Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-22 / 188. (931.) szám

Szombat, aagtisztus 22. 3 AUgUSZlUS 29 a faSsSipar UiMm napja A munkások tegnapi gyűlése — Bíznak a győzelemben Prága, augusztus 21. A prágai textü'munkások közös, koramu* nista, nemzeti szocialista és szociáldemokra­ta szervezete tegnap tiltakozó gyűlést tar­tott a textilmunkásak kizárása ellen. A gyüs lésen körülbelül 3000 ember vett részt és föl­szólalt azon Gardinár Artúr angol textilmun­kás is, aki angol nyelven ecsetelte az angol munkások bérharcát s annak eredményét és kitartásra buzdította a prágai munkásokat. Hoffm n, a náchodi textilmunkásszervezet titkára rámutatott arra, hogy a munkások 4 és fél hónapig vártak 100—140 korona heti* bér melléit, de nyomorát már nem bírja to­vább. Hogyha a tárgyalások, amelyeket a munkások képviselői most folytatnak, szomba­tig kielégítő eredményre nem özeinek, ak­kor a vezetők, kik eddig a sztrájk elhárításán igyekeztek, minden felelősséget elhárítanak maguktól- Akkermann szociáldemokrata sze­nátor felszólította a munkásokat, hogy augusztus 29-ig, a kritikus napig, maradjanak a gyárakban. A gyűlés végül is a szövetkező határozatot hozta: A prágai .általatok muns kásái tekintet nélkül politikai szervezetük hovátartozandóságára, elhatározták, hogy eredeti követeléseiktől nem állanak el- A munkaadóik provokációjára csak egy feleletük van, hogy hűségesen kitartanak eredeti kö­vetelésük mellett és megvannak győződve arról, hogy harcuk győzelemmel fog vég­ződni. A Zend-Adveszta a magyarok őstörténetének írásos bizonyítéka Módi bombayi tanár előadása a magyarok ere­detéről Budapest, augusztus 21. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: Érdekes vendég érkezett ma délután Budapestre: Shams Ul-Ulma Módi dr., a bombayi egyetem világhírű ősz professzora. Módi tanár a Magyar Tudományos Akadémián fog előadást tartani abból a tárgykörből, amely­ben neve ma már világtekintélyt jelent. Előadá­sának cime: „A hunok őstörténete és kapcsola­tai Kínával, Perzsiával és Indiával1', továbbá „A Perzsiában és Indiában uralmat gyakorolt ősi hunok vallásáról" lesz. Módi professzor a Zend- Aveszta vallási rendszernek felkent apostola és a magyarok eredetének kutatásával hosszú idők óta foglalkozik. Megérkezése után felkerestük Gellért-szállóbeli lakásán, ahol az őszhaju tudós szívesen adott felvilágosítást kutatásairól: — Hogy meg tudjam magyarázni — kezdi a beszélgetést Módi professzor —, hogy a magya­rokra nézve mi a jelentősége az Aveszta-kutatá- soknak, rövid visszapillantást kell vetnem a hun és parsi népek őstörténetére. A hunok ősi vallása a mazdaizmus volt és ezt a dualista vallást re­formálta a fehér hunokhoz tartozó Zarathustra. A megreformált vallás hamar talált talajra és a Baktriában letelepült hunok hamar meg is hódol­tak az uj vallásnak. A nomád turánok már mere­vebb álláspontot foglaltak el az uj vallás tanaival szemben és ezért a két testvérnemzet között 32 évig tartó háború ütött ki Krisztus előtt az ezre­dik év körül. Harminckét évi háborúskodás után a baktriai hunok végre legyőzték rokonaikat és a nomád turánok ekkor szétszóródtak a szélrózsa minden irányába Legnagyobb