Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-12 / 180. (923.) szám

Franciaország ás Anglia a némát „hegemónia84 ellen A londoni tanácskozások pontosan az entente cordiaíe megalakítá­sának huszadik évfordulójára esnek Uj céltüzések előtt (d.) Prága, augusztus 11. Szent-Ivány Józsefnek a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek együttműködéséről-írott cikke nemcsak egy reálpolitika kibontakozá­sának jelentős etappeja, hanem tettered­mény is. öt esztendő munkáját helyezi a higgadt ítélet mérlegére s az eredményeket nem ta­lálja arányban állóknak a kisebbségek életé­ben jelentkező nagy feladatokkal. És tiszta judiciummal mutat rá azokra a külső és belső okokra, amelyek politikánk meddőségét okoz­ták. Egyúttal nagy vonásokban megjelöli az utat is, amelyen egy összefogó, kisebbségi politika célkitűzéseihez megtalálhatjuk a rea­litásokat és pozitívumokat, azaz a természet- adta és élettel teljes kapcsolatokat. Szen-Ivány széles horizontról tekinti a kérdést és nyilvánvalóan Csehszlovákia tel­jes, kisebbségi frontjának kialakítása lebeg szemei előtt, amit az a körülmény is igazol, hogy cikkét tulajdonképpen a csehszlovákiai németség egyik vezetőlapjának, a Bohémiá- nak szánta, amely azt, súlyának megfelelően, vezetőhelyén is hozta. Mi, szerény munkásai ’a kisebbségi saj­tónak, akiknek a hétköznapok krónikájának rovogatásán át, mesterségünkből folyóan is meg kell ereznünk a nagy összefüggéseket, a zavaró disszonanciákat és az egységet gá­toló űröket, csak örömmel üdvözölhetjük ezt a koncepciót. Mert politikánk aktívvá érle­lése tisztán attól függ, ki tudunk-e bénitó el­szigeteltségünkből emelkedni és uj tartalma­kat találva, összekovácsolni frontunkat egy­felől a becsületes céljaink realitásáról meg­győződött szlováksággal, másfelől a kisebb­ségi sorsban osztályos társunkkal, a német nemzettel s lesz-e további erőnk ahhoz, hogy a jószándéku és eddigi ideáljaiban megcsaló­dott munkásságot újból a nemzeti gondolat­hoz s a nemzet egyeteméért való munkához sorakoztassuk föl, amely a munkásság bol­dogulásához is az egyedüli, reális utat jelenti. Kétségtelen dolog, hogy a centralizmus legfőbb ereje eddig a mi gyöngeségünk volt. Az elnyomás, a gyarmatositás s egymás el­len való kijátszás céltudatos politikájával szemben a szervezetlenség, a célok divergá- lása, a világnézeti programterhelések s a so­vinizmus forradalmi örökségei állottak, ame­lyek még ott is kolliziókat eredményeztek, ahol fizikailag adva volt a közös érdekek veszedelme és védelme. A köztársaság németjei — sajnos — ide­genek maradtak hozzánk és sorsunkhoz. A nemzeti közeledésnek volt ugyan egy tisz­teletreméltó'kezdeté a német képviselők sze- pességi kirándulásában, de ez a komolyabb és bensőbb kapcsolatokig nem jutott s az egész eredmény bizonyos, halvány, parla­menti együtthaladásban és taktikai rokonsá­gokban jelentkezett. Egyébként annyira kü­lön utakon s egymásról nem tudva, vívta meg harcát a két nemzet, mintha egy óceán és hét országhatár választaná el egymástól. A szlováksággal annyiban más a hely­zet, hogy itt a közös pusztulás már paran­csoló erővel példázta az egymásrautaltságot s bár az autonómia programjában bizonyos pozitiv plattform is adódott, még sem jutot­tunk el sorsdöntő eredményekig. Az őslakosság frontja, a „Szlovenszkó a szlovenszkóiaké“ jelszava csak jelszó ma­radt. Hogy őszinte