Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-13 / 257. (1000.) szám

Péntek, november 13, Gyurcsáras^ky szenátor a biroság előtt Nyofetwpi fogházra ítélték csalás vétségéért Zsolna, november 12. A régi parlament szenátusi mentelmi bi­zottsága utolsó ülésén foglalkozott Gyitr- csámszky szlovák néppárti szenátor ügyével, akit a bíróság csalás vétsége miatt kikért. A mentelmi bizottság Gyurc.sánszkyí saját ké­résére kiadta. A zsolnai járásbíróság most tárgyalta ügyét. A vádirat szerint G varosán- szkyt fölkereste egy zsoinavidékl szlovák asszony és arra kérte, hogy szerezzen ré­szére Amerikába szóló útlevelet. Gyurcsán- szky vállalkozóit is erre és az asszonnyal együtt Prágába utazott. Amikor visszatértek Prágából, az asszonytól útiköltséget (jóllehet vasúti év begye volt) s azonkívül még 250 koronát követeli. Az asszony sokaira ezt az összeget és csalásért följelentette Gytir- csánszkyt. A bíróság Gyurcsánszks t csakis vétségé­ben bűnösnek mondta ki és nyolcnapi fogházra ítélte. Gyurcsánszky . elítélése nagy . föl tűnést keltett a szlovákok körében. lotiomáiiyos aprdsáaoit — (Magok életképessége.) Tapasztalati tény, hogy csak ott lehet szó éleiről, ahol egy sor belső és külső tényező szerepel. Bizonyos száza­lékú testek (szénsav, oxigén stb.) jelenlété, tápanyagok, viz, bizonyos hőmérséklet és lég­nyomás elengedhetetlen kellékei az egyes élet­folyamatoknak. A belső tényezők közöli főleg a sejtszerkezet megmaradása szerepe!. Ha a felsorolt tényezőknek csupán egyike nincsen meg, az életfolyamat megakad. Az összes sej­tekben feltalálható a viz. Már régóta tudják, hogy a viz elvonása a sejtekből egyes növényi magvaknál nem vonja maga után az életlehető­ség, illetve csiraképesség megszűnését. Ha újból vizet kap a sejt. az életfolyamat megindulhat. A vízelvonással beálló ..nyugalom" néhány észtén- deig eltart. Bizonyos időn tu! azonban az élet­tevékenység teljesen megszűnik, valószinüleg a magban fellépő kémiai elváltozásokkal kapcso­latban. Legújabban W. Koch botanikus végzett érdekes kísérleteket annak megállapítására, hogy a száraz magoknál teljesen szünetel-e az élet­folyamat, szóval a magnál semmiféle gázcsere­folyamat nem játszódik-e le. E célból üvegcsőbe tett kiszárított magokat és a levegőt á csőből kiszivattyúzva, beíorrasztotta őket. Ha csak a legcsekélyebb nyoma lett volna az életfolyamat | továbblétezésének a légmentes üvegcsőben, | hoss-’M idő múltán nyomának kellett volna lennie I a szénsavnak vagy inás gáznak. Hónapok múltán I kinyitották a csöveket és meeüln.pitották. hogy a legérzékenyebb módszerekkel sem sikerült ki­mutatni azt. hogy a magokból gáz szabadult volna ki. Szóval: az életfolyamat tökéletesen szünetelt. A kiszárított magokat nem lehet sem halottaknak, sem élőknek nevezni, mert részint életfolyamat nincsen bennük, részint az a folya­mat bizonyos körülmények között megindulhat. W. Preyer ismert fiziológus találóan hasonlitia ezeket az ore^nigmusokat az órához, amely valamely akadály következtében megállóit, de elindítható. Ha azonban a szerkezetében valami eltörölt vagy elromlott, azt ebben az állapot­ban nem sikerű! többé. — (A legnagyobb íeugermélység.) Az óceá­nok mélység inek rendszeres felmérését az öt­venes években kezdték. Ebben az időben fek­tették ugyanis az első kábeleket és ennél a mun­kánál szükség.volt a mélység pontos ismeretére. Ebben az Mnbr-n az volt a vélemény hogy az óceán legmélyebb pontjai 14—15 kilométernyire fekszenek a vízfelület alatt. A felfogás téves volt. mert az idők folyamán véghezvitt mérések a legnagyobb mélységeket nyolc kilométer körül állapították meg. Csak egyes pontokon haladja meg ezt a mélységet a Csendes Óceán. Az első rendkívüli mélységet 1874 junius 19-én találta meg a Tuscarora brigg. 