Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-14 / 258. (1001.) szám

Szombat. november 14. 3 Árvizek Olaszországban Róma, november 13. Az utóbbi napok esőzései következtében Olaszország több he­lyén katasztrofális árvizek keletkeztek. Ró­mában a vatikáni körfalat annyira aláásta a viz, hogy az több, mint hat méter szélesség­ben összedőlt. A pisa—flórenci vasútvonalon beszüntették a forgalmat. Az Isonzo-íolyó több hidat elragadott s a hegységekből, ahol erős havazások voltak, még mindig rengeteg mennyiségű viz zudul az alföld felé. „Nem tudtam, hogy akire a csókjaimat pazarlóm — rablógyilkos" Öt évvel ezelőtti rablógyükosság a párisi tör­vényszék előtt — Fölmentették a vádiott fiatal asszonyt Paris, november 13. Különös bűntényt tárgyalt a Szajna-ke- rüíleti bíróság. Fölmentett egy fiatal nőt, akit öt esztendővel ezelőtt in confumaciam halálra Ítéltek. 1920 februárjában megfojtották özvegy Lardetnét, aki magányosan élt s igen jómódú volt. Ékszereit elrabolták. Az ékszerek listá­ját a rendőrség megküldte az összes zálog­házaknak. Hónapok múltak el anélkül, hogy bárki jelentkezett volna. Egy napon azonban az egyik zálogházban megjelent egy elegáns férfi, aki két fülbevalót és egy karperecét akart elzálogosítani. Ezek megegyeztek a listában foglalt ér­téktárgyakkal. Amíg a zálogházas a férfival tárgyalt, rendőrért küldött. Mikor a férfi a rendőrt megpillantotta a zálogház ajtajában, nekiugrott és mielőtt az fegyvert ránthatott volna, leütötte, majd a zálogház előtt várakozó autóba ug­rott és elmenekült. A rendőrség a személyleirásból megál­lapította. hogy a merénylő Fernand Morisset, többszörösen büntetett gonosztevő. Elfogni azonban nem tudták, mert a gyilkos barát­nőjével, Renée Senaultval Belgiumba, majd Hollandiába menekült s onnan eltűntek, A bíróság mindke ttőjiik e t in contumaciam halálra ítélte. Évek teltek el s a Lardet-gyilkosság ügyét már rég elfelejtették, amikor egy szép napon a párisi törvényszéken fiatal nő jelent meg és kijelentette, hogy ö Renée Senault. Pőrének ujrafölvételéért akar folyamodni és be akarja bizonyítani, hogy nem vett részt a gyilkosságban. „Nem tudtam — mondotta —hegy akire csókjaimat pazaroltam, rabló- gyilkos/* A törvényszék helyt adott a kérelemnek s a nőnek tényleg sikerült is bebizonyítania ártatlanságát. Fogalma sem volt arról, hogy barátja többszörösen büntetett gonosztevő és külföldre is csak azért követte, mert Mo­risset azt mondotta, hogy fontos üzleti ügyekben kelj távoznia. Renée Senault csak a halálos Ítélet kihirdetése után egy évvel ér­tesült arról, hogy voltaképpen mi történt és rögtön elhagyta Morissetet, aki Amerikába szökött. A nő hosszú tusakodás után elhatá­rozta, hogy visszatér és ártatlanságát bebi­zonyítja. Ez sikerült is neki s a bíróság föl­mentette a szerencsétlen asszonyt, aki nyom­ban elhagyta Franciaországot, hogy hazájá­tól távol kezdjen uj életet. Barárltajó-trag&Iia az anüol íizefíen Nyoma veszett egy hatalmas angol tenger*alattjárónak — 68 ember a hullámokban lelte halálát — Az admiralitás remcli.hogy még megtalálja az „M I.“-et London, november 13. Rettenetes hajó- szerencsétlenség tartja izgalomban tegnap óta az angol közvéleményt s ámbár egyesek még nem adták föl a reményt, valószínűnek látszik, hogy az angol haditengerészetet is­mét súlyos és jelentős veszteség érte* A hadiflotta egy nagyobb tengeralattjáró osztaga tegnapelőtt a La Manche csatorná­ban-gyakorlatozott. Este, amikor a naszádok befutottak kikötőikbe, az „M. I." jelzésű, legmodernebb, nagy tengeralattjáró hiányzott. Azonnal rádiójeleket küldtek az éjszaká­ba, hogy tudomást szerezzenek a hajó hol­létéről, de minden érintkezési kísérlet ered­ménytelen maradt- Tegnap egész nap kutat­ták a gyakorlat helyén a csatornát, hogy hátha csak gépe. meg rádiója sérült meg az „M I.