és átütő erejű tartalommá váljék, azt meg tudta akadályozni a nacio­nalizmus túlfejlesztett atmoszférája, az óva­tos aggódás, hogy hiba ne találtassák ebben a fő honfiúi erényben — arról a részről, ahol még a szlovák nemzet létezését is kétségbe­vonták. A szlovák autonómista politikának ezek a hibái s ez a helytelenül értelmezett oppor­tunizmusa, számos hipokrizisével és fentar- íásával együtt okozták, hogy az őslakosság még az élet-halálharc reánk váró, döntő ro­hama előtt sem- talált egymásra. Elfelejtik a szlovák autonómista politikusok, hogy a szlo­Páris, augusztus 11. A francia lapok igen nagy fontosságot tulajdonítanak Briand és Chamberlain londoni találkozásának s igye­keznek meggyőző erővel demonstrálni Ang­lia előtt, hogy Nagybritanniának eminens ér­deke Franciaország álláspontját elfogadni. A most folyó .tárgyalásoknak nemcsak egyes elszigetelt államokra, hanem egész Európa jövőjére nézve óriási jelentőségük van. A Petit Parislen megemlékezik arról, hogy a londoni találkozás első napja éppen az entente cordiaíe megalapításának 20-ik évfordulójára esik és hangsúlyozza, hogy a két állam ismét ugyanolyan nehézségek előtt áll, mint húsz évvel ezelőtt. Ha ezeket a nehézségeket most is végérvényesen sikerül kiküszöbölni, akkor Prága, augusztus 11. Koalíciós körökben az utóbbi napokban állandóan azt hangoztatják, hogy a parla­ment még munkaképes s éppen ezért a vá­lasztásokat a jövő évre kell elhalasztani. Stribrny jungbunslaui beszédében szintén azt kívánta, hogy a koalíció kitűzött munka­programját még a választások előtt hajtsák végre. A nemzeti demokraták ugyancsak ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a parlament felosz­latása előtt még tárgyalja le a legsürgősebb ügyeket. vák nép milliós tömegei előtt a magyarba- rátság ma már nemcsak nem kompromittáló, de a lelkek kapcsolatával és a létérdekek kö­zösségével megszentelt, természetes fegy­verbarátság. A nép ma már csak egy politi­kától idegenkedik és ez Prága csehszlovák politikája: Bizonyos és ebben is mélyig ható igaza van Szent-Iványnak, hogy az őslakosság kö­zös programja precíz megfogalmazást igé­nyel, pozitívumokat és tiszta elhatárolásokat a oéltiizésben, hogy semmi irányban ne ma­radjon kétség. A határozott, ellenzéki politika gyakor­lati programja, amely „meg akarja találni az útját és módját a békés és szabad nemzeti életnek minden nemzet részére a köztársa­ság területén4*, — nyilatkozik meg Mudrony szenátornak a P. M. H. részére tett, mai nyi­latkozatában is, amikor az itt élő nemzetek egyenlő jogait hirdeti a primus inter pares elve alapján. Miért ne követhetnék az egyenlő, becsü­letes megállapításokat hasonló tettek is, ha a célok közössége amúgy is adva van? Főleg ez a momentum, a szlovák—ma­gyar kapcsolat kérdése az, amit e sorok Szent-Ivány. koncepciójában meg akartak ragadni. Hiszen Mudrony János mutat rá, hogy a szlovák probléma is kisebbségi kér­déssé devalválódott. Európa békéje örökre megalapozottnak te­kinthető. rA' Gaulois szerint Németország háború előtti európai hegemóniája ismét a megva­lósulás felé közeledik s Londonban nagyon kell vigyázni, hogy a szövetségesek ne hagyják el azt az utat, amelyet Briand Genfben kijelölt. A Matin londoni tudósitója a francia de­legáció optimizmusáról számol be s közli az egyik tag kijelentését, hogy a megegyezés csak néhány órai személyes