Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-09 / 178. (921.) szám
» PcfríiseSí Mimám Petrásek Ágoston plébános, a keresztény szóetatista párt nyugati szlovák osztályának elnöke a következő nyilatkozatot küldte be szerkesztőségünknek: Lapjuk augusztus 4-iki számában „Pet- rásek Ágoston árulja a szlovák keresztény- szocialistákat" címmel megjelent közleményre a sajtótörvény alapján kérem a' következők közlését: Igaz, hogy a szlovák néppárt egyik tagjának, aki paptársam, az egységes szloven- szkói. választási front megvalósítása érdekében magánlevelet írtam s őt egy magánjellegű megbeszélésre kértem fel. Tettem ezt mint magánember, számos pártunkbeli vezetőién! tudta és beleegyezésével. Tettem éppen Hlinka Andrásnak ilyen irányú nyilatkozata folytán. A megbeszélés nem vezetett eredményre. Ellenben nem való, hogy akár a magam kép(viselőjelölését kívántam, akár másokét. Ilyenről se a levélben nincsen szó, de ez a beszélgetés során se került szóba. Nem valók a közlemény következő állításai: a) hogy Lehelnek pénzért voltam híve, mert én tőle soha, semmiféle pénzt nem kaptam; b) hogy Leilei akár a sajátjából, akár a párt pénzéből fizette vagy fizettette volna az én kongruárnat; c) hogy beállottam Jabloniczky táborába s így lettem az ötös elnöki bizottság tagjává, mórt én személyeket sohasem követtem, de a keresztényszociális tábornak vagyok egyik katonám. Jabloniczky terveit se kontrakarirozom, mert éppen ezen tervekkel nem értvén egyet, azokat a párt érdekei ellen valóknak látván, a f. hó 4-iki elnöki tanácsülésen az ötösbizottságban viselt tagságomról lemondottam. Gálszécsen soha életemben nem voltam. Lukacovce, 1925 augusztus hó 5-én. Tisztelettel Petrásek Ágoston plébános, a keresztényszooialista párt nyugati szlovák osztályának elnöke. Isten arany kalácsa elfogyott... (Farkas Gyulának) Ez az utolsó éjszakánk. Berlin olyan, mint nagy, goromba, kínnal, kéjjel telt szörnyeteg. Fogózz erősen a karomba, nézd, nézd, a hold már majdnem elfogyott . . . Nem régen, alig egy hete vágyak leptek meg csapatostól: megnézni a testvéreket, a szétszórt népet és Kapóstól mérföldeket nyújtózni Berlinig . . . Szegénylegény, vándorlegény indulna, de fogytán tanácsa: a tarsolyába mit tegyen? — A telehold, Isten kalácsa aranylott és a tarisznyámba hullt . . . Arany barátság, szeretet . . . Egy hátig ettem, te is etted az alföldizü hazait, a morzsákat is szedegetted — s Isten arany kalácsa elfogyott . . . Elfogytak az uccák, terek, a múzeumok, áruházak, a könyvtárak, komédiák, szinhábzsoló nagy vágyak, lázak; Isten arany kalácsa elfogyott . . . Keletről jött barbár legény nyugatra vágyó, fény-imádó egy hétig falta a csodát . . . De effogy minden eldorádó: Isten arany kalácsa elfogyott . . , Ó kedves, meghitt éjszakák! Emlékezések szebb napokra Berlin uccáin . . . mig kinyílt az Otthon édes rózsabekra . . . — S Isten arany kalácsa elfogyott . . . Ez az utolsó éjszakánk. Fogózz erősen a karomba! Te itt maradsz az őrhelyen, én visszamegyek kis falumba s kiszínezem íehé; magányomat . , . _ Mécs László. ilodzsa Kudarcos hortesoífenzlvája Heletszlovenszkóban Az agrárpárt alól csúszik a talaj — Egymásután pártolnak el a régi, hű zempléni és sá- rosi falvak — Hiába minden terror — Vigéc-konjunktura a Csánki-pártban. A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Keletszlovenszkó, augusztus 8. Keletszlovenszkón a kormánypárt óik ré3 szérőíl teljes erővel megindult a választási propaganda. A rolnicka sitrana és a Csáiiky- párt a vidéken, a cseh nemzeti szocialisták a városokban fejtenek ki erős agitációt. Az elmúlt héten a rolnicka strana kele-tszloven- szkói vezérkara bizalmas