Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-27 / 219. (962.) szám
1 ▼asárnap, Szeptember 27. ■ l£k'&i ^ —■ (Szerelmi bánatában a vonat elé vetette magát.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Panczir János 23 éves olmützi kertész a récsei állomáson sétált egy barátjával, akinek boldogtalan szerelméről panaszkodott. Eközben egy vonat robogott át az állomáson és a szerelmes fiatalember, mielőtt barátja megakadályozhatta volna, a vonat •W vetette magát. A mozdony kerekei tizenöt méteren magukkal vonszolták a véres testroncsokat. Az öngyilkos zsebében megtalálták egy fiatal lány arcképét, aki miatt a halálba menekült, valamint egy búcsúlevelet is. — (Slávik zsupán Sárosban.) Eperjesi tudósitónk jelenti: Slávik György dr. zsupán csütörtökön meglátogatta Eperjest. A postaépület előtt diadalkapu várta, az úttesten a Kollégium és a Sancta Maria intézet ifjúsága sorfalat állott. Flórián Károly dr. polgármester szép szavakban üdvözölte az uj zsupánt. Kegyeletes szavakkal szólott Ruman Jánosról, aki annyi szeretettel volt Eperjes iránt. Bizik benne, hogy utódja is meg fogja becsülni ezt a régi, nagykultúráin várost. Bizalommal köszönti Slávikot, kérve jóindulatát a város iránt. A zsupánt láthatólag is kellemesen érintette a meleg fogadtatás és a polgármester szép beszéde- Válaszában azt mondta, hogy nagy- rabecsuli és tiszteli ennek a szépmultu városnak nagy kultúráját, tradícióit* melyeket tiszteletben is fog tartani, sőt azon lesz, hogy gyakran megfordulva Eperjesen megismerje bajait, kívánságait és némileg kárpótolja Eperjest azért is, hogy megszűnt megyei székhely lenni. Mindenki bizalommal fordulhat hozzá, ő igazságos és méltányos lesz mindenkivel szemben, ő nem ígér sokat, de annál többet akar tenni Eperjes érdekében. A nagyszámú közönség rokonszenvvel fogadta a zsupán szavait. Ezután a megyeházára mentek, ahol Gallay Vladimír dr. járási főnök köszöntötte a zsupánt a konszolidálódás utján haladó járás közönsége nevében és biztosította őt a tisztikar bizalmáról, akik márts megfogadták a zsupán tanácsát, t. 1., hogy a tisztviselőnek ne csak az ajtaja, hanem .a szive is mindig nyitva legyen a közönség előtt. A zsupán közvetlen válasza után sorban üdvözölték a zsupánt az egyházak és testületek képviselői. Délután a zsupán Kisszebenbe ment, ahol a járási főnök és Martincek Márton volt polgármester köszöntötte- Este Eperjesen 150 terité'kü bankett volt a zsupán tiszteletére. A zsupán első megjelenése Sárosban a megértés és szerétet jegyében folyt le. Kívánatos, hogy igy folytatódjék a jövőben is. Mert csak ez lehet a boldogulás, a nvugodt munka útja. — (Ha fá$ a fe?e és szédül, ha mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József* keserüvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József viz remeik, természetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzietekben. — (Ötvenéves a prágai közúti -vasút.) Hétfőn, Vencel napján ünnepük a prágai villamos ősének, a lóvasutnak félszázados jubileumát. 50 évvel ezelőtt indult el a Nemzeti Színháztól az első lóvasut. Hétfőn három órakor ünnepélyes keretek közt teszi meg az ünnepi utat az ötvenéves két kocsi, melyet azóta megőriztek. Külön érdekessége a jubileumnak, hogy a két kocsin az akkori személyzet életben maradt tagjai fognak ülni abban az egyenruhában, amelyikben ötven évvel ezelőtt szálltak az első kocsi- utna. — (Sikkasztásért elitéit mérnök.) Nyitrai tudósitónk jelenti: Sart Jaroslav magán-mérnök többezer korona elsikkasztásának vádjával terhelve került a nyitrai törvényszék Mészáros büntető-tanácsa elé. A bíróság a bizonyítékok és a vádlott részbeni beismerése alapján megállapította a bűnösséget és Sa-rtot 6 havi fogházbüntetésre Ítélte. xx (Hat nyeremény, összesen 4500 korona összegben.) Mai számunkhoz mellékeltünk a „Zeit im Bild“ prospektusát, amely egy érdekes rejtvényt tartalmaz. „Kj a legkedveltebb moziSzinésznő?