Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-09 / 178. (921.) szám

A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek együttműködése Irta: Szent-Ivány József II. A politikai irány határozatlansága egyik xegfőbb oka a nemzeti kisebbségek káros széttagoltságának. A cseh koalíció pártjai­nak egyesítő ereje csupa pozitívum. Emberi­leg és a mai materializmusban érthető, hogy a pozitívumok kedvéért a lég ellentétes ebb elemek is megtörik egymást. A nemzeti ki­sebbségeknek nincs ilyen összefogó célkitű­zésük. A nemzeti kisebbségek pártjainak még elméletben, vagy mondjuk negatívum' alakjában sincs meg az egységes politikai irányuk és a mindenkit összefogó politikai alapjuk és ennek létesítése érkedében vajmi kevés történt. Az egyedül látható célkitűzés a kormányzó koalíciónak a választásokon való megbuktatása, a kisebbsgi pártok na­gyobb részének vezetői szerint inkább kilá- .tásos, ha a már „bedolgozott44 pártprogra­mok alapján külön-külön vesznek részt a vá­lasztási küzdelemben. Más egyesítő célkitűzése ebben a pilla­natban nincs s kénytelen vagyok megállapi- tani, hogy ez nagyon szegény, különösen akkor, ha a fenti következtetés eredménye­zi. Szegény, mert nem képes a nemzeti ki­sebbségek kebelében létező ellentéteket ki­küszöbölni, sőt mérsékelni sem, hiszen azt a sajnálatos tapasztalatot nyerhettük az utób­bi évek folyása alatt, hogy ezeknek a par­itoknak nagy része jóval messzebb került egymástól, mint volt a munka kezdetén és ma a pártok erejük legnagyobb részét az egymás elleni küzdelemre fordítják. Elisme­rem, hogy a pártok fentartása e pillanatban lehet indokolt, hiszen mindegyik egy-egy kü­lön politikai iskolát teremtett nemzetének, d'e kénytelen vagyok megállapítani, hogy a választási kampány agit'ációja, eredménye és a megválasztott törvényhozók parlamenti ereje nagyobb egységekbe csoportosulva messze felülmúlná a széttagolt harcvonalat. Lehet ma helyes a külön pártokba való fel- sorakozás, de fejlődés csak az egység felé történhet. A nemzeti kisebbségek pártjai között a nagy politika irányának kérdésében két fő­ellentét áll fenn. Az egyik irány annyira megy a realizmusban, hogy munkája egyik állomásának rövid idő alatt való kormány- képességét is kombinációba veszi. A másik a negáció álláspontján áll. A két szélsőség között áll a gyakorlati politikai híveinek tá­bora, akik a komoly és reális, de határozott ellenzéki politikának a hívei és ennek erő- teljessége, parlamenti érvényesülése érdeké­ben a taktikai és egyéb kérdésekben a ro­konpártokkal való együttmenés kedvéért ál­dozatokat hozni is ’ hajlandók. Vizsgáljuk sorra a három irány jelentőségét és értékét. A németek vagy magyaroknak a kormány­zásban való részvétele a mai politikai hely­zet szerint lehetetlen, mert a cseh pártok legnagyobb része egyszersmindenkorra el­veti ezt a gondolatot, másik része pedig csak végszükségből kényszerülne erre a lépésre, hiszen a csehszlovák nemzeti állam eszméjé­nek fenmaradása forog kockán. És az volna nagyfiaacseh nemzetnek, aki azt meg tud­ná valósítani. De a német vagy magyar képviselők­nek, a szociáldemokratákat is beszámítva, erkölcsi lehetetlenség a csehszlovák nemzeti államban kormányozni, hacsak mindazt, amit eddig hirdettek, el nem árulják. Mégis meg tudom érteni a németek körében ezt az álláspontot. Akik Bohémra gazdasági