beszélgetés kérdése. Brüsszel, augusztus 11. Belga lapjelenté- sek szerint Vandervelde belga külügyminisz­ter augusztus végén Londonba utazik. Ezzel szemben ma azt írja a Bohémia, hogy a kormány a választásokat október végén vagy november elején okvetlen ki­íratja és pedig a nemzetgyűlés mindkét házában. A lap szerint erre egész bizto­san sor kerül, éppen ezért a választási tör­vény novellálása is csak a teschení man­dátumok és a prágai választási kerületek­re fog kiterjedni. A Pravo Lidu azt írja, hogy a szo­ciáldemokrata pártnak is az a kívánsága, hogy a parlament még eredményes munkát Szlovenszkó egyformán elnyomott ki­sebbségeinek kellene elsősorban jó példával előljárniok az uj front megteremtésében, amelyből a németeknek sem szabad hiányoz- niok és jelek — többi között Borovszky Géza erősen magyar tónusu kassai állásfoglalása — szólnak amellett, hogy a magyar munkás­ság is rátalál az igazság, a becsület és poli­tikai célszerűség útjára. A realitások bennevéreznek a kalváriás életünkben, a pozitívumok sebként égnek minden kisebbség kerékbetör.t testében. Pro­grammá vetitődésük nem lesz nehéz. De legelőbb saját sorainkat kell ren­deznünk, mert fegyelem és egységes szellem nélkül még semmiféle hadsereg nem nyert csatát. Meg kell szüntetni ,a vezérséghez mindenen keresztül görcsösen ragaszkodó generálisok hatalmi játékait, akik politikai karrierjöket, a sacro egoismo elve alapján, a nemzet sorsával azonosítják. A magyarságnak erőt kell mutatnia — befelé is, ha nyugodt lel'kiismerettel akarja viselni a szörnyű felelősséget, amellyel jövő­jének tartozik. A pártoskodás és féktelen egyéni ambí­ciók zászlait földre kell kényszeritenünk, amikor Szent-Ivány uj erőt és uj tartalmakat jelentő lobogója jelenik meg, egy jobb jövő komoly ígéretével, ai nemzeti élet hori­zontján végezzen. De az elmúlt események azt bizo­nyítják, hogy a vezetők minden bizalmukat elvesztették a parlamenti munkával szemben s éppen ezért szükséges annak mielőbbi be­fejezése, még most, míg a koalíció ideiglenes békéje fennáll. Természetes, hogy a parla­mentnek a koalíciós program legsürgősebb pontjait el kell intéznie. A Právo Lidu éppen ezért szükségesnek tartja, hogy a parlamenti szünetet megrö­vidítsék s a parlament szeptember helyett még ebben a hónapban kezdje meg mun­káját. így azután lesz elegendő idő ahhoz, hogy a sürgős anyagot feldolgozzák. A lap értesülései szerint politikai körökben már foglalkoznak is ezzel a kérdéssel és minden jel arra mutat, hogy a parlamentet rövide­sen összehívják. Stribrny és Kramár után Bechyné is fel­szólalt Brünnbcn és kijelentette, hogy a mai politikai széthúzásból csakis egy kivezető ut van és ez a választások kiírása, mert a mai atmoszféra lehetetlenné tesz bármilyen na- gyobbszabásu törvényhozási munkát. Az uj koalicsó problémája a moszkvai mozgalom likvidálása lesz, valamint a nemzeti kisebbségek viszonyának rende­zése az államhoz. A nemzeti kisebbségek­nél az irredenta szellem már kimulóféíben van Bechyné szerint és reméli, hogy a ne- gáció szelleme is eltűnik, amely ma már nem más. mint taktika. A németeket a kormányba hívni nem helyes dolog, mert be kell várni azt az időt, amikor ők maguk fogják azt kérni. A mai rendszer megváltoztatását szintén nem tar­taná helyesnek, legfeljebb arról lehetne szó, hogy bizonyos időre a dolgok vezetését hi­vatalnokkormány vegye