Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-19 / 185. (928.) szám

Szerda, augusztus 19.

A nyári Tátra

Hideg van — Zsúfolt Tátraíiired — Egy királyi herceg a hegyek között — A Palace- Szanatóriuin világsikere

Tátraíiired, augusztus 18.

A Tátrában se nyár a nyár az idén. Esős is, hűvös is. Mégis minden szálló, gyógyház, villa kapuján ott a tábla:" megtelt. S ha valaki pénze, vagy türelme fogytán csomagol, akár lakosztályban, akár fürdőszobában lakott, tizen is veszekednek az ágyáért. Pedig a Tátra régi törzsközönségének mostanában alig akad hírmondója. Uj emberek, uj jólét boldog birtokosai sietnek habzsolni a Tátra szépségeit és a változatos szórakozásokat, amelyekről a fürdők ötletes vezetői csodás leleményességgel gondoskodnak.

A tátrafiiredi közönség nagyobb része pesti, de számos a francia, német, lengyel, angol és hollandus vendég is. A Grand Motelt és a környező villákat 600 ember lakja. Soha, még a boldog béke éveiben se hódított ide ennyi vendéget Tátrafüred jó hire. Kényelemmel, ellátással mindenki megelégedett és csak a Grand Hotel pazar éttermeiből kiszorultak szeretnék az öblös helyiségek falait kitolni. Lilién thal Emil, a Grand Hotel kitűnő vendéglőse a közönségnek nemcsak a konyhaművészet remekeit tálalgatja, de a jókedv fokozásának is nagymestere. Tomka Lajos híres hegedűs vezetésével pompás zenekar és Kecskés Illa tánemüvésznő, a nagyváradi szinház volt szubrettje szórakoztatja a five o cloock és az esti bar tarka népét. Kunfalvy Albert, a Grand Hotel titkára, a „mindenhol ott vagyok“-ember a vendégeknek még gondolati óhajait is siet honorálni. Nappal kirándulásokat vezet, sportokat irányit, Mercur, Cupido, Terpsihore minisztere, este pedig a tánc, tombola és egyéb, százféle szórakozás mestere. Vig az élet azonban a szanatóriumban is, ahol a „betegeket" sok, munkában elnyűtt egészséges ember megirigyelhetné.

ótátrafüred vendége többek között Treer, a Coburg-uradalmak kormányzója, Buccalo olasz konzul, Jósika báró, Wesselényi bárónő, Henkel követ, Dános és Bene- dikt, a budapesti egyetem orvostanárai, Schossberger báró, —■ a budapesti művészvilágot Simonyi Mária képviseli és most várják Füredre a magyar Parnasszus egyik legtehetségesebb poétáját, Tóth Árpádot.

ótátrafüred közönségét egy szörnyen előkelő vendég érkezése tartja most izgalomban, Coburg Cirill bolgár királyi herceget, Boris király testvéröocsét várják. A Grand Hotelben a királyi herceg és kísérete számára a három legszebb lakosztályt foglalták le. Cirill herceg, aki az összes Coburg-uradal- mak majoreskója, egy hónapot fog ófüreden tölteni.

Igazgatóság, személyzet, vendégsereg lázasan készülődik a nemzetközi tenniszver- senyre, amely augusztus 24-én kezdődik. Eddig 210 nevezés érkezett be. Európa minden neves tenniszbajnoka részt vesz a versenyeken, de szinte megoldhatatlan probléma, hol fogják az igazgatóságok a versenyekre özönlő rengeteg közönséget elszállásolni.

Ujfüreden is minden zug vendéggel telt. A Palace Szanatórium hatalmas uj palotájának minden szobája foglalt és Wágh Lajos, a kiváló fürdőigazgató máris megalapozta a Palace Szanatórium világhírét. A világ minden részéből érkeznek már a szobarendelések, amelyeknek azonban csak egy részét tudja honorálni az igazgatóság. A Palace Szanatórium gyors és hatalmas karriérje bizonyítja, hogy a tátrai gyógytelepek fejlődésének nincsen határa.