terüle­tén. ezelőtt is a cseh-német kiegyezésen mun­kálkodtak, remélik, hogy ez be fog köveh kezni, még az állam jellegének megváltozta­tása árán is. Az ószí választásokat már csak a szociáldemokraták kiváltják Svehía a választások tavaszi kiírása mellett — A nemzeti szocialisták radikális reformtervezete — A parlament munkaprogramjáról még nincs megegyezés Prága, augusztus 8. Parlamenti tudósítónk jelenti: Svehla mi­niszterelnök karlsbadi tárgyalásai alkalmá­val, amelyeket a koalíciós pártok vezéreivel folytatóit, szóba került a választások kiírásá­nak kérdése is. Jólinformált helyről nyert ér­tesülésünk szerint ma már egyedül a cseh szociáldemokraták ragaszkodnak a választások októberi kiírá­sához. A nemzeti szocialisták és nemzeti de­mokraták a korai választások ellen foglalnak állást, mert szükségesnek tartják, hogy még ez a parlament intézze el az előkészítés alatt álló, fontos törvényjavaslatokat. Az agrár­pártban a vélemények megoszlanak. A párt Hodzsa-szárnya az októberi vá­lasztások mellett foglalt állást, a másik rész és vele Svehla miniszterelnök is, csak a törvényes határidőben kívánja a válasz­tások kiírását. A néppártiak viszont semleges állás­pontra helyezkednek a kérdésben. Megírtuk, hogy a belügyminisztériumban Krousky szenátor radikális Krousky' nemzeti szocialista szenátor választási törvénytervezete nagy feltűnést kelt a politikai közvéleményben. Terveze­tének legfőbb célja a kötött jelölő listák meg­szüntetése. Krousky tervezetében, amelyet tulajdonképpen Schwarz Ferenc mérnök dol­gozott ki, aki már több ízben foglalt állást a kötött jelölő listák eltörlése mellett, első­sorban is azt akarja elérni, hogy a választók a jövőben ne csak saját politikai pártjukra adják le szavazatukat, hanem határozott személyekre, úgyhogy a jövő választásoknál a választó szabadon szavazna arra a jelöltre, akiben a legtöbb bizalma van. Minden megyében, a tervezet szerint, annyi választókerület volna, ahány man­dátum esik az illető megyére. A mandátu­mokat az elért szavazatok arányában osz­tanák el a választó pártok között. Ebből az következik, hogy mennél tehet­ségesebb jelölteket állít fel valamely párt, annál nagyobb eredményeket érhet el és annál több mandátumhoz is juthat. Egy sze­mély csakis egy kerületben vállalhat jelölt­séget. A jelöltek közül megválasztottnak az tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ugyanazon párt jelöltjei közül ugyancsak előnyben részesül az, aki a saját kerületében nyerte el a legtöbb szavazatot. A választók nem kötelesek arra a jelöltre szavazni, akit a párt az ö kerületükben szerepeltet, hanem leadhatják szavazatukat ugyanazon párt más kerületbeli jelöltjére is. Ezzel Krousky, A negáció álláspontja szintén érthető. Érzelmileg a nemzeti kisebbségeknek súlyos megpróbáltatást jelentett a köztársaság lé­tesítése. De az érzelem a politika kizáróla­gos irányitója sohasem lehet, azért hát ez az álláspont m:a már a leghatározottabban elve­tendő. A harmadik gyakorlati program, a ha­tározott ellenzéki politika azzal a reálizmus­sal, amelyik meg akarja találni az útját és módját a békés és szabad nemzeti éleinek, minden nemzet részére a köztársaság terü­letén és erre állítja programját is. Ellenzéki újból átdolgozzák a választási törvényjavas­latot és félhivatalos jelentések szerint a ja­vaslat az eredeti törvényt csak