Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-20 / 186. (929.) szám

Csfltttrtgk, *®gusztus 28. Harmincmilliárdos kártyaveszteség a budapesti Nemzeti Kaszinóban ötnapos izgalmas kártyacsata — A fiatal Gerliczy báró eljátszotta két birtokát s el* költözött Angliába ¥éresreíer!eh etfu bolgár peüdhus! (tárában Kommunista tüntetés a szobranje elnöke ellen Berlin, augusztus 19. A Vossische Zei­tung jelentése szerint Kulevet, a bolgár szobranje elnökét és Vasov dr.-t, annak alel­nökit a párisi művészeti kiállítás meglátoga­tása alkalmával • tegnap körülbelül 45 bolgár kommunista megtámadta és botokkal vé­resre verte. A két megtámadott bolgár poli­tikus csak nagynehezen tudott egy véletlenül arra haladó autóbuszra ugrani s Így elmene­külni. A közben értesített rendőrség erélye­sen a kommunista támadók ellen fordult, de közülük csak kettőt tudott letartóztatni. A letartóztatott két bolgár diák volt, akiknél egy titkos kommunista szervezet tagsági igazolványát találták meg. A nyomozást megindították. Ezzel a liirrel szemben a Havas-ügynök­ség a következőképpen számol be az esetről: Kedden délután Kulev és Vasov, miközben a művészeti kiállításon egy autóbuszra akar­tak szállni, körülbelül 30 bolgár diák ellen­séges tüntetésével találta magát szemben. A rendőrség azonnal szétoszlatta a tüntető­ket s két ember letartóztatott. A két bolgár roliűkusnak semmi baja sem történt. A marokhál nagy iramúi-spanyol offenziva Fez, augusztus 19. A tazai fronton sike­resen halad előre az a francia offenziva, melynek nagyarányú tervét Lyautey és Naulin dolgozták ki. Uesantól nyugatra két őrséget szerveztek, mely föntartja az össze­köttetést a francia védelmi vonal és a spa­nyol front között. A francia csapatok követ­kezetesen haladnak, előre s az ellenség egyre inkább észak felé szorul. Két újabb törzs megadta magát a franciáknak. Petain marsai, aki tegnap elindult Párís- ból, augusztus 20-án találkozik Algecirasban Primo de Riverával s tanácskozni fog vele a két állam hadseregeinek kooperációjáról. Petain elutazása után Painlevé miniszte­relnök több újságírót fogadott és beszámolt nekik Petain uj teljhatalmáról. A tábornagy ez alkalommal hosszabb ideig fog Marokkó­ban tartózkodni s kidolgozza Naulinnal meg Lj anteyel egyetemben a végleges támadási tervet. Az uj offenziva teljesen a tankháboru szisztémája szerint fog lefolyni és gondos­kodás történik arról is, hogy az egész vona­lon meginduló támadás rögtön eredményes legyen és gyorsan végetérjen. „Prága utolsó órái“ Prága, augusztus 19. 1925 augusztus 16-án eldőlt Prága sorsa az Élbe és Lysa folyó menti csatában. Prágát már régen elhagyta a katonaság. Csak egy brigád gyalogság áll még ellent a határokon és fedezi a lovasság visszavonulását, amely óriási vereséget szenvedett a csehszlovák köztársaság fővárosa előtt. Prágát evakuálták. Tervszerűen és a város védelmét átadták az öreg szokolisták- nak és önkénteseknek. Az utca tele van kocsikkal, autókkal, óriási a káosz. Délnyu­gatról özönlenek a menekültek. Délnyugatról keletre nyomul előre az ellenség. Az oroszok már elfoglalták a lengyel erődöket. A német katonaság igyekszik összeköttetést szerezni a magyarokkal s áttörte frontunkat Trcppau- nál és Ostraunál. Az északi, ellenséges had­sereg Trübaunál átlépte a cseh határt és koncentrált támadást intéz Prága ellen. A lovas hadosztály még utolsó támadást kísérel meg Nymburktől Prága felé. Az ellenség 17-én már elérte Prága perifériáját. Hogy a támadást letörhessük, a gyalogságot automobilokkal kellett egyik helyről a másikra szállítani. A repülök, a hadosztály- parancsnok parancsára megfigyelték az ellenfél állásait és jelentik, hogy az ellenség előrenyomult. Röpülnek a srapnelek, óriási csata folyik. Embereket már sehol sem látni. Már csak a telefonnál és rádióállomásoknál telje­sítenek szolgálatot. Az összekötő tisztek úgy maszkírozták magukat, hogy nem lehet őket megkülönböztetni a földtől. Prága védő hadserege visszavonult. Sötét éjszaka, mindenütt csend. Az ellenség Hostívár felől már Zbraslávnak indul és percenként közelebb és közelebb jut Prágá­hoz. Augusztus 18-án az ellenség utolsó táma­dását intézi és Pankrác felöl bevonul az evakuált Prágába. így tartotta és fejezte be a prágai lovas hadosztály idei nagy hadgyakorlatát, amint ezt a Národni Osvobozeni tudósítója leírja. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) Budapesten hozzá vannak szokva az emberek a nagyméretű kártyacsatákhoz, páír nap óta azonban olyan döbbenetes nagyságú differenciával végződő kártyaviadalróJ beszélnek a magyar főváros­ban, amely mellett eltörpülnek Európa leghi- resebb kártyaveszteségei is- A horribiis mé­retű játszma a Nemzeti Kaszinó zárt falai kö­zött folyt le ismert nevű mágnások között. A nagy játszmát elöcsatározás előzte meg, ahol Gerliczy báró, az egykori dara'bontkapitány. Fejérváry Géza báró unokaöccse egy iiltöbeíyében négy milliárdot veszített A fiatal báró fizetett s ezzel a veszteség elintézést nyert. A múlt hét közepém azután megkezdődött a revánsütközet, amely négy napig tartott és Gerliczy báró elvérzésével Bécs, augusztus 19. A hétfői kampóskeresztes tüntetések tegnap megismétlődtek. A rendőrség hatal­mas készültsége következtében a fajvédők fölvomulása most sem vált veszedelmessé s a Ringen, a Koncertház közelében csakha­mar sikerült szétoszlatni a tüntetőket. A rendőrség berlini mintára teherautókon szál­lította a veszélyeztetett helyekre a legény­séget s két helyen a lovasrendőrség is köz­belépett. A hosszantartó nyugtalanságokra való tekintettel Rarnek kancellár megszakí­totta szabadságát és visszatért Becsbe, ahol azonnal érintkezésbe lépett Seipel dr. volt szövetségi kancellárral és Schüfí kereske­delemügyi miniszterrel. A keresztényszocia­lista párt holnap délelőtt ülést tart, amelyen valószínűleg állást foglal azok ellen a nem­zeti tanácsosok ellen, akik a tüntetésekben résztvettek. Tegnap összesen 70 embert tartóztattak le. Ma este Rámák dr. sajtókon­ferenciát hivott egybe, melyen megcáfolta a közte és Seipel dr. közötti ellentétekről szóló hiteket. A szociáldemokrata sajtó ugyanis azt Belgrád, augusztus 19. Nem lesz érdektelen a jugoszláv belpoli­tika uj helyzetében megpróbállni a magyar­ság reményeit megvilágítani. Ehhez föltétle­nül szükséges röviden áttekinteni a múltat, az elmúlt csaknem hét esztendőt, mert a ju­goszláviai magyar kisebbség helyzete lénye­gesen különbözik Csehszlovákia és Románia magyar népének a helyzetétől. Jugoszláviában talán kevesebb volt a szenvedés, az általános szenvedés, mint egyebütt, de még ma. is kevesebb a jog is. Jugoszláviában nem volt tömegbebörtönzés, a kiutasítások sem voltak olyan nagymér­vűek, mint a kisantant többi államában, de viszont az agrárreform több exisztenciát tett tönkre és a kulturális haladás, még a kul- turfok megőrzése is több nehézséggel járt. A legnehezebb 1919. és 1920. évek elmúl­tával, mondhatni, megszűnt a szisztematikus üldözés, a kiutasítások és indokolatlan be­börtönzések szórványos, helyi jelentőségű atrocitásokká sülyedtek, maradt egyedül az a sérelem, hogy az agrárreform egészen szegény emberek földjét, házát, jószágát konfiskálta, hogy nem vettek figyelembe ősiség alapján szer­zett jogokat, hogy az uj telepesek a vetés, söí néha aratás után, de behordás előtt vették birtokba a földet terméssel, házzal, jószággal együtt. Ezek nem számítanak a nagy sérelmek közé, hiszen legutóbb is, a szabadkai határ­ban fekvő Hajdujárás 200 bérlője lett földön­futóvá, mert azt a 2—3 hoklacskát, amit 20— 22 éve bérel, müvei és javít, egyetlen pa­rancsszóm elvették tőlük a fegyveres dob- rovoljácok és a bajmoki bérföldeket is úgy szállották meg, hogy a lakosság egy ingben menekült a jegyzővel együtt, aki rendcsiná­lásra érkezett ki a tanyákra. A politikai sérelmek más természetűek. pon játszották a chemint. Az induló bank az első napon ,,mindössze" tíz millió magyar korona volt és csak másnap emelkedett húsz. harminc azután ötven millióra. A végső küz­delmekben már száz milliós bankok járták s a finisben volt már 1000 milliós tét is. Az ötödik nap reggelén véget ért a nagy kártyacsata. Az egyetlen vesztes a biharme- gyei földesül, báró Gerliczy lett, aki harminc milliárdos kártyaveszteséggel tá‘ vozott a végzetes zöld asztal mellől. A vesztes fél másnap beváltotta bonjait: két birtokkal fizette kj a veszteséget. Másnap feloszlatta úgy budapesti, mint bécsi háztartását s Angliáiba költözött, ahol lehet, hogy Fortuna istenasszony kegyesebb lesz hozzá, mint volt Budapesten ez évnek nyarán. hiresztelte, hogy Seipel dr,, aki a kampós- kereszíesek pártján áll, Intrikál Ramek ellen a cionista kongresszus engedélyezé­se miatt. A szövetségi kancellár kijelentette, hogy a keresztényszoeiiafeta párt keretén belül a legnagyobb az egyetértés és szó sem lehet Seipel dr. más orientációjáról. A továbbiak­ban kérte a sajtót, hogy igyekezzék a lázon­gó kedélyeket lecsillapítani és a népet ismét a nyugodt építő munkához visszavezetni. A rendőrség éjjel 11 órakor kiadott je­lentése szerint a Ringen, a Karlsplatzon és a Schillerplatzon kisebb összeütközésekre ke­rült a sor a rendőrök és a fiatalkorú tünte­tők között. Csakhamar sikerült a tüntetőket szétoszlatni. Fél 12 órakor a rend mindenütt helyreállott. Közben a cionista kongresszus a legna­gyobb nyugalommal folyt le. A diplomata páholyban jelen voltak Anglia, az Egyesült Államok, Németország és Csehszlovákia,, valamiint számos más állam követei. Az egy­begyűlteket Resch dr. miniszter üdvözölte. 1922-ben kihagyták a magyar választók 90%-át a névjegyzékekből és amikor a Ma­gyar Párt paktummal akart segíteni a bajon, egy ambiciózus magyar újságíró időelőtti le­leplezésével fölborította a helyzetet. Bezzeg a németek paktuma nem borult föl, kaptak is 10 mandátumot, noha ennek se sok hasznát látták: mégis betiltották a Kulturbund műkö­dését. A magyarság egész politikai és kulturá­lis élete a 4—5 napilapra és a műkedvelőkre szorítkozik, mert bizony Jugoszláviában ál­landó és hivatásos magyar színészetről sok szó esett ugyan, de megvalósítani nem lehe­tett. Hivatásos színész, jugoszláv állampol­gár, nincs 5—6 sem az egész országban, pe­dig ez volt a társulat engedélyezésének az előföltétele, hogy az igazgatótól a kulissza- tdogatóig mindenki SHS-állampolgár legyen. És amikor tehetséges műkedvelőkkel akarták megteremteni azt a társulatot, akkor is akadt kifogás. Egy Madáeh-ünnepélyt még csak enge­délyezett a hatóság, de se Petőfi-, se Jókai- centennáriumról nem lehetett szó. Időközben még a műkedvelők előadásait is betiltották Szabadkán, elsősorban a szabadkai Kát. Le­gényegyletét, mert a Gül-Baba előadásán az egyik cigánygyerek fején katonasapka volt és ezzel gúny és nevetség tárgyává tette a hadsereged?!). Az iskolákkal ezer baj volt és százezer baj van. A hirhedt névvegyeiemzés megtize­delte- a magyar tanulók számát, az előirt osz­tályonkénti 30 tanulót összehozni lehetetlen volt és Pribicsevics gondoskodott róla, hogy ne is lehessen. Jön a politika. Szomorú, de be kell val­lani, hogy a turáni átok itt is érvényesült. Egy része a magyarságnak radikális. Ebben nagy része van egy elterjedt magyar napi­lapnak, amely már nem is burkoltan a radi­kális párt eszközéül szegődött és megengedi, hogy munkatársai vidéki radikális hetilapo­kat szerkesszenek (egytőll-egyig emigráns magyarok!), egy másik frakció Davidovicsék demokrata zászlaját védelmezi és csak egy kis töredék áll rendületlenül a Magyar Párt mellett. Ennek a kis töredéknek a harcait kíván­juk bemutatni a következő cikkben. —Í j—. Marienbad a cselt