Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-21 / 238. (981.) szám

Ji fzfoi>ensx6di és (Rusxtnsxlkéi fxöretGexett ítfenxéfct (fúxt&ft pofMiSzai raaspiíapfás Jtdlvnimisztrástin) főszerkesztő: íDzurámMjis J£ás%áó &e&eIS$ szerkesztő: ®át 3símíim Tetemrehivás (fi.) Prága, október 20. ráosztott tehát a régi parlament, ez a korhadt,. elvénhedt, munkaképtelen és tár­tál matlan gyülekezet. Föloszlott egy félév- vel a törvényes ciklus letelte előtt. Hiába akarták különböző injekciókkal meghosszab- bitani az életét, hiába kívánta az állam leg­első polgára az együttmaradását, hiába kö­vettek el egyes koaliciós pártok mindent, hogy megmentsék az életnek. A nemzetgyű­lés menthetetlenül beteg volt és ez egyszer teljesíteni kellett az ellenzék követelését, amely már esztendők óta a választások ki­írásának szükségességét hangoztatta. Ahogy most egy rövid visszapillantást vetünk a fölravatalozott régi parlament tör­ténetére, fölvonul előttünk mind az a sok­sok bűn és mulasztás, amit ez a testület el­követett az állam és annak összlakossága, de különösen a nem cseh nemzetek és a kisebbségek ellen. Voltaképp nem is érde­melte meg ez a testület ezt a diszes nevet, hogy parlament, hiszen az érvek, a meggyő­zés, a belátás és az egyéni vélemény soha­sem érvényesültek benne, hanem csak a pétkának, a koaliciós pártok öttagú oli­garchiájának diktatórius akarata. Ez a kor­látolt felelősségű társaság abszolutisztiku- sabban kormányozott, mint akár XIV. Lajos, vagy Metternich, semmiféle ellentmondást nem tűrt és kíméletlenül letiport mindenkit, aki szembe mert szálltam vele. Nemcsak a mi Körmendy-Ékes Lajosunkat, nemcsak a kommunista Surányit, nemcsak a német na­cionalista Baerant távolították el a parla­mentből, de azonnal kiközösítették a saját embereiket, Vrbenskyt és társait is, amikor a rendtörvény ellen mertek szavazni. Ahogy XIV. Lajos azt mondatta, hogy „az állam én vagyok4*, úgy ők is azonosították a maguk klikkérdekeit az állam érdekeivel és az ál­lam ellenségének minősítettek mindenkit, akinek bátorsága volt ellenük föllépni. Mint az állami és társadalmi rend legvesze­delmesebb ellenségeit üldözték a legbéké­sebb szándékú polgárokat is, ha fölemelték szavukat e rendszer ellen és tiltakoztak az ellen, hogy az államot és annak adófizető polgárságát önző céljaik elérésére alkalmas eszköznek tekintsék. Mert ezek az urak a hivatalokat és tisztségeket nem érdem sze­rint osztogatták, hanem aszerint, hogy ki melyik pártnak a tagja. Az egyes miniszté­riumokat, mint valami domíniumokat fölosz­tották az egyes pártok között és állást csu­pán az nyerhetett ott. aki föl tudta mutatni valamely koaiiciós párt pecsétes igazolvá­nyát. Arisíctfflianes vigjátékainak züllött de­mokráciája kismiska ahhoz képest, amit a pétka produkált, mert az, amit minálunk a szabadalmazott demokrácia védjegyével árusítottak, az a legszemérmetlenebb meg­csúfolása volt a népuralom íölséges eszmé­jének. A nagy szeszpanama volt ennek a rendszernek legtipikusabb hajtása, amely­nek intim részleteit ma sem ismeri a közvé­lemény, mert az eltussolás éppen úgy hozzá­tartozott a koalíció módszereihez, mint a hitszegés, a kegyetlenség és a bosszuállás. Ha a cseh népnek is ezer és egy oka van arra, hogy ezt a bűnös rendszert lerázza magáról, annál több okunk van nekünk, hogy hét esztendő gyötrelmei után rendszerválto­zást követeljünk és azt minden erőnkkel le­hetővé tegyük. Szlovepszkó és RuszinSzkó nemzeteinek annyit kellett szenvedniük az elmúlt «S7tendok alatt, mint amennyit év­századok óta nem szenvedtek. Politikai te­kintetben kiskorúak gyanánt kezelték őket. kulturális téren el akarták őket csehesltem, gazdasági tekintetben pedig szegényekké. koldusokká akarták tenni mindnyájukat. Szlovenszkónak és Ruszinszkónak Pitts- fcurgban és Saint-Germamben biztosított autonómiája máig sem valósult meg és ma már mindenki tisztában van azzal, hogy csúnya komédiát űztek a szlovák és ruszin néppel. A magyarok és németek kisebbségi Kiépül a német-magyar front A német nép egységet akar — Sorsdöntő elhatározás előtt a német polgári pártok Prága, október 20. Most már bizonyosra vehető, hogy megvalósulásra kerül a német polgári pártok egységes listája. A német kérésztényszocia- lita párt hivatalos sajtóorgánuma, a Deutsche Presse a nagyfontossá,gu kérdés­ről a következőket írja: „Sorsdöntő órák előtt állunk! A köztársaságban élő német nép sorsa függ attól, hogy a közeli napokban mi­lyen elhatározásra jutnak a német pártok. A német nép megegyezést és egységet kíván. A német nemzeti szocialisták döntése után annál komolyabban kell ezt minden le­hető módon létrehozni. A kormány kiirta a választásokat s a köztársaság német lakos­sága feszülten várja, hogy a német pártok miképpen vonulnak fel a küzdelemre.“ A keresztényszocialista néppárt, vala­mint az iparos párt ma este országos párt- értekezletet tart, a német gazdák szövetsé­ge és a német demokrata szabadságpárt pe­dig holnapra hívta egybe az országos párt- vezetőséget, hogy az.egységes lista és egy­séges front kérdésében véglegesen állást foglaljon. Értesüléseink szerint bizonyosra vehe­tő, hogy mind az öt német polgári párt az egység mellett foglal állást s így sem­mi akadálya sem lösz annak, hogy Szent-Ivány József terve megvalósul­jon és létrejöjjön a német-magyar pol­gári pártok egységes frontja. A közeli napok históriai jelentőségű ese­ményeit a magyarság feszült figyelemmel várja. Macdomaisi Isisi au európai békéiben Általános nemzetközi szerződések kellenek — A szociáldemokratáknak biztos szociális programot kel! kidolgoznlok Budapest, október 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A volt angol munkásminiszter-pre- mier, Macdonald, budapesti tartózkodása alatt több értékes nyilatkozatot tett. Arra a kérdésre, vájjon reméli-e, hogy Európában végre teljesen helyreáll a béke, kijelentette, hogy föltétlenül reméli, hogy a normális fej­lődés után a békeállapot teljesen helyre­áll. De csak akkor — mondotta —, ha a teljes békét nemzetközi megegyezések­kel igyekszünk kivívni. Mert az egyes államoknak egymásközti megállapodása még nem garancia. Kell, hogy az emberekben több bizalom lé­gyen a szabadságban s a hitben. A szociáldemokráciáról azt mondotta, hogy a szociáldemokratáknak elsősorban vezetőkre van szükségük, ha a szocializmus­nak jó és biztos jövőt akarnak biztosítani. Olyan vezetőkre, akik a jobb- és baloldali szélsőségekkel egyaránt szembe tudnak szállni, továbbá, akik az országok sajátos viszonyaihoz alkalmazva, gyakorlatilag rész­letesen ki tudják dolgozni a szociális progra­mot. Csak csalódás várhat ránk, ha azt hisz- szük, hogy hatalomra jutunk, mielőtt tud­nánk. mit akarunk csinálni, — fejezte be Macdonald nyilatkozatát. jogai csak papíron vannak meg es a bírósá­gok, de különösen a közigazgatási hatósá­gok fütyülnek a kisebbségi szerződés, az al­kotmány- és a nyelvtörvény kisebbségvé­delmi rendelkezéseire. Még a forradalmi nemzetgyűlés beígérte nekünk, hogy a kor­mány rendeleti utón fogja szabályozni a nyelvkérdést; hatodfél esztendő telt el az­óta, de a koaliciós kormány a fiiiebotját sem mozgatta, annyira nem volt fontos előtte a kisebbség nyelvi jogainak tiszteletbentai- tása. E parlament indolenciája, bűnös nemtö­rődömsége volt az oka annak, hogy a kor­mány vigan folytatta üldözési hadjáratát nemcsak a magyar és német, de a szlovák iskolaügy ellen is. A szlovák katolikus gim­náziumok államosítása egyik intézkedése volt ennek a rendszernek, amely a szlovák iskolában cseh tanerőket alkalmazott és a cseh nyelv terjesztésében látta a legfőbb föl­adatát. A magyar iskolák számát megtize­delték, középiskoláinkat fokozatosan elsor­vasztották, ifjairik szakképzését lehetetlenné tették, a magyar tanítóképzést teljesen be­szüntették. színészetünk elé a legnagyobb akadályokat gördítették, a vegyesnyelvü vi­dékeken élő magyarságot teljesen elszigetel­ték a magyar kultúrától, a határokat herme­tikusan elzárták a magyar irodalomtól, tár­sadalmunkat eltiltották még attól is, hogy gyűjtéseket rendezzen kultúrája érdekében. De minek folytassuk e szomorú példákat, minden magyar ember jól ismeri a koaliciós rendszernek bünlajstr-omát. És mit szóljunk ahhoz, hogy ez a rendszer újból és újból vérig sértette vallási érzelmeinket és pök­hendi tapintatlansággal számtalanszor provo­kálta a minálunk meggyökerezett erkölcsi fölfogást. De nemcsak a nyelvünket, kultú­ránkat, hitünket akarták elvenni, de Kolo­nich recipéje szerint előbb szegényekké akartak tenni, bogy azután annál könnyeb­ben elbánhassanak velünk. Szlovenszkót és Ruszinszkót a cseh nagytőke piacának tekintették és ezért tönk­retették gyáriparunkat, koldusbotra juttat­ták, sőt a halálba kergették nem egy gyá­rosunkat és ezáltal kenyértelenekké tették a munkáscsaládok ezreit. A földbirtokreform arra való volt, hogy a magyar birtokost megfosszák vagyonától, a magyar gazdasá­gi cselédség egy nagy részét földönfutóvá tegyék és nem magyar gazdáknak, hanem idegen telepeseknek osztották ki a lefoglalt magyar földet. Amiként Benes ur több ezer- holdat kapott a lefoglalt földekből, úgy csi­náltak maradékbirtokokat minálunk is, hogy azokon volt zsupánok és légionárius tisztek uraskodhassanak. A hadikölcsönök be nem váltása által az özvegyek és árvák ezreit kergették a nyomorba, a nyugdíjasok és el­bocsátott tisztviselők ügyének lelketlen ke­zelésével pedig középosztályunk legművel­tebb részét taszították Ínségbe. Egyik leg­borzasztóbb cselekedete volt e rendszernek az illetőségi ügy terén meghonosított gya­korlat amely a kormánynak módot nyújtott arra, hogy szinte mindenkit, aki kellemetlen volt neki, kiüldözhessen atyái földjéről. A keserű pohár csordulásig megtelt. Egyetlen reményünk, hogy a küszöbön álló választásokon sikerül közös.erővel megbuk­tatni ezt a szörnyű rendszert. November 15-ike sorsdöntő dátum mindnyájunk számá­ra. Készüljünk föl erre a napra, mert ha el­bukunk, jaj nekünk és utódainknak. Úgy lép­jen mindenki az urna elé, hogy az ő szava­zatától függ, vájjon véget tudunk-e vetni a mai rendszer uralmának és képesek va­gyunk-e megteremteni jövendő boldogulá­sunk alapjait! Micsura a cseh néppárt szlo venszkói listavezető] e A cseh pártok jelölései A Národni Osvobozeni jelenti: A chli- borob párt és a cseh néppárt kooperációra lépett s .ennek következtében Ruszinszkóban a közös listavezető Volosin, a chliborob párt vezére lesz. A néppárt Ungvárott poli­tikai és gazdasági titkárságot állított fel, hogy Ruszinszkóban a pártot megszervezze s uj lapot is ki fog adni Ruszinszkóban. Szíovenszkón a cseh néppárt listaveze­tői Micsura Márton dr. kassai táblael­nök és Baar dr. 3 földhivatal szlovén- szkói elnöke. A nemzeti demokraták csírául listave- 7efői: A képviselői, listán Spacek, a szená­tusi listán pedig Feiferlik- A szociáldemok­raták osztraui listavezetője Prolkes polgár­mester. a szenátusban pedig Stadky tanár. A cseh szociáldemokrata párt, a Sio- vensky Bennük jelentése szerint Szloven- szkón a következőket jelölte listavezetőknek: a. képviselőházba: A nagyszombati kerület­ben Murkovics minisztert. Lehockyt és Stadlameket. az érsekujvá.riban. Dérért. Pi- seckvt és Tökély magyar kisgazdát, a tu- rócszentmártoniban Bemdát és Pa ígért, a Uptószentmiklósi kerületben Skoteket, a zó­lyomiban' Becskót és Brclnát. az eperjesi­ben Oktavecet, a kassaiban Martinékét és Bartókot. Szenátor jel öltek a nagyszombati, turócszentimártoni kerületben Pocisk kép­viselő, a liptószentmiklósi és zólyomiban Zi- má;k szenátor, az eperjesiben Babkia szená­tor, az érsekid vári és kassai kerületben pe­dig Santrucek titkár. A köztársasági elsiök visszatér Prágába Prága, október 20. A Ceské' Slovo jelentése szerint Masa- ] ryk elnök, az eddig tervekkel ellentétben, nem október 27-én hagyja el Kistapolcsányt, hanem már e hét csütörtökén érkezik a prá­gai várba. Pénteken fogadja Macdonald volt angol premiert, a Labour Party vezérét, aki holnap érkezik Prágába. Barátságos szerződés Törökország és Bulgária között Szófia, október 20. A török és bolgár teljhatalmú megbízottak tegnap aláírták a : két állam közti barátságos szerződést. A ! megegyezés szerint a két hatalom között s helyreáll a rendes diplomáciai viszony, ren- ■ deződik a kisebbségi kérdés, a telepítés j ügye, továbbá kielégítő megoldást nyer a két állam pénzintézeteinek eddigi sok sérel- ; nie. A szerződést a bolgár szkuptsina októ­ber 28-án fogja ratifikálni. Csicserin Párisba készül Páris, október 20. Lapjelentések szerint Csicserin külügyi népbiztos kijelentette, hogy találkozni óhajtana Briand francia kül­ügyminiszterrel. Valószínű, hogy Csicserin e célból Párisba jön. A Morningpost mai száma szintén beszámol erről a hírről. Briand a Petit Párisién tudósítója előtt kije­lentette, hogy ha Oroszország akarja, ugyan­olyan tárgyalásokba bocsátkozhatnak vele,: mint Németországgal. Briand személyesen, azonnal hajlandó visszatérni Locarnóba. hogy ott találkozzék Szovjetororszország képviselőjével. — (Újabb kilépés a nemzeti demokrata pártból.) Weyr Ferenc d;, tanár, a nemzeti demokrata párt briinni szárnyának egyik ve­zére bejelentette a pártból való kilépését. Kilépését azzal indokolja, hogy már régebb idő óta nem értett egyet a párt vezetésével. Ét M § mMLJÉ JeLáf*" Jg IV. M 2%, (081) szám»Szerda 1925 iMföer n ' Mffl Űöíizetési árak belföldön: evemeöOÖ, JrW ^sa ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta MW ÍTOF Mff .rfgMBgBaBBHm 1 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre Éffi ɧ§ -- Mg _____________________ ______________225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. /ft fié7MjéH$\W~/¥ W%J**£'WWm%W/Ej¥3 egyesszAm-^a-^)^ 0 ff fljf III ff mt ür Mg -.W Szerkesztőség: Prága, ÍL Stépánská & tm WJLJW* m M? Jm fa. J# m JW -# JW áW W Jw JT ÜL ÉW Ullce Hím. Telefon: 30-3-49. Kiadö­^ hivatal: Prága, L UHová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. I Iliim—' tinimmel 1 B —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents