Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-14 / 258. (1001.) szám

3 Szombat, november I4. Beiies Berlinbe utazik Értesülésünk szerint Dénes november 27-én, feltéve, hogy Németországban a politi­kai helyzet tisztul és a locarnói szerződéseket elfogadják, Berlinbe utazik, ahonnét Lon­donba megy. Berlinben két napig fog tartóz­kodni. Először Stresemannal tárgyal, majd pedig Hindenburg köztársasági elnök fo­gadja őt. Zsidóellenes izgatás a pozsonyi csehszlovák egyetemen Pozsony, november 13. A pozsonyi Ko- mensky-egyetem központi épületének folyo­sóin tegnapelőtt a dékáni hirdetőtáblán, me­lyen csak a tanári kar hivatalos kiadványait szokták kifüggeszteni, zsidóellenes cseh- nyelvü föTirásokat helyeztek el. A röpcédu­lák szövege ez volt: Lépjetek be az antisze­mita ligába! Ki a zsidókkal! Az ismeretlen tettesek munkájuk elvégzése után a Zsidó Akadémiai Szövetség tábláira is rányomták bélyegzőjüket, anélkül, hogy nevüket a ha­tóságok kiderítették s ellenük a rendtörvény értelmében eljártak volna. ♦ JL német-magyar szövetség prágai nagygyűlése Prága, november 13. A német magyar választási csoport, azaz a német gazdák szövetsége, a német iparos­párt és a szlovenszkói németek és magyarok politikai pártja, tegnap este Prágában az Urá­nia nagytermében választási népgyiilést tar­tott, amelyen óriási közönség volt jelen. Az Uránia épülete előtt röpcédulákat osztottak ki a német szociáldemokraták a német gazdák ellen, a német nemzeti szocialisták viszont röpcéduláikban felszólították Prága német választóit; hogy a 27-es számú listára szavaz­zanak. A gyűlést Gezek dr nyitotta meg, majd Neubauer Pál dr, a Prágai Magyar Hír­lap szerkesztője nagyszabású beszédében be­jelentette, hogy a Prágában élő magyarok a kompromissziuim alapján a 27-es számit listára fognak szavazni. Rámutatott arra. hogy a magyarok mindig barátai voltak a néme­teknek és ezt a barátságot most testvéri viszonnyá akarják építeni, hogy a köztársa­borba tömörülve védekezhessenek a csehek elnyomó, elnemzetlenitő politikája ellen. Be­szédét többször mégzavarták a német szo­ciáldemokraták; de ez nem akadályozta meg őt abban, hogy a Prágában élő magyarság hűségét a német néppel szemben kifejezésre juthassa. Utána S t e e n c e 1 fparospárti kép­viselő az állam alakulásáról s annak belpoli­tikai helyzetéről beszélt és végül kijelentette, hogy a német törvényhozók a választások után egységes frontot fognak alakítani. Meg van győződve arról, hogy a német nemzeti párt is csatlakozni fog ehhez. Pankratz a 27-es számú lista vezetője, ugyancsak az egységes front kérdésével foglalkozott és hangoztatta, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy a német gazdák és iparosok a magyar némzeti párttal kooperálnak s ezzel a Szlovenszkóban élő német kisebbség is par­lamenti képviselőhöz jut. Több szónok felszó­lalása után az elnök éjfélkor berekesztette a sikerült népgyiilést. Ságban élő németek és magyarok közös tá­Kiöuföít a Rába* Rápca... Budapest, november 13. Zalaegerszegről nagy áradásokat jelentenek. Az utóbbi napok esőzése következtében a Rába-folyó és mel­lékfolyói erősen megdagadtak. A viz kilépett medréből s több községet, valamint a termő­földeket elöntötte. A lakosság kezdetleges tutajokon menekül a sújtott vidékről s habár emberéletben nem történt kár, az anyagi veszteség óriási. Az első segélyt mindenütt a katonaság nyújtotta. Több hidat, és néhány házat is elsodort az ár. Nagy szélorkán Olmiiizben Olffiütz, november 13. Tegnap éjszaka Olmützben és környékén óriási szélvihar volt. A vihar este tiz órakor zuhogó esővel kezdődött és éjfélre már olyan volt az orkán, hogy gyümölcsfákban és házak­ban nagy károkat okozott. Az eddigi becslés szerint a kár körülbelül 700.000 korona. Egyes házak tetejét teljeseim