Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-09 / 228. (971.) szám

sj fsai Péntek, október 9. naijgaroh és smogevácok Szabadkai képek a két nemzetiség kapcso­latairól — „Minek a vízvezeték, hisz van elég bor“ — Mindenki magyar lapot olvas a Vaj­daságban — A P. M. fi. külön tudó sírás a — Beigrád, október 8. Hivatalos statisztika szerint félmillió ma­gyar él Jugoszláviában, bár a valóságban ez a szám meghaladja a háromnegyed, esetleg az egész milliót is. Ennek az az egyszerű ma­gyarázata, hogy a nép Számlál ásnál nem az anyanyelvet tekintették, hanem a névhang­zást és olyan családokat vezettek be szlávo­kul, akiknek egyetlen tagja sem tudott más nyelven, mint magyarul, de a nevük -icsre végződik. Tudunk olyan esetet is, hogy Ko­vács, Király, Pék a szláv listára kerültek azért, mert nevük eredetileg állítólag szláv volt. A zsidók külön fejezet, mert azoknál egyáltalában nem vették tekintetbe az anya- nyelvet, amely 95 százalékig magyar a Vaj­daság területén, hiszen itt nem bevándorol­takról van szó, hanem olyan zsidó családokról, amelyek 10—12 nemzedéken át itt éltek és amelyeknek soha semmi közük nem volt Galíciához, mert őseik a Rajna mellékéről és egyéb nyugatról kerültek ide. A szabadkai zsidó hitközség például most ünnepli fennállásának 150 éves, jubileu­mát, de van egy-két olyan család is itt, amelynek az ősei már a török hódoltság ide­jén Szabadkán laktak. Ez mind nem számit, amint nem számit az sem, hogy a bunyevá- cok voltak mindig az az egyetlen nemzetiség Magyarországon, amely teljesen és minden­ben magyarnak vallván magát, még az ellen is tiltakozott, hogy külön bunyevác iskolá­kat állítsanak, hiszen arra semmi szükség. Ma a szabadkai és zombori bunyevácok a legtürelmetlenebb nemzetiség, bár a szer- bek részéről ezer erkölcsi pofon a jutalmuk, lapjaik, a hetenként legfeljebb egyszer meg­jelenő kis négyoldalas ujságocskák tüzet okádnak a magyarok ellen, akik erőszakkal magyarrá akarták tenni őket. A szabadkai városi közgyűlési jegyzőkönyvek nem szá­mítanak, azokat meghamisították és a bu­nyevác városatyáknak nem állott módjukban rektífikálni azokat, mert jaj volt annak, aki a polgármester ellen fel mert szólalni. Ezzel szemben az az igazság, hogy éppen a bunye­vácok voltak azok, akik dominálták a városi közigazgatást. Nem anekdota, megtörtént és bizonyítható, hogy a bunyevác városatyák a közgyűléseken bunyevácul beszélhettek és megtörtént tény az, amit itt elmondunk. A múlt század utolsó éveiben történt, hogy a városi tanács a vízvezeték terveit terjesztette a törvényhatósági bizottság elé, amely hajlandó is lett volna hozzájárulni, amikor felállóit egy bunyevác obiyinár (város­atya) és nem magyarul, hanem bunye- vácul ezt mondta: Zasto nam voda, ima- mo mi dosta vina (minek nekünk a viz, van minekünk elég borunk.) Ezen bukott meg a vízvezeték és ezt sínyli még ma is Szabadka városa. * Azután szomorú esztendők jöttek a ju­goszláv magyarságra éppúgy, mint vala­mennyi magyarra a földön, de az idő megeny- hit minden fájdalmat lassan és a lelkek csen­des megnyugvása következett be minden ol­dalon. Politikai sérelmek voltak és vannak, iskolai bajok vannak, voltak és lesznek, túl­zók világ kezdetétől annak végeztéig mindig kaphatók lesznek a méregkeverésre, de a társadalmi, a gazdasági, a kulturális kapcso­latok