Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-23 / 189. (932.) szám

ff 0 £ MMÍyMW IV- fivl. ma. (932) szám • Vasárnap -1925 gmiszins 23 ^2rtiríiiJ§» Előfizetési árak belföldön: évente 300, JÜSí ^^any^igfélévre 150, negyedévre 76, havonta Ji Szí’ovenszkóiés (RuszinszkóiSzövetkezett (Fártok Jiétmimísxítssmíív fösx&vüesxtö: Sbzfflémvfi £ás»£Ó 9'eiciös sxewfoesxtő: &*kí JsÉwtám A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek együttműködése Irta: Knirsch János német nemzetgyűlési képviselő A német nemzeti szocialisták kitűnő ve­zérpolitikusa a Bohemia mai számában vá­laszol Szent-Ivány Józsefnek a kisebbségi közös frontról vázolt koncepciójára. Szent-Ivány József magyar képviselő a Bohém iában és a Prágai Magyar Hírlapban két cikket közölt, amelyekben a kisebbségi sorsba jutott népeknek azt a hatalom- és jog- nélküli állapotát szemlélteti, amely számunk­ra ebben az államban osztályrészül jutott és a helyzetük megjavításához szükséges együttműködést fejtegeti. Szent-Ivány azok közé a képviselők közé tartozik, akikről ke­veset beszélnek és akik csak ritkán beszél­nek, holott egyike a prágai parlament leg­okosabb politikusainak, aki a mindenkori po­litikai helyzet tiszta s éles megítélésével és azzal tűnik ki, hogy biztos elhatározó képes­ségével mindig megtalálja a politikai küzde­lemhez szükséges metódusokat. A politikus e kiváló tulajdonságait mutatja a most meg­jelent két cikk is. E lap fölkért arra, hogy nyilatkozzam Szemt-Ivány fejtegetéseiről. Azt, amit Szent- Ivány mond, minden tekintetben el kell fo­gadni. Pártomnak, a német nemzeti szocia­lista pártnak az alapvető programcólok szem előtt tartásával mindig az volt a vágya, hogy az ellenzéki pártokat és a jogtalanságban élő kisebbségeket közös munkára és közös küz­delemre fogja össze, hogy igy az uralkodó koalícióval szemben erős hatalmi tényezőt sorakoztasson föl. Velünk együtt a német tá­bor más csoportjai is törekedtek erre. E tö­rekvéseknek következménye volt, hogy a német parlamenti szövetség elfogadta a nem­zeti autonómia eléréséhez szükséges harci szervezet alapelveit. Ezeket az alapelveket a többi kisebbségi csoportokkal együtt állí­tották föl és arra szolgáltak, hogy alapját ké­pezzék a közös munkának és a közös világ­nézetnek, minden elválasztó nemzeti érdeken keresztül. Az ellenzéki tábor két tünete azonban oly nagy nehézségeket álfiit e taktikai szük­ségszerűség megvalósítása elé, hogy ma za­varos rajongónak és utópistának tűnik föl az az ember, aki az ellenzéknek ezt az egyesü­lését kívánja. Szcnt-Iváhy is beszél a két tü­netről. Rámutat arra, hogy az ellenzéki tá­borban van egy irány, amely realizmusában annyira megy, hogy lehetőnek tartja a kor­mányba való közeli belépést és egy másik irány, amely a határozott tagadás álláspont­ján van. A kormányba való belépés a dolgok mai állása mellett csakis a nemzeti állam programjával történhetik meg, a nacionalista álam alapját azonban az ellenzéki németek, szlovákok és magyarok határozottan vissza­utasítják. El nem képzelhetem, hogy egy né­met párt beleegyezését adja ahhoz, hogy bi­zalmi emberét a kormányba küldje- abban az esetben, ha ennek a kormánynak programja nem jelenti egyúttal a nemzeti állam meg­változtatását is olyan állammá, amelyben egyenrangú és önrendelkező népek vannak. Bármennyire nagy is a szudétanémet nép elnyomatása, a nemzeti államot jelentő kor­mánykoalícióba nem küld minisztert. S ugyanez áll valószínűen a szlovákokra néz­ve is, akik elutasítják a cseh népbe való nyelvi és kulturális beleolvadó,s gondolatát és akik önálló nemzeti és kulturális fejlődé­süket akarják biztosítani. Az a politikai irány, amely Szent-Ivány szerint ebben a tekintet­ben realisztikusabban gondolkozik, csak any- nyiban hat gátlóan az ellenzéki erők össze­fogására, mert az ellenzékben minden har­cos akaratot visszaszorít és üdvét csak a cseh táborban kiütő ellentétek kiélesedésétől várja. Ugyanígy éli ki magát a negáció is, I koalíció löiiiő elhatározások előtt Vége a politikai szünetnek — A petka kedden vagy szerdán ül össze Prága, augusztus 22­A koalíciós sajtó egyöntetűen megálla­pítja, hogy Svehla visszatérésével befeje­ződött a politikában a nyári szünet s a koali* ciős pártok hétfőn megkezdik