részük Kínába menekült, a kínaiak azonban Krisztus előtt 200 körül kiszorították őket. Egyik részük ekkor Európa felé vándorol, másik részük pedig a jelen­legi India területén alapit hatalmas birodalmat, amely a mohamedán előretöréskor omlik össze. Az Ázsiában maradt hunok úgy látszik nyomtala­nul eltűnnek a világtörténelem színpadáról és csak az újabb kutatásoknak sikerült kideriteniök, hegy azok a parsik, akik jelenleg India lakosságá­nak egy kis töredékét alkotják — a hunok leszármazottjai és igy közvetlenül rokonai azoknak a nemzetek­nek, amelyek az Attila-féle európai hunoktól szár­maztatják le magukat. — A filológusok véleménye megegyezik eb­ben a kérdésben? — Sőt ellenkezőleg — feleli a professzor —, hosszú harcot vívtunk és vívunk most is a ger­mán filológusokkal, akik ebben a kérdésben egé­szen más álláspontot foglalnak el és a Zend-Avesztát, amely voltaképpen hun termék, árja eredetűnek akarják feltüntetni. A Zend-Aveszta pedig minden kétséget kizá­róan turáni eredetű és a magyarok őstörté­netének Írásos bizonyítéka. Azt jelenti ez, hogy a Zend-Avesztáva! megtaláltuk a ma­gyarok őstörténetére és őskulturájára vo­natkozó Írásos dokumentumot és minden reményünk megvan arra, hogy ezen a nyomon továbbhaladva, rövid időn belül még je­lentősebb filológiai és történeti eredményekhez jussunk el. Módi tanár egy hétig marad Budapesten, amiután meglátogatja a tipikus magyar vidékeket és tovább utazik Nyugateurópa felé. Hét év múlva derült ki egy pozsomymegyei férjgyilkosság A feleség és tizennyolcéves Szeretője tőrbe csalták és megölték az orosz fogságból hazatért férjet — A gyilkost esküvője előtt tartóztatták le Pozsony, augusztus 21. Majdnem hétesztendős bűntettnek jutott nyomára tegnap a pozsonyi rendőrség, amely e napokban névtelen levelet kapott, hogy Gemerd András 41 éves rozsfalvi gaz­dát, akiről azt hitték, hogy Oroszországban él, felesége és annak 18 éves szeretője él­tették lá'b alól. Amíg Gém,ed András orosz fogságban sínylődött, addig felesége viszonyt folytatott az alig 17 éves Pariska György- gyel. A férj 1919 januárjában visszaérkezett az orosz fogságból. Egy éjszaka az asszony elbújtatta szeretőjét a pajtába s odacsaita az urát. Midőn a pajtába értek, az asszony hirtelen eloltotta a lámpát, az elrejtőzött le­gény rátám adott a férjre és késsel meg szúr­ta. Midőn azonban látta, hogy a gazda még él, baltával szétzúzta fejét. Az asszony a legénnyel ezután bevonult a lakásba. Késő'bb megásták a pajtában a | férj sírját, ahová a holttestet elföldelték. A falu lakóinak azt mondották, hogy Gemeri visszatért Oroszországba. A gyilkosok egy ideig együtt éltek, de a fiatal ember csak­hamar megunta az asszonyt és Pozsonyba költözött, ahol munkába állott. Itt udvarolni kezdett egy leánynak és éppen ma készültek az esküvőre, midőn a rendőrség a névtelen levél alapján Pariskát letartóztatta. A fiú eleinte tagadott, de később Vodia- ner pozsonyi rendőrtanácsos előtt mindent bevallott. Ugyanekkor Pozsfalvóra is ki­szállt a rendőrség s ott a gyilkos asszonyt letartóztatta és beszállította Pozsonyba. Az asszony is tagadni próbált, de a szembesítés alatt megtört és bevallotta régi bűnét. A rendőri bizottság kiszállt Rozsfalrvára, ahol a mondott helyen ásatást eszközölt és a hul­lát exhumálta. >♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦■»♦ A főúri tőzsdebizományos csődje A tiszti kardbojttól a tőzsdén keresztül a csődig — Berchtold Artúr gróf pályafutása Budapest, augusztus 21. (Saját tudósítónktól.) Röviden jelentet­tük tegnap, hogy Berchtold Artúr gróf buda­pesti tőfzsdebizornámyO'S csődöt kért maga ellen. A rövid jelentés szófukar szárazságá­val egy érdekesen induM, nagy reménysé­gekre jogosító karriér végére tesz pontot. A 34 éves tő zsdeb iz o miányo s unokaöccse Berchtold Lipót grófnak, a monarchia haj­dani külügyminiszterének és fia néhai Berch­told Artúr grófnak, aki a 90-es években Fü­leket képviselte a magyar országgyűlésen. A fiatal gróf pályafutását a bécsi Teré- ziánumban kezdte és mint daliás huszártiszt harcolta végig a háborút. A forradalmak után azonban ő is lesze­relt és a kardot felcserélte a ceruzával, amellyel nemsokára avatott kézzel kötötte meg a tőzsdei ügyleteket. A gróf atyja ugyanis nem sok vagyont hagyott tisztfi'ára, akinek a kezén természetesen a maradék is hamarosan elúszott. 1923 októberében beje­gyeztette tehát magát a tőzsdetagok sorába és a Vilmos császár-utón tőzsdebizományosd irodát nyitott. Amíg a tőzsdei konjunktúra tartott, a gróftőzsdésnek is jól ment. Az ifjú Berchtold komolyan fogta fel hivatását. Minden energiáját arra fordította, hogy veritékes munkával és szerény életmód­dal szerezze vissza az ősök elveszett vagyonát. Délelőtt a tőzsdére járt, délután a felek­kel -tárgyalt és ebédre a Fiume-szá'Jló étkez­déjébe sietett, ahol szerényen 14 ezer koro­nás menüt fogyasztott el. A tőzsdén kedvel­ték a rokonszenves, jómodoru, elegáns meg­jelenésű fiatalembert és az öreg tőzsdések szívesen „nyúltak a hóna alá“, tanították a fiatal mágnást. Egyszerre azonban megváltozott a fia­tal gróf. Egy időben azzal, hogy nagyobb spekulációkba bocsátkozott, éjszakánként kimaradozott és elhanya­golta üzletét. Jött a gazdasági válság, amely aBerch- toíd-cégnél erősebb alapokon álló cégeket is megrendített. A fiatal gróf fühöz-fához kap­kodott, hogy fizetési kötelezettségeit telje­síthesse, még nagyobbszabásu spekulációk­ba fogott, amelyek azonban balul végződtek. A gróf eleinte megpróbált a családtól segít­séget kérni, de dúsgazdag rokonai: a Berch- toldok, a Károlyiak, akik mellényzsebük csücskéből kifizethették volna a 140 miihó korona különbséget, kérlelhetetlenek marad­tak. Berchtold gróf tehát csődöt kért maga ellen, ' amelyet a törvényszék elrendelt s csődbiztosul Toldy Zoltán dr.-t küldte ki. A cég passzívája 700 millió, aktívája 560 mil­lió korona. Úgy hírlik, a gróf barátai társa­dalmi utón akarják megmentem a gróf ne­vét, ha már a vagyonát nem is lehet. Két letartóztatás az érsekujvári gyujtogatási bűnügyben Deák Sándorné és Prohászka József beismerték, hogy tudomásuk volt Deák tervéről — Mi vezette nyomra az érsekujvári rendőrséget? Érsekujvár, augusztus 21. (Saját tudósitónktól.) A tegnapi tűzese­tet követő rendőri nyomozás eredményei a legnagyobb szenzáció erejével hatottak Ér­sekújvárod. Városszerte izgalommal tár­gyalják a 63 