Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-17 / 210. (953.) szám

Csütörtök, Szeptember Í7. 3 :( | Boris Bolgár hlrdlg a nemzeti Bettiért Szófia, szeptember 16. A katonai iskola ünnepsége alkalmából a Szófiában időző had­seregfőparancsnok tiszteletére Boris király bankettet adott. A király az ünnepségen nagy beszédet mondott. Bulgária a szerencsétlen háború után, amely mély sebeket hagyott hátra, elegendő életerőre kapott, hogy az új­jáépítést anyagi és erkölcsi erőivel meg­kezdje. A bolgár nép kiváló erényeinek kö­szönhető, hogy a háború utáni éveket ka­tasztrófák s helyrehozhatatlan fölfordulások nélkül átélte az ország s békés utón halad gazdasági és kulturális megerősödése felé. A király ezután a jelenlegi helyzettel foglalko­zott s hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az akut politikai viszályokat enyhíteni kell. Bízik benne, hogy azok a politikai vezé­rek, akiken az ország önmagával való meg­békélése múlik, rövid időn belül meghozzák a szükséges áldozatokat, hogy a megengesz- telődés tényleg létrejöjjön. A vajdasági közigazgatás dzsungeljéből Pillanatfelvételek ama bizonyos sánta ördög hátáról — A P. M. H- eredeti tudósítása — Szabadka, szeptember 15. Az a bizonyos sánta ördög, aki a leemelt háztetőn nyitotta résen kandikált be az em­beri lakások rejtelmeibe- körútra indult a Vaj­daságban. Ma már az ördögök is hiúk és ez* ért fotoriportert vitt magával a hátán, legyen aki megénekli a látottakat, ha sírva is- ha nanaszosan is. íme, a fotográfiák: Hazudik a főkapitány Szabadka az első állomás. A határon fek­szik, -a legnagyobb vajdasági város, pihen* jünk meg benne. A népszerű nótát Szabadkán újabban úgy éneklik: -Hazudik a főkapitány44, amióta a Hírlap rábizonyította, hogy még véletlenül sem mont igazat. A főkapitány ur, ugyanaz, akiről már szó esett a P- M. H- hasábjain, minduntalan rendeletet oszt, oszt4 minduntalan letagadja. Leesküszi. A magyar nyelv eltiltásáról már irtunk- most hat szegény rendőrről szól a krónika. Horvát Cvetko főkaphány minden ok és főleg minden jog nélkül el­bocsátott hat rendőrt, csak azért, mert magyarok. Egyszerűen levette róluk az uniformist, elvette a számot és hazaküldte őket. Amikor azután a lapok lármát csaptak, 24 órán belül leagadta az egészet és szlogálatba állította őket. Hat öreg, kipróbált, szolgálatban meg­őszült és megköszvéynsedett rendőrről volt szó- akiktől még a nyugdijukat is el akarta venni. Letagadja. Elgy vároSj tanács, amelynek minden tagja fel van függesztve Pancsováról van szó- A pancsovai tör­vényhatósági bizottság tisztviselőredukció ci* mén elbocsátott állásából egy tisztiorvost. Ez nem nyugodott bele a határozatba, felebbe- zett és felebbezésében úgy felkavarta, úgy kiteregette a város szennyesét, hogy a főis­pán-polgármestertől (egy személy!) lefelé az egész tanácsot fegyelmi eljárás alá vonták és felfüggesztették. Az újvidéki tanácsos urak .s fegyelmit kaptak, mert a város pénzét olyan bankra bízták, amely beadta a kulcsot. Ezek legalább azzal védekezhetnek- hogy a favorizált bank hazafias célokat szolgált, na* cionalizáit és ezekért a magasabb eszménye­kért áldozta fel a részvényesek és a betevők pénzét. És még van egy remény, hogy az ál­lam szanálni fogja a bankot, .amely felsőbb utasítására uj igazgatóságot választott. Az uj igazgatóságnak csupa radikális tagja van, mert ez volt az állami segítségnek az előfelté­tele. Közben azonban, aki olcsó részvényt- ol* csó gőzhajót, uszályt- erdőt akar venni, for­duljon a Zadruzana Bankához Újvidékre, kap­hat. Egy falu, ahol tizenhét éve nincs iskola Nem messze Nagybecskerektől van San- kahid. Kétfháromezer lakosú falu- amelynek 17 évvel ezelőtt leégett az iskolája és azóta nem épült fel. De tanitó sincs azóta és a falu egész' ifjúsága, 24 évtől lefelé, analfabéta. Az érdekes a