44 fok északi szélesség és 15 fok nvugaM hosszúság alatt a Kurili-szi- getek közelében 8513 méter mélységre akadt. 21 esztendeig ez volt a legmélyebb ismert pontja az Óceánnak 189" december 50-án és 31-én a Kermadec-szigotektől északra fNew-7elnm1 köz.e- lébeió két egymástól elég távol eső ponton 9412 és 9427 métert mértek. A Tuscarora mélységét több mint 900 méterrel verő eredmény óriási feltűnést keltett. A rekord azonban csak két évig tartotta ni',,rát 1899-ben az amerikai Merő-gőzös amelvnek feladata a Parióv-V4!’e1 lerakását megelőző mii»kúlnt''k**,,ui 'dinit a Mnvipunl-szl- getek kö/é tartó-ó (inam melleit 9033 mét'-rt mért Ez a mélvség vo’t esztendőn kereszt"! a rekoH IQ-’S szeptemberiben ee-v hippi hadi hak> a Mards'oc. a iapáni partok közvetlen kö- zelében 9800 méternél nem faláb fenékre A dolog azért is különösen érdekes, mert a kérdéses pont csupán 9u kilométerre van a /partoktól Valószínű, bogv ez a leeuíubh mAlvség 10.000 méter körül fo" »eV'Mni, A ianán kormány gon­doskodott arról hogy tüstént megfelelő készülé­kekké! pontosan mrvm/.Hék a tenger mélvségét hog,r meg lehessen áT,apitnnl a nonfos rrBterszámot. A M'<rdsi/,(,‘ ngvam's csak 9800 méter bosszú kábelW vob telsza’iaiTva V/ az piabb nagv mély- ség felfedezése a japán partok kö/v-’tHí köze­lében főleg azért bir imgv f/vö^-.•jor.-ul mert s*y-n van a sziget folyton ismétlődő földrengéseivel. ' Gömörben Bús őszi szántás porbanytil, lág.v ázott földbe vetnek Csodát érzek hallatlanul én, hazajött ereinek. Mély titkok arca iölderül s múltamat mórikálva A szív küszöbre ül s elöl szóliígat Invitálva: Kerülj csak beljebb, jobb les zen hol sírni, hol nevetni, Mint régen, vígan, eszesen mert esztelen szeretni S lelkem áldott szántása, mint párásszemti menyasszony ígérve vár s szabódva int, hogy végre íelf akadjon Hogy végre leszakadjon és történjen, teljesüljön Ígérgetésem, harcom és jó győzelme ni a földön: Több kenyérért az asztalon, szebb örömért az ágyon, Jobb kacagásért a dalon, a ríhatott világon. A megrozzant kis kertkapun beléptem és kiléptem. Egyszer még megáld a faiam, Isogy voltam, hittem, éltem. Rimaszombat, 1925 november. üyöry Dezső. tr • • | T ,r « rr« r r Párisi eloaűas a modern uoi szépségről Kövérek és soványak Siarca — A múlj század kövér nöideáíja után a háború előtti töré­keny, tüdővészes jött — Atosi a démoni fiú- leány tipus és az izmos sporttipus vetekednek Páris, november 12. Modern női szépségideál? Hát vau egyálta­lában ilyen? Lehet-e szépnek mondani egy mo­dern, egy izig-vérig modern nőt, aki az elnyomo- ritott kisuj.iától kezdve egészen az Eton-frizura megkoppasztottságáig magán viseli az ttj idők, a modernség minden jc...gzetességét? A Tribüné librc- de.s feuwies, a délutánonklnt unatkozni szokott párisi magasabb körökbe tarto­zó nőknek a nőügyekben magát mindig kompe­tensnek tartó egyesülete vetette fel ezt a kérdést egy délutáni ülésen, a Hotel Druot-nak intim kis­termében egy csésze tea mellett igyekezve meg­rajzolni a modern női szépségideáit. Az egyesületnek a titkárnője, akit a íegmo- derneb* eszí'tlkai iskolázatlanságomnál fogva nem mertem sem szépnek, sem pedig csúnyának megítélni, kormos szemekkel és kakadusárga szi- í nü ruhában fogadott, nagyon udvariasan beveze­tett a terembe és leültetett egy asztal mellé, ahol már hét modernségért rajongó női szópségellentét lorguettezett. Az egyik