Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-18 / 184. (927.) szám

Kedd, augusztus 18. 3 & irciücsa §zoci@li$íáh végleg a Kormáig ellen lordulfaft jelenlegi kormány támogatása összeegyeztethetetlen a szocialista poHtikával“— Őszre megrendül Painlevé helyzete Magyar szótól hangos Karlsbad Karlsbad, augusztus 16. Az 1925-itk év visszahozza Karlsbad régi íényét és felemelkedik isimét régi magaslaté5 ra: 50.000 fürdővendég augusztus közepén! Igazán elég egy szezonra. Ha csak húszezer­re becsüljük fürdővendé'geinek mostani szá­mát, ennek legalább a harmadrésze magyar. A kutak (körül hömpölygő tömegek áradatá­ban reggel, este, mindenütt magyar szó, a ki5 ránduláhelyeiken, vendéglőkben ez muzsikál a fülébe a magyar embernek. A német természetesen az uralkodó nyelv, igy beszél a magyar is, ha valamire szüksége van, sőt a csehek is, akik itt törpe minoritásban van­nak, szintén erre fordítják beszédüket. Hiába a feliratok nacionalizálása, melyek cseh-nérrlet-frainiCÍasangol nyelven adják tud­tunkra a hivatalos mondanivalókat: Karlsbad német város maradt, az Egerland gyöngye, melynek ősi városát és rohanó folyóját hiába keresztelték át Chebre, mégis Égernek hív­ja azt mindenki. Vasárnap az égerlandi „Gmoin“ Iá tóga5 tott el Karlsbadba, ami az őslakóknak nem­zeti szövetsége, öregek és ifjak ősrégi né­met viseletben, asszonyok és lányok szives, suhogó selymekben pompáztak, pillangós ci­pő, térdig érő fehér harisnya, a férfiakon rö5 vid nadrág és zeke, fejeiken zöld ibársonysapka, a fehérnépen színes se­lyemből bokoriig ró szoknya, fehér ingváll, szines melléhykékkel és szinpompás, régi tarka selyemkendők, melyekből még fejdisze- ket is csináltak. Volt is bámul ójuk elég a vi­lágfürdőn (a világra szóló botrányról, mely e napon Kalina és Meyer német képviselőkkel történt, felháborodva beszélt Karlsbad is). A nemzetközi „nagy“ élet azonban az exkluzív, nagy szállók és a Westend előkelő villanegyedében folyik, az Imperial ball pa- iée-in és teáin, délelőtti és délutáni táncain. Az Alté Wiese ragyogó divaiüz etei, éksze5 rés boltjai ezek szereplőit várják. Amit Bu­dapest, Becs, Berlin, Páris London „kreál“, az itt van napok alatt és látható a mesés ki5 rakatokban, a raffmáüt divatnak legújabb trükkjei és sokszor csodálatraméltó alkotá­sa, hogy a legközelebbi ball parée-n megje­lenjék egy5egy hajlékony női testen és azt nagyjából befedje- A födetlen bőrt kincseket érő ékszerekkel takarni, minden idők válto­zatlan divata. Az Imperial szálló középső kupoláján a köztársaság elnökének standardját lengeti a szél- A politika nagy bolygói közül itt keve5 ri a politika kártyáit az örökös meglepeté­seken dolgozó Svehla és a Balkán Clemence- anja, Pasics Nikola, aki a hírek szerint fel­gyógyult. A kilencvenéves tigris még tarthat egy kis leszámolásit Radicscsal. Itt gyógyke­zelteti súlyosabb gyomorbaját Huszár Ká5 roly volt magyar miniszterelnök is. A balká­ni exminiszterek közül Pelcs Dusán, most zágrábi ügyvéd, több szerb politikussal ven­dége. Karlsbadnak, de sokkal nagyobb neve­zetessége egy Rotschild és New5York, Chicago, Cincinati és Amerika sok metro­polisának bankáraival egy Lubomirszki her­ceg, Da Ponté Ribciro, Winchester lord s a születési arisztokrácia