Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-02 / 222. (965.) szám

Péntek, október 2. 6 JpRjkterJlitfr,w7űRrAP Októbernek elseién be kell rukkolni. A Kiskárpátoktól a Mármarosi havasokig búcsúznak a keménykötésü, napbarni- totta arcú magyar fiuk s viszi őket a vonat Csehországba, Morvaországba, messze idegen­be. A kezükben a kis katonaláda, mellükön a pirospántlikás katonajelvény, amit drága kezek tűztek oda, a kalapjuknál emlékrózsa s a szivük­ben a rózsájuk képe. Ajkukon pedig a dal. Szo­morkásán vig katonanóták a császár kenyeréről, a három esztendőről, a zöld muskátlis ablakról és a magas kaszárnyáról. Szivükre ráhcngere- dik az elválás nagy, nehéz bánata, az arcukon ég a két bucsucsók: édesanyjuk és mátkájuk csók­ja. S most, hogy elszakadnak édes övéiktől, most érzik meg csak igazán, mi az: bajtársnak lenni. A régi barátok bajtársakká, testvérekké válnak, akik egymásnak nemcsak egymást, hanem az egész otthont, az egész falut, az összes otthoni emlékeket jelentik- És drága naivsággal dalolják ki magukból az anachronisztikus régi magyar dacot: Elég széles a magyari határ, Magam leszek benne a betyár, Mégsem leszek a császár katonája. úe azért mennek magyar kötelességtudással, magyar katonavággyal, ahová küldik őket, test­vériden idegenbe, szavukat nem értő parancso­lok közé, tüz’be, vízbe, akárhová. Mennek önfel­áldozó magyar készséggel, mert hisz katonának lenni igazán magától értetődő magyar sors, büszke magyar kötelesség. Igen, fiuk, egy kicsit szomorú büszkeség ez, de mégis jó, hogy ilyenek vagyunk. A magyar mindenkor és mindenütt jó katona. így van ez már ezer év óta. Ilyenek voltunk a császár se­regében s ilyenek vagyunk bárhol, bármily zászló alatt. S ti, magyar fiuk, bármily idegenben lesztek is. kisérjen el benneteket az a tudat, hogy az idegenek mindenütt meg fognak becsülni benne­teket- Meg fognak bízni bennetek, mert megbíz­hatók vagytok. Megbízhatóbbak a többi nációk­nál. Mert lelketek őszinte, nyílt, egyenes. Mert magyarok vagytok. Azért maradjatok is utolsó porcikátokig magatokhoz hü magyaroknak. — (A csornai premontrei prépost arany- miséje.) Burány Gergely dr., a Csorna—pre­montrei kanonokrend prépostja, szeptember 29-én teljes csendben, minden nyilvánosság és ünneplés mellőzésével Türjén tartotta meg aranymiséiét. — (fíiinka nem Iesz szenátor.) A koalí­ciós körökben elterjedt hirt, hogy Hlinka a választásokon a szenátusba akarja jelöltetni magát, tegnap a néppártban megcáfolták. — (Lazsó György szenátor otthagyta a koaliciót.) Lazsó György ruszin szenátor, akit a sáros! ruszin nemzeti tanács és a cseh szo­ciáldemokraták közös listán választottak meg, értesítette a szociáldemokrata pártot, hogy kilép a pártból, mert a szociáldemokra­ták ruszinellenes politikát folytatnak. — (Bernolák János meghalt.) Budapest­ről jelentik: Bernolák János ny. tábornok­hadbiztos, a honvédelmi minisztérium volt osztályfőnöke, Bernolák Nándor volt igaz­ságügyminiszter bátyja, hatvanhatéves korá­ban meghalt. — (Szikszó marad a magyar Abauj szék­helye.) Miskolcról jelentik: Sokat beszéltek a magyar Abaujmegyének Szikszóról Forró- encsre való áthelyezéséről. A vármegyei közgyűlésen most elhatározták, hogy a szék­hely továbbra is Szikszó marad. — (Apponyi birtokot vesz Vasmegyé­ben.) Budapestről jelentik: Mióta Apponyi Albert csehszlovákiai eberhardi birtokától