Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-02 / 172. (915.) szám

Svehla minisiterelnök eSökéssifi az októberi választásokat Választási dátumok: október 11, 18 vagy 25 — A szenátust is feloszlatják? Prága, augusztus 1. A Pravo Lidii estilapja írja, hogy a szociáldemokraták csütörtöki népgyülése után, úgy látszik, néhány heti szünet állott be a politikai harcokban. Svehla miniszterelnök azonban nem pihen Karlsbadban, hanem a parlament szep­temberi ülésszakát és a választásokat készíti elő, amelyeket közvetlenül az ülés­szak befejezése után fognak kiírni. A parlament munkaprogramját korlátozni fogják, hogy emiatt a választások eltolódást ne szenvedjenek. A választások terminusa október 18., vagy 25., de a belügyminisztériumban elké­szülnek arra az eshetőségre is, hogy a választásokat már október 11-én tart­ják meg. A Pravo Lidu szerint ez sincsen kizárva, föltéve, hogy a parlament a legsürgősebb, ügyeket már szeptember első hetében elintézi. Egyes pártok a képviselőház föloszlatásával egyidejűén kérik a szenátus föloszlatá- sát is, mert személyi változásokat akarnak végrehajtani a nemzetgyűlés mindkét házá­ban. Számos szenátorból képviselő lesz és több képviselőből viszont szenátor. Minthogy a képviselőház túl van halmozva törvényhozói munkával, az a terv is föl­merült, hogy a szenátus ellenőrizze az adminisztrációs ügyeket olyképpen, hogy a politi­kai pártok a szenátus utján juttatnák el az illetékes minisztériumokhoz az adminisztra­tív jellegű ügyeket s azokat a szenátus bizottságai intéznék el a minisztériumok képvise­lőinek jelenlétében, mert erre a képviselőháznak nincsen ideje. Marmassi^affér után Bombera-affér A szociáldemokraták támadása a tábori püspök ellen — A fegyelmi eljárás megindítását követelik a nemzetvédelmi minisztertől — Uj koalíciós bonyodalmak előtt? A szombathelyi tüntetés (Sz.) Prága, augusztus 1. Szombathelyen a vármegyeházán meg­lepetésszerűen megjelent az antant katonai ellenőrző bizottsága, hogy ott a magyar katonai szervezkedésre vonatkozó iratok és tiltott fegyverek után kutasson. A vármegyeházán az alispánt helyette­sitő árvaszéki elnök megtagadta a helyisé­gek megnyitását és instrukcióért a belügy­miniszterhez fordult. Az ellenőrző bizottság azonban megkezdette munkáját, hogy milyen eszközöket használt, arról a sajtó nem hoz híreket, csak az bizonyos, hogy a kutatásnak híre ment a város lakossága körében és a hir elterjedésének logikus következménye­ként ezerszámra tódult a felháborodott pol­gárság a megyeház felé. A tüntetők hangulatát jellemzik azok a jelentések, amelyek a lapokban megjelentek és megállapítják, hogy végül is az éjféli gyorsvonattal, miután a katonai parancsnok, a vármegye, a város megfelelő formában elégtételt adott, elutazott a bizottság.