Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-27 / 219. (962.) szám

1 ▼asárnap, Szeptember 27. ■ l£k'&i ^ —■ (Szerelmi bánatában a vonat elé vetette magát.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Panczir János 23 éves olmützi kertész a récsei állomáson sétált egy barátjával, akinek boldogtalan szerel­méről panaszkodott. Eközben egy vonat robogott át az állomáson és a szerelmes fiatalember, mielőtt barátja megakadályozhatta volna, a vonat •W vetette magát. A mozdony kerekei tizenöt méteren magukkal vonszolták a véres testroncso­kat. Az öngyilkos zsebében megtalálták egy fiatal lány arcképét, aki miatt a halálba menekült, valamint egy búcsúlevelet is. — (Slávik zsupán Sárosban.) Eperjesi tudósi­tónk jelenti: Slávik György dr. zsupán csütörtö­kön meglátogatta Eperjest. A postaépület előtt diadalkapu várta, az úttesten a Kollégium és a Sancta Maria intézet ifjúsága sorfalat állott. Fló­rián Károly dr. polgármester szép szavakban üd­vözölte az uj zsupánt. Kegyeletes szavakkal szó­lott Ruman Jánosról, aki annyi szeretettel volt Eperjes iránt. Bizik benne, hogy utódja is meg fogja becsülni ezt a régi, nagykultúráin várost. Bizalommal köszönti Slávikot, kérve jóindulatát a város iránt. A zsupánt láthatólag is kellemesen érintette a meleg fogadtatás és a polgármester szép beszéde- Válaszában azt mondta, hogy nagy- rabecsuli és tiszteli ennek a szépmultu városnak nagy kultúráját, tradícióit* melyeket tiszteletben is fog tartani, sőt azon lesz, hogy gyakran meg­fordulva Eperjesen megismerje bajait, kívánságait és némileg kárpótolja Eperjest azért is, hogy megszűnt megyei székhely lenni. Mindenki biza­lommal fordulhat hozzá, ő igazságos és méltányos lesz mindenkivel szemben, ő nem ígér sokat, de annál többet akar tenni Eperjes érdekében. A nagyszámú közönség rokonszenvvel fogadta a zsupán szavait. Ezután a megyeházára mentek, ahol Gallay Vladimír dr. járási főnök köszöntötte a zsupánt a konszolidálódás utján haladó járás kö­zönsége nevében és biztosította őt a tisztikar bizalmáról, akik márts megfogadták a zsupán ta­nácsát, t. 1., hogy a tisztviselőnek ne csak az aj­taja, hanem .a szive is mindig nyitva legyen a kö­zönség előtt. A zsupán közvetlen válasza után sorban üdvözölték a zsupánt az egyházak és tes­tületek képviselői. Délután a zsupán Kisszebenbe ment, ahol a járási főnök és Martincek Márton volt polgármester köszöntötte- Este Eperjesen 150 terité'kü bankett volt a zsupán tiszteletére. A zsu­pán első megjelenése Sárosban a megértés és sze­rétet jegyében folyt le. Kívánatos, hogy igy foly­tatódjék a jövőben is. Mert csak ez lehet a boldo­gulás, a nvugodt munka útja. — (Ha fá$ a fe?e és szédül, ha mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József* keserüvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József viz remeik, természetalkotta hashajtó. Kapha­tó gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzietekben. — (Ötvenéves a prágai közúti -vasút.) Hétfőn, Vencel napján ünnepük a prágai vil­lamos ősének, a lóvasutnak félszázados ju­bileumát. 