“ Ezen prospektus minden olvasója megfejtheti ezen rejtvényt. A rejtvény megfejtése, illetve a nyeremény összege a „Zeit im Bild“ legutolsó számában olvasható. Kiadó M. Schulz A-G„ Prag VII., 362. — (Egy kassai iskolásfiu Reinltz ellen vallott.) ICassai tudósítónk jelenti: A Reinitz-bimper kassal nyomozásának anyaga ismét egy újabb adattal gyarapodott. A rendőrségnek sikerült megtalálni azt a gyereket, akit Rcinitz 1922 n- aráti beküldött a gázgyárba Demjaiíovic^ért akkor, amikor Reiuitz, Lciclitcr és Lebovics meggyilkolása után, Kassára érkezett. Szemrád Béla V. elemi iskolai tanuló, egy gázgyári munkás fia, Rei- nitz fényképén felismerte azt az embert, aki Dcni- Janovlcs után kérdezősködött. — (Elnöksértési pör Nyitrán.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Elnöksértéssel vádolva került a nyitrai törvényszék elé a szeptember 25-én tartott tárgyaláson Dol'nszky József nyitrai lakos, ki a vádirat szerint ez év január 30-án a Fodmak-féle korcsmában sértő kifejezést használt az elnök személyével kapcsolatban. A vádlott a tárgyaláson tagadásban volt. A kihallgatott tanuk terhelő vallomása alapján a bíróság megállapította bűnösségét és rövid tanácskozás után egyhavi fogházbüntetéssel sújtotta Dolinszkyt, ki fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. A büntetés végrehajtását nem függesztették fel. — (Éhen halt egy koldusasszony.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Nagyfödémes határában a munkások egy ruhátlan öregasszony holttestére akadtak. A boncolás megállapította, hogy az öreg koldusasszony éhen és szomjan halt, valószínű, hogy halála előtt az éhségtől megtébolyodott és ezért tépte le magáról a ruhát. — (Búcsú — tizenhárom sebesülttel.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az Ungvár melletti Daróc, Gerény és Baranya községek legényei arról híresek, hogy sem búcsút, sem lakodalmat nem engednek el verekedés nélkül. A legutolsó daróci búcsút parázs verekedéssel fejezték be. A búcsút követő bálon ugyanis Huszinkó János daróci legény összetűzött Kuzma István gerényi legénnyel Az összetűzésnek késelés lett a vége, amelybe a többi legények is belekev-e- íedtek. Tizenhárom legény maradt igy a korcsmaudvaron, akiket szekereken szállítottak be az ungvári kórházba. A bafadér és a diák regénye Egy tizennyolceszíendős angol diák megfojtotta huszonegyé vés nagynéniét álmában, akibe szerelmes volt London, szeptember vége. (A P. M. H. tudósítójától.) A londoni előkelő társaságnak újabb botránya van. A botrány tragikus hősnője Beryl Thornton 21 éves fiatalasszony, Henry Thornton dúsgazdag földbirtokos felesége. Henry Thornton hat esztendővel ezelőtt Indiában járt és ott megismerkedett az akkor mindössze 15 esztendős Beryllel, egy indiai tisztviselő leányával. Udvarolni kezdett neki és- egyre kérlelte a leány apját, hogy adja hozzá feleségül. Az apa azonban a leány fiatal korára való tekintettel eleinte húzódott a dologtól, de amikor Thornton kijelentette, hogy egyik birtokát a leányra Íratja, az apa nem tudott ellent- ál'lni és igent mondott- A fiatal pár nagy módban és boldogságban élt Londonban. Két évvel ezelőtt azonban a férj unokaöccse, Kops Alfréd 16 esztendős diák érkezett hozzájuk és arra kérte nagybátyját, hogy mivel az internátuson rossz a dolga, vegye magához. így is történt. A fiú beköltözött a Thornton-liázba. Mint afféle koraéreíi kamasz, csakhamar heves szerelemre gyulladt a szép nagynéni iránt. Ez eleinte nevetett a dolgon, de később elfogadta a fiú udvarlását. Elősegítette a barátságot, hogy Thornton kényelmes ember volt és ha a felesége sétára hívta, gyakran ALíréddal kisértette el. Tavaly karácsonykor a férj észrevette, hogy az asszony megcsókolja Alfrédot. A férj akkortól kezdve gyötörte az asszonyt, aki az utóbbi hónapokban addig panaszkodott a diáknak, hogy mentse meg tarthatatlan helyzetéből, amig végre a fiú ráállott. Beryl arra kérte Aürédot, hogy álmában fojtsa meg. A fiú nyakkendőjét az alvó Beryl nyakára hurkolta és meghúzta* öt percig tartott az asszony haláltusája. A rendőrség másnap elfogta a fiatalembert, aki egyre esküdözött, hogy Beryl kérésére követte el a borzalmas tettet. Valószínűtlennek Íratják azonban a