Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-12 / 206. (949.) szám

Szombat, szeptember 12. & sz§M@llsfáSí és a Yúías;ídsoh A csehszlovák szokolisták elnöksége azon hírekkel szemben, hogy a szokolisták külön jelöl­nek a választásokon, a következő nyilatkozatot tette közzé: „A szokolisták hetedik közgyűlése el­határozta, hogy a politikai- ténykedést nem viszi be a szokolegylctbe, a szokolisták, mint egyesü­let, semmiféle párthoz nem csatlakoznak és annak tagjai arra a pártra szavazhatnak, amelyhez ép­pen bizalmuk van.“ Végül is az elnökség figyelmezteti tagiad, hogy vétkeznek a nemzet ellen, ha üres listát dobnak az urnába, vagy pedig egyáltalában nem vesznek részt a választásokon. felüliül! a lüiaSfir orvos! kar Vezetést kér az egészségügy intézésében — Szomorú számok az orvosi túltermelésről — Szegeden lesz a jövő évi kongresszus Budapest, szeptember 11. (Saját tudósitónktól.) Tegnap fejeződött be az Országos Magyar Orvosszövetség évi rendes nagygyűlése, amelyen a szövetség tagjai impozáns számban jelentek meg. A kongresszuson a kormányt V a s s József népjóléti miniszter képviselte, aki Dollinge-r Gyula dr. nyug. egyetemi tanár megnyitó beszéde után szólásra állott föl- A népjóléti miniszter hangsúlyozta, hogy mint eddig, ezentúl is első föladatának tekinti, hogy min­den erejével támogassa az orvosi kart, mely a közegészségügynek kitartó és lelkes harcos tábora. Az orvosi kar lelkiismeretesen végzi súlyos munkáját akkor is, ha nyomorba jutott, lerongyoló­dott, mert ez az orvos etikája. Megértő szívvel viseltetik az orvostár­sadalom panaszai iránt és arra fog törekedni, hogy az orvostársadalom elérje azt a vezér­szerepet, amelyre hivatott. Dollinger Gyula dr. elnök az orvo­sok számtalan panaszát tolmácsolja és fog­lalkozik áz orvosi közigazgatás kérdésével. Nem tartja helyesnek, hogy az orvosok ügyeit jogászok intézik és az egészségügy intézésében csak másod­sorban van az orvosnak hatásköre. Egy másik kérdés, amelynek megoldására módot kell keresni: az orvosképzés túlterme­lése. A megkisebbedett országnak négy or­vosi fakultása van, amelyeken a múlt évben 600 orvost avattak föl, köz­tük egyedül a budapesti egyetemen 438-at, az utolsó t»z év alatt pedig 3ö25-öt. Ez olyan tömeg, amely messze túlhaladja az egyévi szükségletet s miután az orvosok el­helyezkedni nem tudnak, az orvostársada­lomban is megszületett a proletáriátus. Végh János dr., Budapest tisztifőorvosa a hivatalnokorvosok helyzetéről festett szo­morú képet, utána többen tartottak szak­szerű előadásokat. A tanácskozások befejezése után a kon­gresszus megejtette a tisztujitás egy részét- Flesch Nándor dr. tanársegédet budapesti al- elnökké és Szigethy Gyula dr, kaposvári kórházigazgatót vidéki alelnökké választották meg. A kongresszus elfogadta Szeged meg­hívását és elhatározta, hogy jövő évi nagy­gyűlését Szegeden rendezi meg. Véres harcod Szíriában Sswiüea üiiríil Páris, szeptemberen. (Havas.) A Chi­cago Tribuna jelentése szerint Sueidea egész lakossága elhagyta a várost. A nyugatra vezeté utak zsúfolva vannak tevekaravánok­kal, amelyek az asszonyokat, gyermekeket és minden mozgatható bútort, vagyont biz­tonságba szállítanak. A druzok megerősítet­ték magukat