csekély vo­násokban fogja megváltoztatni. A nemzeti szocialisták szenátusi klubja újabb javaslatot dolgozott ki, amely szerint a proporcionális képviselet alapelve helyett az úgynevezett egynevü rendszert kívánja bevezettetni, aminek következtében a vá­lasztó szavazatát csakis egy jelöltre adná le. Vagyis a nemzeti szocialisták szenátorai a kötött jelölőlista törlését kívánják. A javas­latot Krousky szenátor dolgozta ki s azt a párt illetékes szervezeteinek, valamint a koa­líciónak már előterjesztették. A letárgyalandó törvényjavaslatok közül eddig csak az építkezési törvényjavaslat és a 65 évnél idősebb személyek szociális biztosí­tásának javaslata készült el, a többi javasla­tokon most dolgoznak az illetékes miniszté­riumok. A javaslatok tárgyalási sorrendjéről, valamint a képviselőház összehívásának ter­minusáról a koalicióban még nem egyeztek meg. ' választási reformtervezete illetve Schwarz, a pártok választási ered­ményét akarja bizitositani. A mandátumok elnyerésének sorrendjét a százalék arány szerint állapítják meg, nem pedig a leadott szavazatok végösszege szerint, mert hiszen valamennyi kerület választási kulcsszáma nem lehet egyenlő. A második és harmadik skrutiniumban újabb választásokat javasol Krousky, még pedig kötött jelölő listákkal. Végül foglalkozik még azzal a kérdéssel is, hogy a lemondott, vagy elhalt képviselők mandátuma kit illet meg. Kétféle eshetőséget állít fel ez esetre: A második és harmadik skrutiniumban beválasztott és közben eltávo­zott képviselők helyébe a harmadik skru- tiniumból kerülnének be a parlamentbe az utódok. Egy másik variáció szerint pedig az eddigi utódrendszert teljesen törölnék és az illető választási kerületben, ahol üresedés történt, pótválasztást imának ki a többségi elv alapján, hogy ezzel próbára- tegyék a választók véleményét. Ezek körülbelül Krousky tervezetének fontosabb pontjai. A javaslat természetesen még módosításokra és kiegészítésekre szorul és a Ceské Slovo szerint a nemzeti szocia­listapárt már benyújtotta azt a kormánynak és a koalíciós pártoknak is véleményezés, illetve elfogadás céljából. mivoltából engedményekre csak programjá­nak teljes megvalósítása esetén hajlandó. Véleményem szerint a nemzeti kisebb­ségek erejét, a politika eredményeit legin­kább ezen a harmadik utón érhetjük el, nem­csak azért, mert ez úgy a bel-, mint a kül­földön leginkább biztosítja, hogy komolyan vétessék, de azért is, ment az én tudomásom szerint ezek vagyunk a legtöbben. Határozott irányt adni a nemzeti kisebb­ségek politikájának — erre érdemes volna néhány szót vesztegetni, erről beszélni és irni, a kisebbségek véleményét kialakítani, úgy hogy belőle erő és hatalom 'keletkezzék grandiózus eredmény volna. III. A személyi, illetve a fegyelmezés kér­déseinek megoldása nélkül céltudatos ellen­zéki munka nem képzelhető. Ennek megte­remtése pedig a széttagoltságban végtelen nehéz. Nincs ugyan semmi akadálya annak, hogy egy vezérkart válasszunk, csak az a kérdés, lehet-e biztosítani, hogy a tábor fe­gyelmezett legyen, hogy a többségi határo­zatoknak magúnkat ne csak alárendeljük, de éppoly kötelességtudáissai vigyük keresztül azt, mintha a mi véleményünk vele azonos volna. Ha összefoglalom az elmondottakat, hjá hiszem, egész helyesen állapíthatom meg, hogy eltekintve a világnézeti kérdések okozta ellentétektől, a