át, amely az egyes aktuális problémákat, mint például az egy­házpolitikai kérdéseket elintézné. A légionáriusok szövetsége elhatározta, hogy nem megy önálló listával a küzdelem­be, hanem minden légionárius arra a pártra szavaz, melyre tetszik. A kommunistákat megerősítette a Hou- ser-féle merényietterv leleplezése. A lelep­lezés ugyanis óriási blamázzsal végződött, mert a rendőrség kezében egyáltalában nin­csenek olyan bizonyitékok, amelyek a lelep- zés komolyságát biztosíthatnák. Koalíciós körökben ezért most a belügyminiszter ellen foglalnak állást, aki az ügyet nem fújta le ide­jében a rendőrségen, hanem csak újabb agi- tációs anyagot adott a kommunistáknak a választásokra. A kommunisták, akik még nem is olyan régen a korai választások ellen fog­laltak állást, ma már a választások kiírását követelik. a iriíftorzseh elpártolja!* Mű ea iírimtol? Fez, augusztus 11- A nyugati fronton a rettenetes hőség következtében szünetel a hadi tevékenység. Ul ed Bideri törzse, mely tegnap elismerte a francia fenhatóságot, ma már az ellenség ellen fordult s Abd el Krím egy heves támadását visszaverte. A cent­rumból érkezett jelentések szerint két másik törzs is megelégelte a hadi dicsőséget, el­pártolt a riff vezértől és visszatér falujába. Taza környékén csend uralkodik. Sulsjos sieresjcséflcíssé?! líjpestoís Budapest, augusztus 11. Az újpesti pol­gári iskola tetőzetének emelése közben sú­lyos szerencsétlenség történt. A kétemeletes épületen ügyetlen rakosgatás következtében az emelést alátámasztó téglák elcsúsztak és az egész tetőzet leszakadt. Egy munkás és egy munkásnő azonnal meghaltak, egy har­madik személy súlyosan megsebesült, miig 25 munkás könnyebb sebeket szenvedett. A súlyosan sebesült állapota válságos. A ható­ság megindította a nyomozást. London, augusztus 11. Ma délelőtt 11 órakor megkezdődtek a Foreign Ofíicen a pa­rallel megbeszélések egyrészt Briand és Chamberlain, másrészt Berthelot és Tyrell angol külügyi aíállamtitkár között. A minisztereknek az a föladatuk, hogy a jogi szakértőkkel egyetemben kiküszöböljék a két ország közt még mindig kísértő ellentéteket a biztonsági paktum ügyében, inig az alállaraíiíkárok elsősorban az Európán kívül eső problémákkal fognak foglalkozni. Hivatalos kommentár szerint a megbeszélések nem lesznek végérvé­nyes jellegűek és valószínű, hogy hamarosan uj ^szejövetelre kerül a sor, amelyre egy német megbízottat is meghívnak. A Westminster Gazetíe szerint Anglia azt akarja, hogy Stresemann dr. német külügyminiszter hivatalos meghívást kapjon francia—angol részről a szeptemberi genfi népszövetségi ülésre, ahol a népszövetség tárgyalásain kívül tanács­kozna az antantállamíérfiakkal. nt$ c nőnapban isszcii a parisaiéin? Ősszel feloszlatják a nemzetgyűlés mindkét házát — Bechyné a nemzeti kisebbségekről — Már a kommunisták is követelik a válasz­tások kiírását r ~ ____. I# {gg.ap' félévre 150, negyedévre 76, havonta &W ír 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre megyes szam ^ ^ ** í, jjf / Éti ■XJT m IS?* JÍL^‘§r,“jP^W^ Mf B ÉB wf Szerkesztősig: Priea, U. Slépinska W f MM BISSttWKMTel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Fraha. .iiyniin;i m fi tfzíovemszí&ói és úFiuszimszSkói áteáwcíföc&efá üííemzéfki YMspiftipjtifi JtétmimisazÉrcRúiv föszevftesztö: íDzurdinyi JEászió szev&ssztö: ®<áí 3 simáin

Next

/
Thumbnails
Contents