megbeszélést tar3 tott Kassán, amelyen Hodzsa Milán titkára is jelen volt. Az értekezleten behatóan foglalkoztak a választási kampány kérdéseivel. A tanácskozáson résztvett egyik rolniokár vezető személyiség kijelentése szerint, a pártnak igen nagy erőt kell kifejteni, ha a kassai nagy-megyében a községi választásokon elért szavazatait csak részben meg akarja tar3 tani. A pártnak Észa'k-Zeraplénben a Sárosban legveszedelmesebb ellenfele a szlovák néppárt. A néppárt a róm- kath. papság segítségével ezeken a vidékeken tevékeny agitá3 ciót fejt ki s az agrár vezérek kénytelenek elismerni, hogy vannak Zemplénben és Sárosban egész járások, ahol az agrárpárt a községi választásokon többséget kapott, de a mai helyzet mellett és a nép megváltozott hangulata következtében jóformán egyetlen szavazatra sem számíthatnak. Abaujban, Zemplén déli részén és a Bőd3 rogköz magyarlakta vidékein a Csánki-párt igyekszik a falvak népét megváltozott cégér alatt a kormány táborába csalogatni. Úgyszólván np-nap mellett látni lehet a bodro-g3 közi falvakban Slávik volt nagymihályi zsupán autóját, aki egy idő óta feltűnő módon keresi a magyar földművesek barátságát. A hírhedt magyarfaló „Adj Isten gazduram!“ kiáltással álllit be a magyar portákra, ahol nem derogál ő magasságának szóbaállni a nemrég még annyira lebecsült magyarral. Siávikof nehány megtévesztett magyar tanító, olcsó érdemekre pályázó segédjegyző és hasonló harcrakész Csánky-titánok támogatják, akik természetesen földi paradicsomot ígér3 nek a népnek s az ellenzéki pártok lepiszko- lábában igyekeznek egymást felülmúlni. Az agitátorokat már több községből ki3 tessékelték, de igy is akadnak hiszékeny emHilség Irta: Falu Tamás, í. A herceg egy operai előadáson meglátta a primadonnát s mikor látcsövét letette, már lángolt a szive. Előadás után megtalálta a formát, hogy bemutatkozhassék neki. Ettől az estétől kezdve hü lovagja lett a szépséges művésznőnek, aki szőke volt, kék- szemű, bájos mosolyu, hajlékony és szere- tetre méltó. A herceg családja természetesen mindent elkövetett, hogy szétválasszák a fiatalokat. De nem sikerült. Egyszer követté is megpróbálták kineveztetni egy távoli birodalomba, de a herceg nem fogadta el a kinevezést s e miatt kegyvesztetté is lett az udvarnál. A herceg nem törődött az udvar haragjával, a hozzátartozók intrikáival, kerülte a társaságbelieket s csak a színház körül s a pi imadonna lakása körül lehetett látni. Nyílt titok volt, hogy az anyahercegnő kitagadással való fenyegetőzése dacára el akarja venni, törvényes feleségévé akarja tenni a deszkák hercegnőjét, a rivalda királynőjét, a kulisszák fejedelemnőjét, aki azonban felülről csak ezzel a keserű megállapítással rang- jeleztetett: . . . messaliance! Már meg is beszéltek mindent. Úgy volt, hogy karácsonykor szépen csöndben egybekelnek s elutaznak Olaszországba, ahol a hercegnek szintén volt egy kastélya a tengerparton. Terveik közé tartozott,, hogy a hangversenyterembe kis színpadot építtetne1-; s ezen fogja a jövendőbeli hercegné elénekelni összes szerepeit a közönségnek, mely egyesegyedül a férjéből áll. — És tapsolni fogok! — mondta előre- érzett boldogsággal a herceg. — Igen és ez azt jelenti, hogy az egész ház ovációját élvezem. — És meg fogom ujráznl! — Nem lehet ellenállnom, ha a nagy- közönség minden egyes tagja követeli. — És csokrot fogok feldobni magának. — A csokor közepébe illesztem szivemet s úgy köszönöm meg a kegyet. — És, ha nem jövök cl az előadásra? berek, akik hitelt adtnak a mér-egk-evérésnek, A Csánki-párt ugyanazzal a taktikával dolgozik, mint a Csallóközben. A kortesu/ton legtöbb gondot fordítanak az ellenzéki