“-nek, s a legénység még megmenthető Éjfél után azonban az utolsó kereső hajó is eredmény nélkül futott be Portland ki­kötőjébe. A tenger rendkívül nyugtalan, viharos volt s a csatorna mindenütt igen mély, úgy hogy a keresést számos körülmény megne­hezítette. Az adnrralitás jelentése szerint az „M. í.“-en 4 tiszt és 64 tengerészkatona volt a gyakorlat alka’mával* A legénységet hivatalosan már elveszett­nek tekintik s az atlanti flotta parancsnoka a veszteséget már tegnap este be is jelentette A lapok ugyan még némi reményt mutat­nak, de a Daily Tclegrapli már közli az elve­szett legénység gyászjelentését és nekro­lógját. Öt év óta ez a negyedik angol tenger­alattjáró, melyet az óceán hullámai elnyelnek, öt év óta 112 angol tengerész vesztette életét hasonló szerencsétlenségek követ­keztében s ha az „M. I." pusztulása vég­leg bejgazoiódik, ez a szám csaknem 200- ra szökik. Az angol közvélemény föl van háborodva a tengeralattjárók silány technikai kivitele és az adnrralitás gondatlansága miatt, mely a hasonló baleseteket lehetővé teszi. A szak­sajtó pedig megtámadja a tengeralattjárók mai általános építési módját s rámutat arra hogy alig néhány hét előtt egy hatalmas amerikai buvárhaió is elpusztult, mely alka­lommal szintén körülbelül 40 ember a hullá­mokban lelte halálát. Nagy Brittaniában mindenütt gyászisten­tiszteleteket tartanak, a tenger újabb áldo­zataiért s szó van arról is, hogy rövid mun­kaszünettel ünnepük meg az angol hősök em­lékét. Az admiralitás még nem hagyott föl az ,.M. !•“ megtalálásának reményével s ma újabb harminc hajót küldött ki az eltűntek felkutatására. „PdrogalH szellemében isiié Ml fognnnfír A kereszíéiiyszocialista párt országos főtitkára az együttműködésben látja a jobb jövőt — Nyilatkozik a párt helyzetéről és jövő munkaprogramjáuól 4 MHRysoknak, iilini is fflOBíBkivataSiofiokHak valamint tankoknak és tanulóknak, akik életük legnagyobb részéi zári helyiségben töltik és gyakran a kimerülésig dolgoznak, szük­ségük van arra, hogy ernyedt izmaikat és megerőltetett idegeiket felfrissítsék. Min­den tapasztalt ember a halántékok, a tarkó és a homiok bedörzsöléséhez a kiváló minőségű és legolcsóbb M !L 1® M. menthol-sósbor- szeszt használja. Egy kísérlet azonnal meggyőzi önt, ezért az „ALPA“ menthol- sósborszesznek egyeljen munka, vagy íróasztalról sem szabad hiányoznia. Mindenütt kapható. jpozsony, november 13­(Kiküldött munkatársunk jelentése.) A választási kampány leglázasabb óráiban, a választás közvetlen küszöbén kerestem föl a kér. szoc. főhadiszálláson Böhm Rezsőt, a párt országos főtitkárát, akinek kezébe fut össze az országos kérész tény szocialista párt választási küzdelmének minden irányitó szá­la s aki ma talán a legh'vatottabb arra, hogy a párt szervezeti kérdéseiről és választási helyzetéről nyilatkozzék. A kér. szoc. párt választási frontjának vezérkari főnöke pilla­natnyi pihenést nem tűrő nagy elfoglaltsága dacára egy kis időre készségesen rendelkezé­semre állott s kérdéseimre a következőkben válaszolt. (A lezajlott válság után milyen­nek látja főtitkár ur a párt hely­zetét?) — Teljesen objektíve nézve a helyzetet meg kell állapítanom azt, hogy pártunk az elmúlt hónapokban az egészsé­ges ujjáépiilés utjának hatalmas részét már megtette. — A párt az elmúlt válságból teljesen megtisztulva, erőteljesen került ki s meg­szabadult azoktól az elemektől, akiket —épp­úgy, mint más országokban is történt — a forradalom vetett a íölszinre. Az előttünk ál­ló vasárnapi erőpróba igazolni fogja azt, hogy a pártból kizárt renitens elemek teljesen elvesztették már lábuk alól a talajt. Hiábava­lónak fog bizonyulni minden erőlködésük és nem segitheí rajtuk az, hogy néhány jóhisze­mű, de a politikai életben tájékozatlan ember