50 évvel ezelőtt indult el a Nem­zeti Színháztól az első lóvasut. Hétfőn három órakor ünnepélyes keretek közt teszi meg az ünnepi utat az ötvenéves két kocsi, me­lyet azóta megőriztek. Külön érdekessége a jubileumnak, hogy a két kocsin az akkori személyzet életben maradt tagjai fognak ülni abban az egyenruhában, amelyikben ötven évvel ezelőtt szálltak az első kocsi- utna. — (Sikkasztásért elitéit mérnök.) Nyitrai tudósitónk jelenti: Sart Jaroslav magán-mér­nök többezer korona elsikkasztásának vád­jával terhelve került a nyitrai törvényszék Mészáros büntető-tanácsa elé. A bíróság a bizonyítékok és a vádlott részbeni beismeré­se alapján megállapította a bűnösséget és Sa-rtot 6 havi fogházbüntetésre Ítélte. xx (Hat nyeremény, összesen 4500 ko­rona összegben.) Mai számunkhoz mellékel­tünk a „Zeit im Bild“ prospektusát, amely egy érdekes rejtvényt tartalmaz. „Kj a leg­kedveltebb moziSzinésznő?“ Ezen prospek­tus minden olvasója megfejtheti ezen rejt­vényt. A rejtvény megfejtése, illetve a nye­remény összege a „Zeit im Bild“ legutolsó számában olvasható. Kiadó M. Schulz A-G„ Prag VII., 362. — (Egy kassai iskolásfiu Reinltz ellen vallott.) ICassai tudósítónk jelenti: A Reinitz-bimper kas­sal nyomozásának anyaga ismét egy újabb adat­tal gyarapodott. A rendőrségnek sikerült meg­találni azt a gyereket, akit Rcinitz 1922 n- aráti beküldött a gázgyárba Demjaiíovic^ért akkor, amikor Reiuitz, Lciclitcr és Lebovics meggyilko­lása után, Kassára érkezett. Szemrád Béla V. ele­mi iskolai tanuló, egy gázgyári munkás fia, Rei- nitz fényképén felismerte azt az embert, aki Dcni- Janovlcs után kérdezősködött. — (Elnöksértési pör Nyitrán.) Nyitrai tu­dósítónk jelenti: Elnöksértéssel vádolva ke­rült a nyitrai törvényszék elé a szeptember 25-én tartott tárgyaláson Dol'nszky József nyitrai lakos, ki a vádirat szerint ez év ja­nuár 30-án a Fodmak-féle korcsmában sértő kifejezést használt az elnök személyével kap­csolatban. A vádlott a tárgyaláson tagadás­ban volt. A kihallgatott tanuk terhelő vallo­mása alapján a bíróság megállapította bű­nösségét és rövid tanácskozás után egy­havi fogházbüntetéssel sújtotta Dolinszkyt, ki fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. A büntetés végrehajtását nem függesztették fel. — (Éhen halt egy koldusasszony.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Nagyfödémes határában a munkások egy ruhátlan öregasszony holttestére akadtak. A boncolás megállapította, hogy az öreg koldusasszony éhen és szomjan halt, valószínű, hogy halála előtt az éhségtől megtébolyodott és ezért tépte le magáról a ruhát. — (Búcsú — tizenhárom sebesülttel.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az Ungvár melletti Daróc, Gerény és Baranya községek legényei arról híresek, hogy sem búcsút, sem lakodalmat nem engednek el verekedés nélkül. A legutolsó daróci búcsút parázs verekedéssel fejezték be. A búcsút követő bálon ugyanis Huszinkó János daróci legény összetűzött Kuzma István gerényi le­génnyel Az összetűzésnek késelés lett a vége, amelybe a többi legények is belekev-e- íedtek. Tizenhárom legény maradt igy a korcsmaudvaron, akiket szekereken szállítot­tak be az ungvári kórházba. A bafadér és a diák regénye Egy tizennyolceszíendős angol diák megfojtotta huszonegyé vés nagynéniét álmában, akibe szerelmes volt London, szeptember vége. (A P. M. H. tudósítójától.) A londoni előkelő társaságnak újabb botránya van. A botrány tragikus hősnője Beryl Thornton 21 éves fiatalasszony, Henry