itt kurázó többi tagja sem versenyezhet. Itt a haute finaneiér-ké az első hely. Teljes elvonultságban él Van Rossum ró­mai kardinális a kis Haus St. József hotelben, hol Kmetykó Károly nyitrai püfpök a szom­szédja. És az irodalom, művészet és politika hány kitűnősége a világ minden tájáról* Ma, szombaton Anday Piroska, a bécsi opera magyar tagja, a hírneves alt énekesnő lép fel az Imperial hangversenytermében. A hirdetési táblán is magyar név kiált reám a plakátról, szegény Széchenyi Miklós gróf győri, utóbb nagyváradi püspöké, aki­nek hagyatéka itt kerül egy aukción kala­pács alá. Csak az amerikai milliárdosok ad5 hatnak egy Gainsborough arcképért száz­ezer koronát és csak igazi m/üértő, vagy gr and seigneur fizeti meg htavanezer koro­nával a kandallódiszül szolgáló bronz figurákat, mely a francia empire iparmüvé- szefének igazi remeke­Karlsbad ismét a régi, nem rongyolta le a háború, sőt hatalmasan épül villanegyede. A nagy világfürdők: San Sebastian, Ostende, Vidhy, St. Moritz, Rix la Baises, Nizza a dl5 vat vállain emelkedtek mai magaslatukra, Karls'badot páratlan gyógytényezői tették vi­lághírűvé és a német becsületesség és ala­posság, melyet meg kell csodálnia mindenki­nek, aki itt valaha megfordult. Alapy Gyula dr. A wmi ÚVfŐzefmti&Hllfít fi ff® £r<íf<gíi®s8? 3íe rávd mi£ fefszöiitunft, fiot&ty előfizess! Páris, augusztus 17. A francia unifikált szocialisták tegnap igen fontos gyűlést tar­tottak, amelyen számos külföldi szocialista delegáció s többek között Friedrich Adler, a nemzetközi munkáspárt titkára is részt vett. A szocialista párt többsége nevében Paul Faure, továbbá Blum és Brakel képviselők beszéltek s beszédeiket az egybegyűltek mindig a leglelkesebb éljenzéssel kísér­ték. A szónokok egyhangúan kifejtették, hogy a jelenlegi francia kormány támoga­tása összeegyeztethetetlen a szocialista po­litikával. §ogy a dolgok a szakításig jutot­tak, annak elsősorban a radikálisok az okai, akik mindig erélyesen tiltakoztak a szociaiisztikus tervek s elsősorban a pénz­ügyi reformok ellen. Washington, augusztus 17. Jól informált körökben mindinkább kikristályosodik az a vélemény, hogy Coolidge elnök a legköze- lebhre tervezett tengeri leszerelési konferen5 cián kivánni fogja az összes nagy csatahajók megsemmisítését és a hadihajók tonnaszámának feísö határát 10.000 tonnában való megállapítását* Általában az a vélemény, hogy Anglia el­fogadja ezt a tervet. Az amerikai tengeré­szeti körök- melyek eredetileg elgáncsolni igyekeztek az elnök leszerelési terveit, ma már szintén a leépítés mellett foglalnak állást, tekintve, hogy a fegyverkezésben való ver­sengés borzalmasan nagy és fölösleges költ5 ségeket emészt föl. A föltétel persze az, hogy Anglia is hasonló álláspontra helyezkedjék és cirkálói számát épp ugy szorítsa meg, mint megszorította az elsőj washingtoni komern- cia. Gyors cirkálókban ugyanis Nagybrittá- nia még mindig tetemesen vezet és Ameriká­val, Japánnal meg Franciaországgal koránt­sem tartja be az 5:5:3:3 arányt. Anglia után Oxford, augusztus 14. Az oxfordi nemzetközi katolikus kong­resszus pénteki ülésén a „Nemzetiségi elv és nemzetiségi kisebbségek14 alkották a tárgya­lás anyagát. A kérdés előadója, Dóka dr. zugi egyetemi tanár