A esdi nemieti szocialistáit szjoveiszkúi jelölttel

Pozsony, augusztus 18.

A cseh nemzeti szocialisták elhatározták, hogy a turócszentmártoni választási kerületben első helyen Kraicz János dr. miniszteri tanácsost, továbbá Halek Iván dr. nagybicsei orvost és Gregor-Tajovsky József alezredest és költőt jelölik, aki nemrégen még a republikánus pártnak volt a tagja. A nagyszombati kerületben listavezető ismét Hrusovsky Igor lesz, továbbá jelölik még Nemcc és Bazsány titkárokat is.

| Papin!: KltSZtffi |

I I

I *

© Tizenegy nyelvre lefordi- ©

tott. világsikert elért könyv.

Ara fűzve; 65.— ©

(t Megrendelhető a „Prágai ©

Magyar Hirlap“ könyvosz- ^

tályánál Praha I., Liliová 18- @

• #^e#e ®

Jcpiiiifcit iícisicriilícri vaiiásonltéir

k keresztóflQszóciffiisfa párt iéSzeispiéisi aagygijöiese

Huszonnégy község részvételével za;iott Se a hatfai gyűlés — A zempléni keresztény szocialista pártvezérek ünnepi megnyilatkozásai — Molnár Béla dr. a kér. szoc. párt válságáról — Fíetschmaim Gyula dr. nagy beszéde a választásokról és a választási programról

— A P. M. H. eredeti tudósítása —

Kassa, augusztus 18.

(Saját tudósítónktól.) A kérésztényszo- ciaiista párt vasárnap délután hatalmas érdeklődéstől kisért gyűlést tartott a zemplén- rnegyei Haifa-fürdőben, amelyen huszonnégy bodrogközi község lakossága volt képviselve. A gyűlésen megjelent a keresztényszocialista párt egész bodrogközi vezérkara, míg a kassai központot F1 e i s c h ni a n n Gyula dr. főtitkár képviselte. Gyönyörű napsugaras idő kedvezett a gyűlésnek. Az idillikus fürdőhely hársfái alatt lefolyt nagygyűlést Dienes Adorján nagykövesdi plébános, pápai kamarás nyitotta meg lendületes szavakkal. Dienes örömének adott kifejezést, hogy a keresztény szocialista szónokok sorában a régi magyar közélet neves és előkelő tagját, Molnár Béla volt nemzetgyűlési képviselőt is üdvözölheti. Klasszikus erővel mutatott rá, hogy a nai időkben minden igaz magvarnak a békéért és a jobb megélhetésért kell küzdeni.

— A demokráciának önkényes beállítása ellen — mondotta Dienes — teljes erővel

küzd a keresztény szocializmus és ezért fogják rá a lég lelketlenebb vádakat. Azt mondják, hogy ez a párt az urak pártja. Ma olyat fordultak az idők, hogy nem lehet a szloven- szkói magyarság körében ilyen módon disz- tin.gválni.

Itt nincsenek urak, csak kalitkába zárt, adóktól agyonsanyargatoit harmadosztályú állampolgárok.

— A pártközpont irányítását csak szellemmel és tudással bitó egyének tehetik, ezért van szükség képzett vezetőkre. Azt mondják azután, hogy ez a párt a papok pártja. Ez nem igaz. A vallásos meggyőződést és vallásszeretetet meg kell őriznünk s ezt csak a keresztényszocialista lobogó támogatásával lehetséges. A választási harcra készülnünk kell. Két kincset örököltünk őseinktől: vallásunkat és nyelvünket s ezt nem adjuk oda. Ezeket utolsó leheletünkig védelmezzük s ha ezeket megtartjuk, akkor lesz boldogabb a magyar ebben az országban.