esztendős Deák Sándor meg­rendítő sorsát, aki — miután egy hosszú élet során tisztességben megöregedett — tragi­kus meggondolatlansággal olyan lépésre szánta magát, amelynek következményei elől aztán a halálba kellett menekülnie. A rendőrség már a kora reggeli órák­ban megejtett tüzvizsgálat alkalmával csak­nem kétséget kizáróan megállapította, hogy a tüzet, amely körülbelül este 9 órakor ke­letkezhetett, gyújtogatás okozta. Eltekintve attól, hogy a bútorok egy része és ócska ruhadarabok denaturált szesszel voltak át­itatva, rendkívül feltűnő volt, hogy a szobában álló szekrények, fiókok csaknem teljesen üresen álltak. Semmi fehérneműnek, sommi ruhanemű­nek, semmi ékszernek vagy ezüstne miinek nyoma sem volt. Ellenben jelentették a rendőrségnek, hogy röviddel a tűz kitörése előtt látták, amint Deákék ismételten nagy, telt zsákokat és kosarakat — láthatólag na­gyon megrakottan — vittek el hazulról. Fo­kozta a rendőrség gyanúját, hogy az öngyil­kos tárcájában megtalálták a Phönix bizto­sítótársaság ju-lius 13-án kiállított tüzbiztosi- tási kötvényét, amellyel az egyszobás lakás bútorzata és beiendezése, ezüstnemüekkel 87.500 koronára volt biztosítva. Deák Sándornét még a kora reggeli órákban őrizetbe vették, még mielőtt tudo­mást szerezhetett volna arról, hogy ura fel­akasztotta magát. Eleinte semmiről sem akart tudni, de a bizonyítékok súlya alatt kénytelen volt bevallani, hogy tudomása volt férje tervéről s bármeny­nyire igyekezett őt ettől eltériteni, az nem engedte lebeszélni magát. Beismer­te, hogy részívett a ruhanemüek elszál­lításában s azokat férje bátyjának, Deák Lajosnak la­kására, innen pedig Deák Lajos kocsiján Németszülgyénbe vitték a tegnapi hajnali órákban. Megemlítette Deákné, hogy mi­előtt moziba mentek volna, kilenc óra körül hazamentek ura kabátjáért, de a lakásba csak az ura ment be, ő künn megvárta öt. Hogy mit csinált bent, nem tudja, de lehet­ségesnek tartja, hogy akkor gyújtotta fel a bútorokat. A rendőrségen ma különböző gyanú- okok alapján előállították Prohászka József korcsma rost, aki szoros baráti viszonyban volt a Deák-családdal. Hosszas vallatás után Prohászka is bevallotta, hogy tudomása volt Deák gyujtogatási tervéről s ö is részt- vett az értékes ruhadarabok elszállitá'sánál. Ma délután Deák Sándorné és Prohász­ka József előtt kihirdették az előzetes letar­tóztatásról szóló végzést s péntek délelőtt kisérték át őket a nyitrai ügyészséghez. Va­lószínűnek tartják, hogy mindkettőjüket a fő­tárgyalásig szabadlábra helyezik. A nyomozás folyamán meg állapítást nyert, hogy Deák még odahaza akart magá­val végezni és miután ezt akkor keresztül­vinni nem tudta, akasztotta fel magát Bi- schit kereskedő udvarán. Deákot tegnap délután temették el. A gyászszertartáson rendőri fedezet mellett megjelent a felesége is. íSesmsáLwiéLStPÍÍk Jfríca: WtíaÉjves I. I \ takarékos Jeleséi?) Van nekem egy jó barátom, aki arról neve­zetes, hogy neki van a legtakarékosabb felesége. Az asszony egyszerűen pénzkiadási iszonyban szenved. Semmit se vesz, mert minden drága neki. Ha százszor elindul hazulról kalapot vásá­rolni, százszor hazajön kalap nélkül, mert sehol se talál olyat, ami elég olcsó volna neki. Mondja magában egyszer a szerető férj: — No majd én megtanítom ezt a derék, szép asszonyt vásárolni. És elmegy egy divatárukereskedésbe s ek­képp szól a gazdához: — Nézze barátom uram, délután idekiildöm a feleségemet egyet-mást bevásárolni. Hiszen isme­ri a feleségemet. Oh igen, van szerencsém ő nagyságát ösrner- hetni. Nagyon nehéz keze van a vásárláshoz... — Hát éppen erről van szó. A feleségem szeret olcsón vásárolni, illetőleg nem szeret drá­gán vásárolni. Amiben igaza is van. De némely dologra mégis szükség van s ő azt se veszi meg, mert túlságos drágának tartja. Én tehát kieszel­tem egy.módot, hogy ő olcsón vásároljon, de ön se vallja a kárát. Ha délután eljön s kérdezőskö­dik az árak után, minden egyes cikket feleáron adjon e! neki. Ha esetleg számlát kér, azt is ad­hat neki, persze a fele összegről. Estére aztán be­jövök magához s kiegyenlítem a másik felét. Rendben vau? Persze, hogy rendben volt. Egy milliomos­nak egy okos kereskedő mindig megtesz ilyen apró szivességet. Szóval a féri elküldi az asszonyt bevásárolni.­— Tudod édesem, alkalmi vételhez jutsz. S nem kell nagyon takarékoskodnod, mert a múlt héten nagyobb összeghez jutottam. Vásárolj be mindent, amire szükség van, de persze okosan, ahogy te szoktad. Pá édesem és sok szerencsét! — Csak bizd rám aranyom — feleli az asz- szony. — Én csupán azt veszem meg, ami igazán jutányos. És az asszony elmegy bevásárolni a kisze­melt kereskedőhöz, ahol alkalmi vételekre van kilátás. Estére pedig jön a féri érdeklődni: — Nos, uram, itt volt a feleségem? — Oh igen. Itt volt ő nagysága. — És bevásárolt? — Oh igen. ő nagysága nagyon jelentékeny bevásárlásokat tett. — Adja ide a csomagját, majd én hazaviszem. — Az bajos lesz nagyságos uram. Az nagyon bajos volna. Annál van egy sokkal egyszerűbb megoldás. — Mi az az egyszerű megoldás? • — Szíveskedjék átvenni a kulcsokat, ő nagy­sága megvette az egész boltot . . . (Ez a különbség) Egy pesti nagykereskedőhöz beállit egy vi­déki kiskereskedő és elkezd vásárolni. Egymás­után rakatja le a hatalmas vég vásznakat és sif- fonokat meg etaminokat. Majd a fél boltot összevette. Aztán kéri a számlát és fizet. Egyre- másra rakja le a hosszú milliósokat. Az utolsó krajcárig kifizeti a számlát. A főnök beviszi magával az irodába: — Hallja maga Góldstein, mi van magával? Emlékszem, tiz év előtt még kéregetni jött hoz­zám. Valóságos koldus volt. Most meg úgy rakja halomra a milliósokat, mintha nadrággombok vol­nának. Mi van magával? — Semmi az egész — mondja a vidéki kis boltos. — Csak ez a kis különbség van köztünk: a vidéki boltos előbb nagy sokáig kéregetni jár, aztán nyit magának egy kis boltot; a pesti ember a bolton kezdi, azután megy kéregetni . . . és wreúvtditcniBÉÉ izévsR a i yiZxrgntwv J'CsK’fkapoÉ? usanr*Di:tnaniiaaii3BM«ts«3«iio|cnaa3íoi»e«ncií»io» iHordó le I a n I L-reiíi hasitól! íölgyíáhói i s ■ ■ 10 30 litertől 2500 literig kap­hatók, úgyszintén minden­nemű szüretelő edények. H ■ Árjegyzéket kívánatra küld ti ■ u ■ i Szürete Diűre UJMr, fiüftaievo, 54. I 5 317 1 l. Fieregsha S3 ■ EJ ■ Q3BGBIflSnaítntffHBnClBHaBiaíllBaBU)UaBaBBBBailBBGB(BBBBIiUUy

Next

/
Thumbnails
Contents