még nem távolodott el teljesen tőlük. — Négy hónapos (július-októberi) mun­kánk után a kongresszussal voltaképpen tel­jesen befejezést nyert a válság. A megindult komoly, céltudatos építő munkát sajnos meg­akasztotta a választások kiírása s máról-hol­napra minden energiánk latbavetésével, meg­felelő szervezettséggel és összes értékes té­nyezőink válivetett segítségével neki kellett mennünk a választási küzdelemnek. Nehéz helyzetünket megkönnyíti az a tény, hogy egy oly politikus vezetése alatt állunk, aki-, uék 26 esztendős politikai múltja és vezetés-! re hivatott rátermettsége biztosítják számunk­ra azt, hogy kitűzött urnákon minden nehéz­séget leküzdve nyílegyenesen, ingadozás nélkül fogunk előrehaladni. (A közös lista kérdésével kap­csolatban főtitkár urnák mi volt az álláspontja pártjaink együtt­működését illetőleg?) — Mindenkor feltétlen hive voltam az rgyiitínrüködésnek. Hiszen útjaink és cél- iáink csakis közösek lehetnek! A magam ré­széről én mindig azzal a nyíltsággal és őszin­teséggel közeledtem a testvérpárthoz, amely alapja lehet az igazi és eredményes együtt­működésnek. Azt, hogy az együttműködésünk nem valósulhatott meg a mostani választá­sokon, éli is őszintén fájlalom. Fájlalom azért is, mert az erők összefogása az igy elérhető­nél lényegesen jobb eredményt biztosíthatott volna számunkra. (Milyen reményekkel néz főtit­kár ur a választások eredménye elé?) — Jóslásokba nem akarok belebocsát­kozni, azonban nrnden okom megvan, hogy pártom esélyeit kedvezőknek Ítéljem meg. Ami pedig általában az ellenzéki pártokat il­leti, az én nézetem szerint is föltétlenül meg­erősödve kertinek ki a küzdelemből. (Mi a véleménye főtitkár urnák pártjainknak a választások utáni együttműködéséről?) — Nézetem szerint az együttműködés út­ját meg kell találnunk! Ha most ellentétek vannak is közöttünk, azok végeredményben csak alárendelt természetitek lehetnek, ame­lyek föltétlenül áthidalhatók. Hiszen a párt­vezéreket nem vezetheti más, mint a közös nagy ügy: a magyarság és az ősakosság jö­vőjének közössége, nemzeti, kulturális és gaz­dasági megerősödésünknek, fönmaradásunk- nak és boldogulásunknak kérdése. — Meg kell keresnünk és meg is kell ta­lálnunk azokat a közös cselekvő területeket amelyeken oly végtelenül sok az elvégezni való. Kell, hogy összehozzon bennünket Pét- rogaíli Oszkár szelleme! Az ő élete például szolgál előttünk, hogy hogyan kell önzetle­nül, önfeláldozóan, igazán szeretni fajunkat és doigoznl fajunkért. — Hiszem, hogy egymás megbecsülése s az egymás iránti bizalom lehetővé fogja tenni a jövőben azt, hogy Petrogallii szellemében folytathatjuk a Petrogalli vezérlete alatt már megkezdett közös munkát. (Az országos keresztényszocia­lista pártnak milyen lesz a mű­ködése a választások lezajlása után?) — Miután a párt a tisztulás folyamata után megszabadult az oda nem való elemek­től. most már tervszerűen hozzáláthat ahhoz a munkához, amelyet a múltban is hivatva lett volna végezni. A munkának főleg a kul­turális és a gazdasági téren kell megindulnia Hihetetlenül sok a teendő, ami a politikai élet­tel kapcsolatban ezeken a terrénumokon vár reánk. Mindazt, amit ezelőtt Magyarországon népünk kulturális fejlődése és gazdasági meg­erősödése érdekében az állam végzett, most a mi kötelességünk elvégezni. És bárnvkép- pen is ítéljék meg a helyzetet sokan, a polb tika tengelye körül forog minden s különösen ebben az államban egész életünk, minden szellemi, gazdasági és szoc’ális éleimegnyilat- kozásunk valósággal csakis a politikán ke­resztül juthat levegőhöz. — Legfőbb törekvésünk az lesz. hogy mindenki, aki a közéletben dolgozni akar. mindenki, aki érték, bekapcsolódhassák pár­tunk életébe s pártunk réven egész itteni köz­életünkbe. Nem fogjuk többé megengedni azt, hogy egyesek