lassan mégis elmélyültek az államal­kotó nép és a maroknyi kisebbséget képező ínagyarok között, hiszen a baj tulajdonkép­pen mindig ott volt, hogy a magyarok között született és felnőtt szerbek, a hirtelen nagy- szlávokká lett bunyevác vezérek, a horviát túlzók keserítették meg a nemzetiségek éle­tét, az igazi szerb, a sumadinác veleszületett és atavisztikusan demokrata és liberális, a végletekig toleráns érzelmei nem en­gedtek meg semmiféle igazságtalanságot — addig, amig a presztízs és a többség nem forgott kockán. Sokat, rengeteget lehetne arról írni, mi­lyen különbség volt és van azok között a községek között például, amelyek közül az egyikben sumadinác, a másikban vajdasági származásit a jegyző, a főbíró és igy tovább. Erről maid legközelebb, most a sajtó van a soron. A bejgrádi sajtó a sumadinác lélek­nek megfelelően a legszívesebben kezelte a kisebbségi dolgokat, kivéve persze azt a .né­hány hccclapot, mint aminö a Balkán és a Cicvarics Krszta Dnevnikje, amelyek egy­szerre fel szerették volna akasztatni mind­azokat, akik c\ Vajdaságban, magyarul .vagy németül beszéltek, nem is említve Pribicse- vics Recs (szó) ciniü orgánumát, amely azonban sokáig nem számított, mert csak olyankor jelent meg, ha éppen nem fogyott el az aprópénze. Már pedig Pribicsevics szegény ember, talán az egyetlen, akit még halálos ellenségei, a horvátok sem vádolhatnak azzal, hogy a saját zsebére panamázott volna, viszont úgy gyűlöl minden magyart és németet, mint az ördög a tömjént. Szóval, a belgrádi1 úgynevezett nagyla­pok: a Politika, a Vreme, a Pravda toleráns felfogással Ítélték meg a kisebbségek hely­zetét. A Politika állítólag pártonkivüli lap, köztudomás szerint azonban az úgynevezett katonai párté. A hadsereg, talán ez az egyetlen intéz­mény, amely a magyarokban csak a ki­tűnő anyagot tekinti és nem nézi azt, hogy magyar. Éppen ezért keltett nagy meglepetést, hogy a Politika, amely kicsinyeskedni nem szokott, heves cikkben támad a becskereki Miasszonyunkról elnevezett iskolanénék zár­dája ellen. Ok: hogy a zárdáiban fen tartott Berlin, október 8. A Berliner Tageblatt jelentése szerint a Saint Brieux nevű francia munieiószállitó hajó a bordeaaxi kikötőben a Ievegőbev röpült. A hajót Marokkóba küldték s a fedélzeten óriási mennyiségű muníción kívül számos tank, repülőgép, ágyú és gép­fegyver is volt. A robbanás áldozatainak pon­tos számát még nem sikerült megállapítani, de már eddig is negyven holttestet fogtak ki és részben már be is szüntetett elemi és pol­gári iskolákban magyarul és németül is ta­nítanak és ami még nagyobb bűn a cikk sze­rint, a zárdában levő konviktus ajtain és fa­lain magyar és német felírások „éktelenked­nek". Szidják a magyar természetesen a kis helyi vészkürtök is, így például a szabadkai két kis bunyevác heti sajttakaró, amelyek­nek az fáj elsősorban, miért tud Szabadkán, a bunyevác metropolisban két nagy magyar napilap is megélni, mig ők kénytelenek jó­módú bunyevác gazdákat és a mögöttük álló pártokat koldulni azért, hogy hetenként leg­alább egyszer megjelenhessenek. Hogy ez mennyire fáj és milyen gondot okoz „illetékes" helyeken is, azt legjobban bizonyítja Szabadka város egyik magas- rangú funkcionáriusának a nyilatkozata, amit egy magyar ujságiró előtt tett: — Hiába öljük a pénzt ezekbe a „nem­zeti" lapokba, amikor