megvált, az a vágya, hogy Vas-megyében te­lepedjen le. Ügyvédje utján most a Széche- nyi-féle Gyöngyösapátit akarja megvenni Vasmegyében a kastéllyal és a hozzátartozó 100 hold birtokrésszel. — (A komáromi ref. egyház búcsúja.) Komáromi tudósitónk jelenti: A komáromi rcf. egyház presbitériuma Galambos Zoltán és Pathi Nagy Sándor gondnok vezetése alatt testületileg tisztelgett Gaal Gyula dr., az egyház lemondott főgondnoka előtt, aki­nek Galambos Zoltán lelkész mondott meleg köszönetét válságos időkben tanúsított ne­héz munkájáért és az egyháznak tett kitűnő szolgálataiért. A volt főgondnok megszokott ékesszólásával válaszolt és hivatkozott arra, hogy őt működésében a kálvinista egy­ház és a magyarság szent hagyományai ve­zették és működése is ennek a szellemnek volt a hűséges követője. Azután Zsemlye La­jos h. lelkésztől búcsúzott az egyház presbi­tériuma, aki a losonci ref. teológia tanára lett. — (Az Érsekül vári Katolikus Kör uj karnagya. Érsekújvár! tudósítónk jelenti: Az Érs&kujvárl Rém. Kát. Kör amely az eljövő téli szezonban is Intenzív társadalmi munkát készül végezni legutóbbi ülésén másodkarnagynak Hangos Ist- vánnót választotta meg, aki addig a Lévai Dal- egyletben fejtett ki kiváló működést. Reinitz tovább tagad a nagyváradi táblán Megkezdték Reinitz Jakab ügyének íeüebbviíeli tárgyalását — Gross Hermán adta az áruló Reinitz-gallért az „ismeretlen** gyilkosnak, — mondja a vádlott — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Nagyvárad, október 1. A nagyváradi Ítélőtáblán most kezdődött meg Reini'k Jakab bűnügyének felebbvitel! tár­gyalása- A tárgyalás eredetileg hosszutiapra veit kitűzve, azonban Reinitz kérésére elhalasz­tották. Délelőtt kilenc órakor kezdődött a tárgya­lás. Reinitz náci ónál éj ának felvétele után Do­monkos referens-biró ismertette az ügy aktáit. Ezzel eltelt a délelőtt. Délután megkezdték Rei­nitz kihallgatását. — Tud-e románul? — kérdezte az elnök. — Nem — felelte Reinitz. — Tudja, mivel van vádolva? — Igen, tudom­— Bűnösnek érzi magát? — Nem. Ezt olyan határozottan mondja, mintha csak a kávéházban ülne. Ezek után az elnök előveszi és kikérdezi a legterhelöbb körülményekről, melyek az első tárgyaláson tisztázatlanok maradtak. így elsősorban kikérdezi a Qross Hermannal kö­tött közös üzletről és a felsőbányái közös útról. Reinitz tagadja, hogy megölte volna Qross Hermannt. Azt mondja, hogy egy csempész- üzletet ajánlott neki Gross, ő azonban nem ment bele. Együtt utaztak Felsőbányára és itt egy idegen ember csatlakozott hozzájuk, akit Gross őneki nem is mutatott be- ö ezt az embert nem ismerte. Mivel az idegen gallérja piszkos volt, Gross adott neki egy gallért Reinitz gallérjai közül. Gross azután az idegennel elutazott és Rei­nitz azóta nem látta őket. Reinitz azt állítja, hogy ez az ismeretlen a gyilkos. Ezek után felolvasták a kassai rendőrség átira­tát Deimjenovics vallomásáról, mely szerint Demjenovics bevallja, hogy Reinitz felbujtá- sára három zsidó kereskedőt megölt. A tárgyalás folyik. A burisziitházi orgyilkos leány bírái elolt Carniciu Mencia bolgár leány elmondja a gyil'íosságot — „Hazám ellenségéi öltem meg Panicában!** — A P. M. H. 