­Az affér a lovagiasság szabályai szerint tehát el intézettnek tekintendő, miután a ma­gyar kormány is megtette sajnálkozó nyi­latkozatát. A szombathelyi tüntetés felett ezzel napirendre térhetnénk, ha nem idézné emlé­kezetünkbe a győztes hatalmak által lé' isi- tett békeszerződések egészen középkorú szellemét. A békeszerződések nem a békét jelen­tik, de a háború bizonyos formában való folytatását. Ezt most a világháború évfordu­lója alkalmából Nitti ismételten megállapítja egy interjúban s azt mondja, maga Clemen- ceau is elismerte annakidején, hogy ő ezt akarja is. A demokratikus világ az egyenlő felek békéje, Wilson doktrinériája, mindez szolgálatába állott annak a békének, amelyet Clemenceau gyűlölete hozott létre. A nemzetek szövetségének tiszteletre­méltó testületé beállott a legreakciósabb törvényalkotás szolgálatába, illetőleg végre­hajtásába. A béke tehát folytatása a háború­nak, egyszerűen azért, mert a háborúban vesztes államokat katonai felügyelet és el­lenőrzés alá helyezi, gondosan őrködve azon, hogy a civilizáció emelkedésének szol­gálatában álló gyártmányok készítése, talál­mányok érvényesítése, még ha oly közhasz- nuak volnának is, ha valamelyes vonatko­zásba hozható a hadikészülődésekkel, be ne következzék. A friedrichshafemi Zeppelin-dokk lesze­relése, a Diesel-motorok gyártásának tilal­ma és sok minden egyéb ehhez hasonló van- dálság, — a Clemenceau, vagy ha úgy tet­szik, Wilson békéjének dicsősége. A győztes államok közé sorolt Cseh­szlovákia magyar nemzetiségű polgárai csak úgy meglátják, mint Európa viláigosfejü poli­tikusai mind, hogy a háborúnak ez a folyta­tása nem szolgálhatja Európa tartós békéjét. A gyűlöletből fakadt és hatalmi tobzódásban megszült békeszerződések állandó tövisek a vesztes nemzetek szivében. A szombathelyi­hez hasonló békebiztonsági intézkedések pedig újabb és újabb szúrás, újabb és újabb figyelmeztetés Csonkamagyarország lakos­ságának, amelyik sok gondja-bajában sok­szor meg is feledkezik a nemzete testén végre­hajtott operációról, hogy szabadságát szűk korlátok közé szorították. A szombathelyi vármegyeházán nem ta­lálták meg a tiltott fegyvereke;, de Szom­bathely lakosságának szivébe egész arze­nálra való keserűséget oltottak. Miután Meissner és Bechyné alaposan megleckéztették Stribrnyt, elnémult a Ceské Slovo is s szent békét hirdet. Szerepét most a szociáldemokrata Pravo Lidu vette át, amely a nuncius-affér utójátékául * Dombéra tábori püspök esetét fújja föl. Bombera tábori püspök — amint isme­retes — Rómába vezette a csehszlovák za­rándoklókat, akiket a pápa Marmaggi jelen­létében fogadott. A szociáldemokraták'emiatt a fegyelmi eljárás megindítását követelik Bombera püspök ellen, aki — szerintük — olyan külföldi hatalom előtt tisztelgett, amellyel saját állama ellenséges viszony­ban áll, A Národni Listy és Lidové Listy egyön­tetűen azt állapítják meg, hogy a fegyelmi eljárásnak Bombera ellen nincsen helye, mert nem mint katona, hanem mint magánszemély volt Rómában. A Pravo Lidu ezzel szemben azt a London, augusztus 1. Az angol bánya­munkások titkársága a sajtó számára hely­zetképet készített, melyben kijelenti, hogy a bányászszakszervezetek végrehajtóbizott­sága visszavonta a sztrájk megkezdéséről szóló parancsot. A bérviszonyok tavaszig változatlanok maradnak és addig törekedni fognak a bányákat nyereségképessé tenni. A nyilatkozatot Cook a bányászszakszerveze­tek főtitkára irta alá. Az angol kincstári hivatal ugyanekkor közli a bányatulajdonosoknak folyósítandó segélyek nagyságát. A munkaadókat, veszteségeikért kárpótolni fogják olyasféle rendszerrel, mint amilyennel kárpótolták a Ruhr-vidéki német nagyiparosokat a fran­cia megszállás nehézségei alatt. Tekintve, hogy a munkabérek redukciója keresztül- vihetetlennek bizonyult, az állami segély ÍO és 20 millió angol font között fog mo­zogni s egyes lapok máris 12 millió font­ban látják a végleges összeget. Macdonald tegnap Talbotban nagy be­szédet mondott, melyben kifejtette, hogy a munkáspárt minden igyekezetével a bányák államosítása mellett lesz, mert csak ezzel a vakmerőségében nevetséges vádat kockáz­tatja meg, hogy a Vatikán most már a csehszlovák hadsereg demoralizálására tö­rekszik. Sajnálattal állapítja meg, hogy a diplo­máciai viszony a Vatikánnal még fönnáll, de ez nem ér annyit, hogy elnézzék Bombera illojális és provokatív eljárását. Bombera katona — írja a Pravo Lidu — s mint ilyet kötelessége a nemzetvédelmi mi­niszternek felelősségre vonni. Ha Udrzal miniszter nem hajlandó eré­lyesen föllépni, akkor a szociáldemokraták más eszközökhöz fognak nyúlni. Ez a fenyegetés annyit jelent, hogy a szociáldemokrata párt a szeptemberi parla­menti ülésszak első ülésén sürgős interpellá­ciót intéz a nemzetvédelmi miniszterhez. Úgy látszik, hogy Stribrnyék szerepét most Bechynéék veszik át. A koalíció komédiája újra kezdődik. rendszabállyal lehet meggátolni a folytonos kríziseket. A londoni sajtó nincs nagyon elragadtat­va azoktól a módszerektől, amelyekkel a szénkonfliktust elsimítani sikerült s általá­nos vélemény, hogy a kormány csak a két rossz közül a kisebbiket választotta. Inkább beleegyezett a pénzügyi támogatásba, mint­sem hogy az országot az igen veszedelmes általános sztrájkba sodorja. Annyit azonban egyhangúan megálla­pít a sajtó, hogy ilyesféle pénzügyi segélyek igen rossz elvek bevezetését jelentik. Különben is, a mostani megoldási mód csak tapasz az aktuális veszedelemre, de semmiesetre sem alapos megoldás. Ha a bányák helyzetén nem segítenek egyéb, hat­hatósabb eszközökkel, akkor a jelenlegi pénzsegély több rosszat fog okozni, mint-jót. A lapok a továbbiakban rámutatnak azokra a rendkívüli terhekre, melyeket Anglia vi­selni kénytelen s egy-két szélsőséges kon­zervatív orgánumtól eltekintve minden lap Bridgemann keresztülhajszolt flotta pro­gramjának .visszavonása mellett yan. Az angol sztrájk Ha a munkaadók helyzete tizenkilenc, a mun­kásoké egy hijján busz Prága, augusztus 1. Wells egyik regényében a nagy angol iró megszokott bájos szarkazmusával említi meg, hogy Angliában évrő-évre úgy térnek vissza a vasutasok, a szállítómunkások, a bá­nyászok és a negyedik nagy szakszervezet- csoport: a gyári munkások sztrájkjai, mint visszatér évről-évre a tél, tavasz, nyár és ősz. A bányamunkások krízisének rendes ideje a nyár — s ezidén ismét hajszálpontos­sággal érkezett el a megszokott sztrájkmoz­galom. De ha Wells az ezidei konfliktusról irt volna, valószínűleg alábbszáll szarkazmusá­val s elismeri, hogy 1925 nyarán mindennél ko­molyabban és veszedelmesebben tört elő a baj. Mert néhány apró momentumra volt csak szükség, egy-két ügyetlenségre a kormány, vagy a bányászszakszervezetek részéről és Cook, meg Baklwin, a két főtárgyaló soha­sem tudtak volna megegyezni. Akkor pedig nemcsak Anglia közgazdasága bénul meg (mert a három másik szakszervezetcsoport bejelentette, hogy a bányászok sztrájkja