Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-13 / 257. (1000.) szám
Péntefr, november 13. <y rtÁOA/jMtíYAXHl/iíM* ** rr Onagysága uj ruhát kap — Családi jelenet — Ebéd után, mint a legtermészetesebb dolgot, ó'rtagysága odaveii a kérdést: — Apropos: hogy állsz pénzügyileg? A férj nagyot néz. A fér-j mindig nagyot néz, amikor ilyen gyanús kérdést hall. Aztán óvatosan felel: — Nem is jó arról beszélni. Pás un kopek! Némi hamisság van az efféle nyilatkozatban. De istenem, a csiga a legszelídebb érintésre is behúzza a fejét. — Nem érteiek — mondja az asszony. — Hiszen a hónap elején vagyunk s nem volt semmi rendkívüli kiadás. — Nem volt? Hát a házbér, hát a szén és a fa és a masamódszámla? —A házbér az rendes kiadás novemberben. És a fa is, meg a szén is. És ki fogja a kalapot rendkívüli kiadásnak tekinteni? — Azért mégis elment rá a pénz. — Mindegy. Azért nekem mégis kell pénz. Még pedig nagyobb összeg. — Ne is mondd meg, hogy mire kell. Nem érdekel. Mert nincs pénzem. Az asszony nagyot sóhajt. Ezt az időt a férj menekülésre szeretné felhasználni: — Most sietek, drágám. Sürgős dolgaim vannak. De este lejövök érted a Hangliba. S esetleg elmegyünk valahová. Meg akarod nézni a négereket? — Ne gyere be a Hangliba. — Mért? — Mert nern leszek ott. — De a szerecsenekhez vegyek jegyet, ugy-e? — Ne vegyél jegyet a szerecsenekhez, — Mért? — Mert nem megyek el. — Akkor gyerünk majd valami vendéglőbe este. Hazajövök érted. — Ne gyere haza értem. — Mért? .— Mert nem megyek vendéglőbe ma este. — Hát mit csinálsz egész nap? — Semmit. Lefekszem. Megpróbálok aludni. — És holnap? — Holnap is lefekszem. Megpróbálok aludni. — Akkor veszek színházjegyet holnaputánra. — Ne vegyél. Holnapután is feküdni fogok. Megpróbálok aludni. — 0’yan álmos vagy? Vagy valami bajod van. beteg vagy? — Nem vagyok beteg. Cs-ak feküdni fogok Egész héten és egész hónapon át. Ágyban töltöm az ifjúságomat. A férj bosszús lesz. . — Elment,a jó dolgod? Ki ha:íoí:. olyat, hogy Valaki egészségesen az ágvbán feküdjék? .. .. . ,, — Hát hói feküdjem? Vagy mit csináljak, ha nem tudok kimozdulni a szobából. Amikor nincs mit magamra vennem? — De édesem, hisz már el se fér a gardero- bod a lakásban. Nern hiszem hogy a cantaloupi hercegnőnek több ruhája volna, mint neked — Csupa rongy. Szemétre való lim-lom. Egyetlen tisztességes ruhám sincs. A cantaloup pedig dinnye és nem hercegnő. — Hát a barna, hát a szürke, hát a kék, a nyersseiyein. a tarka, a még tarkább, a csikós, a kockás, a selyem, a bársony? Egy lélegzetre felsorolok húsz kosztümöt, pedig nem is tudom már valamennyit. — Azokat viseid te! Neked adom. Szeretném látni, hogy ilyen rongyokban végig mernél-e menni az utcán? — istenem, én nem Hiszen, ha nem csalódom. férfi volnék, vagy mi? De takárhány asz- szony boldog volna, ha annyi ruhája lenne. — Lehet. Talán a gesztenyés asszony, .a sarokról. De én nem viselhetek múlt századbeli rongyokat. Inkább beteg leszek. Legalább spórolhatsz, drágám. S az asszonynak vizes lesz a szeme, piros az orra. A férj türelmetlen lesz és ideges. Útban az idegsokk. . A derék férfiú enged. — Hát jó! Pusztuljunk bele Csináltass ruhát Rendelj uj toalettet. Tégy. amit