volt. ismertette a nemzetiségi elvnek gyakorlati alkalmazását és rámutatott arra, hogy Svájcban a legméltányosabb mód5 ját találjuk meg annnak, hogy a különböző nemzetiségek egyenjogúsága és kulturális szabadsága fentartható legyen. Ismertette az interparlamentáris konferencia, a -,Ligue de Droit de THomme44 és a népszövetségi uniók álláspontjait. Az előadás után az elnök felkérte Szüllő Gézát, hogy mint a Csehszlovákiában élő magyar katolikussá^ képviselője, adja elő észrevételeit. Szüllő Géza hatalmas beszédében ismer5 tette azt az álláspontot, hogy amikor a nagy­hatalmak az utódállamokat kreálták, nemzet­közi szerződésben kötelezték az utódállamo5 kát a nemzetiségek kulturális szabadságának garantálására. A törvény megvan, de a törvény és az adminisztráció között lé­nyeges differencia mutatkozik. Az utódállamok a nemzetiségi kérdést belügynek tekintik, amelybe a Népszövetség beleavatkozását szuverenitásuk megsértésé­nek tekintik és valóban a népszövetség csak egy intézménye a világnak. A főbaj a nép5 szövetség alkotmányában van. A népszö­vetség elé egy állam kisebbsége sem fordul­hat mint jogi személy, közvetlenül a népszó5 vétség bíráskodásához- idegen állam utján pedig azért nem fordulhat a népszövetséghez, mert ezt illojális cselekedetnek minősítenék- Túlajdonképpen tehát a nemzetiségek az utódállamokban pana­szaik előadásától és igy azoknak orvoslá­sától is teljesen el vannak vágva. Rámutatott arra, hogy Magyarország magyarsága négy utódállamhoz csatoltatok s- mert a magyarság magasabb kultúrájú, mint sok, önálló nemzeti életet még A párt a gyarmati háborúk tekintetében nem helyezkedhetik más álláspontra, mint azt annakidején Jaurés kifejtette. Mivel tehát a szocialisták e nagy tradíció következtében kénytelenek a marokkói háború minden fe­lelősségét elhárítani önmagukról, okvetlenül szükségesnek tartják azt is, hogy kilépjenek a kormányból. A párt hasonló szigorral Ítéli el a kommunisták fölforgató politikáját, mint a nacionalisták imperializmusát. A szocialis­ták határozott állásfoglalása arra mutat, hogy már a francia kamara őszi ülésszakának kezdetén veszély fenyegeti a Painlevé-kor- mányt s óriási nehézségekbe fog ütközni, hogy megmaradhasson helyén, mert a szo­cialisták semmiképpen sem hajlandók Cail- lauxval és Briand nacionalista elvei alapján a további együttműködésre. Japán is rengeteg gyorscirkálóval rendelke­zik s csaknem eléri az amerikai számot. Co­olidge azon a nézeten van, hogy a leszerelé­si konferenciát minél előbb egybe kell hívni, mert meg kell gátolni,' hogy Franciaország és Olaszország a számukra engedélyezett nagy hadihajók építését 19275ben megkezd­jék. Anglia és Amerika 1928-ban építhetne két uj.abb csatahajót, mig Japán kvótája csak 1931-ben engedélyez újabb építkezéseket. New-yorkí jelentések szerint beavatott kö5 rök valószínűnek veszik, hogy a Leviathánt s más öt nagy kereskedelmi hajói, melyek mind az állam tulajdonai, a rettenetes üzemköltségek következtében jövőre ki­vonják a forgalomból és leszerelik. A Leviathán, mint ismeretes, eredetileg német hajó volt és Vaterlandnak hívták. A forgalomból való kivonásáról szóló hírek ugy keletkeztek, hogy a költségvetési bizottsága kereskedelmi tengerészeinek ígért