Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-19 / 185. (928.) szám
gunk van erre és kötelességünk ebben az irányban dolgozni. A keresztényszocialista párt ebben a tekintetben ki akarja venni a részét a munkából s egyaránt dolgozni fog úgy a katolikus, mint a protestáns egyházi érdekekért. A reáiííoiitika — Nehéz időket éltünk át és még nehéz idők várnak reánk. Amíg eddigi tevékenységünk főképp a szervez Kedésből és népünk pofiikat kiműveléséiből állott, ezután olyan munka vár reánk, amelynek már pozitív eredményeiket is kell hoznia. — Ez a gondolat vezette a kisgazdapárt nagy koncepciójú és előrelátó vezérét, Szent* lyány Józsefet legutóbbi megnyilatkozásaiban és cikkeiben- ö is átélte a magyar politika fázisait, az elsőt, a reménykedést, hogy ,,ez nem maradhat igy“, a másodikat, a két* ségibeesést, hogy „így el kell pusztulnunk" — és most van ereje és bátorsága kimondani, hogyha igy marad is minden, akkor sem fogunk elpusztulni, csak dolgozni kell. Szervezettség, lelkiismeretes és céltudatos munka mellett nincs okunk félni, hogy elpusztít* lunik. Azonban ölhetett kezekkel sopánkodni és mtmka helyett lekicsinyelni ellenfeleink céltudatos munkáját, komolytalanság, íelkiis- meretlenség. öngyilkosság. Én igy értelmezem az ő ,'reálpolitikáját", amely nem a csüggedés, a megalkuvás, ha* nem a komoly munka jelszava— Jövő munkánk sikere abban rejlik, hogy sikerül-e az ellenzéki pártokat egy közös frontba állítani és az uj parlamentben az ellenzék parlamenti egységét megteremteni. Ehhez meg kell találni azokat az érintkezési pontokat, amelyek tényleg az ellenzéket egyesíteni tudják. Én azt hiszem, hogy az első érintkezési pont volna a nemzetiségi állam gondolata a ma hangoztatott nemzeti állam eszméje helyett, az autonómia, amelyet az összes nemzetiségeknek pórik ülő nos ég nélkül el kell fogadniuk. — Mért ez az ő létüket és fenmaradásu- kat is jelenti a mai államabszolutizmus'sal és centralizmussal szemben. Ezt az álláspontot elfogadhatják úgy a szocialisták, mint a katolikusok. Tulajdonképpen nemcsak a kisebbségek, hanem még a csehek is. A katolikus egyház, és a szocializmus elméleti és gyakorlati téren az autonómia és az önrendelkezés alapján áll és e tekintetben az utóbbi időben álláspontját többször hivatalosan is leszögezteA kér. szoc. párt hivatása — Hat év óta állunk a keresztényszoc’.a* lista pártprogram alapján és ezt támogatják a magyar és szloyák nép széles .rétegei. A vegyesajku vidékeken a keresztényszocialista párt az összekötő kapocs a szlovák, magyar és német lakosság között és a mi pártunk teremtette meg a gyűlölet atmoszférájában a nemzetiségek békéjét, az egymásiráníi lojalitást és szereltet. — Ma már mindenki belátja, hogy Szlo* venszkón nem mehetnek külön utakon a szlovákok és magyarok s amíg gazdaságilag egymásra vagyunk utalva, a centralizmus elleni harcot csak kéz a kézben vívhatjuk meg. Nem lehet kétség aziránt- hogy a szlovák és magyar nép közötti összekötő kapocs ma a kér- szoc. párt, mi kényszeritettük a néppártot is, hogy a szlovák*magyar együttműködést fölvegye a maga programjába. A ma viszonyok között a kér. szoc. pártot nemcsak fenn kell tartani, hanem tovább ki kell építeni. Ki kell építenünk pártunk szlovák osztályát is, amelyre nagy hivatás vár, a szlovák érdekekért való nemzeti