ese­tén ők is sztrájkba lépnek), hanem a bányá­szok Európa többi országaiban is letették volna a munkát, azaz kitört volna az évek óta rettegett, Moszkvától pedig bőn óhajtott „viíágsztrájk“. A konfliktus egyelőre megoldottnak lát­szik. A kormány emberfölötti áldozatkész­séggel karolta föl a bányatulajdonosok ügyét, hiteleket Ígért nékik, engedményeket, ked­vezményeket, csakhogy ezek ne mondják föl az eddig érvényben lévő bérszerződést, mely fölmondás az összes bajok okozója volt. Egyelőre 14 napra sikerült provizóriumot találni, de beavatott körök erősen remélik — s mivel a szándék meg van, az eredmény is meg lesz —, hogy ezalatt az idő alatt meg­találják a modus vivendit. A megegyezés csak úgy történhetik meg, ha a kormány horribilis pénzösszegeket állít a munkaadók rendelkezésére, aminek legnagyobb akadá­lya Churchill, Anglia pénzeinek rettenthetet­len gazdálkodója. Churchill kezei meg vannak kötve. A pénz még Angliában sem kifogyha­tatlan s a rengeteg magátólértetődő állami kiadáson kívül a háború után szükségessé vált uj beruházkodások költségeit fedezni, a háborús adósságok kamatait fizetni, 1,300.000 munkanélkülit segélyezni, a szárazföldi had­sereg akcióképességét napról-napra emelni s legújabban a hatalmas flottaprogramot kiépí­teni, igazán nem csekélység. Ha fontos a bá­nyászokkal való megegyezés, akkor Chur­chill kénytelen lesz a csak a múlt héten elfo­gadott hadihajóépitési tervezetben redukálni a költségeket s hét cirkáló helyett a jövő év­ben csak ötöt építeni s 58 millió font helyett legföljebb 36 milliót adni az admiralitásnak. Azaz csak azt cselekedni, amit Churchill ere­detileg akart, de amit a szélsőséges konzer­vatívok és az angol tengeri presztízst féltők nyomása folytán elvetett. Ha ennyire befolyásolja a bányakrizis a kormány terveit s még tengeri politikáját is, tényleg nagy dolog lehet. Az elmúlt évtize­dek sorozatos bányászsztrájkjaival szemben a főkülönbség abban van, hogy ezidén sem a munkaadók kapzsisága, sem a munkások tel- hetetlensége nem okozta a krizist. Előbb sztrájk akkor ütütt ki, ha a tulajdonosok a munkások bőrén akartak meggazdagodni s lehetőleg kis befektetésekkel nagy pénzeket harácsolni. Vagy akkor, ha a munkások közé 1 PARKHOTEL SPLENOiD! | PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TRÍDA 78 % X Prága egyetlen parkszállodája — Elegánsan és j ♦ modernül berendezett szobák és lakosztályok % t Közp. intés - Kávéház, étterein - Telefon 31604 t t Siirsönycii: SpEeiÉMel PraiisJ ♦ &> ♦ A liiisiiilllí fonttal ellopott bániászszlripi Az angol kormány óriási áldozatai — A sajtó nincs megelégedve a megoldással — Macdonald beszéde J )FtÁrar ' ___ ■m frafc előfizetési árak belföldön: évente 300, y ff*.*** nrarnvnrT félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre ______m 225, aeffyed6vre 11S* havonta 39 KŐ. WM %TTM, e?™sszAm ara 1 f J|$§ rn ÜT && ésS Áiiw' ilá Szerkesztőség: Prága, II., Stépánská JW Jár m Mr §gf MW Jm ffil Jr M ©L m Ullce 16/m. Telefon: 30-3-49. Kladft­^ ssaan*- ML hivatal: Prága, í„ Lillová ullce 18. fzfovensz^ói és (ftuszinszkói fzdretfiezett (fúrtok mts&ifmpja Jldminiszivtativ főszerkesztő: íDziSFánifi Jíőszíó &etelős szerkesztő: Qái H&iwúm

Next

/
Thumbnails
Contents