Molnár Béla — Szillő Gézát ajánlja a párt elnökéül

Dienes Adorján értékes beszéde után Molnár Béla dr. volt országgyűlési képviselő, a kiváló publicista és a keresztényszo- cialista párt agilis zempléni vezéralakja lépett az emelvényre. A megjelentek zajos éljenzéssel üdvözölték a régi kipróbált politikust első szereplésekor.

Beszéde elején kegyelefces szavakkal emlékezett meg az elhunyt nagy kassai püspökről, Petrogallá Oszkárról és sajnálkozásának adott kifejezést, hogy nélkülöznünk kell jelenleg Körmondy-Ékes Lajos dr.‘képviselőt, a magyarság kiváló vezérfiát. A mi veszteségeinkben csak egy a vigasztaló, hogy a külföld kezd felfigyelni a szloven- szkói viszonyokra és látja, hogy itt az üresen pattogó frázisok birodalmában nem mind arany, ami fénylik.

A napi politika homlokterében ma az az összeütközés áll, amely a római Szentszék és a prágai kormány közt hosszú ideig lappangott s végül a Husz-ünnep miként való megünneplése és a pápai követnek tüntető elutazásában érte el tetőpontját. A nemzetiségi ellentétek mellé a felekezeti torzsalkodás üszkét beledobni a közvéleménybe, a hatalom mai birtokosai részéről a rövidlátás, sőt vakság olyan foka, amely egyenesen öngyilkosságszámba mehet. Krarnár, a nemzeti demokraták vezére úgy nyilatkozott, hogy nem szabad a kultúrharcot felidézni, mert ez csak a magyarok irredenta politikájának malmára hajtja a vizet.

Csodálatos, hogy Krarnár nem a sokmil- lió állampolgár vallásos érzületéi látja itt megsértve, hanem csak azt, hogy közvetve ez a magyarság hasznára lehet.

— Én a magam szempontjából azért örülök a kormány baklövéseinek, mert ez a legbiztosabb eszköz arra, hogy Szlovenszkó őslakossága végre eggyé tömörüljön s megmutassuk azt, hogy bennünket nélkülünk, sőt akaratunk ellenére kormányozni nem lehet. Az egyházpolitikai kérdések egy állam életében ahhoz a macskához hasonlók, amelyet csak szőrmentén ajánlatos simogatni, de ha valaki avatatlan hebehurgyasággal visz- szafelé kezdi borzolni, rögvest sündósznóvá válik és az ügyetlen politikus kezét összeszurkálja. Az a csodálatos, hogy a Húszért lelkesülő csehek nagy része egyenesen vallás- nélkülinek vallja magát, holott Húsz, ha reformátor is volt, vallásnélkülinek nem mondható. Az igazi és legnagyobb szocialistája a világnak Krisztus Urunk volt, akinek tanítása szerint felebarátunkat szeretnünk kell, mint önmagunkat. Ö mondotta, hogy adjátok meg istennek, ami az Istené és a császárnak, ami a császáré. Ez annyit jelent, hogy a vallási és állami törvényeket be kell tartani. Ez azonban nemcsak bennünket kötelez, de kötelezi az államhatalmat gyakoroló kormányt is. A nagy francia forradalom a nép jogainak kivívásáért indult meg, de a nagy francia nemzet akkor volt a legnagyobb, amikor rongyos katonáival legyőzte ellenségeit és odahaza helyreállította az ország polgári rendjét. Erre a nagy francia forradalomra akartak és akarnak rálicitálni a modern fiókforradalmárok. Például Magyarországon nem volt elég a köztársaság, hanem népköztársaság kellett. Megmosolyogtuk annakidején a forradalmár fiókái stréberségét, mert nem tudtuk elképzelni, hogy minek az a hozzátétel, amikor a köztársaság nem lehet másé, mint a népé.

És Íme, rövid néhány év alatt megtanítottak rá bennünket, hogy igenis lehet olyan köztársaság, amely a légionáriu soké, az államientartó elemeké, a szociá! demokratáké, a huszitáké, de nem a népé.