'tudósítójától. — Eécs, október 1. Óriási érdeklődés mellett folyik Bécsben Carmiciu Mencia bolgár leány orgyilkossági pőrének tárgyalása, aki május 8-án a Burgtheaterben egy páholyban revol­verlövéssel megölte Panica Teodor bol­gár politikust és súlyosan megsebesítette annak feleségét. Az államügyészség orgyilkosságért emelt ellene vádat, azonfelül mások életbiztonsága ellen elkövetett vétséggel is vádolja, mert lövöldözésével a színészek a zenészek életét is veszélyeztette. A tárgyalás előtt rendőr­kordon veszi körül a törvényszék épületét és mindenkit szigorúan igazoltatnak, mert a törvényszék elnöke figyelmeztető levelet kapott, hogy Panica Teodor barátai merényletre ké­szülnek a vádlott asszony ellen és menten lelövik, ha Bulgária politikai mozgal­mairól leleplezésekkel áll elő. A gyilkos asszonyt börtönőrök vezetik. Támogatni kell, mert vese és tüdőbajos és alig áll a lábán. Az elnök megengedi, hogy leülhessen. A vádirat felolvasása után Car­niciu Mencia a hozzá intézett kérdésekre németül válaszol. Elmondja, hogy tulajdon-- képpen román alattvaló, mert Macedónia a szülőföldje. Mikor egy éves volt, atyja politikai okok­ból menekülni volt kénytelen Macedóniá­ból és Bulgáriába szökött, ő pedig nagyanyjánál maradt! 1903-ban egy lázadás alkalmával családi házuk a lángok martalékává lett. így került ő is atyjához Caribrodba. 1918-ban kereskedelmi aka­démiára akart Münchenben beiratkozni és el is utazott oda. Itt ismerkedett meg Bumbaroíí Magdol­nával, aki beavatta őt Macedónia politi­kai viszonyaiba. A macedonisták vezére Panica Tódor volt, akit a leány két év múlva ismert meg. Eleinte nagyra becsülte Panicát, később azonban, midőn megtudta, hogy a kormány emberévé vált, megfogamzott benne a merénylet terve. Beszédjéből a Macedónia iránt érzett határ­talan szeretet és a meggyilkolt iránti fék­— (Megjelent Sir Eduard Grey öné'et- rajza.) Ezen a héten nagy szenzációja van az angol könyvpiacnak. Kedden jelent meg Grey viscountnak autobiografiája, amely az angol történelem két és fél évtizedét — 1916-tól be­zárólag foglalja egybe. A sajtó a könyvet a legfontosabb történelmi dokumentumnak mondíja, mely a háború történetére vonatko­zik és hosszas kommentárokat fűz hozzá- Sir Eduard Grey a háború kitörésékor külügyi államtitkár volt. A szerző behatóan és objek- tiven Írja le azokat az eseményeket, melyek a háború kitörésére vezettek s ismerteti az angol diplomáciának erőfeszítéseit, hogy a h áb oru t m e g ak ad á 1 y ózz a­— (Munkács fejlődése.) Ruszinszkói szer­kesztőségünk jelenti: Az eddigi statiszt’kai adatok szerint Munkácson ez évben száz- nyolcvan ház épült fel, melyek jelentős része több emeletes palota. Több mint kétszáz ház­ra kérnek még ezenfelül építési engedélyt- úgy hogy egy év múlva Munkács több mint nyolcszáz házzal fog nagyobbodni. A fejlő­dés —• egyes politikusok érvelése szerint — arra vezethető vissza, hogy Munkács lesz Ruszinszkó fővárosa. télén gyűlölet világlik ki. — Higyjék el nekem — így kiált fel hevesen — hogy Panicában hazám ellenségét öltem meg. Megöltem egy embert, aki elpusztította országunkat, felgyújtott falvakat és ezer és ezer honfitársamat kínozta meg. Bű­nösnek érzem magamat, de elkészültem már a halálra is. Először jön Macedónia, azután minden más a világon! Becsbe 1923-ban jött szülei kérésére. Panica ekkor már az osztrák fővárosban tartózkodott és igy erősebbé vált benne a merénylet terve, amelyet május 8-án a Peer Gynt burg- theateri előadásán keresztül is vitt. Páholyjegyet vett, fegyverét, amelyet