Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-27 / 219. (962.) szám
Vasárnap, szeptember 27< ta mm rr r, ..•**£>*% Bíboros, bársonyos, szép töndérkisasszony Nagy divatba jött a kézzel festett ruha — A magyar termetnek kedvez az uj divat — Párisi divatlevéJ — Prometheus: Jarno József versei (A „Kassai Napló" kiadása, 1925). Nem olvasnak ma már verset — csak írnak. Ha még volna ember, aki nem áll az acélos célszerűség szolgálatában kora reggeltől késő estig, ha még volna olyan, aki az esztendő 365 napjában összesen 5 napot találna, amikor kifekszik a pihenés virágos rétjére, hogy állómsagarakkal csókoltassa verejtékező homlokát, ha nem üldöztük volna ki önmagunkat a paradicsomkertből, akkor — Oh, akkor akadna egy pár ember, aki ■kezébe venné Jarno József kis füzetét, amelyben láncra fűzve megtalálná azokat az érzéseket és gondolatokat, a vágyódásodat és az álmokat, amelyek ott mélyről, a szív és a lélek Fejtekéből hívják. De ilyen napok nem akadnak a hivó szavak, a céltudatos értelem pusztájában hangzanak el és senki sem olvas ma verset — csak irjálk őket, az árvákat, a céltalanokat. Pedig Jarno József első versei oly erősek, oly egyéniek és népszerűek, hogy olvasni kellene őket még akkor is, ha 365 napból csak egy egyetlen óra marad a verses pihenésre. Az éjszaka misztikumából születtek, az anya misztikumának ajánlja őket és oda torkollanak, ahonnan elindultak: a misztikumba. Ami a két Végtelen közt emberi, érzékelhető történés, Jarno a szellem erős ölelő karjával fonja át és felnemesiti a földit, a múlandó!: vele és rajta keresztül szeli át az űrt, keresve egy pontot, ahol olyan fülre talál, amely meghallgatja azt amit vére ver. A költő tragédiája, hogy leteszi a tollat, még mielőtt megkezdte volna az írást, vele nem történt meg és a sorokból felszakadó fájdalom és öröm1, szerelem és csalódás még hit és bizalom. ■ Erős tehetség indulása a füzet. A földön láncra kell verni Prometheus!, hogy lehozza a tüzet az égből. Jarno verseiben lobog áz isetni tűz: melegít és ígér. ígéri, hogy az erős felkészültségű költő, aki kitűnő technikával játszik a nyelv nehéz hangszerén, többet fog adni és nem áll meg a kezdetnél. Hiszen a költőnél a Vég is csak kezdet. Neubauer Pál. Szépségápolás Mit mond az „íza“ a nyári fürdőé vadról! Ajánlom a nagyrabecsiilt hölgyeimnek a komoly arcápolást. Levélbeli kioktatás díjtalan. Szeplő elleni garnitúra .... Ke. 37 — Mitesszer és pattanás- elleni garn. Ke. 37.— Hajápoló garnitúra ...... Ke. 47.— Szemápoló garnitúra ......................Ke. 37.— Mind ennapi toilette arcápoló garn. Ke. 47.— Vörös orr s vörös arcerek ell. garn. Ke. 37.— Hajtalanitó garnitúra......................Ke. 37.— Kebelápoló és fejlesztő garnitúra Ke. 77.— Libabőr elleni garnitúra .... Ke. 40.— Monoton petyhüdt arcbőr ell. garn. Ke. 37.— Bőrujitó garn. (Iza-rekordszerek) Ke. 80.— Szemölcs, anyajel elleni garnitúra Ke. 40.— Kézápoló garnitúra..................Ke. 37.