munkában és a szlovákunagyar kapcsolatok kimélyitésében. Tévedés azt hinni, hogy a szlovák osztály munkája a néppárt, vagy az államérdekek ellen irányulnaA mi váíaszíási jelszavunk tehát: népünkért kenyerünkért, vallásunkéit! — E hármas jelszóval megyünk a választási küzdelembe. — Ha mindenlei teljesíti kötelességét, akkor az eredmény meg is lesz! Adja Isten hogy úgy legyen! (óriási éljenzés és tapsvihar.) Fleischman Gyula dr. impozáns lelkese* déssel fogadott beszéde után Keresztury József nagygéresi esperes emelkedett szólásra, aki a bodrogközi lakosság gazdasági sérelmeit ismertette. Utána Pásztor András enyickei kér. szoc. kisgazdavezér szólott az egybegyűltekhez. A nagysikerű gyűlést Albrecht István bodrogszerdahelyi plébános lelkes szavai zárták be. Á Verchoviíián, a ruszin nyomor országút)án m igaz volna, akkor én ajánlom, hogy menjen oda mindenki és jelentkezzék az 50 koronás földre. Csak az a baj, hogy ebből senki sem fog látni soha semmit. A földhöz a mi becsületes álláspontunk es fölfogásunk szerint mindenkinek joga van a köztársaság területén, nemzetiségi különbség nélkül s a földosztással politikát iizni, földet politikai érdemek szerint osztogatni a legnagyobb fokú igazságtalanság és lel- kiismeretfenség. — De különös, hogy mihelyt a választási mumus megjelenik a közéletben, azonnal megindul a földosztás és mihelyt elül a választási izgalom, ellanyhul a földek ajándékozása is. A mi álláspontunk a földreform kérdésében az, hogy a földreformot keresztül kell vezetni, de igazságosan és pártatlanul. Földhöz leéli juttatni mindenkit, aki a földből akar élni. A választási programunk — Fontos, hpgy minden párthivünk tisztában legyen a mi céljainkkal a-választások előtt és azért legyen szabad nekem ezekre röviden rámutatnom. — Az e!ső, ami pártunk programjának lényeges alkatrésze — a kisebbségi kérdés. — A magyarság a csehszlovák államban nemzeti kisebbséget alkot s az őt, mint kisebbséget megillető jogokat nekünk nemzetközi szerződések biztosítják, amelyek részben az alkotmánytörvényünkben is benfog- laltatnak. A kisebbségek elégedetlensége a csehszlovák államban onnan ered, hogy ezek a jogok nekünk nem lettek megadva. Bennünket ma nem tekintenek a köztársaság egyenjogú polgárainak és itt nem segít sem a htiségfogadalom letevése, sem a megalkuvás, behódolás, vagy kormányíámogató. pártok alakítása. A mai hivatalos fölfogás az, hogy mireánk itt nincs szükség és csak terhére vagyunk az államnak, holott éppen mi vagyunk, akik a terheket viseljük. Száz és száz példával tudnám ezt bizonyítani Itt van az állampolgársági kérdés, a földreform, az iskolaügyek, a parlamenti élet, a rendezetlen nyugdíjügy, a megoldatlan nyelvkérdés, a politikai üldözések, az állások betöltésénél való egyoldalúság, a folytonos® szolgálatból való elbocsátások és ezer más panaszunk. Hogyha a testvér szlovák népnek sok a sérelme, el lehet képzelni, hogy mennyi van belőle nekünk. — Úgy, ahogy ma áll a kisebbségi ügy, a kisebbségek és elsősorban a magyarság nem foglalhat más állást a kormánnyal szemben, mint ellenzékit. Még pedig fele- kezeti, társadalmi és oszfálykülönbség nélkül. — Aki ezt az ellenzéki frontunkat meg akarja bontani, az árulást követ el saját népe ellen. Üres frázis a kormány részéről az is, hogy nekünk lojálisaknak kell lennünk. A Csánki-párt és a polgári pártok alakitói már csak elég lojálisak és még sem tudnak semmit elérni. A lojalitás éppen olyan választási jelszó, mint a. földosztás, amellyel csak a mi sorainkat akarják megbontani. — Második nagy kérdésünk a gazdasági helyzet megoldása. — Elméletben könnyű Szlovenszkót aktívnak kimutatni, a valóság azonban mégis az, hogy egyre szegényedünk és a mai gazdasági politika mellett rövid időn belül koldusok leszünk. Ezen a gazdasági politikán gyökeres változtatásokat kell eszközölni és ezt máskép nem lehet keresztülvinni, mint hogy egy uj kormány és egy uj parlament jön, amelyik beláíóbb lesz Szlovenszkóval szemben, mint a mostani. — A harmadik fontos kérdésünk — az egyházpolitika. — Mindenki előtt ismeretes az a harc, amely egy félév óta dúl a kormánypártok között az egyházpolitikai kérdés körül. Minden téren látjuk és érezzük, hogy az állam- raison ma keresztény- és egyházellenes. Kormányférfiak nyilatkoznak az egyház ellen. Közismert az egyik volt miniszter mondása, hogy: „Inkább vesszen el a köztársaság, mint hogy a katolicizmus győzzön." Ismeretes az a sok sérelem, amely a katolikus és protestáns egyházakat iskolai, egyházi és anyagi téren érte. Ha ez igy menne tovább, akkor úgy a katolikus, mint a protestáns egyházakat az elsorvadás veszedelme fenyegeti. Nekünk számos egyházi intézményünk van, amelyek évszázados múltra tekintenek vissza. Nekünk sok száz katolikus és protestáns papunk van. akik a népért élnek, a népért dolgoznak. Mindezeket nem enged hetjii'k elpusztulni s ezek megmentéséért mindent el fogunk követni. Remélem, hogy eljön az az idő, amikor a keresztény világnézeti alapon álló pártok nemzetiségi különbség nélkül, vállvetve, közös fronton fognak harcolni az egyházak érdekeiért. Ha az egyházellenes pártok nemzetiségi különbség nélkül tudnak alkotni közös frontot az egyház- politikai kérdésekben, akkor nekünk is jo— A Prágai' Magyar Hírlap II. Munkács, augusztus 18. A hirtelen kisütő nap sugarai a vidék legmagasabb hegyének, a Volóc feletti Sztojnak csúcsáról 1 ©csókolják az éjjel esett friss havat. Átmegyünk a Budapest—Lem- berg gyönyörű volt vasúti fővonal, most elhanyagolt vicinális köziek edésiü pályáján. Búcsúzunk a kőhazaktól; kőházat csak a 45—50 kilómé ternyire levő Ökörmezőn, majd újabb negyven kilométer után csak Huszt előtt fogunk találni. Az Erdős Kárpátok legszebb, legregényesebb vidékén, remek pázsitos, fenyöerdős hegyei közt visz utunk. A nyomor birodalmában vagyunk, a legszegényebb országrészt járjuk. A szegénység, a nyomor minden képzeletet meghalad. El sem tudja képzelni, mi van itt, az, aki nem járt erre. S senki ne higyje, hogy amit irok, azt egy gépkocsin rohanó újságíró képzeletének merész száguldása szüli. Mind szomorú valóság az, melyet leírni, papíron eléggé jellemezni s érzékeltetni a szegénység s nyomor legválogatottabb kifejezéseivel sem lehet. A Kárpátok a Latorca s a Tisza közé eső gerincének részének felső részét nevezik a beregi s mórmarosi Verchovinának (hegytetőnek). Körülbelül 38.000 ember, kétharmad részben ruszinok s egyharmadrész zsidó lakja e területet, mely csupa hegy, völgy, patak, erdő, havasi legelő. Egyetlen- terménye a zab, az is augusztus közepén érik, néhol egy kevés, úgynevezett lóbab és a lejebb eső részeken káposzta. Sűrűn következnek