Thornton dúsgaz­dag földbirtokos felesége. Henry Thornton hat esztendővel ezelőtt Indiában járt és ott megismerkedett az akkor mindössze 15 esztendős Beryllel, egy indiai tisztviselő leányával. Udvarolni kezdett neki és- egyre kérlelte a leány apját, hogy adja hozzá feleségül. Az apa azonban a leány fiatal korára való te­kintettel eleinte húzódott a dologtól, de ami­kor Thornton kijelentette, hogy egyik birto­kát a leányra Íratja, az apa nem tudott ellent- ál'lni és igent mondott- A fiatal pár nagy módban és boldogság­ban élt Londonban. Két évvel ezelőtt azonban a férj unoka­öccse, Kops Alfréd 16 esztendős diák érke­zett hozzájuk és arra kérte nagybátyját, hogy mivel az internátuson rossz a dolga, vegye magához. így is történt. A fiú beköl­tözött a Thornton-liázba. Mint afféle koraéreíi kamasz, csakhamar heves szerelemre gyulladt a szép nagy­néni iránt. Ez eleinte nevetett a dolgon, de később el­fogadta a fiú udvarlását. Elősegítette a ba­rátságot, hogy Thornton kényelmes ember volt és ha a felesége sétára hívta, gyakran ALíréddal kisértette el. Tavaly karácsonykor a férj észrevette, hogy az asszony megcsó­kolja Alfrédot. A férj akkortól kezdve gyö­törte az asszonyt, aki az utóbbi hónapokban addig panaszkodott a diáknak, hogy mentse meg tarthatatlan helyzetéből, amig végre a fiú ráállott. Beryl arra kérte Aürédot, hogy álmában fojtsa meg. A fiú nyakkendőjét az alvó Beryl nyakára hurkolta és meghúzta* öt percig tartott az asszony haláltusája. A rendőrség másnap elfogta a fiatalembert, aki egyre esküdözött, hogy Beryl kérésére kö­vette el a borzalmas tettet. Valószínűtlennek Íratják azonban a rendőrségen azt, hogy va­laki el tudjon aludni, amikor tudja, hogy ál­mában meg fogják fojtani. A londoni társa­ságokban nagy szenzációt keltett a gyilkos­ság híre. Száz éves a vasút A világ legjelentősebb centeimáriuinát ma ünnepük Daríingtonban — Beíüük Stephenson első mozdonyát, hogy visszavarázsolja a letűnt nagy napot — Tréfás vélemények az első időkből — Az első magyar vasút Szeptember 27. Ma, szeptember 27-én kezdődik az angliai Daríingtonban a railway centenary, vagyis a vasút százéves jubileumának meg­ünneplése. Kigördül múzeumi otthonából a Locomotion, Stephenson György legendás mozdonya s újonnan készített, de korhű kocsikkal, korhű jelmezbe öltözött utasokkal meg­indul Darllngtonból Síockíonba, mint akkor, amidőn csak 1825 szeptember 27-éi írtak az emberek. Ez az ünnepség, amelyet maga a yorki her­ceg nyit meg, méltán emlékezteti az egész világot a kultúrtörténetein egyik legnagyobb dátumára. Igaz, az önmozgó gőzgép meg­születése és a vassín felhasználása régebb időre nyúlik vissza, de ez volt az első eset, hogy a modern közlekedésnek ezt a két tényezőjét együttesen alkalmazták, hozzá közhasználatra. As első vasu| A gözmozdony feltalálója voltaképpen Treviíhiek angol bányamérnök, aki megszerkesztette „sárkány11 nevű gőz- kocsiját és ezzel már 1804-ben végigrobo­gott egy lófogatu vaspályán. Öt azonban annyi balszerencse érte, hogy a győzelem dicsősége mégis Stephenson György nevéhez fűződik, aki mint egy szegény bányamunkás gyer­meke tehénpásztorból és szénmosó nap­számosból küzdötte fel magát szakadatlan éjszakai önképzéssel a killingworthi kőszén- bánya mérnökévé­Már 1814-ben, 33 