leszedte a vihar. A te- Iefon-távirda forgalom egy teljes napig szüne­telt. Északcsehországból is nagy viharokról, érkeznek jelentések, sőt a tegnapi nap folya­mán már hóviharok is voltak. Az angol cukoriuar rohamos lei fedése London, november 12. Az angol cukoripar tavaly részesült először állami támogatásban s e támogatás óta máris hatalmas fejlődést mutat. Egy év előtt Angliában három cukorgyár volt csak, amelyek a kampány alatt huszonnégyezer métermázsát termeltek. Ma már tiz gyár van működésben s a télen újabb nyolc gyár nyilik meg, úgy hogy az ezidei cukortermelést 160.000 métermázsára becsülik. Az angol cukoripar ha­talmas fejlődésének Csehszlovákiára nézve ked­vezőtlen jelentősége van, mivel a cseh cukoripar legnagyobb piaca mindeddig Anglia volt. Vasúti szerencsétlenség Ausztriában Bécs, november 13. A tegnapi hatalmas esőzések következtében az osztrák—jugo­szláv—magyar határon, Muraszombat köze­lében a vasúti tőkésen nagy földcsuszamlás keletkezett. Az éjjel arra haladó személyvo­nat vezetője neon látta a bajt és a földcsu­szamlás következtében kisiklott. Két ember meghalt. A vasúti töltést a nagy ár több he­lyen másutt is tönkretette. A fizikai Nobeldiiat egy svéd tudós kapta Stockholm, november 13. A Tudományos Akadémia tegnap az 1924-ik évi fizikai No- bel-dijat Manne Sciegbalin upszalai egyetemi tanárnak adományozta a tudós Röntgen- szpektroszkópikus kutatásaiért. A kémiai és az 1925. évi fizikai Nobel-dijat ezidén nem adták ki. T*M*»«HrS»rs Vinohradv. Mi kovcová 6* Havlit'ková sarkán. Először Prágában! „Ai Először Prágában És azonüíyilí íéimes s)r«t(ram! Szünetköaben a közönség táncol — Szabad bemenet. i Dr. Borftvka j ezelőtt Dr. Hausmann | szanatóriuma i Tmroa: Práfia IL, Lesem öl. ni&oa: A vértanuk városa Iliiét vallott a nemzeti egység mellett A magyar nemzeti párt xászlóbontó gyűlése Eper]esen — Szent-Ivány, Bianár, Péter Mihály, Tarján Ódon, Maíéter István, Bánó Dezső beszédei — Népgyiiíések Montban Eperjes, november 13. A magyar vértanuk városában, Eperje­sen november 11-én tartotta a magyar nem­zeti párt választási nagygyűlését. A városi Vigadó nagytermét zsúfolásig töltötték meg a nagy magyar kultűresomópont választói. Ezúttal először gyűlt össze a város közön­sége a magyar nemzeti jelszó jegyében és a választópolgárság leírhatatlan lelkesedés­sel áldozott nemes tradíciói nagy emlékének, dokumentálva magyar nemzetiségéhez való törhetetlen ragaszkodását azzal, hogy a ma­gyarságot nem tartja egy társadalmi osztály, egy felekezet, egy vallás privilégiumának, hanem egy hatalmas összetartó, összeol­vasztó társadalmi kapocsnak, amelyben együtt akar maradni és együtt kíván ha­ladni nemzetiségi, kulturális és gazdasági jogainak kivívásáért a reálpolitika jegyében. A nagygyűlést Kőszeghy József eperjesi földbirtokos, a párt szenátorjelöltje nyitotta meg. Lelkes szavakkal vázolta a párt célját s eddigi működését. Ezután Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő tartotta meg pro- grambeszédét szokott nyugodtságával és határozottságával!. A nagyszabású beszédet, melyet a hall­gatóság k.törö lelkesedéssel fogadott, már tegnapi számunkban közöltük. Ezután Bianár Béla dr. Kassa város volt polgármestere fejtette ki a magyar egység sürgős szükségét és vá­zolta az azonnali tennivalókat. Majd Péter Mihály gálszécsi református esperes szenátorjelölt kimutatta, hogy a magyar egység gondolata nem uj. A magyar egység gondolata hatotta át minden nagy koncepciójú magyar történel­mi nagyság politikáját, amely csak ezen egy­ség jegyében tudott igazi tömegeket moz­gatni, értékeset és maradandót alkotni. Ez­után Tarján Ödön losonci gyáros plasztikus számadatokkal megalapozott nemzetgazdasági fejtegetésé­ben megdönthetetlen bizonyitékokkal mu­tatta ki a le vitézlett koalíciós