Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-07 / 226. (969.) szám

Szerda, ofítófoer 7. ® Törökország elrendelt® a mozgósítást Az angol flotta a Dardanellák előtt Angora, október 6. Törökország hadi készülődése nap-nap után fokozódik. Eddig már több mint 12 divíziót koncentráltak a m őszüli határon, de a csapatok felvonulása még egyre tart. A jelenlegi határokat mintegy 150 kilométernyi vonalon mindenütt megerő­sítették. A katonák között oly nagy a lelkesedés és elszántság, hogy követelik parancs­nokaiktól a hadműveletek megkezdését. A hadsereg főparancsnokául Djavid pasa van kiszemelve, de szó van arról is, hogy maga I<emál pasa fogja harcba vezetni a csapa­tokat. A helyzet komolyságára jellemző, hogy elrendelték a részleges mozgósítást és a négy alsó korosztály parancsot kapott az azonnali bevonulásra. London, október 6. A moszuli határról érkező hírek nagy aggodalmat váltanak ki Angliában és komolyan tartanak attól, hogy a törökök nem várják be, mig a fegyverszünet utolsó határnapja lejár és megszállják a vitás területeket. Erre vall az a körülmény is, hogy Szovjet-Oroszország, amely hallgatólagosan szövetségese Törökországnak, nap-nap után nagy tömeg muníciót és hadi felszerelést szállít Törökországba és erősen forszírozza a hadműveletek megkezdését. Ilyen körülmények között Anglia sem tehet egyebet, mint hogy felkészüljön a há­borúra. A Földközi-tengeri flotta már megkapta a parancsot, hogy vonuljon a Darda­nellák felé és szükség esetén csapatokat szállítson partra Törökországban. London, október 6. Az angol kormány felhívást intézett a világ összes államaihoz, amelyben óvja a pénzügyi köröket attól, hogy megállapodásokat létesítsenek Oroszor­szággal, annál is inkább, mert mindenki el lehet készülve arra, hogy a szovjet kijelenti egy szép napon, hogy nem ismeri el európai tartozásait. Politikai körök véleménye sze­rint az angol kormány felhivását az a körülmény váltotta ki, hogy Oroszország a moszuli kérdésben Anglia ellen foglalt állást és erősen támogatja Törökországot. A marom! háború befejezése elöli? óriási fejetlenség a riffkabilok között — Ajdjir bevételének hírére egymásután adják meg magukat Abd el Krím törzsei — A vezér még hősiesen halállal fenyegeti a csüggedöket és túszokat szed a lakosság köréből Mágíyahalálra ítélt pravoszláv kereszt A kereszt hamvait a ruszin himnusz hangjai mellett temették el — A P. M. H. eredeti riportja — Ungvár, október 6. Ott, ahol az öreg Kárpátok őserdeiben bujkál aiz őszi szél és a csempész . . . Alsó- vereckén lakik Zubán Vaszily jómódú ruszin földmi vés. Talán sohasem került volna újságba en­nek az érdemes férfiúnak a neve, ha egy szép napon eszébe nem jut, hogy odahagyja ősei hitét, a görög katolikus vallást és áttér a schizmatikus hitre. E hitbéli változtatásnak külső megöröki- tésére nem sajnálva költséget és fáradságot, szép, módos keresztet faragtatott a schizma­tikus vallás szabályai szerint: egy vízszin­tes és egy ferde ággal és azt a falu határá­ban, a saját földjén fel is állította. A jámbor, hitbuzgó alsóvereckei ruszinok nagy megrökönyödéssel látták falujok hatá­rában az idegen keresztet. Voltak, akik egye­nesen az Isten haragjától féltek és elfordított fejjel haladtak el mellette, hogy kiváncsi sze- mök valahogy rá ne tévedjen a pokolba csa­logató néma jelvényre. A kereszt pedig állt, büszkéin és forradal­mat hirdetőien. Szeptember 30-án éjjel azonban nagy vi- lágferfordulás támadt Alsóvereckén. A min­denre kész ruszin ifjúság, fiuk és leányok tit­kos gyűlést tartottak, ahova in effigie, meg­idézték a falu végén ácsorgó pravoszláv ke­resztet is- A gyűlés csakhamar vértörvény­székké alakult át, amely egyhangú határo­zattal mondotta ki a megmásíthatatlan Ítéle­tet, miszerint a pravoszláv keresztet, a gör. kath. hí­vek megbotránkoztatása miatti nagy vét- ; kéért, máglyahalálra Ítélik. A vértörvényszék az ítélet végrehajtását azonnal meg is kezdte. A szeptemberi éj leple alatt kivonultak az alsóvereckei legények és leányok a falu végére, oda, ahol a Zubárn Vaszily földjén az uj fakereszt állott. Pár perc kellett csak és izmos férfi ka­rok kidöntötték a-keresztet. Esésének vissz­hangját tompán hozta vissza a szél', amitől az asszonynépség egy kissé megborzadt és ke­resztet hányt magára. De a következő pilla­natba éles fejsze emelkedett a levegőbe és-., lezuhant a keresztre. Az első vágást a máso­dik, harmadik követte és egy negyed óra múl­va a büszke pravoszláv kereszt hullája föl­darabolva egy rakáson hevert. A legények beleizzadtak a munkába, miig az asszomynép rozsét hordott össze és csak­hamar hatalmas lángnyelvek csaptak az ég­nek, átölelték a darabokra vágott kereszt-tes­tet és haragos szikrákat dobáltak fél a csiEa- gos égre. A vértörvényszék tagjai méltóságukhoz mérten megvárták, amíg hamuvá lett az utol­só széndarab is és ekkor megkezdődött a je­len század legelső, a maga nemében egyedül­álló eseménye: a kereszttemetés. Néma sírásók léptek elő, kezükben meg­remegett az ásó, ahogy belevágták a földbe. Csakhamar elkészült a sir, melybe a kereszt megmaradt hamvait szépen belefektették. A gyászszertartás komolyságát az is bizonyí­totta, hogy a temetést a ruszin himnusz éneklésével fejezték be, mely után végleg ráhullott a ruszin föld gö­röngye a pravoszláv kereszt hamvaira . . . A pravoszláv kereszt hamvai tehát ott pihennek az alsóvereckei határban, a vértör­vényszék halálos Ítéletéről és az ítélet statá- riális végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv pe­dig hivatalos jelentés alakjában érkezett le a havasok tövéből az ungvári püspökséghez... A ruszinszkói egyháztörténelemben a máglyahalálra Ítélt és a ruszin himnusz lelke­sítő hangjai mellett eltemetett pravoszláv ke­reszt a vallási fanatizmusnak egy újabb határ­jelzője lesz . . . Rácz Pál. 1 Sérvben szenvedők | o Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, ö 0 here, comb és köldöksérvnél a ml tökélete- 6 v sitett rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel Is S hordható. Mindenféle bandázs operáció g * után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- * § désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- ő ?? nell has-, hát- és mellmelesitő ü | Jyfliea“KdtszerMzBrfltíslava,öaaa-n.5l. | 1 Árjegyzék ingyen % A vidéki felek még aznap elintéztelek q Páris, október 6. A legújabb francia— spanyol győzelmeket nagy optimizmussal íté­lik meg. Katonai körökben azt hiresztelik, hogy máris végső csapást mértek a riffkabi! fölkelő törzsekre. Primo de Rivera és Pétain tábornak közös haditerve, amely eleinte az alhucemasi partraszállásnál szenvedett vere­ség miatt már meghiúsultnak látszott, siker­rel kecsegtet. Ajdjir eleste megbontotta a riff- kabil törzseket. A francia és spanyol offenziva Ajdjir be­vétele után is teljes erővel folytatódott és a Guis folyó balpartját már elfoglalták a riffkabiloktól. Tanger, október 6. Tetuán bombázása megszakitás nélkül folyik. A lakosság nagy része elhagyta a várost. A tetuáni spanyol konzul könnyebb sebet kapott egy bombaszilánktól. Tanger, október 6. Ajdjir bevétele való­sággal demoralizálta a fölkelőket. A riff törzsek között polgárháború fenye­get. A legszámottevőbb riffkabil törzsek . egyike Kheriro törzsfőnök vezetésével mozgalmat indított, hogy Abd el Krim azonnal hagyja abba a háborút. Több Rózsahegy, október 6. A P. M. H. már vasárnapi számában je­lentette, hogy Trencsén mellett a Vágból ki­fogták Pavelka Jozefina hulláját. Bazant vi­selkedése és a hulla agnoszkálása kétségtele­nül bebizonyították ennek a jelentésnek va­lódiságát. Jozefina hullájának megtalálásával a két gyilkosság megdöntethetetlenül rábizo­nyosodott Bazantra, aki a múlt hét végé­től a rózsahegyi ügyészség fogházának foglya. Rózsahegyen uton-utfélen csak Bazant- ról és a gyilkosságról hallani. Mindenki erről beszél és ha valami uj hir érkezik, futótűz­ként terjed el a lakosság körében. A nagy érdeklődés átragadt a környék­beli falusiakra is. Vasárnap, amikor a falusiak Rózsahegyre jöttek, az a hir terjedt el, hogy a gyilkost visszaszállítják Csehországba. A kiváncsi tömeg felült a hírnek is látni akar­ta hogyan szállítják az állomásra a sokat em­legetett gyilkost. A törvényszék elé vonultak s valósággal megostromolták az épületet. Ter­mészetesen Bazant elszállításáról szó sem volt. Bazant a rózsahegyi esküdtszég előtt fog felelni tetteiért és jelenleg a vizsgálóbíró hall­gatja ki a gyilkosság részleteiről. Három nappal ezelőtt jelentettük már, hogy Bazant, mikor Jozefina hullájának megtalálásáról értesült, kétségbeesett és makacs hallgatásra szánta rá magát Nem törzs csatlakozott a mozgalomhoz. A lakosság körében röpiratokat osztogatnak, hogy hagyják el Abd el Krímet és pártoljanak át az elűzött marokkói szultánhoz. A Branos, a Benigorfet, a Tetalsa és a Gozmaja-törzsek Kheriróhoz csatlakoztak. Tanger, október 6. Abd el Krím polgár­háború kitörésétől fél- Egy szultánhü és egy Abd el Krim-párti riff-törzs között véres összeütközésre került a sor, amelyben hét ember életét vesztette. Abd el Krim óriási lelkierővel állja a csapásokat. Halálbüntetéssel fenyeget meg minden­kit, aki a lefegyverzés mellett agitál. Tú­szokat szed a riff-törzsek legelőkelőbb­jeiből s azzal fenyegetve a törzseket, hogy meg­öleti az előkelő túszokat, ha a törzs harci kedve lohadni kezd. Az alhucemasi és a te­tuáni fronton Abd el Krim erős eillenoffenzi- vát kezdett. Páris, október 6. A Matin tazai jelentése szerint a franciáik alig 45 kilométernyi távol­ságra vannak Ajdirtól s 18 kilométerre meg­közelítették az előretörő spanyolokat. A ket­tős kombinált mozdulatok segítségével sike­rülni fog a marokkói csapatokat bekeríteni. lehetet belőle egy szót sem kivenni. A rózsahegyi fogházban az egész napot mukkanás nélkül, magába roskadva töl­tötte. Szombaton egész nap még ételt sem akart magához venni. A második áldozat képe li­dércnyomásként ülte meg a lelkét. A vasár­napra virradó éjjel magához hivatta a fog- házfelügyelőt s enni kért. Aztán egész éjsza­ka nem aludt. A cella ágyán ülve térdére fek­tetett kezeibe támasztotta fejét és maga elé bámult a levegőbe. Minden kérés és rábeszélés, hogy meg­szólalásra bírják, hiábavaló kísérletnek bizonyult. A gyilkos nem vett tudomást a hozzá intézett kérdésekről. A hosszas hallgatás azonban meghozta az eredményt. A gyilkos magába szállott és belátta, hogy itt már nincs többé tagadásnak helye. Tegnap este őrei, akik egy percig sem hagyták magára, nehogy öngyilkosságot kö­vethessen el a cellában, észrevették, hogy a gyilkos letargiája megszűnt. Ránézett őreire és idegesen tördelte kezeit. — Mit akar Bazant? — kérdezték. Bazant nem felelt. Fejéhez kapott, ajkait összeharapta, egész testében rázkódni kezdett és görcsös bel­ső sirás rázta meg. Majd hangos sírásba tört ki és szivszaggatóan zokogott. Bazant vallott A trencséni áldozat hullájának megtalálása teljesen megtörte a gyil­kost — Hosszas lelkiharc után magábaszállott és a vizsgálóbíró elé vezettette magát — „Szerencsétlen vagyok, szerencsétlen vagyok !w — Megmutatja, hol dobta a hullát a Vágba — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — őrei unszolni kezdték: * — Mi baja Bazant? Akar valamit mon­dani? Beszéljen! Bazant haját tépve felsikoltotí: — Bocsáss meg nékem szerencsétlen leány! Bocsáss meg nékem! A megtört bűnös borzasztó látvány: nyújtott. Sápadt, sovány arcát sűrű ráncol borították. Kisirt vörös szemeiben az irtóza' és halálfélelem ült. Egész testében remegett Mikor aztán megnyugodott, gyönge han­gon megszólalt: — Vezessenek a vizsgálóbíró elé. Rögtön Nováik vizsgálóbiró szobájába vitték. A gyilkos hallgatott. A vizsgálóbiró leikére beszélt: — Nézze Bazant, szálljon magába. Könv. nyitsen a lelkén egy becsületes beismerő val. lomással. Bazant idegesen harapta a száját. Lát- szott rajta, hogy szólni akar. — Mindkét gyilkossága magára, bizonyo- sosodott, Bazant. Mária és Jozefina hullái! megtalálták. Hiábavaló minden további titko­lódzás. Bazant tanácstalanul állott. — Maga úgyis azért jött ide, hogy vall­jon! Bazant könyörögve emelte fel kezeit és zokogva fölkiáltott: — Szerencsétlen vagyok! Szerencsétlen vagyok! Sírva fakadt, majd kis vártáivá újból megszólalt: — Mindet bevallók, én követtem el a gyilkosságot. Bocsátanak meg nekem! A földre vetette magát és többé nem be­szélt- Cellájába vezették, ahol kissé nyugod- tabban töltötte az éjszakát. Bazant kihallgatása e rövid vallomással természetesen még nem ért véget. A vizsgálóbiró, aki most tanulmányozza át az ügy iratait, ma újból megkísérli, hogy Bazantból részletes vallomást ve­gyen ki. Bazantot minden valószínűség szerint még e napokban Trencsénbe viszik, hogy megmutassa azt a helyet, ahol Jozefi­nával végzett és holttestét a Vágba lökte. Nem tartják lehetetlennek, hogy részletes vallomásában uj és eddig ismeretlen mellék- körülmények is napfényre kerülnek. A Kolnisehe Zeitug a csehszlovákiai kisebbségek autonómiájáról Prága, október 6. A Kölnische Zeitung érdekes cikket ir a németség itteni helyzetéről, amely már csak azért is aktuális, mert mintegy figyelmezteti a német kormányt, hogy a Csehszlovákiával folytatott tárgyalásoknál mihez tartsa magát. A szudéta németeket elnyomják, a földjeiket elveszik, a hadikölcsöneiket nem honorálják, a német iskolákat bezárják. Ugyanekkor a németek a köztársaságban a legtöbb adót fi­zetik, vagyis a cseheknek a szudéta németség jó jámbor tehén, amelyet szívesen megfejnek, de amellett szívesen tönkreteszik. Ilyen körülmények között nem lehet cso­dálkozni, hogy a szudéta németeknek ma már legalább 70—80 százaléka a német birodalom­hoz való csatlakozás hive. Ez állandó ve­szélyt és nyugtalanságot jelent a köztársaság­nak. Benes a legújabb javaslatával azt akarja elérni, hogy Németország biztosítsa a mai csehszlovák-német határokat, mert igy Csehszlovákia szabad kezet nyerne a szudéta németekkel szemben. A határok garantálása pedig — írja a lap — azt jelentené, hogy a szudéta németéket teljesen elcsehesitenék. A birodalmi németek a határSzcrzödésbe csak akkor mehetnek bele, ha Csehszlo­vákia megadja a szudéta németeknek a kulturális autonómiát és a legszéle­sebb önálló közigazgatást. A csehszlovák kormány aláírása azonban maga nem elegendő, hanem szükséges, hogy ezt egy nemzetközi fórum, akár a népszövet­ség, akár a hágai döntőbíróság is szavatolja. — (Országos ünneppé avatják a Magyar Tudományos Akadémia centennáriumát.) Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A uTdományos Akadémia tegnapi ülésén el­határozták, hogy az Akadémia fenállása száz éves fordulójának megünneplését orszá­gos ünnepé avatják. Berzeviczy Albert azt indítványozta, hogy az Akadémia indítson mozgalmat abból a célból, hogy a magyar nemzetgyűlés Széchenyi István gróf emlékét törvénybe iktassa. Jíe vAvd míg fefsxé'fítáunfk, fíwignj eZő/5*ess 1

Next

/
Thumbnails
Contents