akarsz. És magára kapja a kabátját, felcsapja kalapiát és rohan. Az asszony utána kiált: — Tehát, ahogy mondtuk. Várlak a Hatigliban. És vegyél jegyeket a négerekhez, ha mindenáron meg akarod őket nézni. S ha akarod, mehetünk vendéglőbe is. Éli nem fogom a te mulatságodat elrontani. Pá édes . . . Vulpes. A mcMgJíJgMV éOÍiíflÉTTt.4Efi fiái J <sx fáiawn&iiS'dltfrifaf A művészet temploma Dobsinán Látogatás Fadrusz János özvegyénél — VI!! Hókat érő műkincsek a Szontagh-nriíakban — Magyar asszonyok építik a magyar jövőt Dobsi ia, november eleje. A kis- autó nehezen tud megbirkózni a sártengerrel, mig átvergődik a Rozsnyó és Dobsina közti országúton. A környező erdőségek kitermelt fáját most fuvarozzák és a nehéz szekerek olyan mély gödröket vágtak ki az országúton, hogy ennek a kis útnak autón való megtevése szinte életveszéllyel jár. Dobsina alig huszonöt kilométerre van Rozsnyótól és mégis egy jó órába kerül, mig valahogy elvergődünk. Sár és sár mindenütt és amikor kocsink a dobsinai iskola előtt vánszorog, a felcsapódó viztenger végigöntözi az. autó körül ugrándozó pajkos gyerekeket. Választási gvü’és választási gyűlés után. Az uiságiró. aki a politikusok nyomában jár, már teljesen összezavarodik. Ma Torna, Szepsi, holnap Igló. Lőcse és Dobsina. megannyi uj emlék, ui impresszió, a változatos élményekben az időtartam hatalmas dimenziókat ölt és ez a választásokat megelőző két háf olvbá- tűnik fel, mintha legalább is már két hónapia volnék utón autón, gyorsvonaton, szekéren és gyalog Prága és Kassa között. Szinte megpTienés és jóleső felüdülés, hogy ebéd' után Telléry Gyula szerkesztő barátom és Benediktv nyuga'mazott bányaigazgató társaságában kellemes látogatásra indulok. Ez az egy óra valóságos oázis a választási gyűlések sivatagtengerében Fadrusz János özvegyét kereksük fel. aki már másfél évtizede él itt csöndes vissza- vomütságban. a kis göniörí bányavároskában, él emlékeinek és művészetének. Hogyan él Fadrusz özvegye? Gyönyörű kúria a Szontágh Manó villája, amely most Fadrusz János özvegyének otthona Törpe gyümölcsf’ikka' szegett kis kertben vezet az utunk, sárgult, sárbatiport leveleken lépkedünk. A veranda előtt két sudár ezüstfenyő emelkedik az égnek, alsó ágait kivágták, mert legutóbb betörők jártak a Szontágh-villában és ennek a fenyőnek tülombjai között rejtőztek el. A verandán át az uriszobába jutunk, ahol találkozunk a nagyasszonnyal, a világhírű mester özvegyével. Megilletödve mutatkozom be és ké- j rém őt arra. hogy beszéljen valamit magáról Hogyan él, mit csinál ebben az eldugott kis városban? kedvesen szabódik: — Rólam ne írjanak semmit, nem akarom, hogy az újságba kerüljek, hanem Írjon az uramról, Írjon mindarról, ami az uram emlékét hirdeti. V De az uiságiró sohasem.,tudta megtagadni ön- ! -magát, megfigyel, és. impressziókat gyűjt ukkorTs ha nincs papiros és ceruza- a kezében. A beszélgetés során Fadruszné sokat öntudatlanul elárul és én nem tudom megállani, hogy ne legyek in- diszkrét. hogy meg ne írjam, hogyan él a nagyasszony? Millió öltés a szőnyegesodán Éppen egy gyönyörű selyemszőnyeg az ölében, olyan, mint a bársony, keleti csoda, méltó volna arra, hogy akármelyik pénzfejedeiem lakását díszítse. Ö maga szőtte és amint elmeséli, anrkor egy ízben Pesten karján vitte, mindenki megállóit és megbámulta a szőnyegcsodát. Egyetlen négvzetcentiméternvi területen, tehát egv parányi kis darabon. 