kormányrend­szer tendenciózus aknamunkáját, amellyel Sziloveuszkó és Ruszánszkó iparát leépítette, kereskedelmét tönkretette, intelligenciáját koldusbotra juttatta. Az állam a milliárdos építési közalapból ezen országrészeknek semmit sem juttatott, ezen országrészek gyárosai és kereskedői jóval nagyobb adó­kat fizetnek, mint a csehországiak, ezen ipa­rosok és kereskedők nem részesülnek sem adó-, sem vámkedvezményben, aiz intelligen­cia pedig elveszti állampolgárságát, állását és exisztenciáját. Majd Maiéter István dr. volt jogakadémiai tanár fejtette ki a magyar egység átfogó gondolatának a magyar poli­tika fejlődésére való áldásos hatását és azon nemes szerepet, amelyet a magyar egység politikája nemcsak a köztársaság, hanem a széttagoltan élő összmagyarság és a többi nemzeti kisebbségek politikai magatartására gyakorolni hivatva van. Ezután Bánó Dezső dr. földbirtokos, képviselőjelölt fejtegette az eperjesi magyarság eddigi küzdelmét a lét­ért. Gazdasági és kulturális javainak meg­őrzésében eddigi elszigeteltségében bér tl- táni munkát végzett, a magyarság számot­tevő eredményt alig tudott elérni, mert ha a kormány egyes exponensei az eperjesi ma­gyarság ügyét jóindulatulag kezelték is, szándékuk mindig megtörött a kormány ko­nok magatartásán, amely például az eper­jesi Szécheuyi-kör engedélyezése ügyében még az állam legfelső közigazgatási bírósá­gának ítéletével is dacol. Ehhez hasonló jog­talanságokkal a magyarság csak úgy tud eredményesen szembeszállni, ha sorait tár­sadalmi-, osztály- és felekezeti különbségek nélkül meg nem ritkítják. A mindvégig lelkes nagygyűlést Kősze­ghy József zárószavai fejezték be. A polgárság ezután illusztris vendégei­vel együtt a Fekete Sas kistermében társas­vacsorára gyűlt össze, ahol Fábry Viktor, Péter Mihály, Bujanovich Gyula, Rosenberg Mór dr., Szent-Ivány József és Helyey Gyula leleks pohárkö szőr tő ikben fejtegették a legközelebbi tennivalókat. Újabb sikerek Honiban A Magyar Nemzeti Párt diadalmas ter­jeszkedése és népszerűsége napról-napra nő az Ipoly mentén. Az utóbbi napokban Visken, Gyerken, Ipolykesziben, Ipolybaiogon, Kőváron, Apát- ujfaluban, Kőkesziben, Lukanényén, Dacsó- kesziben tartottak népgyüléseket, amely gyűlések beszédes bizonyítékai annak, hogy a Magyar Nemzeti Párt milyen mély gyö­kereket vert az Ipolyvölgy magyar népének szivében. Ezekben a községekben Saikovszky Je­nő dr. és Hegedűs Balázs, mig a többi közsé­gekben. még pedig Alsó- és Felsőszemeré- den, Szetén, Lontón, Közép- és Felsőturón a Magyar Nemzeti Párt fáradhatatlan két harcosa, Csákváry Sándor és Lőcsy József ipolyszakállosi lakosok tartottak hatásos be­szédeket, amelyekben mindenütt a hallgató­ság elé tártaik a magyarság rengeteg pana­szát és sérelmét, rámutattak az egyedül he­lyes útra, amelyen haladva, a magyarságsi­keresen szembeszáilhat az őt támadó ellen­ségekkel. Ugyancsak a napokban tartott a párt népgyüléseket Párkányban és környékén. Párkányban Szekér Gyula városbiró megnyitó beszédje frenetikus hatást váltott ki a lelkes hallgatóságban. Kemény, magya­ros, őszinte szavai meghódították még az ingadozókat is- Ezután B a i g Árpád garam- kövésői kisgazda, a párt képviselőjelöltje tartott hatásos beszédet: minden szava, min­den mondata hirdette a magyar igazságot. Majd Saikovszky Jenő dr. ügyvéd kép­viselőjelölt tartott magas nivóju beszédet. A magyar nemzeti érzés ápolását, a fajszeretet fejlesztését állította követendő példaként a hallgatóság elé. Hegedűs Balázs a nem­zeti párt Ipolysági osztály titkára a magyar­ság sérelmeit fejtegette. Kiemelendő még a Kőkesziben tartott gyűlés is, ahol a résztvevők nagy számuk­kal és őszinte lelkesedésükkel tettek hitval­lást tántoríthatatlan magyarságukról. Kft vádol a rimaszombati SxécheB.yi-tálb!a