kisebbségi polgári pártok együttes harcvonalának kulcsa az összekapcsoló eszme és az azzal összefüggő pozitívum megtalálása. Azon múlik a nemzeti kisebbségek hely­zete, politikai erőkifejtése, vájjon képesek vagyunk-e megtalálni azt az egységes célt, mely mindegyikünket egyformán érdekel és amely nem zárja ki azt, hogy a távolabb fekvő célok tekintetében álláspontunkat fen- tartsuk. A választásokhoz napról-napra közelebb' kerülünk. A választások előreláthatólag igen nagy változásokat hozhatnak és a parla­menti ellenzék nagymérvű megerősödése következhet be. De akármi történik is, akár- mint dőlnek el a választások, egészen vilá­gos, hogy az ellenzék mai erőtlensége fenn nem tartható. Felelősség kérdése ez, fele­lősség népeinkkel szemben, vájjon meg tud­juk-e találni azt az utat, amely gyengesé­günket mérsékli, illetve megszünteti. És ha azt mondom, hogy az ellenzék ereje azon múlik, vájjon képesek vagyunk-e az egységes, közvetlen célt megjelölni, ak­kor elsősorban azzal kell foglalkoznunk, mi lehet ez, milyen természetű lehet és milyen kérdésekre terjedjen ki. Nem óhajtok elébe vágni a különböző véleményeknek, ezért hát részletekbe nem bocsátkozom. Csupán annyit óhajtok meg­jegyezni, hogy a célkitűzések gyakorlati kér­désekre szorítkoznak, melyek realizmusa éppen abban van meg, hogy nem messze- íekvő célok vagy ideálokról szól, de a köz­vetlen pozitívum jellegével bíró kérdéseket ölel fel. Ez a program rövid lejáratú lenne és a nemzeti kisebbségek politikájának egy etappeját képezi. A politikai tevékenység mindig a legne­hezebb és sokszor lehetetlennek látszó kér­désekkel foglalkozik, mégis ha csak fokoza­tosan is, de előrehalad. Persze csak akkor, ha az erőkifejtés maximuma érdekében szük­séges lépéseket megtesszük. Ha valakinek, úgy a nemzeti kisebbségek politikai irányi­tóinak ez kötelessége. A kérdést most kell letárgyalni, mert ha külön mennek is a kisebbség politikai pártjai az urnák elé, akikor is szükség van arra, hogy határozott célkitűzéseink a leg­közelebbi parlamenti munka részére készen legyenek, mert igy a választási agitáció fo­lyamán a nép széles rétegei előtt ismertté tehetők és felhasználhatók, ami pedig külö­nösen ma, amikor a törvényhozás munkájá­nak alulról való ellenőrzése és irányítása igen jelentős, amikor a pártok hatalma kép­viselőik felett szinte korlátlan, — igen szük­séges és fontos. i PARKHOTEL SPLENDID t ;; PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÜÍDA 78 •; ;; Prága egyetlen parkszállodája — Elegánsan és <« modernül berendezett szobák és lakosztályok £ <> Közp. tetős - Kávéház, étterein • Telelőn 31604 Ü i Sürgönyei!.- SpMiüMe! PraüaJ K? ♦ J JfjPJm/1b ^szam e ¥asarnaP * 1925 aatniszins 8 iiiffim. jB’ Előfizetési árak belföldön: évente300, f ^__]fT félévre 150, negyedévre .76, havonta «iiP 7 fitt****' 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre ári II «r*«s**> ÉW ~nrT—-t-rinir twiui ■ , , Mll 223» negyedévre 115, havonta 39 Ké. fWa'lr?n m^HrTbmto wr^frr? egyes szám ara i-2q Kc fis Jn? rn* iir WrWk Szerkesztőség: Prága, U„ Stépánská JSt M JSt W Jr & HL Jrn ulice í6/nL Telefon: 30-3-49. Kladó­^ WW hivatal: Prága. I„ Llllová ulíce 1$. A Szíovenszkótés Stusztnszkéi Szövetkezett (Fáztok napifapja Jfdmimisxivaiiv fösx&sfoesxtö: !DziMK®invjii j£<á§zfÓ s*eaitk&sztö: @úí

Next

/
Thumbnails
Contents