éves korában elkészí­tette első mozdonyát, amely nyolc kocsit óránként hat kilométernyi sebességgel vont maga után. A stockton-darlingtoni vasútvonal megnyi­tásakor folyton tökéletesített mozdonyttpusa már 65 perc alatt tette meg a 14 kilométernyi utat, hozzá 34 kocsival 450 utassal, ösz- szesen 90 tonna megterheléssel. Ekkor kapta a „vasutuk atyja“ megtisztelő címet. Utána következett 1830-ban a líver- pool—manchesteri vonal megépítése s ettől kezdve a vasút feltartóztathatatlan iramban hódította meg az egész világot. Az események rideg váza ez. Az adatok olvastára természetesnek találjuk, hogy a nagyszerű ' vívmány gyökeret vert min­denütt. Ám ha az elmúlt évszázad krónikáit lapozgatjuk, megdöbbentően tárul fel az a rengeteg akadály, amely Angliában és a kül­földön egyaránt a gondolat és találmány elé tornyosult. Közismert, hogy Stephensoní, legjobb barátja, Brouaham akarta az örültek házába csukáim. A legnevesebb technikusok vitatták, hogy a gőzkocsi tovább tud mozogni a sínen, mert szerintük a kerekek a csúszós vason egy helyben fognak forogni- Éveken keresztül törték a fejüket, vájjon a tengely közepén alkalmazott fogaskerékkel, vagy forgó fa­lábakkal kell-e előretolni a létesítendő moz­donyt. Amikor az angol parlament közleke­désügyi bizottsága a liverpooli vasút enge- gélyezését tárgyalta, a bizottság elnöke gúnyosan tette fel Stephensonnak a kérdést: — Ha az ön mozdonya 15 kilométernyi gyorsasággal száguldana és egy tehén vetődnék az útjába nem lenne kellemetlen? De igen, csakhogy a tehénnek! — vála­szolta talpraesetten Stephenson. A bizottság egyik tagja, pedig azért gondolta lehetetlennek a gőzvasutat, mert a sebesség által okozott levegősurlódás lángba borítaná az egész vonatot. S talán mikor szemtanúi lettek az emberek Stephenson mozdonyainak és ezek használhatóságának, elnémult az ellenzés? Nem, akkor nem tennénk emberek. Nem számítva, a fuvarosok, a hajózási vállalatok, a kisajátítástól rettegő birtokosok, a lovaikat és takarmány termelésüket, továbbá piacaikat féltő gazdák féltékenységét, még olyan táma­dásokra is bukkanunk, amilyeneket egy akkoriban megjelent angol röpiratban olva­sunk. Vasuígyíilölet egész Európában A vasút ellen megindult a hajsza. Minde­nkit t gúnyolták­A vasut-gyülölet átcsapott Európába, a legkiválóbb emberek agyára is. Thiers, a francia köztársaság későbbi el­nöke, mint kereskedelmi miniszter beszélt „a gőzzel yaló szédelgésről44. Arago, a nagy, francia akadémikus játékszernek mondta a vasutat, amely sohasem fogja leverni a társaskocsit. Nagler, a porosz királyi fő- postaigazgató, „hallatlan ostobaságnak44 minősítette a vasutat. És Bécsben V. Ferdi- naud király igy nyilvánította véleményét: — Csak adjunk vasútépítési engedélyt, hiszen úgysem tarthatja magát sokáig az ilyesmi: ostobaság olyat gondolni, hogy a vasút kifizesse magát . • . As első vasul; Magyarországon A magyar nemzet kulturérzékére elha- mályosithatatlan fényt vet az is, hogy nálunk a vasút kezdettől fogva hathatós szószólókat talált. Már az 1827-ki országgyűlés meg­tárgyalta a „ducii ferrei44 jelentősegét. A na­gyok közül egyedül Deák Ferenc, első Időbeni sze­replése adhatott okot ellentétes meg­ítélésre. Az 1836-ik országgyűlésen a különböző vas- utépitési tervekről szólva például