai listavezetőket, a „magyar testvéreket“.) A pozsonyi minisztérium rémültein vette észre, hogy az egyesületben ezek a mérsékeltek, akik valameny- nyien Hlinka hívei voltak, kerekednek felül és Így a csehszlovák íascizmus helyett egy csehellenes szlovák íascizmus van keletkezőben. Leküldték tehát Halla kormánytanácsost rendet csinálni. Halla órákon keresztül tárgyalt hol Rumam zsupán, hol Kiima rendőrigazgató jelenlétében a vezetőkkel, végül a minisztérium nevében eltiltotta az egyesület működését azzal, hogy a centralisták alakítsanak külön egyesületet. így alakult meg a „Národni Oslobodenia**, a Nemzeti Fel- szabadulás egyesülete Ocenasek dr. és Rusko elnöklete alatt, míg az ellenpárt megalakította az Őrölt- Szlávik ur, a buzgó fascista „magyar testvér** természetesen Ocenasek dr- lelkes híve maradt, akiről köztudomású, hogy a habzó gyűlölködés lángoló apostola. Nem érdektelen, hogy az agrárpárt listavezetői között mindössze egy jelölt akad, aki- tényleg agrárius. A többi mind ügyvéd, mérnök, hivatalnok akik a föidmivesek érdekét legfeljebb egy ügyvédi költségjegyzék erejéig védelmezik meg. Szlávik, Hodzsa, Stodola, Bottó, Okanik, Srobár és a többiek* annyit értenek a földbirtokosok és gazdálkodók ügyéhez, mint Srobár a medvéhez. Nem valószínű, hogy akad egy józan magyai gazdálkodó, aki bedől a fiskálisok agrárszövetkezetének, bár mondják, hogy mielőtt ezek agráristák lettek, igazolniuk kellett, hogy a búzát a répától meg tudják különböztetni. Igazi agrárpárt. Ha azt akarod, hogy még több adót fizess, úgy szavazz Hoözsáékra. Illetőség? ügyed elintézését csak a koalíció bukásától várhatod. Aki a 25-ös listára szavaz, huszonötöt érdeme! Elégedetlenek a niszsoszkői polgári iskolai tanárok Legutóbbi gyűlésükön állást foglaltak a iize« iési törvényjavaslat ellen Ungvár, november 13. A tanítóság, amely legtöbbet szenvedett* a háború alatt, nem ért jobb sorsot a republi- kában sem. Sőt, ma is, úgy mint a múltban, harcolni kénytelen a m ndennapi kenyérért; azokkal szemben, akik hivatva vannak törődni az ország jólétével és jövőjével, ami a repubiika ifjúságán nyugszik. A ruszinszkói polgári iskolai szaktanítók egyesülete gyűlést tartott, ahol a következő kifaikadások hangzottak el: — Élni, állandó bizonytalanságban és rettegésben a család sorsa miatt! A tanítóságnak felelősségteljes munkájához nincs meg a kellő nyugalma! A ruszinszkói polgári iskolai szaktanítói következő határozatot hozták: Ruszinszkó polgári iskolai szaktanítói követelik: 1- A teljes egyenjogúságot a ízetés- beu a hasonló képzettségű állami tisztviselőkkel. 2. A polgári iskolai szaktanítók képzettsége egyenlő értékű legyen az első tanítói alapvizsgával. 3. Követelik a háborús évek beszámítását. 4. Senki se legyen kötelezhető az előirt tanórákon felül való tanításra. 5. A nem kötelező tanóráik dija kormányrendelettel állapíttassák meg és pedig a tanítói egyesülettel egyetértöleg. Az öt pontból álló határozatot a gyűlés az illetékes tanügyi hatósághoz juttatta, nehogy az iskolaügyi minisztérium abban a hitben ringassa magát, hogy a ruszinszkói tan- ü?y5 viszonyok terén minden csendes. Késő! A legtöbb ember korán hal meg, mert : nem tudja, hogy van lehetőség az életet meg- ; hosszabbítani. Senki sem, még Ön sem tudja ! ügyi alszik, hogy minden szenvedésnek oka ■ a tisztátalan vérben rejlik. A természet óva • inti önt! A sok panasz, fájdalom és imdisz- ponáltság, amely miatt naponta szenved legjobb jelei annak, hogy vére rossz, tisztátalan és mérges anyagokkal van keverve. Ezt tehát feltétlenül fel kell frissíteni és megtiszti- tani.' Ennek legegyszerűbb módja különböző ■ úgynevezett fiziológiai sóknak a használata- pontps összeállításban és adagolásban. Ki- tűnő növénypreparátum a „Sangipur", i amely mindezeknek a követelményeknek ; megfelel. Sok ezer ember, részben dicsérő- szavakkal is megerősítette a „Sangipur** t elsőrendű hatását. i Győződjön meg erről! írjon egy levele- zőlapot olvasható elmével. Azonnal kap ingyen és bérmentve egy nagyobb próbaada• got a Sanglpurból, valamint egy ét*ék s- könyvet: „A házi orvos**. A kísérlet semmire- sem kötelezi Önt, de meggyőzi arról, hogy a . Sangipur önnek is a segítségére lesz Írjon- még ma, még mielőtt a próbaküldeménvek- és a könyvek kifogynának. A Sangipur min- denlitt ismeretes és valamennyi gyógyszer- 1 tárban kapható. Ha véletlenségbö! kifogyott / volna, úgy azt szívesen megszerzi önnek a- gyógyszerész. Pharmakon G tn. b. H Mt- Harzdorf bel Relchenberg. (74-es szóm.) egység gondolata diadalmasan fog érvényesülni az urnáknál. Fascista gummlfr®! és a „magyar testvérek” Agrárpárt gazdálkodók, föidmivesek nélkül - Amikor Szlávik Mihály még fascista volt Kolduló körűi a Bodrogközön magyar voksokérí — A P. M. H. tudósítójától —