— Or r- és ujjformálók, valamint homlok-, nyakránc stb. simitó bandageok, a legjobb iipusuak, állandóan raktáron. A fenti garnitúrák a legkiválóbb szerekből vannak összeállítva. Tessék pontosan körülírni az arcát s bármilyen arctisztátalanság ellen küldök megfelelő garnitúrát, pontos használati utasítással, postán, utánvét mellett. A köteles diszkréció miatt levelezésünk és küldeményeink cégjelzéstelenek. Naponta postai szétküldés. „Iza“ kozmetikai intézet Bratislava, Stefanik-ut 19. U. Telefon: 8357-VI. Telefon: 83S7-VI. Bohvlon üestant azelőtt Carlton Prága I., Provaíaicitá 3. na MusiKunál. Pflemtiá M*. S.50 Mindennap délután Í1 órától este 8 óráig koncert. — EhIg í) órától kabaré. Szabad bemenet! Szabod bemenet! Gyerekmesék régi mondatát újítja föl az uj párisi téli divat: „Bíboros, bársonyos, szép tündérkisasszony ...“ Ment az 1925—26 őszének-telének divatdámája legelsősorban is bársonyt fog viselni. A bársony lesz a fő-iő divatkelme. Délelőttre, délutánra: a pamutbársony, estére: ezer szinben, a selyembársony és a pann-báxsony. így mondja Mme Charlőtte, a Premet-cég vezető főnöke. Ám a többi nagy cégek is erősen favorizálták a bársonyt, főképp esti alkalmakra. A reneszánsz bíbor ruhás nőalakja. Tizian vörösbársonyba drappirozott asz- szonyai elevenednek meg az idén télen persze modernizált kiadásban. A szoknyák ugyanis alig lettek hosszabbak s a szabad lábszár legföljebb a női ruházkodás legújabb, nem tudom hányadik reneszánszának domináns jelensége, de az uj vonal, a női figura megújuló, megváltozó sziluettje erősen emlékeztet a korai reneszánsz dámáéra. A derék visszavonhatatlanul megrövidül! Ha nem is húzzák alá övvel a derékvonalat, de a ruha szabása föltétlenül jelzi. A derékrész szabása oldalt egyelőre lágyan betartott. Követi a test formáit. Az uj divat alighanem a fűző reneszánszát is jelenti. A szoknyarész kizárólagosan bő, nagyon bő, harangos. A magyar asszony teltebb alakjára százPrága, szeptember 26. A reprezentációs ház Smetana-termében nem egészen telt, de annál lelkesebb és rendkívül hálás ház hallgatta meg csütörtökön este a budapesti filharmonikusok második hangversenyét. Akik ott voltunk, megállapíthatjuk, hogy Dohnányi s magyar zenészei rohammal vették be a prágai közönség szivét. Dvorák egyik overtürjével kezdődött a forró este. Bartók Bélának „Deux portraits“- ja, a mester egyik fiatalkori zened paródiája következett ezután. Bartók Bélát a prágaiak jól ismerik tavalyi estélye és tavasszal, a zenei ünnepségek alkalmával aratott nagy sikere óta. így a budapesti filharmonikusoknak nem kellett tartamok a kellő megértés hiányától, mindazonáltal az ő lelkes igyekezetüknek és kongeniális interpretálásuknak köszönhető, hogy a prágai hangverseny egy uj állomást jelent a modern zene magyar úttörőjének diadal-útjaiban. A Bartók-szám után Dohnányi Ernő letette a karnagyi pálcát és leült a zongorához, az ő kedves hangszeréhez, amelyből csak igen kevesen tudnak oly buja és meleg hangokat kicsalni, mint ő. Mozartot vette elő és oly pajzán vidámsággal, játszi egyszerűséggel pötyögtette le ezeket a finom rokokó-taktusokat, hogy szinte egy régi spinét hangjait véltük hallani. Mig előbb Dohnányi uralkodott a zenekar minden tagja fölött, most a zongora, a hangszereik királynője uralkodott, a hegedűk és kürtök fölött, melyek csak igen tartózkodva, igen diszkréten kísérték királynőjük hatalmas énekét. Szünet ubám Strauss Riehárdnak „Don Juan“-ja került sorra és nehéz feladat elé .