a városban és hevesen támad­ják az egyik Citadellát, amelyben 700 fran­cia katona van elzárva- A druzok hevesen támadnak, mert reménytelennek tartják hely­zetüket, mivel a francia felszabadított csa­patok már működésbe léptek. A benszülött lakosságnak menekülése a Jordán hegy­vidékre az angol kormánynak nagy nehéz­ségeket okoz. A francia hadsereg erős csapat utánpótlásai nagy riadalmat váltottak ki a benszülött törzseknél. OOOOOOOOOOOOOOOOGn G0G00000000005 o c 0 n 1! mindenféle, fajtában vadasz-, Q 0 ti íinSISníSOlf íí: sport- és önvédelemre, vala- C Q P fi? 11 fii! Hwssl mint az összes kellékek első- C 0 1 lít| I 1 Uí Uíi"Jíi rendii ki vitelben szavatosság: ( 0 mellett C 0 I olcsóbban, f § 111 I Qlmint máshol | f 0 11) |Q ül közksmerV jj § szakiizletben ( | „dowéira®!** c | Prága II., VwMBíavö 48. vásárolgat. [ 0 Kedvező feltételek mellett kicserélünk kilőtt £ 0 fegyvereket újakra. £ Noöh liípes ftrieöuzeh «C I.— r Szlovák iskolákba kényszerűik a kassai magyar gyermekeket A főjegyzői hivatal lecsukatással fenyegeti a szülőket — A keresztényszocialisía párt sürgős interpellációja Kassa, szeptember 11. Nemrégiben hosszabb cikkben számolt be a P. M. H. a kassai iskoiaügyi viszonyok­ról, arról a szisztematikus munkáról, melyet a tanügyi hatóságok a gyermekek elnemzet- lenitésére fordítanak. Annak ellenére, hogy a szülök nagyrésze kijelentette, hogy ők magyar anyanyelvűek és igy a törvényben biztosított joguknál fogva kívánják gyerme­keiknek a Hunyadi-utcai magyar iskolába való beiratását, ezeket a gyerekeket mégis a szlovák tannyelvű iskolákba utalják, azon az alapon, hogy a szülők neve szlovák hangzású. Amikor a szülőik a dotaznikokat kérték, az iskolaigazgatók súlyos fenyege­téseikkel igyekeztek rábírni őket, hogy szán­dékuktól elálLjanak, különben lecsukatják a panaszosokat. Majd a városi főjegyzői hiva­talhoz küldték a szülőket, ahol azonban szintén azt a választ kapták, hogy mivel szlovák a nevük és Kassán születtek, tehát a szlovák iskolába tartoznak járatni gyerme­keiket, mert különben lecsukják őket. A szü­lök közbenjárására a keresztényszocialista párt nevében Polák Gyula dr. helyettes polgármester szeptember 9-én sürgős interpellációt * terjesztett be a polgármesterhez, amelyben az alkotmánytörvényre s a köz­társaság védelméről szóló törvényre hivat­kozással kivánja, hogy a magukat magyar anyanyelviieknek valló gyermekeket a ma­gyar tannyelvű iskolába írassák be, a jövő­ben pedig a tankötelesek összeiratására az ellenzéki pártok egy-egy képviselőjét meg­hívják és a magyar anyanyelvű szülőket a törvényben biztosított jogaikban akadályozó hatáságok ellen megfelelő eljárást tegyenek folyamatba. A kassai magyar szociáldemokraták kép­viseletében Borovszky Géza inter­veniált a tanügyi hatóságoknál a sérelmek megszüntetésére és a párt ugyancsak inter­pellációt terjesztett be a tanügyi szabadságot korlátozó hatósági erőszak miatt. Vallási örültek fanatizálták a nagyszakácsi butusokat Újabb részletek a felbujtatott tömeg és a csendőrök összeütközéséről — A falusiak kül­döttsége Budapesten — „Elhagyja az egyházat a nép, ha nem kap elégtételt** — Ki ta­lálta ki a csodát? — A P. M. H. eredeti tudósítása — Nagyszakácsi, szeptember 