még Szófiában vett, a félreeső helyre rejtette. Szünetben magához vette a revolvert és a hajósülyedési jelenet alatt közvetlen két lövést adott le Panicára. A golyók egyike áthatolt az áldozat fején s a színpadi hajót átütve a kulisszák közt akadt meg. A tárgyalás második napja Bécs, október 1. Carniciu macedón me- rénylönő bünpörének mai tárgyalásán első­nek Bumbaroff Boris tanút hallgatták ki. Carniciu őt is meghívta a Burgtheater elő­adására. A tanú szeriut a merénylőnő édes­apja valutaüzletekkel és csempészettel foglal­kozott. Aznap, amikor a merénylet történt, a tettes egész nap negyvenfokos lázban feküdt. Az elnök kérdésére a tanú kijelenti, hogy Panica egyáltalán semmilyen össze­köttetésben sem állt a Sztambolijski-kor- mánnyal. Állítólag Carniciu a bolgár követség sajtófőnökétől nagyobb mennyiségű pénzt kapott a tett elkövetése előtt. A vádlott védői erélyesen tiltakoztak ez ellen az állítás ellen. A vádlott a tegnapi tanúkihallgatások folyamán annyira elgyengült, hogy a mai tárgyaláson csak ágyban fekve vehetett részt. A mai napon is annyira rosszabbodott állapota, hogy az orvosok szerint aligha lesz folytatható ellene az eljárás. — (Ügyvédi kamarát RuszinSzkónak.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A ru­szinszkói ügyvédek egyesülete a szombaton délután tartott ülésén elhatározta, hogy az anomáliák megszüntetése végett, amelyek az ügyvédi kamara hiánya miatt ismételten je­lentkeznek, követelni fogják Rusz:nszkó ré­szére egy külön ügyvédi kamara felállítását. A követelés régi óhajt fejez ki, kérdés azon­ban, hogy a követelés teljesítése bekövetke- zi'k-c, vagy továbbra is megmarad az a lehe­tetlen helyzet, hogy a rusrnszkói ügyvédek dolgaiban a turócszentmártoni ügyvédi ka­mara jár cl és intézkedik- Az ügyvédek szö­vetsége különben uj elnökséget és tisztikart választott- Elnök lett dr. Szabó József, alel- nök dr. Brascsajkó Gyula, titkár Groszmann Zoltán és jegyző dr. Horejs József. — (A katonai kincstár telkeket ad el Komárom város területén.) Komáromi tudó­sítónk jelenti: A komáromi magánépitkezés nem tud megindulni, mert a városban nin­csen beépítendő terület. Ebből a célból a vá­rosi hatóság a katonai parancsnoksághoz for­dult, amelyhez a nemzetvédelmi miniszter le­irt, hogy a területek átadása ellen nem emel kifogást. SY<rMimNlD6 €» Felhős, ködös, enyhe, keleti szél. — (Öngyilkos lett a rossz üzlet miatt.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Polacsek József kassai születésű 21 éves sorsjegyügy­nök a gömörmegyei Fazekaszsaluzsány köz­ségben sorsjegyeket akart eladni. Működése azonban nem járt sikerrel, mire elkeseredé­sében zsebkésével mellbeszurta magát. Be­szállították a rimaszombati közkórházba. — (Csendélet Gömörben.) Rimaszombati tudósítónk Írja: Tegnap este éjfél tájban Balogfalán Szabó István, Szabó János, Balázs Bertalan legények kissé illuminált állapotban kötekedni kezdtek Barnócky József rovottmultu rokkanttal. A kötekedés- böl hamarosan verekedés támadt s Bar­nócky elővette öt golyóra töltött revolverét és kabátjából egy katonai bajonettet. A legények ugyan elszedték Barnóckytól a fegyvert, de az bajonettjével Balázs Berta­lant homlokon, Szabó Jánost pedig lapocká­ján szúrta. A két sérült legényt beszállították a rimaszombati közkórházba. Barnócky a csendőrök elől megszökött. — (Halálos gyermekbalesetek