rendőrségen azt, hogy valaki el tudjon aludni, amikor tudja, hogy álmában meg fogják fojtani. A londoni társaságokban nagy szenzációt keltett a gyilkosság híre. Száz éves a vasút A világ legjelentősebb centeimáriuinát ma ünnepük Daríingtonban — Beíüük Stephenson első mozdonyát, hogy visszavarázsolja a letűnt nagy napot — Tréfás vélemények az első időkből — Az első magyar vasút Szeptember 27. Ma, szeptember 27-én kezdődik az angliai Daríingtonban a railway centenary, vagyis a vasút százéves jubileumának megünneplése. Kigördül múzeumi otthonából a Locomotion, Stephenson György legendás mozdonya s újonnan készített, de korhű kocsikkal, korhű jelmezbe öltözött utasokkal megindul Darllngtonból Síockíonba, mint akkor, amidőn csak 1825 szeptember 27-éi írtak az emberek. Ez az ünnepség, amelyet maga a yorki herceg nyit meg, méltán emlékezteti az egész világot a kultúrtörténetein egyik legnagyobb dátumára. Igaz, az önmozgó gőzgép megszületése és a vassín felhasználása régebb időre nyúlik vissza, de ez volt az első eset, hogy a modern közlekedésnek ezt a két tényezőjét együttesen alkalmazták, hozzá közhasználatra. As első vasu| A gözmozdony feltalálója voltaképpen Treviíhiek angol bányamérnök, aki megszerkesztette „sárkány11 nevű gőz- kocsiját és ezzel már 1804-ben végigrobogott egy lófogatu vaspályán. Öt azonban annyi balszerencse érte, hogy a győzelem dicsősége mégis Stephenson György nevéhez fűződik, aki mint egy szegény bányamunkás gyermeke tehénpásztorból és szénmosó napszámosból küzdötte fel magát szakadatlan éjszakai önképzéssel a killingworthi kőszén- bánya mérnökévéMár 1814-ben, 33 éves korában elkészítette első mozdonyát, amely nyolc kocsit óránként hat kilométernyi sebességgel vont maga után. A stockton-darlingtoni vasútvonal megnyitásakor folyton tökéletesített mozdonyttpusa már 65 perc alatt tette meg a 14 kilométernyi utat, hozzá 34 kocsival 450 utassal, ösz- szesen 90 tonna megterheléssel. Ekkor kapta a „vasutuk atyja“ megtisztelő címet. Utána következett 1830-ban a líver- pool—manchesteri vonal megépítése s ettől kezdve a vasút feltartóztathatatlan iramban hódította meg az egész világot. Az események rideg váza ez. Az adatok olvastára természetesnek találjuk, hogy a nagyszerű ' vívmány gyökeret vert mindenütt. Ám ha az elmúlt évszázad krónikáit lapozgatjuk, megdöbbentően tárul fel az a rengeteg akadály, amely Angliában és a külföldön egyaránt a gondolat és találmány elé tornyosult. Közismert, hogy Stephensoní, legjobb barátja, Brouaham akarta az örültek házába csukáim. A legnevesebb technikusok vitatták, hogy a gőzkocsi tovább tud mozogni a sínen, mert szerintük a kerekek a csúszós vason egy helyben fognak forogni- Éveken keresztül törték a fejüket, vájjon a tengely közepén alkalmazott fogaskerékkel, vagy forgó falábakkal kell-e előretolni a létesítendő mozdonyt. Amikor az angol parlament közlekedésügyi bizottsága a liverpooli vasút enge- gélyezését tárgyalta, a bizottság elnöke gúnyosan tette fel Stephensonnak a kérdést: — Ha az ön mozdonya 15 kilométernyi gyorsasággal száguldana és egy tehén vetődnék az útjába nem lenne kellemetlen? De igen, csakhogy a tehénnek! — válaszolta talpraesetten Stephenson. A bizottság egyik tagja, pedig azért gondolta lehetetlennek a gőzvasutat, mert a sebesség által okozott levegősurlódás lángba borítaná az egész vonatot. S talán mikor szemtanúi lettek az emberek Stephenson mozdonyainak és ezek használhatóságának, elnémult az ellenzés? Nem, akkor nem tennénk emberek. Nem számítva, a fuvarosok, a hajózási vállalatok, a kisajátítástól rettegő birtokosok, a lovaikat és takarmány termelésüket, továbbá piacaikat féltő gazdák féltékenységét, még olyan támadásokra is bukkanunk, amilyeneket egy akkoriban megjelent angol röpiratban olvasunk. Vasuígyíilölet egész Európában A vasút ellen megindult a hajsza. Mindenkit t gúnyoltákA vasut-gyülölet átcsapott Európába, a legkiválóbb emberek agyára is. Thiers, a francia köztársaság későbbi elnöke, mint kereskedelmi miniszter beszélt „a gőzzel yaló szédelgésről44. Arago, a