a bunyevác fertályba hazamegyek, jó bunyóink kinn ülnek a ház előtt és a magyar újságokat olvassák. A mi lapjainkat éppen csak, hogy elfogadják — ingyen. a vízből. A kikötőben valóságos pánik ütött ki s a behajózásra váró csapatok vonakodtak a többi készenlétben lévő hajóra szállni. A gyors vizsgálat megállapította, hogy a muni- cíószállitó hajó kommunista merénylet áldo­zata lett. A hatóságok máris több bordeauxi kommunistát tartóztattak le, de a szálak Pá- risig vezetnek, ahol a rendőrség szintén ak­cióba lépett. a falu népe bejön a városokba és mindenbe lyet elfoglal. Ezt a gyűlést természetesen senki sen zavarta meg. Ezalatt pedig Kisbereznán : főszolgabíró a jámbor ruszin nép ellen csend őröket vezényeltetett ki, nehogy egy ellen­zéki képviselővel valamiképp szóba állhas­son ... Egy román kalandor napiiapalapitása Bécsiben (A P- M. H. bécsi tudósítójától.) Szep­tember közepén nagy falragaszok jelentek meg Bécs utcáin, amelyek egy uj k^ső dél-utáni napi­lapnak, a „W. Z. am Abend“-nek közeli meg­indulását hirdették. A plakátok nagyterjedelmü. bőven illusztrált lapot ígértek a bécsi publikum­nak- Szeptember 17-én meg is jelent a nagy rek­lámmal beharangozott első szára, kicsiny terje­delemben, képek helyett fekete faltokkal és este 8 órakor a kora déli lapok híreivel. Ilyen körül­mények között nem csoda, hogy az összes példá­nyok a rikkancsok nyakán maradtak. így ment ez tiz napon át, mig végre a lap megszűnt. A megszűnés azonban nagy botrányok között tör­tént, úgy hogy a publikum, amely addig jóformán nem is tudta, hogy a W. Z. am Abend már meg­jelenik, a botrányok kapcsán értesült arról, -hogy a lap már meg is szűnt. A lap kiadói, akiknek mindössze 100 millió korona állott rendelkezésükre, mindenkit meg­károsítottak és becsaptak- Egyre-másra érkeztek a feljelentések a gazdasági rendőrséghez a nyom­da, a szerkesztőség és kiadóhivatal tagjai, sőt a rikkancsok részéről is, akiktől a W. Z. am Abend kiadói fondorlatos módon kauciót csaltak ki. A lapon főszerkesztőként és felelős kiadó­kénbegy bizonyos Bauer Frigyes szerepelt. Ez a Bauer Frigyes addig teljesen ismeretlen volt az osztrák főváros újságírói, irói és kiadói köreiben. Mostan a gazdasági rendőrség megállapította, hogy tulajdonképpen nem is Bauer Frigyes a neve, hanem Aspasian-nak hívják, román nemze­tiségű és különböző államokban már több ízben gyűlt meg a baja a rendőrséggel és a bírósággal. A feljelentések megtétele után Bauer-Aspa- sian azt az ajánlatot tette a szerkesztőség és kiadóhivatal tagjainak, hogy vegyék át a lapot saját tulajdonukba, a szerkesztőség és kiadóhiva­tal teljes berendezésével és hagyják őt eltűnni az osztrák fővárosból- A szerkesztőség és kiadó- hivatal tagjai ezt az ajánlatot visszautasították, úgy hogy a bécsi bíróságok legközelebb már foglalkozni fognak a román szélhámos bécsi napilap-alapitásával. Az ungvári háztulajdonosok épitési akciót kezdenek Ungvár, október 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári háztulajdonosok szervezete nagy- fontosságú tervvel foglalkozik. Agilis elnö­kének, Reiamann Arnold dr. városi főorvos­nak kezdeményezéséTe a lakásínséget házak építésével akarják enyhíteni. A tervet min­denki általános örömmel veszi, mert az ed­digi állami építkezések csak a bevándorol­tak részére biztosítottak lakást, mig