legalább 100 kiló volt, a másik leg­feljebb 45. Na jól kezdődik. A modern női szépségről alkotott fogalmaim zavartan kavarogtak a száz és a negy­venöt kilótiyi szépségobjektumok között. Szeren­csére ez a zavar nem sokáig tartott, mért elől az ! emelvényen egy-csomó mannequin között mag- | jelent az előadó nő: Janet Roncée, az ismertnevü I tánccsillag. Olajbarna bőr. fekete szentek és — I újabb zavar — hosszú haj! Megdörzsö'öm a sze­mein, jól látok-e? Tényleg — hosszú haj. Két ol­dalt fel csavarva, mint a kosnak a szarva. Ej, ej, talán eltévedtem? De ugyiátszik mégsem, mert már a témánál tart: — Szépségről beszélni igen bajos a inai vi­lágban. A mai nagy összevisszaságban nincsen kikristályosodva még semmi pozitívum sem s a modern női szépségideáit legkönnyebben csak ne­gatív vonásokkal lehetne megrajzolni. .Míg a tuuU századokban lénésröl-fépésre lehet követni a K>1 szépségideái kialakulását és fejlődését, most azt igen bajos megállapí­tani pontosan. A múlt század elején a kövér nők voltak divat­ban. Széles csípők erős kar, duzzadó keblek. Ez volt akkor az akadémikus szépség. Hol vagyunk ma ettől? Kinek tetszik ma a kövér nő. vagy leg­alább is a molett? Legfeljebb egy múlt századbeli embernek. / A mellettem ülő százkilós nő kéken aláfestett szemeit rámveti, hikább csábítóan, mint meren­gnem mintha tőlem várná hogy megcáfoljam eze­ket a szavakat. Nem. asszonyom én egész mo­dern lélek vagyok nagyon sainálom — Hogyha tendál is egv bizonyos határozott forma felé a mostani feüödés. azért igen sok el- ’entétes vonalat tudunk felfedezni a kimondott modern szépségek arcában és alakjában. A lapos formák fortnátlansága. az egyenes vonalak, még bármennyire is népszerűek legyenek ellentétben állnak az igazi nőiességgé' és nem adják ki azt az ’gazi esztétikai szépséget, mint ahogy egészen beteges eltévelyedés volt, a báboru- olötti tiidövészes szépségideál, a törékeny­ség. a gyengeség. A háború, a vele iáró sok nélkülözés, a szociális bajok, a sok szenvedés, mind magával hozta azt, hogy ezek a gyenge és vékony formák erővei töltődjenek meg. nagyobb legyen a kitartás és az ellent'ilóképesség. Es bár a háború utáni idők nagv fe'forduiása, a viiághisztérla, az élvezetek­nek két kézzel való habzsolása kitermelt egy démoni szépségideált és egy „la garconne", egy fiu-lány típust, ez a viszonyok normalizálódásával együtt kezd letűnni. Ez az ideál az idegekkel való kéjelgés szépségideálja volt, a vonagló, az érzékiséget kivá'tó és felkeltő típus. Ez már haldoklik. Most egy niabb áramlat jön — Amerikából és Angliá­ból. Ez lesz rt harmonikus, nyugodt, a modern élet által befolyásolt szépségtipus, ha szabadna talán úgy mondani: j a spcritlpus és a snilóí Vénusz keveréke. — A modern női arcnak nem a gyenge:/get, t törékenységet kell kifejeznie, hanem az önálló­I ságot, a gondolkodni tudást, a cselekvő képessé­get és mindenekelőtt a nyugodtságot. Ez az arc kifejezője a belső kiegyensúlyozottságnak, az ön­bizalomnak és a függetlenségnek. Egy harmonikus lélek kifejezéseivel kell megtölteni az arc vona­lait. Hogy ezek a vonások milyenek legyenek? Mindenki nem szíilethetik szépnek, vannak, akik­nek nem volt szerencséjük. De ezen mindig lehet egy kis festéssel, egy kis ügyességgel segíteni. A modern no arcában nem is a vonalak szép­sége a fontos, hanem a kifejezés szépsége. De azért a modern nő ridikiiljébcn épp úgy ott kell lennie az arcfestékeknek, mint a cigaret­tának és a — soffőrigazolványnak. Ami pedig a hajat illeti, az már véglegesen eldöntött kérdés. Hát a rövid haj. De nem az Eion-trlzura. A rövid