— Hol itt az egyenlőség, ahol a cseh légionárius 600 koronáért kap földet, a magyar azonban 3000-ért sem jut hozzá. Hol itt a szabadság, ahol a mi évszázados ünnepeinket eltörlik, ellenben a Húsz-ünnepet ránk kényszerítik? Hol itt a testvériség, amikor a Hodzsa Milán 2000 gyászmagyarjának napidija -ellenében való Prágába utaztatásán ki- vül eddig velünk senki szóba nem állott.

— Volna még néhány szavam a pártunkban sajnálatosan dúló válság ügyében. Tudomásom szerint pártunk érdemdús, jelenlevő főtitkára javaslatára az augusztus

5-iki elnöki tanácsülésen pártunk volt, de kisebbségben maradt elnökével oly megálla podás köttetett, hogy az egymást pusztító sajtóhadjárat az augusztus 25-iki pártvezetőségi ülésig szüneteljen. Lellei Jenő dr. képviselő ur és társai ezen alkalommal ismételten bebizonyították, hogy velük semmiféle megállapodás nem köthető, mert adott szavukat betartani nem szokták. Leilei képvi- kelő ur lapjának, illetve a keresztényszocia- lista párt eddig bitorolt és vissza nem adott lapjában az eléggé korrekthangu vezércikk mellett egy más cikk is megjelent, amely a bekövetkezett széthúzásért és összetűzésért a felelősséget a párt mai vezetőségére igyekszik hárítani. Nincs időm hosszas elmélkedésekre, csak az eseményeket sorolom el. A szlovenszkói ellenzéki pártok Leilei képviselő ur hozzájárulásával megkötötték az ér- sekujvári egyezményt. Ennek alapján ismét

3

az ő hozzájárulásával az ellenzéki partok v^zérlöbizottsága elnökévé megválasztották Bittó Dénesi, egy úgy politikailag, mnt egyénileg érintetlen jellemű embert. Rövid néhány hét múlva Leilei képviselő ur a hozzájárulásával megválasztott Bittó Dénest, valamint az öt támogató Jabloniczky és Pal- kovich képviselő kollégákat egy pásztorle- vélnek elnevezett szennyiratban közönséges bitangoknak nevezte el és pedig azért, mert ezek az urak a Concordia-nyomda pénzkezelését kifogásolni merték, a kezelő urak pedig (Leltei képviselő ur legbensöbb hívei és követői voltak. Egy 283.000 koronás tételt adott volna Jarábek ur a pártnyomdának kölcsön. Ennek a 283 ezer koronának a nyomda bírósági szakértő által megvizsgált számadásában nyoma sincsen. Nem hiszem, hogy legyen Csehszlovákiában olyan gazdag ember, aki 283 ezer koronának honnan való származását kimutatni nem tudná. Ha tehát Jarábek ur bizonyítani nem tud, akkor kétségtelen. hogy ezt az abszurd nagy összeget ő a nyomdának soha kölcsön nem adta. Ennek a már nem is gyanús pénzügyi manipulációnak Leilei képviselő ur pártfogója, pat- rónusa és takargatója volt. Azokat az urakat. akik egy emberéleten át soha inkorrektséget nem követtek el, lebitangoita, mert egy cimborázási rablógazdaságnak véget akartak vetni. Ezzel tette magát Leilei képviselő ur lehetetlenné.

Ha mi nem tudnánk pártunk háztartásában rendet csinálni, akkor nincs létjogosultságunk, mert hiába ostoroznék a közéleti visszaéléseket és panamákat, odavágnák a fejünkhöz, hogy mit lármázunk, mi sem vagyunk jobbak a Deákné vászna- nál.