dologban csak az, hogy ezt csak most fedezték fel az illetékesek. Dehogy is mentek volna panaszra a jankahidi iskolake- rfilök! Örültek, hogy a tanfelügyelő meg a szolgahiró nem vették észre! A többi lemez még kidolgozásra vár. Varjut, Szappanost és Jaráfbeket kizárták a kar. szoc. pártból Vaskészel teremtenek rendet a pártban — Osztatlan bizalom fogadta Szüílő Géza elnököt — Elbocsátották a renitens titkáro­kat — Kizárási indítvány a pozsonyi elíenkongresszus résztvevőire Becs, szeptember 16. Renner dr. szövet­ségi kancellár ma tért vissza Géniből. Ahrer dr- pénzügyminiszter már tegnap Becsbe ér­kezett. ismerjOü meg egymás!! — Viszhang a P. M. H. indítványára. — — A P. M. H. kiküldött tudósítójától. — Ótátraíüred, szeptember 16. A keresztényszocialista párt tegnap or­szágos pártvezetőségi ülést tartott ótátra- füreden. A nagy érdeklődéssel kísért ülésen a pártvezetőség két-harmada 90 szavazattal vett részt, Sziillő Géza dr. elnöklete alatt. Szeptember 14-én előzetes megbeszélést tartottak a párt vezéremberei. Szeptember 15-én délelőtt 11 órakor vette kezdetét a pártvezetőségi ülés. Sziillő Géza dr. elnök nagyvonalú megnyitó beszéde viharos tet­szést keltett. A jelenlevők lelkesen ünnepel­ték a párt uj elnökét. Grosschmid Géza dr. a párt nevében meleg szavakkal üdvözölte az uj elnököt, akit Teschlier Antal dr. a német osztály elnöke, a szepesi németség és a német osztály nevében, a szlovákság részé­ről és a szlovák osztály nevében pedig Fedor Miklós főtitkár bizalommal köszöntött. Szüllő Géza dr. magyar, német és szlo­vák nyelven válaszolt az üdvözlésekre, meg­köszönte az ünnepeltetést és beszédében hangsúlyozta a szlovák és német osztályok kiépítésének megerősítésére irányuló szán­dékát. A tárgysorozat első pontja az uj szerve­zeti és ügyrendi szabályzat megbeszélése volt, melyet a pártvezetőség az október 4-én Kassán tartandó országos kongresszus napirend­jére tűzött. Megállapították a kassai kongresszus további napirendjét, melyen Palkovich Viktor nemzetgyűlési képvi­selő, a párt alelnöke, Dobránszky János, a szlovák osztály elnöke és Kalchbrenner Hugó dr. fognak előadást tartani. A pártvezetőségi ülés ezután Leilei ai- vezéreinek kizárási ügyével foglalkozott. A legutóbb Iglón tartott pártvezetőségi ülés határozatából kifolyólag — mely szerint a Concordia nyomda és a Népakarat át nem adása esetén Varjú József, Szappanos Lajos, Jarabek Rezső és Kais-er Gyula kizáratnak l a pártból —- megállapították, hogy miután ezen határozat jogerőre emelkedett Varjú Józsefet, Szappanos Lajost, Jara­bek Rezsőt és Kaiser Gyulát kizárják a pártból. A pártvezetőség nevezettek kizárását egyhangúlag jóváhagyta és helyeslőleg tudo­másul vette. Határozatilag kimondotta a pártvezető­ség, hogy a Lelleiék által szeptember 27-ére Pozsonyba összehívott nagygyűlésről a keresztényszocialista párt tagjait el­tiltja, a gyűlés megtartását és azon való segédkezést a pártíegyelem megszegé­sének nyilvánítja és a pozsonyi gyűlés összehívói, rendezői és nyilvános sze­replői ellen az elnökséget kizárási indít­vány tételére utasítja. A pártegység megbontói ellen a párt- vezetőség a legerélyesebb lépésekre van elszánva. A pártvezetőség Nagy Mihály Ipolysági Nagy Sándor érsekid vári titkáro­kat, valamint Merrel Istvánt a nyitrai szlo­vák osztály főtitkárát súlyos fegyelemsértés miatt állásukból elbocsátotta. Valamenyi határozatot egyhangúlag hoz­ták. A pártvezetőségi ülés este hét órakor ért végett. Pozsony, szeptember 16. Pozsonyi tudósítónk ^ telefonálja: Leltei Jenő a megváltozott helyzetben most a párt szlovák osztályával kísérletezik s annak tá­mogatását remélve ajánlkozik fel egyes más pártoknak. Lelteinek a szlovák osztály fe­letti hegemóniája azonban csak ön ámítás, amit legjobban bizonyít a szlovák osztály helyi csoportjainak a központhoz