a munkát. Az agrárpárti Vecer azt Írja, hogy a koalíció előbb a munkaprogramról és az együttmű­ködésről fog tárgyalni s csak ezután kerül a sor a választás kérdésére- A petka kedden, vagy szerdán ül össze. A szociáldemokrata Pravo Lidu viszont elsősorban a választások kiírását állítja a pet­ka főfeladatául. A petkának döntenie kell, hogy mikor ejtsék meg a választásokat. A szociáldemokraták a parlament azon* nali összehívását kívánják. A néppárti Lidové Listy azt írja/ hogy a petka munkája nem lesz könnyű s erős ide­gekre van szükség ezekhez a tárgyalások­hoz. A Narodni Demokracie szerint legelső- sorban a nemzeti szocialisták sürgős interpel­lációját kell elintézni a nuncius ügyben, mert ez a kérdés nehezíti meg leginkább a parla­ment további munkáját. A tegnapi jelentésekkel ellentétben, azt írják egyes prágai lapok, hogy a petikában nem Meissner, hanem Winter miniszter fogja a szociáldemokrata pártot képviselni. A bel* politikai helyzet tehát teljesen bizonytalan. Nincs kizárva, hogy Svehla mesterkedései­nek sikerülni fog a kedélyeket lecsillapítani s a parlamentet tényleg csak szeptember kö­zepe felé hívják össze- Svehla ugyanis na* gyón jól tudja, hogy a parlament összehívá­sa nagyon kockázatos a koalícióra nézve s ezért gondol elsősorban az időnyerésre. Hasir politikai perspektíva a moszkvai akadémia Jubileumából Pakdevé meleghangú távirata. — Einstein, a kiküldőit német tudósok élén. — A két titokzatos amerikai megfigyelő. Moszkva, augusztus 22. Mint ismeretes, az orosz tudományos akadémia 200 éves fönáliásának ünneplésére óriási méretű ünnep­ségeket tervez, melyre meghívta jóformán az egész világ tudósait. Ezek az ünnepségek most hatalmas politikai méreteket kezdenek ölteni, mert *egyes államok részéről különös szimpátia jut a szovjettel szemben kifeje­zésre. Franciaországból De Mcnzie kultusz- miniszter személyesen utazik számos kiváló tudós kíséretében Moszkvába. P amiévé miniszterelnök pedig igen meleg hangú táviratban közölte a szovjetkor­mánnyal, hogy pusztán csak fontos állam- ügyei miatt nem utazhatik, de különben, ha most is szabad matematikaprofesszor lenne, okvetlenül részt venne a tudo­mányos világ hatalmas ünnepén. Németországban kezdetben ellenezték a tudósok résztvételét az ünnepélyen, mert a néhány hét előtt hozott moszkvai halálos Ítélet, mely három ártatlan német diákot sújtott, bizonyos kedvetlenséget szült, de már elmúlt ez a kedvezőtlen hangulat s bizonyos, hogy Einstein vezetése alatt szá­mos német tudós és iró utazik, majd a szov­jetfővárosba. A legérdekesebb azonban az, amiről egy amerikai jelentés számol be az ünnep­séggel kapcsolatban s amiből könnyen óriási előnyök származhatnak Oroszországra nézve. Az Egyesült Államokból ugyanis az aka­démia évfordulójára hivatalosan két de­legáltat jelöltek, akiknek feladata azon­ban nem az egyszerű részvétel lesz, ha­nem tanulmányozniok kell az orosz viszonyokat, érintkezésbe kell lépniük a kormánykörökkel és ha kielégítő tapasz­talatokat szereznek, könnyen megtörtén­hetik, hogy jelentésük nyomán az Egye­sült Államok elismeri a szovjetköztársa­ságot. Ennek az elismerésnek pedig elsősorban gazdasági szempontból volna igen nagy jelentősége Európa részére i$, meirt akkor Anglia nem folytathatná tovább a szovjet izolálására irányuló politikáját. A két ame­rikai megbízott, Goodrich és Haskel ezredes, hamarosan elutaznak az ünnepségekre s az összes amerikai lapok azt írják, hogy szere­pük a nem hivatalos, de annál fontosabb, megfigyelők szerepe lesz. JifífsilÉf-csciMilifÉi voHásháborn A belgrádi félhivatalos támadása a prágai kormány ellen — A görög­keleti sserb pamarefcstus furisdikciófa dönt Belgrád, augusztus 22. Belgrád legelterjedtebb napilapjában, a félhivatalos Vr.em.eben óriási föltünést keltett egy cikk, amely A görögkeletiek elviselhetetlen helyzete Csehszlovákiában címmel foglalkozik a ruszinszkói görögkele­tiek memorandumával, amelyet azok Dimií- rij patriarchának küldtek. A memorandum többek között rámutat arra, hogy Ruszin- szkó a saintgermaini szerződés alapján ön­ként csatlakozott Csehszlovákiához széles­körű autonómia garantálása mellett. A szerződés egyik főgaranciája az egy­házak autonómiája volt. A csehszlovák kormány formálisan el­ismerte a szerb egyház jurisdikcióját, a ku­lisszák mögött azonban mindent megtett, hogy a szerb egyházat lehetetlenné tegye, így 1923 februárjában Sawatij Vrabec nevű cseh embert küldött Konstantinápolyba, ott püspökiké szenteltette Melekics patriarchával mert álláspontját azzal okolja meg, hogy minden olyan küzedelem, amely a nemzeti állam rendszere ellen irányul, eredménytelen lesz. Ezt a két irányt kell előbb legyőzni, csak akkor találnak egymásra a közös munka jegyében a kisebbségi népek politikusai s párt­jai. Ez irányok legyőzése persze nem kép­zelhető el pártpolitikai kimagyarázkodások­kal, hanem majd a politikai tapasztalatok és az idő kényszere fogja ezt elvégezni. Az a föltevés, hogy az uj választások eredménye a cseh kormányon lévőket ne­hézségek elé állítja, nem lehetetlen. Erre az esetre az ellenzéki táborban előkészületeket kell tenni, hogy minden nehézségen át meg­állják helyüket és ebből a szempontból Szent- Ivány fejtegetései igen időszerűek és érté­kesek és kinevezte a csehszlovák és ruszin egyhá­zak érsekének. Sawatij püspököt azonban nem fogadták el a ruszinok. Mint cseh ember semmit sem tudott végezni s arra kérte a patriarchát, hogy adja néki segítségül Benjámin orosz püspököt, aki Szerbiában mint emigráns tar­tózkodott. Sawatij püspök Prágába hozatta föl Benjámint és egy pásztorlevelet adott át neki, amelyben az foglaltatott, hogy Benjá­mint a szerb egyház küldte. Erre Benjámin fahiról-falura járt Ruszin- szkóban és műveletlen parasztokat, iszá­kos embereket és volt magyar ágense­ket szentelt papokká. 1924 január 20-án, a kisantant belgrádi konferenciája után Benes Jancik szerb köz- oktatásügyi miniszterrel egyezséget kötőit, amelynek alapján Csehszlovákia elismerte a szerb jurisdikciót a ruszinszkói görögkeleti egyház fölött. Az egyezségnek azonban nem volt hatása s Nesic jugoszláv követ hiába interveniált öt Ízben is ebben az ügyben. A csehszlovák szövetséges kormány — fejezi be a Vreme —, sajnos, minden ígéret dacára továbbra is elnyomja a szerb ortodox vallást, amely Magyarországon, Olaszor­szágban és a többi államokban is szabadon fejlődhetik. A szerb patriarchátus az egész kérdést a népszövetség elé akarja vinni. Rá fog mutatni arra, hogy Ruszinszkó a háború előtt, mint Magyarország egy része is a szerb metropolita fenhatósága alatt állott és a szerb egyház jurisdikcióját Auszt- ria-Magyarország volt területein vala­mennyi utódállam is elismerte, sőt Bu­dapest még ma is székhelye a szerb püs­pöknek, aki évente részt vesz Karlovitz- ban a szerb püspöki tanácskozásokon is. A Ceské Slovo délutáni kiadása szintén ir a bonyodalomról s annak a meggyőződésé­nek ad kifejezést, hogy a kérdést békés utón fogják rendezni. M otolsA {randák is tíiaggiáls a Rajna jobbparljái Berlin, aug. 22. Düsseldorfból jelentik, hogy ma, szombaton, a francia csapatok kiürítik az 1921-ben megszállt német szank­ciós területeket is. Augusztus 24-én a belga csapatok ugyancsak elhagyják ezt a vidéket, úgyhogy a Ruhrvidék kiürítése után, most már a többi békeszerződésen kívül meg­szállt német terület is fölszabadul. A belga csapatok visszatérnek Belgiumba, mig a francia csapatokat visszavonják a versaiilesi békeszerződés jogán megszállva tartott Rajna balparti vidékekre. A ieiiilgtjárosott tárgyalni aüarnah Prága, augusztus 22. A íexiilgyárosok szövetsége felhívást adóit ki, melyben a tex­tilmunkások követeléseivel és sztrájkjával foglalkozik s kijelenti, hogy a munkások a szervezetek utólagos beleegyezésével léptek szrájkiba. A bérviszonyokat nem rendezhetik egyénenkint a munkásokkal, hanem azokat a két szervezetnek kell egymás között rendez­ni. A vállalatok azt kívánják, hogy a kollek* tiv szerződések ne csak a munkaadókra, ha­nem a munkásokra is vonatkozzanak- A vál­lalatok szövetsége a kizárásokat csak abban az esetben hajlandó visszavonni, ha a mun* kásszervezet megkezdi a tárgyalásokat a vál­lalkozók szervezetével. j PARKBOTEL SPLGNDIE9 f | PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÉÍDA 78 f { Prága egyetlen parkszállodáia — Elegánsan és ? ♦ modernül berendezett szobák és lakosztályok ^ | Elöitp. Sütés - MövéMj, éítérem - Tcíeíwn 31604 % I Siifüinycii: SpleiiiölioSel Pratoy

Next

/
Thumbnails
Contents