az ősla­kosság a köztársaság fennállásának hatodik évében is hihetetlen lakásnyomorusággail küzd. A háztulajdonosok, tekintettél nehéz helyzetükre, ismét csak az államtól várják a segítséget, mert a drága pénz nem alkalmas arra, hogy házépítésbe fektessék. A háztu­lajdonosok tehát memorandumot szerkesz­tettek, mélyet Rozsypal helyettes kormány­zóhoz juttattak el, de tárgyalásokba kezdtek Zahradnik vezérigazgatóvá1! is, akinek köz- bejárásával a Hypotecna Barka-tői olcsó kölcsönt remélnek- A helyzettel ismerős fak­torok e kölcsön sikerében nem igen biznak ugyan, de az illetékeseknek mindent meg kell próbálniok, hogy az építkezések előmoz­dításává! a lakásínségen segítsenek. Reis- mann Arnold dr. agilitása elég garancia arra, hogy a háztulajdonosok szövetségének ez az akciója sikerülni fog. Chile es Peru Hiit háború fenuege? New York, október 8. Az amerikai köz­véleményt most rendkívüli izgalomban tart­ják azok a háborús hírek, amelyek a délame­rikai Chiléből és Peruból érkeznek. A két ál­lam ellenségeskedésére a Tacna és Arica tar­tományok hovátartozandósága adott okot. Ezt a két tartományt Chile 1882-ben szállotta meg a Perun aratott győzelmek fejében. Mi­vel a megszállás ideje most lejár, Peru kérte a területek visszacsatolását, Chile azonban ezt nem akarta megtenni, mire az Egyesült Államokat kérték föl a döntésre. Coolidge és Persliing tábornok a népszavazás mellett döntöttek. Perut ez a határozat igen kelle­metlenül érinti, mert tudatában van annak, hogy a chilei fenhatóság alatt álló tartomá­nyok a kényszer következtében Chile mellett fognak szavazni. A hangulat a két állam kö­zött rendkívül feszült s Washingtonban na­gyon aggódnak attól, hogy a két állam kö- ,zött újból kitör a harc. Ruszinokéban megkezdődött a hatósági terror A nagybereznai csendőrök megsértették Kurtyák mentelmi jogát — Az ellenzéki képviselő magánbeszélgetést sem folytathat az utcán — Kamínszky bukása az ungvári cseh-agrár jelőlőgyülésen Ungvár, október 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- szinszkói politiaki élet élénkülésével kapcso­latban, az előirt program szerint akcióba lép­tek a hatóságok is. Ennek az akciónak egyik jellemző jelenete az ungi felvidéken játszó­dott le. Az autonóm földmivesszövetség fő­titkára, Bródy Endre és Kurtyák János kép­viselő vasárnap reggel az ungmegyei Nagy- bereznára utaztak. Kurtyák egyenesen a gö­rögkatolikus templomba tartott, ahol a reggeli ájtatosságot hallgatták a hívek. Ennek végez­tével a templom körül gyülekező ruszinok­kal Kurtyák szóba ereszkedett és érdeklő­dött, mikor tarthatna Nagybereznán népgyü- lést, ahol pártja prögramjtá ismertethetné, A beszélgetés alatt lépett ki a templom­ból a nagybereznai cseh főszolgabíró, oda­ment Kurtyák képviselőhöz és a következő szavakkal szakította meg beszélgetését: — Képviselő ur, ne tartson népgyülést az ablakom alatt. A képviselő előbb tréfára vette a dolgot, később azonban tapasztalnia kellett, hogy a főszolgabíró komolyan népgyiilésnek vette a falusiakkal folytatott informatív tárgyalását. A nép között nagy fölháborodást idézett elő ez az Illetéktelen beavatkozás, de Kur- tyák képviselő lecsillapította a kedélyeket és Kisberezna felé hajtatott. Alig ért Kisbereznára, máris megjelen­tek a nagybereznai csendőrök és a néppel beszélgető képviselőt