haj praktikus és különösen a hiva­talokban vagy bármiféle munkával foglalkozó nőknek a szempontjából kiküszöbölhetetlen. A A hajlevágás áldozatát meg kell hoznia a nőknek, éppen a modern élet könyörtelen befolyása alatt. De mégis, aki teheti, vonja ki magát alóla. A hosszú haj mindig a nőiesség, a báj. a rövid min­dig a pikantéria és a kokettség szimbóluma lesz — j férfiak szemében. Körülnézek a teremben. Eredmény: nyolc (íosszuhaju. ezek közül három legalább hatvan éVcn felüli nő és egy — férfi Valami költő vagy festő. A többi mind rövidhaju. — Ami pedig a női test formáit illeti — folytatja a piszeorru táncosnő — az utolsó években tör­tént divatos forma átalakulásoknak a bemutatá­sára igyekeztem a párisi szabócégektől régi pró­bakabátokat beszerezni, de sajnos, a legrégibb csak tavalyi, régebbit egész Párisban nem lehe­tett kapni. A mostani divatos mannekinek pedig nem felelnek meg az igazi ideálnak — ezek már nagyon a kiállításra készültek. Ez a görbített, előre hajlított hát nem a milói Vénusz gyenge előrehajlottságából veszi az eredetét, hanem csak azért van. mert igy a ruliák jobban állnak raj­tuk. És mi ennek a következménye? Minden nő utánozni akarja ezt s meggörbítik a hátukat. Ez pedig amellett, hogy nem is egészséges, még csak nem is szép. De azért látható igy is iiogv a deszkalaposság már nem divat többé és úgy elől, mini hátul a merev vonalak me’egséggel és élettel tel­nek ineg. Hogy milyen az ideális nöí forma, azt ezek­nél jobban mutatják meg az élő példák. A teremben elalszanak a lámpák, csak egy vörös reflektor fénye világit rá az emelvényre.' Az asztalomtól a kövér nő felkel és előbbre hú­zódik az emelvény felé. ahol a vörös fényben egymásután jelennek meg a nők — uszóruhábnn. Először egy kecses táncosnő majd egy uszóbaj- noknŐ. utána a magasugrás francia bajnokrekor- dernöje, akik mind különböző gyakorlatokat mu­tatnak be. hogy hogyan tartják meg testük ruga­nyosságát és hogy hogyan őrzik meg mégis ará­nyos formáikat. Sajnos, azonban ezeket már nem tudtam kel’ő figyelemmel kisérni. Az előttem levő bosszú ki- simjtotthaju nő Iiátrahuzódott egészen az én asz­talomig cs olyan szemekkel kezdett rám nézni, hogy kénytelen voltam vele beszélgetést kezdeni és megkérdezni, hogy mi is a véleménye mind­erről? — Semmi .. Az egész semmi, üres szóbe­széd. Egy no akkor szép ha a férfiaknak tetszik... — Egy nő sohasem fogja a másikról elis­merni. hogy szép, igy nincs is joguk ahhoz, hogy ők maguk állapítsák meg a saját. — szépségideál­jukat. Mi legfeljebb a férfi szépségideálról vitat­kozhatunk. Es hogy hosszú haj, vagy rövid haj? Ez megint csak a férfiaktól függ Ha egy férfi pél­dául nagyon szeretne engem és azt akarná hogy levágassam a hajamat, hát levágnám... és ha én Is szeretném őt. Rám néz merően ... Balkeze —• talán vélet­lenül — kezemhez ér. A jobbjában egy ezüst fog- 1 nLila ceruza megvillan egy összéhajtott papiro­son. •• S mondja, kis barátom, mi a maga véle­ménye. mint férfié minderről? Válaszoltam volna, ha fel nem ismertem vol­na benne a — kollégát. Burghardt Aladár. ÚWÍIMK Budai alkony Az ucea csendes és a lámpák Bágyadtan hányódnak este. A sarkon állok régi vártát, A régi sarkon állok vártát. Apró házait Budának Ismerem hosszú idöktöL Ilyenkor este: mindig látnak. Mindig: ilyenkor este látnak. És együtt várunk egy leányra. Ha jönne egyszer... erre... ő.,, Bús vonás az ajkam árnya, Rút sötét a házak árnya... Áz ucca népe zúgva jár itt, Csak én állok régidötöl. Ezer közül csak egy hiányzik. Egy: ezer közül hiányzik. Szívem lámpássá nyitottam. De nincs, de