ezeket mondta: — Én azt hiszem, hogy a Debrecen és Pest közti vonalra alig van valaki a rendek között, ki velem együtt álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létezhessen, ha pedig mégis talál­koznék olyan, aki ezt hiszi, nem bánom, akidja tovább édes álmát. Ausztriában a Rotschild-ház már 1837 novemberére megépítette az első vasutat. Ennek sikerén buzdulva Magyarországén is megalakult 1838-ban az első vasútépítő vál­lalat, amely Pozsony és Nagyszombat között készült vasútvonal húzására. Később a tervek oda módosultak, hogy a legelső feladat az ország fővárosának össze­kötése Béccsel, majd pedig ennek a vonalnak kibővítése Debrecenig. A sajtó a jobbparti vasút eszméje mellett foglalt állást, ami jórészt annak tulajdonít­ható, hogy Széchényi István gróf is ennek a tervnek volt a híve. A legnagyobb magyar44 indító okát rossz nyelvek abban látták, hogy a Lánchíd jövedelmezőségét féltette egy pesti vasútállomástól. Ha az állomás Budán épül fel, akkor minden­kinek át kell mennie a Lánchídon, hozzá fizetnie kell; Budáról jövet a hídon nem keltett fizetni. Az első vasútvonal csak 1846 julius 16-án nyílhatott meg Pest és Vác között. Az engedélyezési szerződés a következő díjsza­bást állapította meg: 1* Személyek szállításánál: egy utas után mérföldenként az I. osztályban 12 pengő krajcár, a II. osztályban 8 pengő krajcár. 2. Áruszállításnál: egy mázsa után áru­osztályonként három, illetve kettő, illet­ve másiái pengő krajcár. Országra szóló esemény volt, amikor az újságok bejelentették a napot, amikor a vonal ,.a közönséges közlekedésnek átadatik44. Az egykorú magyar sajté az első vasútról — „A civilizáció legújabb fejleménye — számol be utána a Budapesti Híradó — Hunnia fővárosának is nyujtá azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend és kikocsikáztatá egy csodaszerü gözelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre a pamlagok kényes ölén, villámi, azaz vasúti sebességgel, t* i. ötven és nehány perc csak Vác városába, hova eddig a pestiek csak egyenkiní vagy párosán, vakító homokfelhökön keresz­tül és a legszilajabb magyar ló félnapi megizzasztásával, gyönyör nélküli és unalom teljes utazással érhetének. 1846. évi julius'15-én délutáni 3 órakor rend­kívüli mozgás támadt Pest városában.44 — „Buda és Pest44 egyet nyerite vagy sivita és megindult a sokaság bámulatára, amely alig kiabálhatott egy-két éljent örö­mében, annyira meg volt a látvány saját- szerű rendkivülisége által lepetve . . . és 25 percnyi utazás után, a dunakeszii állomáson megállunk, hol fával a tenderek és vizzel a katlanok lát­tatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elröpülvén­24 percnyi utazás után a mozsarak rGpo- gása között Vácon leszálltunk (itt a lap elmondja, hogy Vácon éppen tűz­vész volt.44 Kossuth lapja a megnyitó ünnep nagy jelentősége mellett is mond a rendezésről némi kritikát: „A meghivójegyek eléggé rossz magyarsággal voltak Írva s kifordított mágyar címerrel voltak ellátva, de legalább mégis magyarok voltak.44 A darlingtojii cen- tennárium komoly elgondolásra késztetheti mindazokat, akik az emberi haladással szem­ben és a fejlődés örök igazsága törvényei eil- kn- pesszimizmussal v,agy idegen^ értessél viseltetnek. (A. S.)

Next

/
Thumbnails
Contents