nagy, francia akadémikus játékszernek mondta a vasutat, amely sohasem fogja leverni a társaskocsit. Nagler, a porosz királyi fő- postaigazgató, „hallatlan ostobaságnak44 minősítette a vasutat. És Bécsben V. Ferdi- naud király igy nyilvánította véleményét: — Csak adjunk vasútépítési engedélyt, hiszen úgysem tarthatja magát sokáig az ilyesmi: ostobaság olyat gondolni, hogy a vasút kifizesse magát . • . As első vasul; Magyarországon A magyar nemzet kulturérzékére elha- mályosithatatlan fényt vet az is, hogy nálunk a vasút kezdettől fogva hathatós szószólókat talált. Már az 1827-ki országgyűlés megtárgyalta a „ducii ferrei44 jelentősegét. A nagyok közül egyedül Deák Ferenc, első Időbeni szereplése adhatott okot ellentétes megítélésre. Az 1836-ik országgyűlésen a különböző vas- utépitési tervekről szólva például ezeket mondta: — Én azt hiszem, hogy a Debrecen és Pest közti vonalra alig van valaki a rendek között, ki velem együtt álomnak ne tartaná azt, hogy itt valaha vasút létezhessen, ha pedig mégis találkoznék olyan, aki ezt hiszi, nem bánom, akidja tovább édes álmát. Ausztriában a Rotschild-ház már 1837 novemberére megépítette az első vasutat. Ennek sikerén buzdulva Magyarországén is megalakult 1838-ban az első vasútépítő vállalat, amely Pozsony és Nagyszombat között készült vasútvonal húzására. Később a tervek oda módosultak, hogy a legelső feladat az ország fővárosának összekötése Béccsel, majd pedig ennek a vonalnak kibővítése Debrecenig. A sajtó a jobbparti vasút eszméje mellett foglalt állást, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy Széchényi István gróf is ennek a tervnek volt a híve. A legnagyobb magyar44 indító okát rossz nyelvek abban látták, hogy a Lánchíd jövedelmezőségét féltette egy pesti vasútállomástól. Ha az állomás Budán épül fel, akkor mindenkinek át kell mennie a Lánchídon, hozzá fizetnie kell; Budáról jövet a hídon nem keltett fizetni. Az első vasútvonal csak 1846 julius 16-án nyílhatott meg Pest és Vác között. Az engedélyezési szerződés a következő díjszabást állapította meg: 1* Személyek szállításánál: egy utas után mérföldenként az I. osztályban 12 pengő krajcár, a II. osztályban 8 pengő krajcár. 2. Áruszállításnál: egy mázsa után áruosztályonként három, illetve kettő, illetve másiái pengő krajcár. Országra szóló esemény volt, amikor az újságok bejelentették a napot, amikor a vonal ,.a közönséges közlekedésnek átadatik44. Az egykorú magyar sajté az első vasútról — „A civilizáció legújabb fejleménye — számol be utána a Budapesti Híradó — Hunnia fővárosának is nyujtá azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend és kikocsikáztatá egy csodaszerü gözelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre a pamlagok kényes ölén, villámi, azaz vasúti sebességgel, t* i. ötven és nehány perc csak Vác városába, hova eddig a pestiek csak egyenkiní vagy párosán, vakító homokfelhökön keresztül és a legszilajabb magyar ló félnapi megizzasztásával, gyönyör nélküli és unalom teljes utazással érhetének. 1846. évi julius'15-én délutáni 3 órakor rendkívüli mozgás támadt Pest városában.44 — „Buda és Pest44 egyet nyerite vagy sivita és megindult a sokaság bámulatára, amely alig kiabálhatott egy-két éljent örömében, annyira meg volt a látvány saját- szerű rendkivülisége által lepetve . . . és 25 percnyi utazás után, a dunakeszii állomáson megállunk, hol fával a tenderek és vizzel a katlanok láttatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elröpülvén24 percnyi utazás után a mozsarak rGpo- gása között Vácon leszálltunk (itt a lap elmondja, hogy Vácon éppen tűzvész volt.44 Kossuth lapja a megnyitó ünnep nagy jelentősége mellett is mond a rendezésről némi kritikát: „A meghivójegyek eléggé rossz magyarsággal voltak Írva s kifordított mágyar címerrel voltak ellátva, de legalább mégis magyarok voltak.44 A darlingtojii cen- tennárium komoly elgondolásra késztetheti mindazokat, akik az emberi haladással szemben és a fejlődés örök igazsága törvényei eil- kn- pesszimizmussal v,agy idegen^ értessél viseltetnek. (A. S.)