180 finom öltés szövődik ösz- sze egy fantasztikus, könnyű művészi alkotássá amely szemét-leiket gyönyörködtet. Fadruszné két cselédjével dolgozott rajta minden nap tíz órát. A kis Deréky Mária megmenti a hozományát Mert a világhírű művésznek a felesége maga is invenciózus miivész. férjének méltó tanítványa, aki egyaránt sokra vitte az iparmüvészetben. szönvegszövésben. festészetben és szobrászatban is Ott az egyik armoáron néhány szépen meg- rrrntázott szoborfei. köztük egv gyermekiek a művésznő kis húgáé, Derékv Máriáé, aki most már eladósorban van. Vele történt meg az a kedves eset. hogy aurkor a román megszálló csapatok bevonuljak Mádra és be akartak hatolni a Derékv-pinrébe. a kislány a pince bejárata elé állott ás elfogódott hangon kérlelte a zord fegyvereseket* — Ne bántsák kérem a borunkat. Ez az én hozományom! És a katonatiszt, akinek talán menyasszonya volt. valahol Erdélyben, e'mosolvodoft és. azonnal hátra arcot vezényelt. Tgv menekedett meg a Deréky-pince a kifosztástól. Hogyan lett Fadruszné a szönyegszövés mestere? Megtudom azt is, hogyan kezdte meg Fadruszné a művészi szőnyegszövést. Fadrusz mester nagy rajongója volt a perzsa szőnyegeknek. Volt is egy gyönyörű, egységes gyűjteménye, amely 36 darabból állott. Amikor a mester az Erzsébet királynő szobor pályázatra készült, nem volt elegendő pénze és hogy a pályaművet megalkothassa', áruba bocsátotta szőnyeggyüjtemé- nyéí. Ha egyenként adogatja el, sokkal többet keresett volna, hiszen minden darab csodálatos művészi érték volt. De azt akarta, hogy a gyűjtemény lehetőleg egységes maradjon és ezért egyben adta el. Andrássy Gyula grófnak 10.000 koronáért. Csak néhány, használatos szőnyeg maradt a Fadrusz-házban. És ezeket is gyakran kellett javítgatni, ami bizony sok pénzbe került, mert a ■örökök egy kis foltért 25 koronát is elkértek- Fadruszné spórolni akart és az egyik szőnyeget maga próbálta megjavítani. Ez a szőnyeg ott lóg most a kis belső szoba falán, mint kedves emlék és művészi érték. A munka nagyon sikerült, mikor Fadrusz hazajött és meglátta, össze-vissza csókolta feleségét és biztatta, hogy most már ne hagyja abba. Nem is hagyta abba és olyan művészi értékeket aikotott, amelyek a legnagyobb sikerrel járták meg a messze külföldet és nagy dicsőséget szereztek a magyar iparművészeinek. De a festészetben sem dilettáns ez az univerzális tehetségű női művész. Láttam egy-két portréját és igazán méltán díszíthetné bármelyik úri házat a Fadruszné festménye. Igaz. megfeledkeztem az Ígéretemről, indiszkrét voltam 700 kilométeres távolság biztos fedezékéből kérek bocsánatot érte. Fadrusz könyvtára Az a három szoba, amelyikben most Fadruszné éli a maga kisvárostól elvonatkozott szép müvészéletét, igazi múzeum, a magyar művészet és kultúra temp'oma. Elnézem a könyvesszekrényt. Fadrusz János könyvei, tudományos munkák sorakoznak benne, amelyeknek címén végigszaladva. látom hogy a mester nemcsak csodálatos művészetére támaszkodott