nincs, nincsen sehol. Lángját könnyel eloltom ottan. Könnyel lángját eloltom ottan ... Szombatby Viktor. KorJesuóták pattogó ritmusában ujul ki a jó sziovenszkói vi­dékek magyar hangulata. A választási előharcok lázas mozgolódásában egyre-másra születik a dal. Egyik gúnyos, másik meleg, egyik üt, másik simogat. Ahogy a kedv hozza egyiket a másik után. A magyar lélek szereti, akik szeretik és megcsufolja azokat, akik egységes szert:tétébe nevetséges erőlködéssel akarnak konkUyt hinteni magyar és magyar közé. Rimaszombatban, a régi jó Bátyiban, mozgal­mas az élet. Gyűlés gyűlés után plakát plk't mellett. A Magyar Nemzeti Párt főhadiszállása van itt. Tántoríthatatlan magyar lelkek várnák a nagy vasárnapot. Még a „Sereg“-ben a R'ma- parti cigány-városrészben is politizálnak. A cigá­nyok egy szálig a huszonhetei listára szavadnak. A múlt gyűlés óta a kommunista munkások köré­ben is hódítanak a magvar listák Erre a négyes lesz ió. A kortes^edés újra éli világát. Hát .persze, hogy nem. marad el a nóta sem. •\ koftesnóía sérti. Égy pár rimaszombati korteinótát te’eryzek. A „Jai de magas iaj. de magas ez a ven­dégfogadó dallamára dalolják: Ha elmegyek, ha bemegvek választani köveröt, Szent-Ivány Szent-Tvánv lesz csak akit követek, • Hiába szól Hodzsa Csánki valamit. Rá se könök. azt a kutya mintUnit' A másik már simogató szerem* olyan m’nt a régi. szép negyvennyolcas nóta. . .M'r mi többé a főutcán végigmenni nem merek" melódiái'ra született: A beiei öreg kastélv meszelve van fehérre Abban lakik Szent-ívánv. a tnagvarság v-’zére. Nyitva néki éiiel-napmü szeme szive ajtaja, Rá is szava7 a magyarság véoie tiagvia apraja. Hegedűből, őb’ös torokhő' buggyan ki a nóta. czén amiről szó1 szén aki dalo'ja. Magyar szcretetröl szól és magyar embei dalolja. — (Bírói kinevezések.) A köztársasági el­nök ad personaiti t db! a b Íróknak nevezte ki az ötödik fizetési osztályba Koszt-ka-Imre dr.-t a kassai ítélőtáblához, Ostermann Ernő szo-bránci vezető járásbbót a kassai törvény­székhez, Cseh Gyula besztercebányai tör­vényszéki bírót a pozsonyi törvényszékhez.. Reiner Hugó dunaszerdahelyi vezető járás- bírót a nyitrai törvényszékhez. Ribárik Já­nost Nyitráról dunaszerdahelyi vezető jarás- biróuak. Záinborszky László dr.-t a nyitrai törvényszékhez és Sonkái József dr.-t Húszá­ról a kassai ítélőtábla ruszinszkói tanácsához. — (Távozik a budapesti irancia követ?) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Újság értesülése szeritvt De Cár- botiéi, budapesti francia követ és meghatal­mazott miniszter a közel jövőben elhagyja Budapestet. A követ egy évvel ezelőtt vette át hivatalát — (A lévai autonómlsta blokk és a polgár- mesteri stalium.) A Prágai Magyar Hmlap egyik legutóbbi számában alkalmi tudósítónk iníoriuá ciója alapján foglalkoztunk a lévai polgármester- választás ügyével. Cikkünkben megemlítettük, hogy a képviselőtestület megválasztása ellen Ku- csera Béla dr. formai hibák címén felebbezést nyújtott be. Kucsera dr. hozzánk intézett levelé­ben közli, hogy nem nyújtott be felebbezést A szavazólapokra használt borítékokat ugyan nem látták el pecséttel s e? semmiségi oknak tekint­hető, de erről csak magánbeszélgetés alkalmával tett említést. A város polgármesteri stnllumát .v Egyesült Autonómista Blokk a város érdekeinek megfelelően fogja betölteni. (Kiépül a szegedi egyetem.) Budapest1 szerkesztőségünk telefonon jelenti: A szeged egyetem építkezését, amelyekkel különöse a klinika5 épületek bővítését és modorúi/,)' sá't célozzák, a tavasszal megkezdik. ^ *

Next

/
Thumbnails
Contents