állította úgy a dirigenst, mint a zenekart. Filharmonikusaink brilliánsan oldották meg feladatukat: a vonósoknak a prágai kritika által is kiemelt melegsége és a fúvósoknak érces ereje ebben a számban érvényesült a legjobban és a hatás néhány fortisszimóban érte el a tetőpontját. Liszt IX. rapszódiájában viszont a legtökéletesebb pianisszimókat hallottuk a nagy magyar zeneköltő olyan interpretálásával, amilyenre természetesen csak budapesti zenekar képes. Tomboló tapsorkán zúgott föl a rapszódia után és Dohnányi kénytelen volt a második részt megismételni. A közönség nem tudott betelni a neki nyújtott gyönyörűséggel, újabb taps vi- harzott föl, de a kifáradt dirigenstől nem lehetett megkövetelni, hogy újból vezénylésre emelje föl pálcáját. Forró, meleg este volt. A cseh közönség csodálattal cs bámulattal adózott a magyar zenei géniusznak, amelyet ma oly nagy művészek képviselnek, mint Dohnányi, Hubay, Bartók és Kodály. A zenejileg oly. kitünően szór inkább illik az uj harangos szoknya, mini a zsákszabás* A ruhák anyaga különben a bársonyon kívül kaschaszövet, ripsz és délelőttre férfi- szöveteik. Foton modelljei, kivált a köpenyek, nagyrészt férfikelmékből készülitek. Docuíllet a selyemserge-et hozza nappalra s hogy a divatkirálykisas.szony aranyos, aranyos, aranyos legyen: fényes ragyogó Iámét estére, sok-sok arany meg gyöngyhimzéssel. Ellenben rengeteg a prém. A széles boa elmaradhatatlan. A ruhák nyakát, ujját, gyakran a szoknya szélet is prém szegi. A köpenyeket mindig. Néha negyven-ötven centiméter széles is van egy ilyen prémszegós. A róka a favorit, de igen sok a hamis prém, festett, nyomtatott tigriscsikozással, háromszöges mintákkal. Az expresszionista mintázások még a prémekben is dívnak. A legnagyobb sikerük azonban a kézi festéssel mintázott ruháknak és díszítéseknek lesz. Aki egyszerű, de szép és divatos ruhát akar, az kézzel festeti, bármilyen anyagra. Expresszionista és kubista, egyszerű formák a divatosak. A kézifestést kitünően megfizetik. Kedveltek a batik nyakkendők és egyszerű butik sálak. Úgy a kézifestésben, mint a hátikban mindent pénzt megadnak az eredeti mintákért. képzett prágai közönség lelkes ünneplésében mi újból annak bizonyságát látjuk, hogy a letiport, porbasujtott magyar nemzet művészetével és 'kultúrájával imponál az utódállamok fővárosainak. A hivatalos körök ezt nem akarják észrevenni, lekicsinylők az anyaország kul taraiját és gátolják fejlődésében az itteni magyar kisebbséget, de el fog jönni az a nap, amikor meakulpát lesznek kénytelenek mondani. A prágai német és cseh sajtó a nagy sikerről A magyar filharmonikusok vendégszereplése a teljes siker jegyében folyt le. Úgy a zenekarról1, mint Dohnányi Ernőről és Bazilides Máriáról úgyszólván az összes prágai cseh és német lapok a legmelegebb elismerés hangján írnak hosszú és részletes kritikákat. A prágai siker, majd a cseh fii harmonikus ok budapesti vendég- szereplése hivatva lennének megteremteni azokat a kapcsolatokat, melyeket a politika mindig csak a művészet és kultúra jó példája után tud komolyabbá tenni. A nagy siker büszkeséggel töltheti el mindnyájunk szivét. Alábbiakban pár idézetet közlünk a lapkritikákból: Prager Tagblatt: A