elrejtése? Garbai Szent-Iványt vádoija korrupcióval s a vád a kormánynak szó! — Mit kap íilinka az autonómia cserbenhagyásáért — Bot­rányba fűlt a német-magyar szociáldemok­raták rimaszombati gyűlése Rimaszombat, november 13. (Saját tudósítónktól.) A magyar-német nemzeti pártszövetség híveinek zárt sorait egyetlen más pártnak zászlóbontása sem tudta Rimaszombatban megbontani. A ma­gyar-német szociáldemokraták hétfői gyűlé­se is, melyen Garbai Sándor, a magyaror­szági konunün vörös elnöke is a magyarság ellen agitált, botrányba fulladt. Garbai, a bérszőnok, tudtán kívül a kor­mány ellen izgatott, amikor Szent-Iványt okolta amiatt, hogy a Széchenyi-emléktábla eredetije a rimaszom­bati múzeumban a világ szemre elől leszöge­zett ládákba vau elrejtve. Ez a leszögezett ládaíömeg — mondotta Garbai — Rimaszombatban a legeklatán- sabb bizonyítéka a mai korrupt rend­szernek! Azt hiszi szegény feje, hogy a muzeum fölött nem a járásfőnők, hanem a magyar el­lenzék vezérei diszponálnak! A muzeum lezülíesztése és a Széchenyi- tábla elrejtése valóban korrupció és kul- íurbotrány, de a csehszlovákizmus sovén exponenseinek botránya­Fehér Ferenc volt szamitészszakaszve­zető beszélt még a kommunisták állandó za­jongása közben. Az ellenzék megrágalmazé- sa után főleg Hl mk ár ól mondott kemény kri­tikát. Hlinka a fordulatkor fölszabadítok gya­nánt üdvözölte a cseheket s csak, amikor elzavarták a húsos fazéktól, akikor fordult ellenük. De már újra kész a paktum Hlinka kormány- baíépéséhez. Négy zsupanátus, a teljha­talmú szlovenszkói és a közoktatásügyi minisztérium és a Ludová Banka szaná­lásához szükséges 14 miíHócska ellené­ben, a nagy auíenómista cserbenhagyja az autonómiát. A gyűlést a kommunisták botránycsiná- iása miatt a rendőrség végre is szétoszlatta. Tízenhétfaónapi börtönt kapott a veresitegyi gyilkos korcsMáros Brüun, november 1$­A legfelsőbb bíróság tegnap tárgyalta a vereshegyi (Szepesmegye) korcsmái dráma ügyét •Hanuscsin Mátyásnak Vereshegyen volt korcsmája. A korcsmáknak állandó láto­gatója volt Sírnia Mátyás, aki sohasem akarta az italért járó eszeget rendesen és békésen lefizetni.A korcsmáros egy ízben az ablakon keresztül menekült az erőszakos Sivila tá­madásai elől. Délután újból beállított Sivila és másfél korona ára pálinkát ivott, azonban csak hosszas veszekedés utn fizetett egy ko­ronát. A korcsmáros ekkor kijelentette, hogy többet már nem fog engedni Siviiának, ha­nem ha még egyszer igy fog viselkedni, ak­kor vagy ő veszti el az életét, vagy pedig a másik. Este Sivila ismét a korcsmában ült Nyugodtan viselkedett. Hanuscsin korcsmá­ros minden ok nélkül revolverből háromszor riasztó lövést adott le, nyilván azért, hogy megijessze Sivilát- Ebbői veszekedés támadt A korcsmáros a konyhába ment és egy kés­sel a kezében visszatért. Sivila egy asztallábbal ráütött a kocsmá- rosra. Egy Lucsánszky nevezetű vendég lefog­ta Sivilát. Hanuscsin erre a kést Lucsánszkyba döf­te, azután pedig 13 sebet ejtett Sívilán. Lucsánszky súlyosan megsebesüli, Sivila pedig a korcsmában elvérzett. A korcsmáros azzal védekezett, hogy tet­téi nagy felindulásában követte el. Az ügyész szándékos emberöléssel és súlyos testi sér­téssel vádolta. A lőcsei esküdtbiróság felindu­lásban elkövetett testi sértésnek minősitette a korcsmáros tettét és a bíróság ennek alap­ján 200 korona fő- és 20 korona mellékbir- ságra ítélte. Az államügyész' semmiségi pa­naszt emelt az Ítélet ellen. A brünni legfelsőbb bíróság tegnapi tár­gyalásán megsemmisítette az Ítéletet és Hanuscsint 17 hónapi börtönbüntetésre ítélte. ÁáíAAAAAA ÁAAÁAAAA AÁ'á AÁA ÁA A AA& Sorsjegyénél mindenki csak felmerik és Tsa kaakkízltaB vesz, Orattsiaviü, RatiniiCná ul. Telofon 1920 és 2360. ittttt fffjjwwwwwwwTffWffWfTWjirrvi

Next

/
Thumbnails
Contents