erélyesen fölszólították, hogy ne tartson népgyülést, mert arra nin­csen engedélye. Előkerült a jegyző is, aki felsőbb parancsra hivatkozva, távozásra szólította föl a képviselőt. Kurtyák képviselő azonban itt is kijelen­tette, hogy nem népgyülést tart, csak a nép­pel beszélget, ehhez pedig mindenkinek joga van. Védekezése azonban mitsem használt. A csendőröket vezető tiszthelyettes parancsot adott a csendőröknek, hogy a templomból kitóduló népet oszlassák szét. A csendőrök azonnal munkába kezdtek és puskatussal hatoltak a nép közé, az ellen­szegülőkre pedig szuronyt szegeztek. Kurtyák képviselő magából kikelve til­takozott e hatósági terror ellen és rászólt a tiszthelyettesre: — Ha mindenáron érdemeket akar sze­rezni a kormány exponensei előtt, engem fogjon el, de a népet ne bántalmazza! A fölizgatott nép ezekre a szavakra nagy éljenzésben tört ki. A spontán tüntetés csak fokozódott, amikor — ..... az egyik csendőr Kurtyák képviselőre tá­madt és őt hazudozónak nevezte. Amikor már a hangulat elérte a forrpont- ját, a csendőrtiszthelyettes karon ragadta Kurtyák képviselőt és erőszakkal levezette a templomdombról. Kurtyák és társa, Bródy Endre főtitkár, látva, hogy a hatóság mitsem törődik immu­nitásával és magánbeszélgetését is megaka­dályozza, kocsira ült és elhajtatott. A csend­őrök ekkor ismét munkába kezdtek és Kurtyák éljenzőit felírták, azzal az indo­kolással. hogy egy ellenzéki képviselői éljenezni nem szabad! A hatóság ezen balkániasan naiv és erő­szakos föllépése jellemző a ruszinszkói poli­tikai viszonyok primitív voltára. Kurtyák pa­naszt tehet mentelmi jogának durva jnegsér- téséért, de a hatóságok nem riadnak vissza az ilyen csekélységektől, ha az ellenzék párt­tevékenysége elé akadályt kell görditeniök. Ugyanekkor Ungváron egészen más je­lenetek játszódtak le. A Korona-szálló nagy­termében fényes urak gyűltek össze és Ba- csinszky Ödön dr. táblabiró, cseh agrárpárti vezető tag elnöklete alatt cseh agrárpárti végrehajtóbizottsági ülést tartottak. Ott láttuk a gyűlésen a gyászos szerepre vállalkozó Stiéfán Ágoston dr.-t, a félretett Kaminszky József dr. képviselőt és mint leg­főbb nagyságot, Zahradnik volt vasutíigyi minisztert. A gyűlést Stéíán Ágoston dr. beszédével kezdték. Legjobban fájt Stéfánnak Kurtyák népszerűsége, akiről minden rosszat elmon­dott. Utána Kauninszky József d>r.. a cseh- agrárok előtt igen kellemetlen témát fejtege­tett: az autonómiát. Nem is köszönték meg ezt neki a centralista irányzat szóvivői s talán az az oka, hogy mig a nép között található kevésszámú híve Kantinszkyt ismét a képviselői listán akarta jelölni, addig a jelenlevő cseh ta­gok kiszorították a szenátor! listára, amelynek győzelmében a csehagrárok sem biznak. Zahradnik exminiszter mindjárt beszéde elején kijelentette, hogy úgy nézzenek rá, mint aki a csehagrár pártmunka felülvizsgá­latára jött ide. Azaz más szóval, meg akarja vizsgálni, hogy folyik cl a sok százezer ko­rona, amit Ruszinszkó csehagrár-párti élete elfogyaszt? Beszédének súlypontja különben azon volt, hogy az „idegen lelkű" városokat á,t kell formálni, amit azzal vél elérhetőnek, ha L@¥es!§fee röpül egy Marokkóiba szánt francia száüStólsaió Eddig negyvennél több halott — A kommunistákat gyanúsítják a merénylettel 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents