Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-02 / 222. (965.) szám
Rákosit és dssieeskiwé társait átszállították az ügsriszséiPe A magyar kormány föüiáborodássa! utasítja vissza a kiiiföidi kommunisták intervencióját — Rákosiáknak a rendőrségen nem esett bántódásuk Hogy születik a gazdag ember Kaposvár, október 1. Kaposvárott igen élénken tárgyalják azt a nem mindennapi esetet, hogy a város három polgárára a már szinte megszokott csalódások helyett rászakadt a — szerencse. Három kaposvári lakos: Wiesner Radó, Mátray Károly és Gaál József megnyerték az osztálysorsjáték kétmilliárdos főnyereményét. rAz 5682. szánni sorsjegy felét Wiesner Radó, ugyanezen sorsjegy egynegyed-egynegyed részét Mátray Károly és Gaál József szorongatták a zsebükben. Felkerestük a boldog nyerteseket: Wiesner német származású hivatalnok: Most 100 millióért családi házat akarok venni a város központjában, ahova nemcsak beköltözhetünk, de egy kis műhelyt is rendezhetek be, ahol magam is hódolhatok a technikának és a fiamat is előkészíthetem a jövőre, mert gépészmérnök akar lenni. Ezek után felkerestük a szerencsés sorsjegy negyedcs gazdáját. Mátray Károlyt, kinek a boszorkányos szerencsekerék 402 milliócskával szaporította meg erszénye szerény tartalmát. Mátray Károly derék kaposvári asztalos és a kaposvári Rákóczi Sport-Egyesület balhátvédje. Harminckétéves mindössze. — Ezt nem én nyertem! Ezt az összeget a cég nyerte, a Mátray-testvérek asztalos cég, amelynek beltagja vagyok. Májusban a kaposvári sorsjegyfőelárusitónak dolgoztunk, aki a fizetésnél igy szólt: — Én is üzletember vagyok, én is élni akarok, vegyenek legalább egy fél sorsjegyet! — Hát vettünk egy negyedeset. Tizennégy év óta van sorsjegyünk, de még soha nem nyertünk. A harmadik boldog kaposvári halandó, akit a véletlen szanált, Gaál József kórházi altiszt. Mikor felkerestük a város szélén lévő lakásán, nem találtuk otthon. Éppen ma utazott fel Budapestre, hogy felvegye a 402 ■milliót. Feleségétől megtudjuk a következőket: — Az egyik kórházi tisztviselő azt az utasítást adta, hozzon neki egy sorsjegyet. Visszatértekor már nem találta ott megbízóját, akivel azután csak a harmadik napon találkozott. Rögtön jelentette, hogy „kérem, itt van a sorsjegy!” — A tisztviselő ekkor történetesen igen rosszkedvű volt s mogorván szólt: — Micsoda sorsjegy? Én nem kértem semmiféle sorsjegyet, nekem nem kell a maga sorsjegye. Tartsa meg, ha már megvette. — Megtartottuk, mert vissza nem vihettük. És szerencsénk lett. Most veszünk egy házat, ami régi óhajunk. Ők hárman ma a legboldogabb emberek, akiket nem nyom az elseje. A szenzáció (Őszi verőfény a Dunakorzón. Délelőtt. A Buchwald-széken két férfi beszélget. A túlsó oldalon a feszülő selyemharisnyák egész sorfala tárul szemük elé. Pest mostanában a kiállítások városa lett. Csakugyan, a formás bokák őszi tárlata egyszerűen szemkápráztató- A két férfi cigarettára gyújt.) Egyik: Igaz, el is felejtettem, képzeld, micsoda szenzáció . . . Másik: Nő van a dologban? — Természetesen. — Akkor mondd el! — Hát kérlek, tegnap délután megyek az Andrássy-uton, amikor az egyik bérház előtt óriási csődületet látok — — Mi történt? — Képzeld, a második emeleten egy nő kihajolt az ablakon — — Le akart ugrani? — Az még nem is lett volna olyan szenzáció. — Hát akkor mi történt? — Különösebb dolog semmi sem történt, csak éppen, hogy kikönyökölt az ablakon . . • Az egész Andrássy-ut csodálkozva meresztette szemét erre a nőre — — Olyan szép volt? — Nem volt éppen csunya . . . csak egy kissé furcsa — — Talán monokli volt a szemében? — Az nem is lett volna olyan feltűnő. — Talán szivarozott? — Dehogy. .— Pi'pa volt a szájában? — Az se. — Bagózott talán? — Amiatt még nem állt volna annyi kiváncsi ember az ablaka alatt — — Bajusza volt? — Nem volt— Szakálla volt? — Nem volt. — Dohát akkor mi volt rajta bámulni való? — Haj volt a fején, hosszú haj, hát nem csodálatos?, „------------------------- -----------OYMI. Bu dapest, október 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A rendőrségen ma befejezték az elfogott kommunisták kihallgatásait, amelynek eredményeképpen a 60 közül néhányat szabadon bocsátottak, >a többieket átszállították a királyi ügyészségre. Ismeretes, hogy a német kommunisták sürgönyileg tiltakoztak a magyar kormánynál a letartóztatottakkal való állítólagos durva bánásmód miatt. A budapesti rendőrkapitányság ezeket a tendenciózus híreket hivatalosan már megcáfolta. A magyar kormány álláspontját ez ügyben a Budapesti Hírlapban ma megjelent közlemény vázolja. A kormány föl'háborodáss'al utasítja vissza a külföldi kommunisták részéről való Ka^sa, október 1* Izgalmas látványban volt része ma délben a kassai Fő-utca közönségének. Nagy rendőrségi készültséggel vad hajsza folyt egy betörő után, aki a Fő-utca egyik házából a padláson keresztül a háztetőkre menekült. A Fő-utcán szolgálatot teljesítő rendőrségi detektívek észrevették és felismerték Molnár József körözött betörőt. A betörő észrevette a detekíivekeí és menekülni igyekezeti Besurrant az egyik főutcai házba és elPrága, október 1. Ho-dzsa „apánk” ismét földet „osztott” Szlovenszkón a Modor melletti Csesztén. Hogy a cécó még nagyobb legyen, magával vitte .a földhivatal elnökét, Viskovsky.t is és rég lecsépelt frázisokkal „adta át” a Pálffy- féle csesztei földeket a — szlovákoknak. Persze, hogy szlovákoknak* Beszédében a magyar történelmet idézte s Kossuth és Rákóczi emlékét gyalázta. Az olcsó kölcsönről is beszélt, de azt ravaszul elhallgatta, hogy ez a föld, amelyet ő most ad a népnek, nem lesz a nép tulajdona, mert a nép csak bérlője és nem tulajdonosa lesz a földnek. S a földbirtokhivatal elnöke, Viskovsky Szepesszcmbaí, október 1* Bazant Henrik jelenleg a szepesszombati járásbíróság fogházában ül. Ügyében még korántsem fejezték be a vizsgálatot, amely újabb fordulatok előtt áll. Bazanttal először akkor találkoztam, mikor Prágából erős kísérettel Csorbára szállították, hogy megmutassa, hol ásta el áldozatai holttestét. Három csendőrrel szállt ki a csorbái állomáson a gyilkos. Kezén-lábán erős bilincsek voltak. Az alacsony termetű, gyönge testű fiatalember arca viaszsárga és gyűrött. Vékony, cingár teste még jobban meghajlik a bilincsek súlya alatt. A pályaudvaron nagy tömeg bámulta. Ö révetegen nézett szét, mintha arra gondolna, mennyivel kisebb föltiinést keltett, amikor pár héttel ezelőtt Máriával járt erre. Valahányszor fölkisérik a Tátrába, öt csendőr őrzi. A bilincseket nem veszik le róla. A tátrai villamos postakocsijának első felét ilyenkor részükre foglalják le. Két csendőr fogja közre, egy-egy a bejáratokat őrzi, az ötödik pedig föl s alá intervenciót, amit csak bizonyos politikai körök taktikai fogásának tekint* A dolog lényege az, hogy koholt vádak terjesztésével el akarják terelni az európai közvélemény figyelmét az egyéb európai államokban folyó bolsevista akciókról, hogy az orosz szovjet fizetett emberei annál könnyebben végezhessék romboló munkájukat. A kormány igazságának tudatában, méltóságán alólinak tartja, hogy ilyen förmedvé- nyekre bármily formában is válaszoljon. A letartóztatottaknak semmiféle bántódásuk nem esett s akik még most is kételkednének ebben, azoknak rossz véleménye el fog oszolni a nyilvános főtárgyaláson. A kormánynak nincs tudomása arról, hogy külföldi újságírók és az antibolsevista komáié tagja ez ügyben Budapestre érkeztek volna. rejtőzött. A detektívek sípjelet adtak* A jelre azonnal nagyobb rendőrkészültség jelent meg a ház előtt és megkezdődött a hajsza. A betörő felmenekült a ház padlására s onnan a háztetőkre. A Fő-utcán óriási embertömeg verődött össze a szokatlan látványra. A rendőrök a háztetőn is követték a menekültet és hosszas hajsza indult meg, mely végül is eredménytelen maradt, mert Molnárnak sikerült egérutat venni és megszökött üldözői elől* dr. is Hodzsa szellemében tömte frázisokkal és számokkal a csesztei gazdákat. Eddig 7000 hektár földet kommunizált el a földhivatal, 58.600 hektárt pedig kényszerbérletbe adott. Szerinte két éven belül, teljesen végre lesz hajtva Szlovenszkón a földreform. Hodzsa és Viskovsky persze nem mint állami hivatalok képviselői, hanem mint az agrárpárt kortesei vettek részt a hivatalos aktuson. A miniszteri és földhivatalvezetői méltóságot csak pártdekorációnak használták s ezzel a földhivatal ténykedését a rol- nickárok pártfunkciója gyanánt tüntették föl. Aminthogy a valóságban tényleg a cseh agrárpárt részére sajátították ki a „pártatlan” földhivatalt. Bazant az első utón nyugodtan viselkedik. Csak mikor Mária hulláját megtalálták, akkor torpant meg. Egész testében összerázkódott és rettenetesen zokogott. Borzasztó volt nézni rémes sikoltását: — Miért is tettem, miért is tettem, hiszen annyira szerettem! Amint jelentettük, Pavelka Jozefina holttestét nem tudta megmutatni a gyilkos. A Rysi-hegy táján tétovázott, összevissza beszélt, sirt s könyörgött, hogy hagyják békében, mert teljesen össze van törve és nem tudja megmutatni a helyet. Többször a földre dobta magát, szinte görcsökéi kapott és úgy zokogott. Már arra gondoltak, hogy megzavarodott az elméje és az eredménytelen kísérlet után Szepes- szombatba vitték. Egy napig nyugodni hagyták, hogy az izgalmakat kipihenje. Utána részletesen elmondta, hogyan ölte meg Máriát. A Zöldtó mellett, a Zlomiska-pataknál leültek egy kőre és játszadoztak. Amikor Mária hátat fordított neki, a fejébe lőtt. A lövés után megkérdezte: ---------------— Manya, fáj-e nagyon? — Igen, — sóhajtotta a leány. Erre mégegyszer belelőtt. A hullának nemcsak a feje, hanem a keze is meg volt szenesedve. Bazant elmondja, hogy rozsét tett a lány feje alá s azt is leöntötte benzinnel és úgy gyújtotta meg. Három óráig maradt a holttestnél s a Csorbatótól az esti fogaskerekűvel ment le a csorbái állomásra. Mária holttestét íölboncoíták. A boncolás szenzációs eredménnyel járt, amennyiben még rejtélyesebbé vált, hogy milyen motívumokból követte el Bazant szörnyű tettét. A boncolás megállapítása szerint Mária nem volt áldott állapotban, sem pedig fertőzésnek nem volt nyoma. Ezzel megdőlt az a föltevés, hogy Bazant a gyermektől, vagy pedig a fertőzés következményeitől való félelmében szánta el magát a gyilkosságra. Safarik Mária szülei ma érkeznek a Tátrába, hogy leányuk holttestét Pardubitzba szállítsák. Amint jelentettük, már az a föltevés kezdett gyökeret verni a nyomozó hatóságokban, hogy Jozefinát nem fogják megtalálni, mert lehetséges, hogy Bazant őt nem Szlovenszkón gyilkolta meg. A Prágai Magyar Hírlap tegnapi jelentése, amely szerint Szerafine Feierer augusztus végén a Csórható és a Pop- rádi-tó közötti vízeséseknél találkozott a gyilkossal, akire a lapunkban közölt képen határozottan ráismert, újból megerősítette azt a föltevést, hogy Bazant a Tátrában végzett Jozefinával is. Ez annál is valószínűbb, mert a kopár Rysi- hegy, ahol Bazant idegesen keresett, sokkal kevésbé alkalmas gyilkosság elkövetésére, mint a vadregényes és bozótos vízesések környéke. Tegnap kellett volna megtörténni az uj kutatásnak a P. M. H-ban megadott helyen. A bekövetkezett kedvezőtlen időjárás miatt azonban az utat mára halasztották. Ma reggel félhétkor Rudolf csendőrőrmester vezetésével mennek fölkutatni azt a helyet, amelyet Szerafina Feierer a P. M. H.-ban megjelölt. Bazant a szepesszombati járásbíróságon tegnap többször kijelentette, diogV Jozefinát is a Tátrában ölte meg és csak azért nem tudta pontosan megmutatni a helyet, mert Mária holttestének látása valósággal őrültté tette. A nyomozás uj fordulatait izgalmas érdeklődés várja. »>♦♦♦♦»»»♦»'>»»»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»♦♦❖♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Szerelmi dráma a szanatóriumban — A P. M. H. tudósítójától — Déva, október 1. Véres szerelmi dráma játszódot le a Déva közelében fekvő algyógyi tüdőszanatóriumban. Stanom Mariu, az aradi állami tanítóképző intézet tanára a szanatórium egyik betegszobájában agyonlőtte feleségét és halálosan megsebesítette felesége udvarlóját. A 26 éves fiatal tanárt másfél évvel ezelőtt helyezték Aradra, ahol megnősült. Egy ideig boldog családi életet élt feleségével. A fiatal asszonyka azonban nemrégiben tüdő- bajt kapott s be kellett szállítani az algyógyi szanatóriumba. Néhány nappal ezelőtt Algyógyról levél érkezett a tanár címére. Az ismeretlen levélíró tudatta a férjjel, hogy felesége megcsalja a szanatórium gyógyszerészével. A férj azonnal Algyógyra utazott. Éjszaka három órakor érkezett meg a szanatóriumba. Felkeltette feleségét és felhivatta az aszszony szobájába a gyógyszerészt is. A férj azt követelte a gyógyszerésztől, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint feleségét a válás kimondása után nőül veszi. A gyógyszerész vonakodott a nyilatkozatot aláírni. A következő pillanatban a tanár revolvert rántott elő és három golyót röpített felesége mellébe, majd újból háromszor a gyógyszerészre lőtt. Az asszony nyomban kiszenvedett, míg a gyógyszerészt súlyos sebével a szanatóriumban vették ápolás alá. Amikor a tanár tudatára ébredt szörnyű tettének, le akarta vetni magát a szanatórium ablakából. Csak nagynehezen tudták megakadályozni az öngyilkosság végrehajtásában. Értesítették a dévai csendörséget, amely a gyilkos tanárt őrizetbe,yette. ------— ..... * Iz galmas bstőrőliSdőzés Kassán m Fő-utca háztetőin A detektívek felismertek egy körözött betörőt, aki üldözői elöl a háztetőikre menekült — Vád hajsza után a betörő megugrott Kassai tudósítónk telefonjelentése — Hodzsa kortesünnepélyt csinált a csesztei földosztásból A földmiveíési miniszter és a földhivatal elnöke a hivatali aktusnál, mint a csehszlovák agrárpárt kortesei szerepeltek — Gy alázták Kossuth és Rákóczi emlékét Keresik Bazant másik áldozatát Ma kutatják át a Poprád-toi vízesések környékét —- Mária fölboncolása szenzációs fordulatot hozott — A gyilkos a szepesszombati fogházban — A P. M. H. kiküldött munkatársától — SP/jd<$4fJ{x(Wí&fmiíg 5 mmama* Péntek, ofrtóhgr 2. ^