egymásután a falvak, melyekben 10—20 ház van mindössze s a házak kilométer távolságra vannak egymástól. A falvak házai mindig egyetlen vonal, a völgy mentén épültek s igy egy-egy falu 2—4, 6—10 kilométer hosszúságban is elnyúlik. Faházak, fatemplomok, faharanglábak mindenütt, kö- épitkezésnek nyoma sincs az egész vidéken. Útról, mint olyanról nem igen lehet beszélni. Vannak az egyetlen jó úttól messze, a hegyekben falvak, hová csak gyalogösvény vezet, melyekbe csak lóháton lehet eljutni, kiküldött tudósítójától — hol soha szekér még nem járt. Vannak falvak, melyekből az ősz kezdetétől a tavasz végéig hónapokon át nem lehet kimozdulni. És télen a faházak körül, nyáron — de milyen nyár az? — a zabvetés mellett ott leselkedik a farkas, vaddisznó, medve, melyekkel tele van az erdő. Ruszin és zsidó között a nyomorra nézve nincs különbség, a zsidónak éppen úgy nincs pénze, mint a ruszinnak. A legnagyobb gazdának — milyen gazda az az alföldi fogalmak szerint? — egy tehene, egy pár kis lova, 8—10 juha, 10—18 hold földje van, melyből egy-két hold a zab, a többi havasi legelő. A legnagyobb gazdák közt is sok olyan van, kinek még sohasem volt egy száz koronása. E tájon nem gazdagszik meg a rengeteg zsidó korcsmáros sem, mert a ruszin nem fizet az elfogyasztott pálinkáért. Felszántva a földjét, lekaszálva szénáját, learatva zabját a korcsmárosnak, ledolgozza a pálinkát. Cserekereskedés folyik itt és a nyomorgó zsidó koldus határtalanul gazdagnak, milliomosnak nevezi azt, kiről azt mondják, hogy kétezer koronája is van. E vidékről rajzanak ki a zsidó koldusok és az amerikai Joint munkácsi kirendeltségének egyik vezetőjétől hallottam, hogy van a Verchovinának egy községe, melyben a zsidó hitközség vezetője is koldulásból él. Az ökörmezői úttól északra vannak falvak, melyek lakói közül sokan nem ettek húst, mióta nem mehetnek az Alföldre. Az ökörmezői úttól feljebb a határ felé vannak falvak, melyek lakói közül sokan nem ettek, nem láttak kenyeret, mióta nem mehetnek az Alföldre. Az ittlakók kenyere legfeljebb zabkenyér, de a felső tájakon az sem mindenütt van. Vannak, kik egész évben csak savanyutejjel vagy savanyutej és ká- posztailevél-habarccsal táplálkoznak, esetleg még túrót esznek. A savanyutej és káposztalevél habarcsát teszik el télire hordókba, ez a berbeoce s ez az egyedüli eledel egész télen. Vannak vidékek, hol oly nagy a nyomor, hogy a veréb sem Mái ennivalót Szi- ncvér-PoIyanáról mondják szavahihető ©ni berek azt, hogy ott nincs veréb, ott csak varjak kárognak s néha egy-egy - eltévedt fecske suhan át a magasban. A Verchovina lakójának háza A legegészségesebb levegő, a legjobb víz itt van, a tüdobai mégis itt szedi legtöbb áldozatát. A táplálkozás rettenei.es volta, a pálinka és a „lakás" tenyészti a tuberkulózis bacillusait. „Lakás" — micsoda lakás az? — A kis faház két „szobából" áll. Az eilső szoba, melybe a külső ajtó vezet, az istálló. Abban van a család legdrágább kincse, a „tehénke" és ha van, a kis ló. E szobából nyi- l.ik a lakószoba. Benne a kémértynélküii, örökké füstölgő szabad tűzhely. Ott lakik az apa, az anya és a négy-öt gyerek. Két ágyforma valami., egy asztal, egy padka, egy párkány az edények részére, ez a teljes bútorzat. Az ágy alatt télen szahnavaokon a kis bornyu, hogy az első szobában meg ne fagyjon. Ugyanott van a két-három bárány is és a magasban vízszintesen kifüggesztett karókon a tyúkok laknak. Ez a verchovinai lakás, mely messzire bűzlik és melynek lakóit „homo sapiensének nevezi a tudomány. Szerda, augusztus 19. Tovább a gyönyörű vidéken Ökörmezőtől még szebb a vidék A mindinkább szélesedő Nagy-Ág völgye Svájc vadregényt s, legszebb részére emlékeztet. Ha ez nem volna a nyomor hazája, oly ismeretien táj, oly messze a legközelebbi vasútállomástól s főként, ha nem Ruszin- szkó volna ez országrész, a turisták ezrei keresnék fel s bizonyára a legszebb fürdőhelyek épülnének itt, az idegeknek e táj volna a legjobb nyugtatója. A főutra nyiló völgyek a legcsodásabb természeti szépségeket rejtik magúikban. így csak véletlenül arra került utas gyönyörködi k benne. A leggazdagabb vadászterület ez. Buján szaporodnak a vadak, melyek rengeteg kárt tesznek a ruszinok szegénységében. Itt az ember örökösen csatázik a vadakkal. Szinye- vér-Polyanától feljebb, 989 méter magasságban van az Ozera nevű gyönyörű tengerszem. Azt mondják, mélységét még nem sikerült megmérni. Vize sós és a legkülönösebb alakú halak, melyek a tengeri halakra emlékeztetnek, nagy bőségben élnek benne. Az utmenti falvak népe mindenütt a korcsma mellett táborozik. A verchovinai ruszinnak, kinek már nem elég erős most a pálinka, ki denaturált szeszt, sósborszeszt és Hoffmann-cseppet iszik, hogy a nyomort elzsibbassza belsejében, a korcsma a második otthona.* Bor, sör itt sehol sem járja, itt a legerősebb pálinka, a legmaróbb alkohol uralkodik korlátlanul. Látszik is rettenetes nyoma mindenütt. Az egyik falu mellett vígan dolgoznak a zsidó kovácsmiihelyben. A ritkaságok közé tartozik az üllő mellett egy hosszuszakállas zsidót látni. Az utón egyre- másra találkozunk a fanyeregben lóháton ülő nagysakálilas, hosszúkabátos zsidókkal. A kirendeltségről Az egyik Ökörmező előtti falu szélén megállunk, hogy egy kicsit kinyujíózkodjunk s valamit harapjunk. Egy-két falusa azonnal megindul felénk. Mikor hallják, nogy magunk közt magyarul beszélünk, magyar szóval köszöntenek. Beszédbe elegyedünk eggyel, ki a legértelmesebbnek látszik. Természetesen rögtön panaszkodni kezd, de korántsem olyan mértékben, mint azt a nyomorból kifolyólag várni lehetne. Elmondja, hogy „csak" hetedik éve ily nagy itt a nyomor. Azelőtt nem volt olyan a nyomorúság. Azelőtt a magyar kormány hegyvidéki kirendeltsége, melynek minden itteni hatóság engedelmeskedni tartozott, az Alföld kincstári birtokaira ezrével vitte le a verchovinai ruszinokat aratásra. Az aratás munkájával megszerezték az egész télre való élelmet, pénzt, zsák búzát hoztak magukkal haza. A nyáron odahaza maradt férfiak pedig télen Galíciába mentek ki a nagy fafiirésztelepek- re, hogy fát döntsenek s a kidöntöít fát előkészítsék a csúsztatásra. Szépen kerestek azok is. Most nem lehet- menni az Alföldre, nem lehet menni Galíciába. Nincs munka, nincs kereset, nincs kenyér, nincs élelem. sf® Sérvösn szenvedők + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélkii!) sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désné!. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fla- oell has-, hát- és mellmelegitő ,Hygl8a“ ftöfszerítáz Msta, fiims-u. 51. $ Árjegyzék ingyen ö A vidéki felek még aznap elintéztetnek ah »