alkotásaiban, hanem szorgalmas kortö*-féneIrni ' tanu'rnínyokat is végzett. Nagyon sok könyve volt Mária Terézia koráról, az akkori viseletekről, társadalmi szokásokról. ezeket tanulmányozta, nr'előtt a pozsonyi szobrot megalkotta volna. Sok nyelvtörténeti munka is van ebben a könyvtárban, mert Fadrusz Tános alapos szakértőié volt a magvar ősirásnak a rovásírásnak is. A könvvfárszekrény felett ott f,'igg Zilah város díszpolgári oklevele, melyet a Wesselénvi-szobor leleplezése a’k^trrbói kapott “zt a díszoklevelet rovásírással állították ki. A könyvtárban ott vannak az összes magvar remekírók: Jókai. Gárdonyi. Herczeg. Mikszáth felles kiadásai. Bá^c^k sok ilyen magyar otthona 'enne Szlovenszkónak! A műkincsek birodalmába*1 Rövid óra az, am;t ebben a múzeumban följöttem. pedig napok kellenének hozzá, how mindent alaposan mecmzemiélhessünk. Vannak itt abszolút művészi értékek, melvek' a mester tiszte- ' fiitól valók. Ott függ egv Rippl-Rónai-festmény a mester legszebb portréba. Vagvonokaf ér r ászló Fülöpnek portréin Fadrusz gvönvörü férfiméről. Egvpár nagyemlékű olasz f°strnánv. ?/üz Mária a csinkpcsenfóból. De amJ elsősorban érdekel, az, ami a mester kezemunkíia. ami az ő •óba el nem mutó .művészetet hirdeti. „Ott az asztalon egv gyönyörű bronzöntvény, a' htnfáf torna- '^gyleínek készijtt. Plakettet terveztek de "a .mester a magvar ífiiiság iránti szerétéiből nobilisán azt a szobrot mintázta m*g Toldit, a magvar érőnek és hősiességnek mvth’kus alakiét mintázza a szobor, amint a farkasokkal küzd. Ez a második oéldány, tizenegy van belőle összesen. A fába faragott Bacchus és Faun Fadrusz a íafaragászaion kezdte. Egy kis relief csodálatos finomságával vonja magára a figyelmünket. A bor szellemét mintázza. Szüreti mulatságra készült, a hordó nyílása fölé alkalmazták. Ott emelkedik ki Bacchus alakja a bor gőzéből, a szőüőfürtök és levelek között. Egy. másik íafaragvány szintén mythikus vonatkozású, csodálatosan megmintázott faunfei. Ott egy másik asztalon a kőbefaragott mese. Mielőtt a szobrászatra tért volna át. a kemény kővel próbálkozott és micsoda remekművet alkotott itt is. Az utcán felszedett egy nagy követ, hazavitte és egy *örpecsoportot faragott beléje. A Verébanva ott fekszik a földön, holtan, siratják a törpék, az egyik pedig jószivüen. eteti a fészekben csipogó verébfiókákat. A fafaragás és a lakatosmesterség közéit porcellánedények mintázásával is foglalkozott fadrusz, egy vitrinben gvönvörü szerviz ven. melyet egy pozsonyi gyár áiiitott elő mintá: alapján. Az egyik sarokban öt művészi tánvér függ. melyeknek terveit ő készítette és az 1895. kiállításon nagv sikerrel szerepeltek. Ismét tovább tollrajz függ alá, melyet a Dorré-blbilából metszet után készített. Apokaliptikus felenetet ábrázol, az angyalok győzelmét az alvilágon. Csodálatos finom tollvonásokból tevődik össze ez a raiz. Szerelmes üzenet az itatóspapíron Most egy üvegkeretbe foglalt itatóspapír kerül a kezembe. Kisbéren csinálta Fadrusz a Wenckheim-szobrot és levelet irt feleségének. Az itatósra két pávát rajzolt, felesége ugyanis akkor tervezte az első szőnyeget p ivarn Ivurnokkal. És ez a szőnyeg szerepelt a párisi világkiállításon is. Fadrusz az itatóst betette a levélbe és még ráírta az itatóspapírra: „A mi sétáink emlékére Neked, Nózikám.