étkező bi­zalmi nyilatkozatai, amelyekben Szüllő Gé­za dr. uj pártelnököt üdvözlik és szerencsét kívánnak neki a párt erélyes vezetésére. Legutóbb az aranyosmaróti szlovák helyi I szervezet küldött be bizalmi nyilatkozatot. Mtöggarország szomszéűai isiig íegpcrfceiBd* A népszövetség leszerelési bizottságának ülése — A magyar delegátus a kisaniant fegy­verkezéséről Genf, szeptember 16- A népszövetség | harmadikbizottsága, amelyhez a leszerelési ügyek tartoznak, kedden tartotta első ülését Nincsics elnöklésével. A legnagyobb érdeklő­dés ennek a bizottságnak munkája felé for­dul, mert itt tárgyalnak a legfontosabb három kérdésről: a biztonságról, arbitrázsról és le­szerelésről. London holland delegátus az általános leszerelési konferencia azonnali egybehivását követelte. Tánczos tábor­nok, a magyar delegátus kiemelte, hogy Magyarországnak a tulságba vitt lesze­relés miatt nincs meg a kellő biztonsága. Összehasonlította Ausztria és Magyarország állapotát a szomszéd államok állandó fegy­I verkezésével. A két leszerelt állam mindösz- sze 30.000, illetőleg 35.000 katonát tarthat 150, illetőleg 90 löveggel, ezzel szemben pél­dául Csehszlovákia, amelynek csak kétszer- annyi lakosa van, mint Ausztriának, 150.000 embert tart fegyverben és Í400 ágyúja van. Románia 16 millió lakos mellett 136.000 főnyi hadsereget s 1700-ra menő ágyuparkot, Ju­goszlávia pedig 12 milliós létszámmal 118.000 katonát és 650 ágyút tart fönn. De Bronquere belga és De Jou- vénél francia delegátus a lefegyverzés elő­feltételének a biztonsági kérdést jelölte meg. Bukás éléit ai osztrák kormány A népszövetség pénzügyi bizottsága Ahrer pénzügyminiszter ellen — A genfi kudarc a polgári pártokat a kormány ellen hangolta Bécs> szeptember 16. (A P. M. H- bécsi tudósítójától.) A hiva­talos cáfolatok ellenére a P. M. H. bécsi szer­kesztősége pozitív tényként közölheti, hogy az osztrák kormány helyzete megrendült és a bukást ugyan ideig-óráig ki lehet tolni azonban a Ramek=kormány mégis kénytelen lesz nemsokára helyét egy uj minisztérium­nak átadni- A kormányzó koalíciót alkotó ke­resztényszocialista és nagynémet pártok ugyanis elejtették Mataja külügyminisztert és Ah* rer pénzügyminisztert a genfíÉ kudarc miatt. A polgári pártok biztosra vették, hogy a népszövetség megszünteti Ausztria ellenőrzé­sét és mostan Ramek kancelláron kívül Mata­ja és Ahrer minisztereket okolják a balsiker* ért. Objektiven tekintve a dolgokat, a kor­mány mindent megtett az ellenőrzés meg­szüntetésének érdekében és nem a minisztere* ken múlott, hogy az osztrák delegátusok eredmény nélkül tértek vissza Genfből. Fő­ként Ahrer pénzügyminiszter exponálta ma­gát erélyesen a kontroll megszüntetése ügyé* ben és egy Ízben izgatottságában olyan erős hangot használt, hogy a népszövetség pénz­ügyi bizottságának tagjai kijelentették- hogy „magaviseleté miatt44 nem tárgyalnak töb­bé vele. Ekkor közbelépett Zimmerman főbiztos, aki Ramek kancellárt kérte fel, hogy Ahrer helyett résztvegyen a pénzügyi bizottság ér* tekezletein. Ebből is kitűnik, hogy az osztrák miniszterek megtettek mindent, ami módjuk­ban volt- de ez a politikában mellékes, a kor­mányzó pártok megígérték választóiknak, hogy a népszövetségtől kicsikarják az ellen* őrzés megszüntetését és mostan, hogy ígé­retüket nem tudják beváltani, a maguk igazolására szükségük van áldo­zatra és a Ramek-kormánynak ezért tá* vozni kell. A lemondás időpontja egyelőre bizony­talan. azonban az biztos, hogy az uj kormány tagjai is az eddigi kormányzó koalíciót alkotó polgári pártokból kerülnek majd ki. Vagyis tisztán személyi változásokról van szó, az osztrák politika kurzusa azonban változatlan marad. Az ,,Irodalom és Politika14 címen megin­dult vita során, mint azt már több hozzá­szóló le is szögezte, sok hasznos és komoly gondolat merült fel. Egy