évi 20 mil­lió dollár helyett csak 15 milliót akar adni mely csökkentés lehetetlenné teszi a hat ha­talmas luxushajó üzemben tartását. nem élt nemzetiség, ezáltal veszedelmesebb faktornak tekinti az utódállam és ez a körül5 mény sokszor üldöztetésnek teszi ki a ma­gyarságot. Rámutatott arra, hogy különbség van az utódállamokban a törvények között amelyek papíron és az adminisztráció szelle­me között, amely az életben van meg s ezért tartja szükségesnek, hogy emelje fel szavát az IKA (Nemzetközi Katolikus Szervezet), hogy a népszövetség alkotmánya akképpen változtassák meg, hogy a nemzetiségek mint jogi személyek egyházi szervezetük utján direkt fordulhassanak a népszöveí5 séghez, mert ha ez nem történik meg, ak­kor Európában nem csak egy beteg ember lesz* mini Törökország volt a háború előtt, de az egész East Európa egy kórház lát­ványát fogja nyújtani — kóros nyavalyák, kai agonizáló nemzetiségekkel. (In prewar tirnes only Turkey was caP led „111 mán44* now whole East Európe is a hospital with agonising national minorities). Példákkal illusztrálta a békeszerződés felüle­tes keresztülvitelének eredményeit. Az előadást lelkesen megtapsolták. Szüllő Géza után Madarász esztergomi hercegprimási titkár szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a nemzetiségi kérdésnél különbsé­get kell tenni az önként bevándorolt és az akaratukon kiviil valahová csatolt nemzetisé­gek között. Az önként bevándoroltakat a be5 fogadó állam kötelezheti az asszimilációra. Akik akaratukon kívül csatoltattak idegen ál­lamhoz, azoknál természetes, hogy nemzeti­ségüket fenn akarják tartani. Rámutatott ar­ra, hogy a sérelmek legfőbb pontjai a követ5 kezők: 1. Az iskolákban az elnemzetlenitési tö­rekvés. 2. Kolonizációval a nemzetiségi szám­arány megváltoztatása. 3. A kiutasításokkal való erőszak­4. Az illetőség erőszakos magyarázása. 5- ,,Agrárreform“ cimen a nemzetiségek vagyonának elkobzása M utódállam ob prágai KoiiíerciHMia Bizonytalanná vált a novemberi időpont is Bécs, augusztus 17. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Július­ban kellett volna Prágában összeülniük Ausz­tria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel- ország, Románia, Jugoszlávia és Olaszor­szág delegátusainak, hogy konferenciát tart­sanak a volt közös háború előtti adósságok ügyében. Ezt a konferenciát azonban több utódállam kérésére november 3-ikára ha­lasztották. Egy külföldi újság a minap azt a hirt közölte, hogy az utódállamok prágai konferenciája november elsején sem ül ösz- sze, hanem ismét elhalasztják jövő év már­ciusára. Miként most a P. M. H. bécsi tudósítója hivatalos helyről értesül, az újabb elhalasz­tás Iliire nem felel meg a valóságnak, azon­ban a konferencia megkezdésének időpontja ismét bizonytalanná vált. A júliusról novemberre való halasztás­nak az volt az oka. hogy az utódállamok előbb meg akarták várni a római tanácsko­zások eredményét az alapítványok és ala­pok ügyében, amelyeknek a háború előtti adósságok rendezésében nagy szerepük van. A római tanácskozások valószinüleg októ­berben kezdődnek meg és ezért előrelátha­tólag szükségessé válik a prágai konferen­cia elhalasztása, azonban semmiesetre sem márciusra, hanem legfeljebb két-három hét­tel. Az