ér- ziiletü falusi, magyar intelligenciának és papságnak megrágalmazására. Hogy milyen nagy apparátussal folyik a munka, arra jellemző, hogy az összes bodrogközi jegyzőkéit felettes hatóságuk felhívta a Csánkbpárti agitátorok munkájának támogatására. A kormánypropaganda különös gondot fordít arra, hogy a kér, sZoc. és kisgazdapárti szervezetek között mesterséges ellentéteket támasszon s ennek elérése céljából nem riadnak vissza semmiféle eszköztől sem. Gsánkiék agitációját megkönnyíti a rolnicka strana táborába tartozó közigazgatási tisztviselők segédkezése, akik élűkön egy magát zempléni Mussolininek képzelő nacel3 nikhelyettessel, dolgoznak a párt sikere érdekében. A nacelnikhelyettes ur már most hangoztatja, hogy majd ad ő az ellenzéki falvaknak és embereknek. „Lecsukatom, aki nekem ugrálni merészel" — jelentette ki a legutóbb ez a jeles agrárpárti vezető, akit egyik hivatalnoka nemrégiben följelentett, hogy az év 365 napja közül csak 32-szer volt hivatalban. Zemplénben nem is olyan régen szinte korlátlan volt az agrárpárt hatalma. A községi választások csak egyes szigeteket ragadtak el a rolnickároktól. Ma az a helyzet, hogy Északzemplénben, ahol az agrárpárt valamikor a legerősebben tartotta magát, ma már alig lesz egy kicsiny Sziget, ahová a népszerűségüket teljesen elvesztő agrárok visszavonulhatnak. A nagy bukás előszelét érezni a rolnic- kár agitátorok kapkodó munkájából. A töb3 bek között ama képtelen hazugsággal operálnak, hogy egy közismert sárosi szlovák néppárti szenátor fönjárt a földhivatalban és fölajánlotta fejét egy csinos maradékbirtokért. Az emberek természetesen kinevették ezt az ostobaságot és ajtót mutattak az agrárpárti korteseknek. Pénz dolgában azonban nagyszerűen áll Hodzsa Milán pártja, ju’ms 15-ike óta a ke3 * II. — Akkor kitűzöm a homlokzatra a gyászlobógót s úgy gyászolom az én drága közönségemet. Karácsony előtt a színésznő influenzát kapott s a legelső tanárok adták egymásnak ajtaja kilincsét. A baj a tüdőre ment, gyulladást okozott, nem volt mit tenni, mint várni a gondviselés határozatát. A határozat pedig úgy szólt, hogy a primadonna ne utazzék Olaszországba, ne énekeljen az egy tagiból álló közönség előtt s a kilátásba helyezett koszorút ne a szive fölé emelje. A primadonna meghalt egy héttel karácsony előtt. A herceg siratta, mint aki mindenét siratja. — Mária! — kiabálta tehetetlen elkeseredéssel. — Mária! És a homlokát verte s a szivét iitögette. Gyászruhát öltött s néhány nap múlva a rendes időben újra járni- kezdett a színház felé s a régi csöndes kis utcába. Elment a színház ajtajáig, a lakás kapujáig s visszafordult. Szellemi sétát tett az /■ elköltözöttel. — Megható, — mondták az emberek. II. Két hónap sem telt el s a herceg újra talált egy nőt, aki lekötötte figyelmét. A színház felé sétálva, találkozott vele. Úgy emlékezett, hogy a karban táncol. Megfordult utána. Estére mát'fenn volt az öltözőjében. Itt megismerte az egész kart. A szépeket és a kevésbé szépeket. A jó hanguakat, a szép lábuakat, a gráciával táncolókat. Nagy feltűnést keltett, hogy egyszerre négy ballerinával kezdte meg az érdeklődő barátságot. Mindegyik lány egészen más volt, mint a többi. Az egyik eleven volt, # csupa temperamentum, a másik olyan kimért, olyan szende, mint egy tánciskolába járó polgárista. Az egyik magas volt és barna, a máisik középtermetű és szőke. Az egyik szépen énekelt, a másik gyönyörűen táncolt. Az egyik a virágillatot szerette a zsebkendőjén, a másik a legkülönbözőbb illat-teremtmény eléé t hordta a hajában. A herceg az egyiktől a másikhoz m>ent s lötezlovensrifóí agrárpárti titkárok 20 százalékos fizetés emelést kaptak. Vidéki kiszállások esetén 100 korona napiddal és sikeres agitáció esetén még többet is fizetnék az utazási költségeken kiviül. Ahány facér, államalkotó érzelmű kép-, szappan és sorsjegyügynök van Szlovén- szkón, az mind felcsapott Hodzsa^párti agitátornak. A jellegzetes emigráns kollekcióból szintén bőven jutott a kassai nagymegye vidékére. Az emigránsok az egyik rolnickár vezér vallomása szerint azonban igen • megbíz3 hatatlanok. Ezideig az emigráns ügynökök 90 százalékát kellett lecsukatni, vagy elbocsátani a szolgálatból, mert következetesen meglopták „Hodzsa apánk" kasszáját . . . A Csánki-párt egyik emigráns alvezéné- vel nemrégen történt egy kinos eset, tudni3 illik olyan „buzgalommal" agitált, hogy a járási főnök kénytelen volt vonatra tétetni a jeles férfiút a következő szavakkal: „Itt van 300 korona és tűnjön el erről a vidékről örökre, mert amint a járásomba beteszi a lábát, lecsukatom." A jeles íéfiut azóta nem látták Zemplénben - . . Jellemző azonban, hogy minden kétség- beesett propaganda és erőlködés dacára a nép széles rétegeit egyáltalában nem sikerül a kormányügynököknek megingatni. Zempléni. Vasárnap, augusztus 9. loMkok és MAkok Pozsony, augusztus 8. Spisiák-Pessek Antal a Koza-féle Sloven- sky Néródban dicshimnuszokat zeng Srámek- röl, aki — szerinte — a katolicizmusért eredményes munkát végzett, de hangoztatja azt is, hogy szlovenszkói politikája kevésbé volt szerencsés. Spisiák a két néppárt egyesülését tartja szükségesnek, mert csak akkor tudnak a katolikusok eredményt elérni a pokrokárok- kal szemben. Spisiák plébános rámutat arra, hogy a cseh néppártiak már többször megkísérelték, hogy a szlovák néppárttal együttdolgozhassanak, de Hlinkáék — állandóan az autonómiára hivatkozva — minden kísérletet elutasítottak. Hogyha a katolikus cseh néppártiak — iria — együtt dolgozhatnak a katolikus egyház ellenségeivel, miért ártana az együttműködés a ludákok és a nem autonó- inista lidákok között. A lidákok nem kívánják a ludákoktól, hogy automómista mozgalmukat likvidálják s éppen ezért ne kívánják a ludákok sem, hogy a lidákok fölvegyék programjukba Szlovenszkó autonómiáját. egyforma melegséget mutatott mind a négy iránt. Nem volt szabad féltékenykedniök. Ezt kikötötte. Kocsikázni is együtt mentek, mikor a körúton már kigyulladtak a lámpások. Együtt mentek a hajóutra, a széles hátú folyón, autókirándulásokra a fehér poru országutakra. Az emberek nevettek és megbotrán- koztak. — Férfihüség, — mondták az asszonyok. — Le kellene tépni róla a fekete ruhát! — sziszegték az erkölcsbirák. A herceg családja pedig megkönnye- bülten kereste a menyasszonyt a koronás körökben. III. A herceg tengerentúli útra készült. Néhány hónappal ezelőtt nem igy képzelte el ezt az utazást. Barátai eljöttek hozzá és érdeklődtek az útirány felöl. Tanácsokat hoztak és útiterveket. Eljött hozzá legjobb barátja is. akitől az utóbbi időben kissé elhidegedett. A szolga teát hozott be. Rágyújtottak és a tea kesernyés illatába fújták a füstöt. — Nő is megy veled? — kérdezte a barát. — Igen. — Melyik? —- Mind a négy. — Mind a négy? — Igen. Az egyiknek a nyaka olyan, mint a Máriáé. A másik ép úgy néz, mtó ő, mikor szomorkodott. A harmadiknak a füle olyan, mint az övé volt. A negyediknek az ajka hasonlít az övéhez. Együtt véve már m ,, nem kaphatom, igy kellett részletekben összegyüjtenem. Az egyiknek a nyakát, a másiknak a szemét, a harmadiknak a fülét, a negyediknek az ajkát kell összeadnom, hogy elém álljon az, aki a részleteket magában egyesítette. Velem jön mind a négy, mert nem tudok elválni az egytől. A herceg karjára hajtotta fejét és szé- gj élte. hogy sir.' KgB>