újabb életrevaló terv vetődött most felszínre, válaszképpen Sziki a y Ferenc dr. egyik legutóbbi cik­kére, melyben azt fejtegette, hogy ha élni és erősödni akarunk, akkor meg kell ismer­nünk egymást. A ruszinszkói „Munkács44 legutóbbi szá­ma fenti címmel szól hozzá az irodalmi vitához. Leszögezi, hogy a beszállás már idejét múlta ugyan, de nem is akar a vitázók sorába lépni, csupán Sziklay Ferenc dr. fenti ajánla­tára akar válaszolni. ,/Valóban e megismerés alapja a meg- szeretésnek, a megbecsülésnek. — Kölcsey megmondotta, hogy világpolgárok nem lehe­tünk, az egész emberiséget egyformán nem szerethetjük. „Egész világ nem a mi birto­kunk44, mondja a költő s ha mindenkit szeret­nünk is lehet, elsősorban azokat szerethetjük, akik hozzánk közelebb állanak, mondja a tudós Masaryk. Ha tehát szeretni akarjuk egymást, akkor ismernünk is kell egymást. Pedig mi nem ismerjük. Tudok közöttünk sok olyan világlátott embert/ aki ismeri Berlint, Velencét, Abbáziát, Svájcot, de nem volt Nagyszőlősön, Léván, Rimaszombatban vagy Komáromban. A gömöriekne-k idegen világ Ruszinszkó és viszont.44 Ma/ — mondja a cikk —, más helyzet állott be, mert a centrális összetartozandó- ság megszűnt, különösen földrajzilag. Addig, amíg egységes politikai társadalmi és kulturális életet és érintkezést nem teremtünk, nem fejlődhetik ki sem egy­séges gondolkozás, sem egységes Ízlés. „Azzal, hogy hivatalosan megteremtettük a politikai együttműködés előfeltételeit, két­ségkívül nyertünk valamit, erősebbek let­tünk. De az, hogy a választásokra együtte­sen készülünk feh még nem elég. Ezt is ki kell mélyíteni, hogy ne csak formai legyen az egyesülés, hanem lélek szerint, a válasz­tók politikai gondolkozása szerint is egy legyen. Ettől fügetlenül kell történje az igazi kulturális és gazdasági eggyé olvadás­nak, összeforrásnak. — Hogy jobban érde­keljen bennünket Komárom kulturális meg­mozdulása, mint Kanton lázadása s jobban Losonc villany háborúja, mint akár Abd eJ Krím offenzivája. He tehát az eddig elmondottakban sike­rült talán a problémát megvilágítani, most következik a kérdés második része: hogyan érjük ezt el, hogyan vigyük ezt keresztül? Általánosságban azt felelhetjük, hogy minden mód és eszköz jó, amelyik az érintkezési alkalmak szaporítására vezet. El kell egy szóval menni egymáshoz látogatóba, vizitbe/ mint régen.44 A nyugati rész kulturtényezői jöjjenek el irodalmi estékre, felolvasásokra keletre. — Mint egyesület, testület, kedvezményes vasúti jegyre számíthatnak, lehet kölcsönösen ingyenes elszállásolás­ról, ellátásról is gondoskodni s a költségekre talán elég lesz a várható bevétel. Mindegy, hogy nem lesz anyagi haszon belőle. De annál nagyobb lesz az erkölcsi. A messze vidékek magyarsága megis­meri egymást. Látni fogja, hogy pl. a hatá­rok mentén végig zárt egységben élnek a magyarok, akik éppen úgy szenvednek, mint ő, de éppen úgy védik is a magyarságukat és küzdenek annak jövőjéért. — Egy nóta, egy pohár bor, egy meleg köszön­tés, egy barátságos kézszoritás elég sokszor ahhoz, hogy a lelkek összeforrjanak, hogy az ember boldog bizalommal és több élet- dvvel térjen haza. Elevenítsük fel te báb magyar testvérek, a régi cseregyerek rendszert ebben a modern formájában! Az a szellem, amely Szlovenszkón ki­alakulóban van és amelynek körvonalazot- ta’ob formában való kikristályosodásához — már megállapíthatjuk — nagyban hozzájárult, hogy lapunk szabad teret adott a vélemé riy^ek kicseréléséhez, ez a szellem s ennek kibontakozása lesz az az első lépés, a ki­sebbségi magyarság lelki egysége felé. Hoz­zánk érkezett válaszok és hozzászólások százaiból kiolvassuk és kiérezzülo hogy a kisebbségi magyar szellem kialakulásának elősegítése nemcsak a mi hő óhajunk, hanem igenis komoly vágy a magyarság nagy tömegeiben is.

Next

/
Thumbnails
Contents