utódállamok prágai konferenciája a technikai kérdéseken kiviil újból foglalkozni fog az egyes államok kvótáinak újra való megáliapitásával és nincsen kizárva, hogy a többi utódállamokkal szemben aránytalanul megterhelt Ausztria és Magyarország kvó­táinak csökkentésére kerül a sor. Becs Kriüos Hétfője A cionista-fajvédő feszültség a tetőponton. — A rendőrség betiltott minden összejövetelt. Bécs, augusztus 17. A mai napot egész Bécs lázas izgalommal várta. Ma nyitják meg ugyanis a cionista világkongresszust s a faj­védők harcos elemei jó előre bejelentették, hogy ezt a napot emlékezetessé akarják tenni Bécs zsidóságának. A rendörigazgatóság minden fajvédő gyülekezést betiított vasárnapra és hétfőre. A betiltó rendelet indokolása többek közt kiemeli, hogy a fajvédők között nincs olyan egyéniség, vagy olyan szervezet, mely a zsidóellenes tüntetések nyugodt lefolyását biztosítaná. A fajvédők a betiltás dacára mára uj gyűlést hirdettek. Ha a rendőrség ezt az összejövetelt sem engedélyezné, akkor a fajvédő vezérek leköszönnek állásukról és a hatóságra hárítják az eljövendő ese­ményekért a felelősséget. A rendőrség magától értetődően ezt az összejövetelt sem engedélyezte főleg azért, mert este hét órára hívták össze, nem pedig délután öt órára, mint ahogy a rendőrség akarta. A tapasztalat ugyanis azt bizonyltja, hogy az esti összejövetelek sokkal veszedel­mesebbek s a tüntetések sokkal agresszíveb­bek, mint a nappaliak, az ellenőrzés is nehe­zebb, a lakosság izgalma is nagyobb, úgyhogy a mai fölizgatott lelkiállapot könnyen véres incidensekre vezethetne. A fajvédők e két­szeri betiltás következtében csak még izga- íottabbak lettek és nagyban fenyegetődznek, hogy véres éjszakát rendeznek Bécsben. Bécs, augusztus 17. Tegnap délután súlyos incidensre került a sor a cionisták és a kampós- keresztesek között. Araikor a Franz Schubert nevű gőzös a cionista kongresszus tagjaival fedélzetén egy kirándulásról volt visszatérőben, Láng Lebarn közelében valóságos kőzápor fogadta, mely két embert könnyebben meg is sebesitett. Korneu- burg közeiében a kampóskeresztesek öt éles lövést adtak le a dunai hajóra, ugy hogy a fe­délzeten csaknem pánik tört ki. Ma délelőtt a rendőrség több letartóztatást eszközölt. A kongresszus védelmére összesen 6000 rendőrt mozgósítottak, akik este 7 órakor nagyrészt a Fogadalmi Templom körül fognak szolgálatot teljesíteni, mert a kampóskeresztesek itt tervezik a döntő esti összejövetelt. A cionisták elleni agitációt Jerzabek dr„ a híres antiszemita vezeti. — (A kommunista párt megfogyatko­zása.) Kucsera László képviselő bejelentette a ház elnökségének, hogy belépett a függet­len kommunista párt parlamenti klubjába. — Tansik kommunista képviselő megcáfolja a Rovnostban azt a hirt, mintha ő is át akarna lépni Bubnik pártjába. €©©isl§a a dr@@dn©ugh%©k ellen Leszerelik a világ legnagyobb személyszállító hajóját — Az amerikai kereskedelmi hajó­zás válsága — A második washingtoni konferencia Szüllő Géza harca a kSiebbségekért az oxfordi kongresszuson Sérelmeink Európa katolikusainak fóruma előtt — „Egész Európa kórházzá züllik — kóros nyavalyákkal agonizáló nemzetiségekkel44 — A P. M. H. eredeti tudósítása. —

Next

/
Thumbnails
Contents