bécsi, berlini és olasz filharmonikus zenekarok után a budapesti filharmonikusok látogatták meg Prágát. Dohnányi Ernőt, akit már régóta nagyon becsülnek, ezúttal mint dirigenst ismertük meg. Dirigensi pálcája magnetikus hatásokat vált ki. Dohnányi mint zeneszerző a „Ruralia Hungarica“ ciimü legújabb szvitjével mutatkozott be, amelyben magyar népdalokat és témákat dolgozott fel kontrapunktiku- san és nagy fantáziával. A műben acélos ritmus eredeti erővel párosul- Dohnányi egy énekesnőt is hozott magával, Bazilides Máriát, akiben olyan alténekesnőt ismertünk meg, aki ma már a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Csak azt kívánjuk, hogy nemsokára ott halljuk őt, ahol művészetének tulajdonképpeni helye van: a színpadon. A hatalmas Lucerna-terem közönsége a vendégeket nagyon ünnepelte. Dohnányit már belépésekor zugó tapsorkán fogadta. Bohemia: A nagy Lucerna-teremben a budapesti filharmonikusok vendégszerepeitek. A magyar zenekart kitűnő hir előzte meg, amelynek jogosságáról a magyar zenészek bizonyságot tettek. Dohnányi Ernőt, a kitűnő, temperamentumos és szellemes zongoraművészt, hosszabb idő óta és jobban ismerjük, mint mint dirigenst. Dohnányi saját kompozíciójában, egy magyar falusi szinfó- nilcus költeményben, a puszta varázsa csárdással és cigánylmgcdüvel elevenedik fel. A magyar zenészek különösen jól játszottak- Az est szólistájában, Bazilides Máriában, a prágaiak egy magas- rangú művésznővel kötöttek ismeretséget. A közönség a magyar zenészeket és dirigensüket egész este igen melegen ünnepelte. N á r o d n I Osvobozenf: A cseli közönség nagy szimpátiával fogadta a budapesti filharmonikusokat.' Dohnányi Ernő szimpatikus, természetes fellépésével nagy sikert aratott, a zenekart erős kézzel vezényelte. Bazilides Mária mint a magyar énekművészet reprezentánsa lépett fel nagy hangkulturával. Az énekesnő sikere teljes volt. Dohnányi „Ruralia Hungaricá“-ja a magyar falusi életet ábrázolja. — A lap reméli, hogy a budapesti filharmonikusok látogatása bevezetése az intenzivebb cseh-magyar müvészbarátság ügyének, amely legjobb előfeltétele a más téren való közeledésnek is. A mi oldalunkról — Írja a lap — nem hiányzik a jóakarat; ezt bizonyltja Bartók és Kodály zeneszerzeményeinek gyakori előadása, valamint Bartóknak önálló hangversenye isNapravo: Dohnányi, a dirigens, nagyobb értékű, mint a zongoraművész. Mint zeneszerző is bemutatkozott. Bazilides Mária szépen énekeit két Mahler-dalt. A magyar filharmónikusok Prágában nagy sikert arattak. A Ferencvárosi Torna Club a cseh-magyar futballbéke óta másodízben vendégszerepei a Slavia ellen Prágában. A zöld-fehérek a tavasszal 6:0 arányú vereséget szenvedtek a cseh bajnokcsapattól. A kudarcot a következő héten Budapesten reperálták, amikor 1:0 score- ral győzték le a Slaviát. A ferencvárosiak szereplését a cseh fővárosban most is nagy érdeklődés előzi meg, miután az FTC a nyár folyamán és az őszi bajnokság kezdetén már kitűnő formát mutatott. A zöld-fehérek a legerősebb felállításban veszik fel a küzdelmet a Slaiva ellen- Hátvédelmük: a Hungler II és Takács I pár az osztrákok ellen kiválóan bevált és a szövetségi kapitány már a spanyolok ellen is jelölte őket. A hali- sorban