11. A halá'losvégü kisaszonynapi búcsú ál­dozatát, Császár Józsefnél tegnap délután temették. A temetés zavartalanul, a legtelje­sebb csendben folyt le. A bucsusok már mind elhagyták Nagyszakácsit s igy a csend­őrkészültségre nem volt szükség. A vizsgálat megállapította, hogy a tö­meget a csendőrök elleni rohamra közvetle­nül egy récsei magyar paraszt vezette, aki­nek a nevét eddig nem lehetett megállapí­tani. Az izgalom tetőfokán ez az öreg paraszt adta ki a jelszót a csendőrök megtáma­dására és ő maga indult elsőnek a bu- csus zászlót magasra tartva a csendőr- kordon ellen. A tömeg lavinaszerűen hömpölygőit utána. A riasztólövés hiteles története a kö­vetkező: Mikor a csendőrök veszélyes hely­zetbe jutottak, elsőnek a tisztihelyettes sü­tötte el a levegőbe tartott fegyverét. A,z ő fegyveréből kirepült golyó érte a két asz- szonyt. A csendőrök mélyebben állottak, mint a tömeg. így történhetett, hogy a leve­gőbe szánt golyó embert ért. A csendőrség most teljes erővel a bo­zontos szemöldökű öreg parasztot keresi, mert az a gyanú merült fel, hogy ez az öreg paraszt vezette az egész tö­meget s ő az, aki elsőnek terjesztette, hogy csodát látott Nagyszakácsiban. A háromtagú nagyszakácsi küldöttség Strauss István dr. képviselővel eljárt a bel­ügyminisztériumban és tiltakozott az ellen, hogy a megkezdett kápolna alapjait a ható­ság lebontassa. Kijelentették, hogy újabb véres összeütközésekre vezetne, ha a tervet végrehajtanák és szá*ak élete forogna koc­kán. A küldöttség még nem akar hazautazni, mert pozitívumokat szeretne elérni. Strauss képviselő kijelentette, hogy holnap leuíazik Nagyszakácsiba, hogy megnyugtassa a la­kosságot, mert a küldöttség azzal fenyegető­zik, hogy az egész falu népe elhagyja az egyházat, ha nem adnak nekik kellő elégté­telt. A bucsiijárásnak már őrültjei is vannak. Három devecseri és inarcalli parasztem­ber állandóan fanatizálja a falvakat. Azt hiszik magukról, hogy ők Jézus Krisztus utódai a földön. Az őrülteket egyelőre falujukba szállí­tották. Azt hangoztatták, hogy martiromság- ra vágynak és mikor megtudták, hogy nem viszik őket börtönbe, sírva fakadtak, hogy nem szenvedhetnek vértanuságot. Mesiteik ities a magyar ifjúságot! A magyar érettségi bizonyítványt a közhivatalok nem fogadják ej A magyar ifjúság kenyér nélkül marad Kassa, szeptember 11. Egy elbocsátott tanár barátommal talál* koztam az utcán, aki elkeseredetten nem is a maga baját panaszolta, hanem szavaiból mélységes fájdalom és a magyar ifjúság jö­vője iránti nagy aggodalom csendüli ki. Ko3 váes Béla szomorú esetét mesélte el nekem és én csak egyszerűen papírra vetem azokat amiket elmondott. — Ma délután szomorú látogatóm volt. egy özvegy asszony, akit már nyolc éve is­merek, mióta kis gyermeke a kezem alá ke* rült. Szorgalmasan, ragaszkodó kis diák volt Kovács Béla, hűséges szemeivel belopako­dott a szeretetembe. A kis diák lassan meg­nőtt, elérkezett az érettségihez, lelkes buzga­lommal tanult és az idén azok között az utol3 só mohikánok között volt, akik a most vég3 lég megszűnt kassai magyar reáliskolában tettek érettségit. A szigorú tanár urak Ko­vács Béla precíz feleletének hallatára mind­nyájan szavazásra emelték kezüket, Kovács Béla egyhangúlag érett lett, bizakodással vágta zsebébe a bizonyítványt és sietett.ha* za, hogy özvegy édesanyja: és szerető rovó* rét, akik nyolc év alatt mindenről lemondtak és mindenüket reá áldozták, megörvendez3 tesse. Az édesanyja nagy reményekkel telt el, hiszen most következett életcéljának be­teljesülése. a fiú érett lett, állásba juthat és visszafizetheti mind azt, amit a szülői gondos­ság ’yláig reá fordított. És itt kezdődik Kovács Béla tragédiája. A szlovák nyelvet periektől beszéli, intelli­gens, kedves, szorgalmas fiú, édesanyja te3 hát azt hitte, hogy nehézség nélkül juthat ál­lami szolgálatba, hogy az az állam, amely Kovács Béla anyjának adófilléreit elveszi és Kovács Béla legszebb ifjúságát katonai szol3 gáláiban használja ki, majd talán ad egy kis száraz kenyeret az ő fiának. Beadta hát kér­vényét a postára, a vasútra és türelemmel várt. Nemsokára azonban megérkezett a ke3 gyeden válasz, amely szerint Kovács Béla nem kaphat alkalmazást, mert számára egy icurka-picurka hely sincsen Szlovenszkó szá3 mos közhivatalában. Mikor az édesanyja pártfogóinak tanácsára és ajánló levelével személyesen intervemált fiának alkalmazta3 tása érdekében, kereken megmondták neki, hogy fiát sem most nem veszik fel állami szol­gálatba, sem a jövőben, mert a fiú ma­gyar intézetben érettségizett. Hihetetlennek tartottam ezt az indoko3 lást, mert hiszen az a még meghagyott 6 ma­gyar középiskola teljes érvényű érettségi bi3 zonyitványt állít ki és ez az indokolás egyenesen az alkotmány szellemébe és a törvényekbe ütközik, Utána jártam a do’ognak és meggyő­ződtem róla, hogy valóban a magyar intéze3 tek érettségi bizonyítványait semmibe sem veszik. Feljogosítanak ugyan arra ezek a bizonyítványok, hogy valaki főiskolai tanul­mányokra beiratkozzék, de mi történjék az3 i jFxtase £“ az idei vásár parfumpiacának SCSlnátlJJOMí szenzációja S kétségtelen, hogy fí JÖVŐ SZ€­zOn! is uralni lógja. Prodiásha F. íi­löfszergyára ezen védjegy alatt egész sor toalettcikket hozott forgalomba, Extase parfüm, púder, toalettszappan, eau de cologne, eau de toilette, lotion vegetál, stb., foglaltatik a szériá­ban, s valamennyi eRNSCÍl!, SZlÉSCS CS0H?Sí- golásban, szépen formált üvegekben, vonzó, előkelő, finomnyomásu címkékkel, amiket csak a legmodernebb technikájú iparművészet képes előállítani. Nagy meglepetés a paríMCTl ÖSSZCáE- iííáSá, amely a cég diszkrét tradícióinak meg­őrzésével egészen eredeíl. eölséleies, uj állítás szinte arra van hivatva, hogy a legjobb közönségnek kimondott kedvencévé váljék, az arab is annyira inérséheiieh — eredeti üveg parfüm 25.— Ke, púder 10.— I Kő, toalettszappan 7.50 Ke stb. — ugv, hogy a Procháska illatszergyár ezen tökéletes újdon­ságával minőség és érték tekintetében nem képes egy más gyártmány sem versenyezni. za!, akinek nem áll módjában főiskolára rnem ni, akinek családi körülményei olyanok, hogy azonnal állást kell vállalnia? Ez is egy mód3 ja a magyarság ellen indított irtó háborúnak. Kegyelemből meghagytak hat magyar kö­zépiskolát, de háttérbe szorítják és megbé3 lyegzik azokat, akik ezekben az intézetek3 ben végzik tanulmáiyaikat. Ilyen módon is arra akarják kényszeríteni a magyar ifjúságot, hogy szlovák középiskolába iratkozzék be és igy nem csoda, ha ma a kassai magyar gimnáziumban, amely tiz évvel ezelőtt Ma­gyarország legnépesebb intézete volt, az el3 ső osztályba csak 60 gyerek iratkozott be és míg két évvel ezelőtt három párhuzamos első osztály volt, addig az idén már csak egy magyar első osztály nyílhatott meg. — Kovács Béla édesanyja végső elkese­redésében fordult hozzám, mert az állami hivatalok ajtaján való hasztalan kopogtatás után a magánvállalatoknál keresett fia szá3 mára alkalmaztatást. Azonban mindenütt el­utasították, mert mindenütt leépítés van, uj munkaerőkre nincs szükség. És Kovács Béla tragédiája nem egyedülálló, ez ma a sorsa száz és száz magyar gyereknek. Vala­mit tenni kellene az érdekükben, hogy cl ne kallódjék az ifjúságunk, a jövőnk. Valaho3 gyan olyan ifjúságvédő szervezeteket kellene létesí­teni, aminőket a pózeni lengyelek hoztak létre a porosz elnyomás alatt, akik katasztert állí­tottak fel ifjúságukról, mindenkit elhelyeztek, senki nem maradt kenyér nélkül, a teheísé3 gesebbeket pedig kiválasztották, tanulmányi ösztöndíjakkal segélyezték, külföldi egye­temekre küldötték és ezek lettek a lengyel kisebbségi mozgalom lángoló buzgalmu és európai képzettségű vezérei. Nincs tudomásom arról, hogy ez alatt a hét esztendő alatt, mióta a kisebbségi élet puszta szigetére vetődtünk, egyetlen tehetsé3 ges magyar diák kiképeztetéséről, egyetlen ösztöndíjról s az ifjúság jövőjének intézmé­nyes biztosításáról hatékony gondoskodás történt volna. Mentsük meg a Kovács Béiá3 kát, amíg nem késő, a magyar jövendőnek. — (Egységes beiratkozási terminus a prágai főiskolákon.) Eltérően a német egye­tem tanrendjében megjelent beiratkozási ter­minustól, most hivatalosan közük, hogy a prágai összes főiskoláikon a beiratkozások szeptember 24-én kezdődnek és október 8-áig tartanak. — (Nyitra város közgyűlése.) Nyitrai tudósí­tónk Írja: Tegnap tartotta rendes közgyűlését a város képviselőtestülete, melyen Klobusicky vá- rosbiróhelyettes elnökölt. A közel száz pontból álló tárgysorozat letárgyalása a késő esti órákba nyúlt. A városi szervezeti szabályzatot több lé­nyegtelen módozattal magáévá tette a közgyűlés. Eszerint a tisztviselők fizetése, bár még mindig nem lesz arányban az állami tisztviselők fizeté­sével, lényegesen emelkedni fog. Négy uj rendőri áfást fognak megszervezni, valamint a tisztvise­lői kart illetőleg is négy uj állás lett rendszere­sítve. A városi alkalmazottaknak ilymódon való fizetésrendezése újabb 14 százalék pótadóemel­kedést idézett elő. Az uj postapalotát rö üd időn belül fel fogják építeni. A palota vételárához az állam 100.000 koronával járult hozzá, mig a töb­bit a város fedezi. Az állami polgári iskola részé­re a város ingyentelket ajánlott fel a vásártéren, a kereskedelmi iskola és a városi, illetve állami bérházak szomszédságában. A kövezés; munkála­tokra közel egy millió koronát irányoztak elő, melyet kölcsön utján fog a város megszerezni. A városi tűzoltóság személyzetét négy ui erővel egészítik ki. A tavalyi mintára ismét húszezer ko­ronát engedélyezett a városi szegények karácso­nyi ajándékára a közgyűlés. A Nyitrai Atlétikai Clubnak újabb ezer korona segélyt szavaztak meg. 35

Next

/
Thumbnails
Contents