KficioualiJ'MHS periWlSiéSíen Marienbad, augusztus 19. Megírta, a P. M. H., hogy a közigazga­tási biróság Ítélete alapján a Kurpachtgescll- schaft kénytelen volt az általa bérelt Ma­rienbad fürdőtelepeit a tulajdonosnak, a Te pl-alapítványnak átadni. A bérlőtársaság azóta állandó támadásokat intéz a Tépi-ala­pit vámy» ellen s legújabban azért jelentette föl az uj fürdöigazgatóságot, hogy csak egy­nyelvű (német) fürdőjegyeket ad ki. A ható­ság azonban megállapította a vád alaptalan­ságát, mert az uj fiirdöigazgatóság nemcsak a vendégek megelégedését érdemelte ki, ha­nem a bizottság előírásának is eleget tesz. Az ügybe a főidő irtokhiva'tal is bele­avatkozott. Egy bizottság azonnal kiszállt Marienbadra, ott azonban nem hozott hatá­rozatot, hanem visszament Prágába, ahon­nét tegnap érkezett meg a földhivatal dön­tése, amely szerint a Marienbad tulajdonát képező gazdasági udvarokat kisajátítják. A majorházak nagyobb része építési telkekből áll, tehát nem termőföldekből. A Tepl-aía- pitvány hektáronként 2000 koronát kap, jól­lehet építési telke összesem 130.ezer K-t ér. A földbirtokhivatal még a lóverseny- és re­pülőteret is lefoglalta. A kisajátított telkeket egyrészt a Kurpachtgesellschaft tagjai vagy pe­dig más „strohmannerek" kapták. így telket kapott Tenoma Milán is, aki jugoszláv szüle­tésű. Meg kell jegyezni, hogy az uj tulajdo­nosok nagy része nem is mezőgazda. mwaraMÍné megy (A pályaudvar perronja. Füst, korom, lárma, dübörgés, ideges nyugtalanság. Az első sínpáron már indulásra készen áll a gyors, önagysága a íülke nyitott ablakában könyököl. Férje lent a perronom a helyzethez illő mcghatódottsággal várja a megváltó indulást.) önagysága: És aztán Írjál! Férj: írok. — Minden héten kétszer! — Igen, drágaságom. — Ha nem érsz rá, akkor ne írj, küldj inkább csak pénzt, azt is szívesen olvasom ... — Rá fogok érni. — Ha táviratilag küldöd a pénzt, rengeteg időt spórolsz meg vele. — Megnyugtatlak, nem fogom tőled sajnálni az időt. Önagysága (hirtelen): Palim, az istenért . . . majd elfelejtettem . . . — Mi az? — Hogy én milyen feledékeny vagyok! — Azt felejtetted el. hogy milyen feledékeny vagy? — Dehogy. Azt felejtettem el, hogy, . . — Beszéli! ... A vonat mindjárt indul . . . — Szólj a kalauznak, hogy várjon még né­hány percig ... Ha én ezt most ei nem intézem veled, kiugróm a robogó vonatból . . . — Talán a posztókalapodat felejtetted otthon? — Itt van mind a tizenhárom a bőröndömben. —■ És a szalmakalapok? — Azokat otthon hagytam, úgyis csak télen hordhatom őket. — A szőrmekabátodat felejtetted el talán? — Hová gondolsz? Azt csak el nem hagyha­tom. Miben is járnék ebben a nagy hőségben? / (Sípszó. A vonat lassan elindul.) önagysága (izgatottan): Pali . . . Pali . . . szaladj a vonat után! Figyelj jól! Már tudom, mi az, amit elfelejtettem ... Itt van kérlek a ridi- külömben a keresztrejtvény és a vízszintes hu- szonhármast sehogyse tudom kitalálni . . . Férj (rohan a vonat után): Majd elküldöm postán a lexikont . . . — Nem . . . nem. Nekem most kell. (Kihajol.) Mi az, hét betű tévéi kezdődik és minden férj könnyen odajuthat? Férj (liheg, a nyelve kilóg, kalapját lefújja a szél): Tével kezdődik? — És hét betű! Férj (haldoklik): És — minden — férj — könnyen odajuthatÉ — Gyorsan — mert megrántom a vészféket! Férj (nem bir-ja tovább, megáll, eszelősen néz a vonat után, félreismerhetetlen gesztussal): He­he — té — té — hi — hi — bo — bo — he — he — bolyda — bolyda — Önag3rsága (tapsol): Megvan. Csakugyan. Látod, eltaláltad . . . DYMI. végződött. A játékosok eleinte csak kis ala­A Bécsi katnpáskereszfesek makk kudarcai Állítólagos ellentét Seipel és Ramek között — A kancellár nyilatkozata — Tegnap het­ven letartóztatás történt A iugoszláwlai magyaréit is birkóznak a Jogtalanságokkal Hat év magyar politikája az uj áillam keretében I.

Next

/
Thumbnails
Contents