Fuhrmann és Blum szintén standard válogatottak. A csatársorban hosszú idő után uira szerepel Pataky, aki a régi magyar futballista- gárda legelitebb tagja és a leggólképesebb magyar csatár. A csatársor többi tagjai mind kitűnő játékosok, a csapatban újonc egyedül a kapus. Huber, aki az Olaszországba vándorolt Amsei helyébe került. A Slavfa szintén komplett együttessel áll ki az FTC ellen; a két kiváló csapat újabb találkozása ezúttal teljesen nyílt és nívós, erős küzdelmet igér. A meccset Kraus E. biró vezeti és hinni szeretnők, hogy ő lesz az a fehér holló, akiről majd azt írhatjuk, hogy elfogulatlanul és kifogástalanul töltötte be tisztiét. Ausztria futballvezére a magyar válogatottról Meis! Hugó nyilatkozata a P. M. H. munkatársának Bécs, szeptember 26. A bécsi Ringcaféba-n majdnem hetenkint találkozom Ausztria kiváló szövetségi kapitányával, amikor is a szokásos feketénél társaságát, számos kibictől körülvéve, élvezem. A sok kibic szinte kizárja, hogy a nagy mester interjút adjon. Mégis az osztrák-magyar csata után időszerűnek találtam, hogy a nagy futballszakértőt, akit eredményei alapján joggal Európa legnagyobbjának mondhatunk, meginterjúvoljam. Aktuálisnak tartottam az interjút már azért is, amennyiben a nagy mester e napokban ünnepelte 57- születésnapját és ezidén 20 éve van annak, hegy Meisl az osztrák szövetségi kapitány tisztségét tölti be. Az örökifjú Mejsl érdeklődéseimre szívesen válaszolt és első kérdésemre, hogy müyen véleménnyel van a legutóbbi magyar válogatottról, igjr feleit: — írja meg lapjának, hogy az ellenünk szerepelt magyar tizenegy páratlan lelkesedéssel játszott, amivel feladatának teljesen megfelelt. Ha nem is voltak a csapatban — egy-két embertől eltekintve — klasszisok, mégis mindvégig szép és izgalmas mérkőzésben volt részünk, ami elvégre a legfontosabb. Folytatva kérdem Meislt: Az utolsó időkben Magyarországon a válogatás rendszerét erősen bolygatják. Mondja csak, kedves mester, milyen rendszert tart jobbnak? — A válogató bizottság rendszerét a leghelyesebbnek tartom, különösen ott, ahol a válogatás több városiból történik. — Hogy képzeli a válogató bizottság felállítását? — A válogató bizottság öt tagból álljon. A bizottság elnöke és előadója a szövetségi kapitány, akinek két szavazattal kell birnia. Ezt azért tartom fontosnak, hogy a szövetségi kapitány véleménye, mint első faktoré, döntő szerepet játszón. Úgy hogy ha például a bizottság csak egy tagja is azonosítja magát a szövetségi kapitány javaslatával, utóbbinak nyert ügye van, amennyiben egy tag szavazatával háromra tesz szert, ami egyforma szavazatarányt, vagyis 3:3 hoz- Ily esetben azután a szövetségi kapitány elnöki jogánál fogva dönt. — Hogy van megelégedve Ausztria idei szereplésével? — Az ez évben elért eredmények olyanok, hogy senkinek panasza nem lehet. Egyetlen egy meccsünket sem veszítettük el, amivel, azt hiszem, eleget mondtam. Nézze csak meg idei eredményeinket: Magyarország 3:1; Svájc 2:0: Svédország 4:2; Finnország 2:1; Észtország 2:1: Finnország 8:0; Svéd vidék 7:3 és Magyarország 1:1, vagyis eddigi gólarányunk 29 0 javunkra, úgy hegy a Spanyolország elleni méjftozés-imk akárA budapesti filharmonikusok második estélye