— Leltei képviselő ur, midőn kisebbségben maradt, kijelentette, hogy mint keresztényszocialista a párt közkatonája lesz. Ezt a kijelentését sem tartotta be, mert teljes erejével a párt megbontására és a saját maga visszatérésére törekszik. Hogy ez a munka a keresztényszocialista pártnak árt és viszont a kormánynak használ, az kétségtelen. Ne csodálkozzék tehát Leilei képviselő ur, ha mi azt a fölfogást valljuk, hogy pártbontó munkájával a kormánynak tesz szolgálatot, munkája a kormány szolgálatában áll. Amennyiben Leilei képviselő úrral és híveivel egyáltalában lehetne békét kötni, elvbarátaimmal erre készek vagyunk, bár eddig azt tapasztaltuk, hogy ők semmiféle megállapodást nem tartottak be.

— A pártnak azonban elodázhatatlan és sürgős kötelessége, ha élni akar, hogy az e hó 25-ére összehívott pártvezetőségi ülésen egy minden tekintetben intakt, olyan embert válasszon elnöknek, aki kifsfé és befelé a párt erkölcsi szinvonaiáí és erejét helyreállítja. Erre a helyre, véleményem szerint, legalkalmasabb ma Szüllő Géza volt néppárti képviselő, aki a magyar kisebbségi jogokért való küzdelemben a küífö'dön már eddig is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

— Ha alkotmányos és demokratikus kötelességénél fogva, Leilei képviselő ur végre rájön arra, hogy eddig tévutakon járt és a párt többségének akarata előtt meghajolva, megválasztandó elnökünkhöz közeledni próbál, meg vagyok róla győződve, hogy az a széles látókörű politikus, akit elnökünkké meg fogunk választani, a béke helyreállítása érdekében el fog menni odáig, ameddig az ő és a keresztényszocialista párt erkölcsi integritásának condiíio sine qua non-ja. megengedi.

— Köszönöm, hogy voltak szívesek meghallgatni és kérem, hogy ragaszkodjanak továbbra is a keresztényszocialista párthoz és annak programjához.

Fleischmazm Gyula a magyarság reálpolitikájáról

A következő szónok Fleischmann Gyula dr., a párt főtitkára volt, aki beszédében főkép a politika aktuális kérdéseivel foglalkozott. Beszédének gondolatmenete a következő volt:

— Hónapok óta nem hallunk mást, mint hogy a kormánykoalíció fölborul, a parlamentet föloszlatják és kiírják az uj választásokat. Mi ezeket a híreket nem vettük komolyan, mert meg voltunk és meg vagyunk győződve, hogy a mai kormánykoalíciót mindenáron fönn akarják és fönn fogják tartani s még jó, ha a m.ai parlamenti többség nem fogja meghosszabbítani a hatéves periódust. Bennünket nem tévesztettek meg a választásokról szóló híresztelések és a kormánypártok lázas tevékenysége. Mi nyugodtan a várakozás’' álláspontjára helyezkedtünk, mert mi a választásokra föl vagyunk készülve. Bennünket előkészített a kormány velünk szemben való magatartása, a gazdasági politika, amely szegénnyé tett, — a kisebbségi jogok, amelyeket nem kaptunk meg, az egyházpolitikai üldözések és a „rólunk, nélkülünk" való uralkodási elv.

A kormánypártok készülődései

— A leglázasabb tevékenységet fejti ki Szlovenszkón a kormánypártok közül a csehszlovák agrárpárt és annak magyar osztálya, a Csánki-párt. Propagandájuk főeszköze a hihetetlen arányú Ígérgetések. Ezeknek azonban ma már nem adnak olyan köny- nyen hitelt, mint 1920-ban. Hiszen a kormánypártoknak hat évük volt, hogy beváltsák a múlt választáson tett ígéreteiket. És vájjon betartottak-e valamit ezekből? Kérdezem a nép széles rétegeitől, hogy vájjon az egyes kormányexponenseken kivü! kaptak-e valamit 1920 óta? Az egyhangú válasz csak egy lehet: semmit. Az agrárpárt és Csánkiék főkártyája a földosztás. A mai napon is az egyik bodrogközi községben gyűlést tartanak, amelyre azzal csábították a jóhiszemű népet, hogy aki eljön a gyűlésre, az holdanként 50 koronáért fog kapni földet. Ha ez