“ Ennek a szőnyegnek viszontagságos törté-, nete volt. Párisban ellopták és Fadruszné később Angliából kapott levelezőlapot, amelyen arra kérték, hogy küldjön olyan szőnyegmintákat. Az adott cim után nyomoztatott és kiderült, hogy a toivaj egy nemzetközi szélhámos volt. 'Egy konzolon Mária Terézia mellékalakjai, piros viaszkban mintázott kuruc ós mágnás plasztikus alakjai Ezeket is kétszer lopták el, mig visszakerültek a jogos tulajdonoshoz. Egy szép ébenfakazetta kerül elő, Pozsony város tiszteletdija, ebben küldték meg a Mária Terézia szoborért járó 20.000 koronát körmöd aranyban. A kazettán ezüstpiaket hirdeti: „A pozsonyi koronázó emlékszobor lánglelkü megalkotójának, Fadrusz Jánosnak, tisztelete jeléül Pozsony szabad királyi város közönsége, 1897 május hó 10.“ A magyar nö hivatása: a munka. Miket soroljak fel még? Ott egy gipszből mintázott. szenvedő Krisztus-fej. Itt két kariativ, a királyi palota oszlopcsarnokának skiccei. Fáj. hogy időin rövidre szabott, és már mennem kell erről a szent helyről. De mint biztatást és vigasztalást viszem el magamnak Fadruszné szavait, amiket a magyar nők szervezkedéséről mondott: — Gyönyörű ez az eszme, melyben most fel- [ sorakoztunk. Én magam is két szövőszéket fogok feláliitani és megtanítom szőni a fiatal magyar lá- j nyokat. Idő van, csönd van, valamit majd fogunk i alkotni. Fadrusz mester özvegyének a példája lelkesíteni fog minden magyar asszonyt és magyar leányt a kitartó, szorgalmas magyar munkára, amely idehaza és külföldön is megbecsülést szerez a magyar kultúrának. Vécsey Zoltán dr. Európai je’entőségü sportesemények színhelye fesz a Tátra Készülődés a téli szezonra — Nászutasok előnyben! — Világbajnokok az ófüredi és széplaki pályákon A P. M. H. eredeti riportja — ótátralüred, november. Valahányszor igy ősz táján kerülök ide a Tátrába, mindig az a benyomásom, hogy a nagy csend sehol sem tud oly igazi, oly sötéten mélységes lenni mint itten. De azért úgy látszik, akadnak olyanok is, akiknek éppen ez a csend tetszik Erre vall legalább. hogy az igazgatóság felé vezető utamban egymásután kerülnek elém vendégek, sőt rendszerint párosával. A kísérőm mosolyog Nászutasok — mondja és hamiskásan hunyorgat. — Most csak öt pár van, de a múlt héten tíz volt... Lám. lám! Isten éltesse azt a nagvesendet! Az igazgatóság épületében újabb meglepetés ér. Ej no, gondolom magamban, talán kicsit nagyon is zajos ez az őszi csend. A társalgóból francia és angol szavak jutnak el hozzám. Hát ezek kicsodák? Betegek talán, akiket a Tátra szanatórium nagy hire csalt ide? Avagy késői turisták? Nem találtam el. Reichardt Dezső, Ófü- red fáradhatatlan igazgatója világosit fel: — Ezek kérem angolok, hollandok, németek és svédek. Se nem betegek, se nem turisták, hanem téli sportolók, akik Itt várják be a telet. A skitalpakat és korcsolyákat már kicsomagolták. .Korán ébrednek és késő estig többszőr végig kémlelik az éget. A meteorológiai üiíézétek- töl táviratilag kérnek mielőbbi havazást és fagyot. A prágai, budapesti és amszterdami intézetektől megnyugtató választ, kaptak. A tél útban van és rövidesen beköszönt. Általában a meteorológiai hivatalok egész télére bőséges havazást és nagy fagyokat jósolnak, amire nagy szükségünk is van mert olyan téli programot készítettünk, amely méHán felveszi a. versenyt bármely világhírű téli sporthely programjával. Természetesen valamennyi sportágra, gondolunk és igy ród'.i, ski, bobsieigh. korcsolva, jéghockey versenyeket rendezünk urak és hölgyek részére már december 15-től. Az érdeklő- vonzani és itt fognak lezajlani február 26—28-án jelentettek külföldről, különösen Hollandiából, Angliából, Német- és Magyarországból. Van bárom japánunk, akik az egész telet itt akarják tölteni. A nagy nemzetközi sporthét január 6-áu kezdődik. Az eldöntésre kerülő bajnokságok erős harcot fognak provokálni, mert előreláthatólag a mükorcsolyázás, ski és hockey versenyeken több viiágbajnckot és országos bajnokot üdvözölhetünk itt, ami által versenyeink európai jelentőségre fognak szert tenni. A nagy érdeklődés természetes is, hiszen jég, ski, ródli és bobsieigh pályánknak alig akad párja Európában. Gondoskodtunk arról is, hogy vendégeink a téli sporton kívül más mindenféle szórakozást is találjanak. A kitűnő jazzband már a délutáni teá- ná’ megszólal és a tánc addig tart, amíg ki nem dőlnek a párok. Lesz több bál, jégkarnevál, bridge, iMah-Jong és ping-pong verseny is. íme Ófüred téli programja. Ha most hozzávesszük azt is. hogy a nagy Ganymed. Lilientha! (népszerűén: tátrai Liliom) egy egész sereg izes francia étellel fogja tarkítani amugyis változatos étrendjét, úgy csak irigyelni tudjuk azokat, akiknek alkalmuk lesz itt időzni. De mozgalmas téli sportélet lesz ez éven Tátraszéplakon is. ahol a fáradhatatlan Guhr Miksa dr. főorvos igyekszik minél nagyobb kört hódítani a téli sportok számára. Itt lesz 1926 február 12—14-ike között a nemzetközi katonai skiverseny (ugró- versennyel az európai hirü Guhr-sáncon), amely előreláthatólag legnevesebb skielőinket fogja íde- vonzani és itt fognak lezajlani február 26—28-án a tél utolsó nemzetközi skiversenyei is a Kárpát- Egyesüieí rendezésében. Ugyancsak a K E. ski- taníolyamot rendez a felkai völgyben december 26-tól január 6-ig, továbbá 1926 január 23-án és 24-éti a körmöcbányai skiversenyeket Szloven- szkó bajnokságáért, végül a fent említett nagy tátrai sporthetet ófüreden. Javítja Széplak esélyeit a környékén kiépített nagyszerű autóut, amely mindenfelé zavartalan összeköttetési tesz lehetővé. Most már minden attól függ, mit szól mind- ,ehhez Tél apó? SS BOHEMIA Prága vezető p§M napilapja Alapítva íS28, Alapítva “1828 a Kiterjedt politikai és közgazdaság! hírszolgálat. 9 Z Tőzsdejevyzések Ptátin Becs. Budapest Berlin 2 Z Páriw, London és New York. Jég'zések a bel- és 2 Z külföldi árupiactól különösen az- angol *- ■ Z amerikai piacokról. • <5 KivAirt munhoiArsah: I Lloyd George.-Kafka dr. Medtttgér dr., Ppina Z tanár nemzetgvülési képviselők. Spiegel tanár S és l.' ilebur dr. szenátorok, sth. tiOUO váio-ban ej g terjedve, elsőrendű hirdetési orgonám. Havi eiö » fizet 'si díj 17. - Kfi Minden újságárudábán kan- | Itató Közvetlen megrendelhető a kiadóhivatalnál Z Prnurn 1 LiMovn Ui (j *99—99WW9W999M