kisajátítsák a maguk ré­szére a pártot és a közéletben való közre­működést. Megnyitjuk az utat mindenki előtt! Jöjjön közibünk mindenki, aki úgy érzi hogy dolgozni tud a mi magyar jövönkért! — Épp a pártot vezető előbbi rezsimnek megbocsáthatatlan bűne volt az, hogy né­hány önmagát túlbecsülő egyén egyszerűen kisajátította a közéleti fórumokat s onnan minden igaz értéket vagy száműzött, vagy távol tartott- Ez a módszer megboszulta ön­magát s az illetőknek ma keservesen kell ta- pasztahiiok teljes elszigeteltségük lesnjfo kö­vetkezményeit. — Amikor magam előtt látom a reánk várakozó tengernyi feladatot, ismét csak azt kell hangsúlyoznom, hogy a tökéletes és eredményes munka előfel­tételed csakis az itt maradt erők szoros összefogásával leszünk képesek bizto­sítani* — A mi szempontunkból elsősorban fon­tos a szloveuszkói magyarság és általában a szlovemszkói őslakosság összefogása! Néze­tem szerint csakis ez hozhat jelentős fordula­tot és javulást sorsunkban. Meggyőződésein az, hogy ez a gondolat az egyedüli természe­tes szövetséget helyre fogja állítani és az éveken keresztül keresett teljes harmóniát meg fogja teremteni. (fg.) Jade Dempsey a boxolás világ” bajnoka falva menekült Mexikóból TíStoít kártyajátékon érték és Sélt a letartóz­tatástól Mexikó, november 10. A világhírű Jack is belépett a művészek botránykrónikájába. Legutóbb Mexikóban ;ártott exh:biciós meccseket. Monterreyben kellemetlen kalandja támadt- Este a titkosrendőrök rajtaütöttek, amint szállodai szobájában kártyázott. A kár­tyajáték pedig Mexikóban szigorúan tilos. Mexikóban a külföldiekkel nem igen bán­nak keztyüs kézzel, Dempsey hát még aznap éjszaka megszökött. Mire a váltakozók, akik óriási anyagi áldozatokkal kötötték le a bóko­lás vdágbajnokát, utána eredtek, már késő volt. Dempsey Laradónál átszökött a hatá­ron. Most hatalmas kártérítési perek indul­nak meg, melyekben a cserbenhagyott vállal­kozók súlyos összegeket követelnek a milli­árdos boxbajnoktól és filmművésztől. Nem tűrte, hogy a issenyasz- szonya mindenkinek muto­gassa magát Egy berlini munkás megölte modeü-meny- asszonyát, azután öngyilkos lett Berlin, november 13. A minap a Berlin közelében elterülő .Hirschgarten község határában egy revolver­rel agyonlőtt fiatal leány holttestét találták. Az iratokból megállapították, hogy az áldo­zat Hoese Erna, 16 éves és a Művészeti Aka­démián mint modell volt alkalmazva. A rend­őrség a tettest Klebs Ottó malommunkás sze­mélyében nyomozta, ki. Klebs néhány hete ismerte meg a leányt és megszerette. El is jegyezte a csinos nőt. Állandóan rimánkodott menyasszonyának, hogy ne menjen többé modellnek. Ahhoz csak a férjnek van joga — mon­dotta —, hogy meztelenül lásson téged és ha folytatod ezt a mesterséget, akkor úgy tekintem a dolgot, mintha hűtlen lennél hoz­zám. A fiatal, kacér teremtés, aki nagyon jól találta magát a művészek társaságában, nem vette komolyan a fenyegetést. Ez lelt a vég­zete. A gyilkos nem gondolt arra, hogy őreá esik a gyanú s nyugodtan megjelent az Aka­démia épületében, ahol bement a modellek termébe, mintha menyasszonyáért menne. Az egyik modell rendőrért kiáltott, mire Klebs kiugrott az Akadémia kertjébe s elme­nekült. Ezután következett ennek a tragédiának megrendítő epilógusa. Másnap ugyanis, a leg­nagyobb meglepetésre, megjelent a meggyil­kolt leány ravatalánál Klebs Ottó és mielőtt meg tudták volna akadályozni, hirtelen ki­rántotta revolverét és igy kiáltott föl: — Isten a tanúm, mennyire szeretlek, követlek a halálba is! Ezzel halántékához illesztette a revol­vert és íőbelőtte magát. Nem hali: azonnal meg és beszállították a leg­közelebbi kórházba, ahol azonban, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, rövid idő múlva kiszenvedett. >

Next

/
Thumbnails
Contents