Nyitra- megyében.) Nyitrai tudósítónk Írja: Fazekas János kiscétényi gazda hároméves kislánya a konyhában játszadozott és egy forróvizzel telt fazekat magára borított. Súlyos sebeibe még aznap belehalt. — Kisbáb község ha­tárában Hlavna Mária három éves kisleány játszadozás közben egy vízzel telt mély gödörbe esett és megfulladt. A hatóság mind­két esetben megindította a nyomozást. — (Megtámadott mezőőr.) Nyitrai tudó­sitónk jelenti: Sopornya községben Andodi János mezőőrt éjjeli szolgálata alkalmával Jesik István, Jesik József és Rojka Rezső legények megtámadták és egy konyhakéssel súlyosan megsebesítették. A legények lopni mentek a burgonyföldre s a mezőőr ebben meg akarta őket akadályozni, mire meg­támadták. Mindhármuk ellen rablás és ható­sági személy elleni erőszak miatt indul meg az eljárás. — (Automobilos rablás Amerikában.) Az Ontaris állami Niagara-Failsból jelentik, hogy kedden a város főutcáján egy automobilos rabló egy bankszolgát revolverrel feltartóz­tatott, 19.000 dollárnyi összeget elvett tőle s azután elmenekült. — (Festetics Rudolf gróf pőre egy ame. rikai cég ellen.) New-Yorkból jelentik: Fes­tetics Rudolf gróf az amerikai George Cak­óén és Andersen T. Eferb céget 73 ezer dol­lárra perli, mely összeget közvetítési dij ci- mén követeli. Festetics még .a háború előtt el­adott az Egyesült Államoknak két osztrák ha­jót s a közvetitési díjból csak negyvenezer dollárt kapott meg. A most követelt összeg­gel még hátralékban van a cég. — (Betörök garázdálkodnak Ungváron.) Ruszinszkói szerkesztőségünk Írja: Már na­pok óta nagy izgalmat okoz az ungvári ke­reskedők között egy betörőbanda garázdál­kodása, amely sorra fosztogatja az üzleteket, így szerdára virradó éjjel hihetetlen lelemé­nyességgel bontották ki Gliick József ung­vári ■ füszerkereskedő üzlete raktárhelyiségé­nek falát és a kézi pénztár tartalmát, vala­mint italokat és cukorkákat vittek el. A be­törőket — úgy látszik — valaki megzavarhat­ta, mivel a pénztárban negyvenöt koronát visszahagytak. A rendőrség azt hiszi, hogy a betörők ugyanazok voltak, akik hétfőre vir­radó éjjel Koós Simon kereskedését teljesen kirabolták és akik a Weisz Vilmos cipökeres- kedö lakását törték fel, ahonnan 50-000 koro­náról szóló betétkönyvet vittek el­— (Radioaktív ércek a Fehér Tengerben*) Moszkvából jelentik: Lobmnzero professzor a Fehér Tenger partján, a felszínhez közel, radioaktív éretdepeket fedezett fel. — (A ruszinszkói rokkantakat politikai­lag szervezik.) Rusz'nszkói szerkesztősé­günk jelenti: Minden évben meg-megujul az a terv, hogy a ruszinszkói rokkantakat poli­tikai pártba tömöritsék. Állítólag tizenötezer rokkantról van szó, akik családtagjaikkal együtt olyan számot adnának, amely elegen­dő volna egy képviselő megválasztására. A mozgalom természetesen a kormánypártok részéről indult meg, de a rokkantak körében nagy ellenzésre talál, mivel senkise akarja politikai elveit és cselekvési szabadságát rokkantságából kifolyólag befolyásol tatul. Hir szerint Brascsajkó Gyula dr.-t akarják megnyerni az akciónak, aki tudvalevőleg a Chlyborob-pártból való kilépése gondolatá­val foglalkozik. Másoldalu információnk sze­rint azonban Brascsajkó dr. továbbra is a Chlyborob-párt elén marad és igy a rokkan­tak megszervése igen kétséges. yí.c vArd miit Aotlv eld/ixcscf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents