Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-11 / 153. (896.) szám

ben még állammá nem alakult. Az a kisebb­ség, amely azelőtt nemzeti állam életében élte le a maga nemzeti étét, sokkal fejlet­tebb öntudatu, de sokkal inkább szánalomra méltó, mint az a kisebbség, amelynél egy uj államhoz való csatlakozás nem egyéb, mint egy határvámi átcsoportosulás. Például felhozom a mi magyar kisebbségi helyzetün­ket a csehszlovák köztársaságban. Mi csak a trianoni szerződés által lettünk kisebb­séggé. Azelőtt ezen a területen ezer eszten­dőn keresztül abszolút többséget alkotva, éltük le a magunk nemzeti életét, mint a ma­gyar állam polgárai. Minket elszakítottak Magyarországtól, noha egy egységes etni­kai egységet alkottunk ezer esztendőn át azokkal a magyarokkal, akik most megma­radtak megcsonkított Magyarország terüle­tén. Az az uj állam, amelyhez bennünket most hozzácsatoltak, bennünket a magunk magasabb kultúrájával és kifejlett egyénisé­gével a maga természetes ellenségének te­kint; mi pedig, akik azelőtt többség voltunk, most kisebbséggé váltunk és sokkal világo­sabban látjuk, de sokkal több gyanakvással is látjuk azokat a veszedelmeket, amelyek a mai nemzeti kulturális létünket fenyegetik. Elsősorban a magunk támaszát keressük a nemzetközi jogban és ennek a legfontosabb tényezőjében, a népszövetségben. A népszö­vetség a maga eredete szerint tulajdonkép­pen az a szerve lenne a világnak, amely az igazságot osztja. Kénytelen vagyok azonban megállapítani azt, hogy a valóságban ez a terv tultranszcedentális és túlontúl platoni- kus. Szükségesnek tartanám azt, hogy ez a népszövetség valóban egy nemzetközi tör­vényszék legyen, ne pedig egy szervezet, melyben a győzök tömörülnek a legyőzői­tekkel szemben. A mostani népszövetségnek az alkotmánya a kisebbségeknek nem ad elég védelmet, mert nem ad lehetőséget arra, hogy a kisebbségek a maguk egészé­ben mint kisebbségek a népszövetséghez fordulhassanak jogaik megvédelmezéséért o-lyan esetben, amikor szembe kerülnek az őket bekebelezett állammal. Dacára -annak, hogy a kisebbségi védelmi nemzetközi szer­ződések által, amelyeket a nagyhatalmak kötöttek Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával, a kisebbségek ezekben a szerződésekben támogatást kaptak, mégis kénytelen vagyok konstatálni azt, hogy mi­után nincs a kisebbségnek joga a saját álla­mukkal szemben fellépni, ennek következté­ben ezek a kisebbségek meg vannak foszt­va a gyakorlati lehetőségétől annak, hogy élw hessenek azokkal a nemzetközi védelmi esz­közökkel, amelyeket ez a szerződés részük­re megadott. — A második kérdés, amellyel foglal­kozni óhajtok, abban áll, hogy miképpen le­het szabályozni és kodifikálni a kisebbségek jogait és kötelességeit. Elvileg úgy vélem, hogy ez tehetetlen, mivel a kisebbségeknek nem lehetnek különleges, az állam többi pol­gárainak egyetemes kötelezettségeitől eltérő kötelességei. Ezzel szemben a saint ger- maini nemzetközi szerződések által megal­kotott államok kötelezve vannak a nagyha­talmakkal szemben kisebbségeik szabadsá­gának, fejlődésének és létének biztosítására. Ebből a jogi helyzetből következik, hogy az államoknak vannak ugyan különös kötele­zettségeik. a nagyhatalmakkal és a kisebb­ségeikkel szemben, ellenben a kisebbségek különös kötelezettsége nem létezik. — Logikus tehát, hogy a kisebbségek­nek nem lehetnek olyan különös kötelezett­ségeik államaikkal szemben, amelyek miás polgártársaik kötelezettségeitől különböz­nek, mivel a közjog nem ismer kivételeket. Minden állampolgár alá van vetve hatalmá­nak. Azok az államok ellenben, amelyek az említett kisebbségi szerződéseket megkötöt­ték, kötelesek kisebbségeik jogait elismerni. Nem a módszer és a tárgy hiánya okozza a mi kedvezőtlen helyzetünket, hanem egy olyan hatóságnak hiánya, amely előtt jo­gaink megsértése esetén igazságunkat köve- telhetnők. Újabb csehszlovák kirohanás Slávik György dr. zsupán bejelentette, nogy az angol javaslatot elfogadja ugyan, de mint szlovák ember és közigazgatási főtiszt­viselő reflektálni kíván Lukács és Szüllő beszédeire. Véleménye szerint az illetőségi vita a törvény magyarázata körül indult meg. Egyes jogászok azt mondják, hogy a község kötelékébe való kifejezett fölvételre szükség nincsen, míg a közigazgatási bíró­ság a kifejezett fölvételt követeli meg. Né­zete szerint a magyar gyakorlat nem volt egységes, mivel Budapesten mindig szükség-ÍPÍ }}ozar3}i>{ 9[pa aq^píojo-jj iSaszpq n }[OA vételre. Az a véleménye, hogy a kérdést csak uj törvénnyel lehet rendezni, mivel a közigazgatási bíróság független intézmény és nem lehet feltenni, hogy a más vélemé-^ ilyen levők kívánsága szerint magyarázza a törvényt. Benes legutóbbi expozéjában kije­lentette, hogy a magyar kormánynak javas­latokat tett, az utóbbinak kell tehát választ adni, ha komoly érdek az illetőségi ügy ren­dezése. A hontalanok kérdésében a csehszlo­vák delegáció álláspontba az, hogy ilyen kérdés egyáltalában nem létezik, mert abban az esetben, ha valamely uj állam az illetőket nem fogadja el polgáraiul, úgy azok a régi állam po'gárai maradnak. Ezt kívánják az emberiesség követelményei is. (Élénk ellent­mondások.) Végül azt igyekezett bizonyí­tani, hogy a nemzeti kisebbségeknek a csehszlovák köztársaságban és az ő nagy- megyéjében nagyon jól megy a soruk. Ugyanilyen értelemben beszélt a cseh Remier is, aki egész naiv bizonyítási mód­szert vett igénybe, amidőn arra hivatkozott, hogy ő Medingerrel németül szokott be­szélni, tehát a kisebbségeknek nem lehet okuk a panaszra. A plénurn ezután elfogadta a bizottsá­gok jelentéseit. * A varsói kongresszus azok körében, akik a kisebbségi kérdés komoly megoldá­sára törekednek, némi csalódást keltett, mi­vel az volt a benyomásuk, hogy a népszö­vetségi ligák Uniója ez alkalommal nem he­lyezett oly nagy súlyt erre a sorsdöntő problémára, mint amilyet megérdemel. Ezt a csalódást fejezte ki Dumba bizottsági be­széde is, aki — mint említettük — kilépését Prága, julius 10. Illetékes helyről nyert értesülésünk sze­rint a választásokat az ősszel okvetlen kiirják. A politikai tizes tanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy a képviselőház a nyári szünet előtt a jövö hét péntekjéig tart még üléseket. E rövid hát nap alatt a parlament­nek kemény munkája lesz, mert ez idő alatt le kell tárgyalnia a koalíció programjába fölvett, összes elintézetlen ügyeket: a telepí­tési törvényt, az építkezés fokozását előse­gítő törvényjavaslatot, az állattenyésztés­ről, valamint a választási törvény reformjá­ról szóló javaslatokat és magalakitják a sze­nátus és a képviselőház közös bizottságát. Mindezzel péntekig készen kell lenniök a hon­atyáknak, mert pénteken háromhónapos nyári szabadságra küldik őket. Az ősz elején már csak néhány napra hívják újból össze a parlamentet, hogy azután végleg feloszlassák és kiirják az uj választásokat. A mai ülés, amelyet délelőtt tizenegy órakor nyitott meg az elnök, már ennek a „lázas“ munkának jegyében folyt le. Film­szerű gyorsasággal peregtették le egymás után az Ausztriával kötött kereskedelmi szer­ződés kiegészítő részéről, az Amerikával kö­tött ideiglenes szerződésről, a Franciaország­gal és Dániával kötött kereskedelmi szerző­désekről szóló javaslatokat második olvasás­ban. Szavazásra nem kerülhetett a sor, mert a Ház nem volt határozatképes. Az elnök ezért egy órára felfüggesztette az ülést, hogy egy­részt ez idő alatt a honatyák kellő számban összegyülekezzenek, másrészt pedig, hogy a még nyomdában lévő javaslatok a szünet alatt elkészüljenek és azokat még a mai ülés keretében kiadhassák a képviselőknek és a szakbizottságoknak. Az ülésnek újból való megnyitása után Hl inka András szlovák néppárti képviselő mentelmi ügyének tárgyalására tértek át. Hlinkát a pozsonyi ügyészség kéri ki, mert a S'lová'k tavaly á.prili 5-én megjelent szá­mában a köztársasági elnököt megsértette s ezzel a rendtörvénybe ütköző vétséget kö­vetett el. A mentelmi bizottság előadója, Konecsny Prága, julius 10. Prága és Róma konfliktusában még bő­ven jut az utcának szerep, a fölvonulások egymást követik és sorra elhangzanak a szólamok a Vatikánnal való teijes szakítás­ról, az egyház és állam elválasztásáról, be­iül a koalícióban azonban már lecsillapodott a harci kedv és a veszedelmes következmé­nyekkel számolni tudó Svehla előkészíti a békés kibontakozás útját. Erre mutat az is: hogy a cseh nemzeti szocialisták, akik még tegnap este Húsz-zászlókkal vonultak föl Prága utcáin, bent a parlamentben csönde­sen visszavonták sürgős interpellációjukat. jelentette be arra az esetre, ha az Unió a jövőben is a halogatás taktikáját követné. Ha a népszövetségi ligák Uniója Európa valamennyi népének együttműködését kí­vánja, amiben nem kételkedünk, úgy szá­molni fog a nagytekintélyű osztrák diploma­tának kívánságával. Meg kell azonban álla­pítanunk, hogy a cseh sajtó erősen túloz, amidőn a cseh álláspont ..győzelméről11 be­szél, mert ennek éppen az ellenkezője igaz. A kongresszus ugyanis elfogadta a szudéta- németeknek a hontalanok kérdésére vonat­kozó indítványát, fölismerte a szlovenszkói illetőségi kérdés fontosságát és szükséges­nek tartotta annak nemzetközi tribünön való tárgyalását, hozzájárult a brit kormányra is nagy befolyást gyakorló Ligue of Nations Union kezdeményezéséhez, amely a kisebb­ségi petíciók publikálására vonatkozott s el­vetette a cseh delegáció javaslatát a szava­zatok fölosztása tekintetében, végül pedig a kisebbségi panaszok elbírálása tekintetében követendő eljárás megvitatását is sürgősnek ismerte el azzal, hogy e kérdést egy októ­berben tartandó értekezlet napirendjére tűzte ki. A kisebbségeknek semmi okuk sincs arra, hogy ezeket az eredményeket lebecsül­jék. Annyi azonban tény, hogy mi még in­tenzivebb munkát követelünk a kisebbségi ügy terén és ezért megvalósitandónak vél­jük azt az eszmét, hogy Európa valamennyi kisebbsége érdekeinek védelmére valamilyen formában kooperáljon egymással. Flachbarth Ernő dr. cseh nemzeti szocialista képviselő, aki a bi­zottságnak elnöke is, a bizottság határozata szerint Hiinka mentelmi jogának felfüggesz­tését és kiadatását javasolja. Az előadó szavai után Hiinka emelke­dett szólásra. Idézte az inkriminált cikket és kijelentette, hogy abban ö nem lát semmiféle sértést az elnök személye ellen. Megvan a véleménye Masarykról, mint tanárról s mint köztársasági elnökiről- Majd a pápai nundús­nak Prágából való távozásáról kezd beszél­ni, amit a cseh nemzeti szocialista képvise­lők nagy lármával igyekeznek megakadá­lyozni. A legnagyobb zajban harsog Hiinka szava, amellyel a legélesebben elítéli a cseh nemzeti szocialistáknak tegnapi prágai tün­tetését a pápai nuncius és Kordács érsek ellen. A nagy zaj lecsillapulfcával Hiinka újból beszélni kezd. Megemlíti Masaryknák tanár korában irt cikkeit, amelyekben Bécset és Rómát támadta. De mint elnök is többször nyíltan állást foglalt az állam és az egyház szétválasztása mellett. Hiinka szavaira a nemzeti szocialisták újból nagy lármába kezdtek- Hlinika tovább beszél, de hangját a nagy zajban nem lehet hallani. Utána a mentelmi bizottság előadója új­ból javasolja a kiadatást. Hiinka arra kéri az elnököt, hogy név­szerinti szavazást rendeljen el. Tomasek elnök nem teljesiti Hiinka ké­relmét és a Ház többsége elfogadja a men­telmi bizottság előadójának Hlinika kiadatá­sára vonatkozó javaslatát. A mentelmi ügy letárgyalása után sza­vazásra bocsátották az ülés elején berefe­rált javaslatokat s a Ház többsége ezeket is elfogadta. Ezután az elnök berekesztette az ülést. Öt perc után újabb formális ülést tartot­tak, amelyen kiosztották az egyes bizottsá­goknak a beérkezett javaslatokat, közöttük a választási törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslatot is, amelyet lapunk mai szá­mában más helyen ismertetünk. A képviselő- ház legközelebbi ülése hétfőn délután 'télnégy órakor lesz. Svehla békés szándékaira és kiegyenlítő törekvéseire mutat, hogy a tegnapi nap fo­lyamán már mentegetőző táviratot küldött a Vatikánnak, annak hivatalos kijelentésé­vel, hogy a kormány hivatalosan nem vett részt a Husz-ünnepélyen. De gondoskodott Svehla arról is, hogy a konfliktus hullámai ne csapjanak a képvi­selőházig, ahol még egyetlen felszólalás sem hangzott el a súlyos kérdéssel kapcsolatban. Eddig mindössze a tizes bizottság foglalko­zott a konfliktussal, de onnan is mindössze csak egy Ígéret hangzott el, hogy Benes a külügyi bizottságban fog nyilatkozni a kér­désről, azonban ezt is csak akkor, ha a va­tikáni csehszlovák követ már Prágába érke­zett és jelentést tett a külügyminiszternek. A külügyi bizottság ülésére tehát valószinüleg már csak a jövő hét elején kerül sor. A képviselőház csöndjével szemben a szenátusban mégis vihart kavartak a szo­ciáldemokraták, de jellemző az egész koalí­ciós rendszerre, hogy nem a cseh szociálde­mokraták foglaltak állást, hanem a német szociáldemokratákat küldték tűzbe, akik sür­gős interpellációt nyújtottak be, de a sür- gőtsséget nem bocsátották szavazás alá- így az Amerikával kötött kereskedelmi szerző­dés kiegészítésének tárgyalásakor kerestek alkálimat a megnyilatkozásra. Szónokuk Niesner volt, aki a legélesebben elitélte a Va­tikán és a nunciius eljárását- Nieseer beszédé­ben a katolicizmust sem kímélte és felszóüi- totta a kormányt, hogy vatikáni követét azonnal hívja vissza és hajtsa végre az egy­ház és állam szétválasztását­Niesner beszéde alatt a cseh szociálde­mokraták teljes számmal megtöltötték pad­jaikat és Markovies kultuszminiszter állandó he­lyeslő bolongatásSal kisérte az éles kaío- likuselienes támadást. Föltűnt, hogy a cseh néppárt szenátorai kivonultak a termiből, akik passzivitásukkal eleget véltek termi kötelességüknek s teljesen magukra hagyták a harcban a szlovák nép­pártiakat. A szlovákok részéről Kovalik szenátor reflektált Niesner támadására és kijelentette, hogy a kormány nem respektálja a köztár­saság tizenegymillió katolikusának mentali­tását. Ez az oka, hogy a szlovák katolikusok bizalmatlanok a kormánnyal szemben, amely egyházellenes politikát folytat. Jaj annak — mondotta — aki a harc magvát elveti. A ka­tolikusok nem provokálták ezt a harcot, de nem térnek ki előle. A Vatikán óriási erkölcsi hatalom és még Franciaország sem enged­heti meg magának azt a fényűzést, hogy megszakítsa vele a diplomáciai viszonyt. A köztársaság tizenegymillió katolikusa változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy képviselete legyen a Vatikánban. Végiiil foglalkozott a kormánynak azzal a védekezésével, hogy Húsz ünneplése nem kaíolikusellenes demonstráció, hanem nem­zeti ünnep volt. Megállapítja, hogy a köztár­saság egyetlen törvénye sem tesz említést a piroskelyheis zászlóról, amelyet Húsz napján a prágai várra kitűztek. Római jelentés szerint Marmaggi nun- ciuis megérkezett Rómába és ezzel kapcso­latban a Vatikán hivatalos lapja a következő hirt közli: Tekintettel arra, hogy Prágában ez évben demonstratív ünnepség keretében rendezték meg a Húsz-ünnepet és annak védnökségét Masaryk köztársasági elnök, a diszelnökséget pedig Svehla miniszter- elnök vállalta el, a Szentszék utasította Marmaggi nuncrust, hogy ez ellen hivata­losan fejezze ki tiltakozását s Prágát azonnal hagyja ej. A nuncius julius hatodi- kán elutazott Prágából s tegnap Rómába érkezett. A Prager Tagblatt római tudósítója azt Írja, hogy a nuncius ezúttal nem bátyjánál szállott meg, mint máskor tette, hanem egy kolostorba vonult vissza, hogy a kiváncsi közvélemény elől kitérjen. Rómában egyéb­ként meglépést keltettek azok a heves sze­mélyes támadások, amelyekkel a csehszlo­vák sajtóban a nunciust illették, annyival is inkább, mert Marmaggi egyházi körökben nagyrabeosült személy s egyébként is az egész ügyiben pontosan Róma utasításai sze­rint járt el. KomiMRista-szeclalísta íroní? A Prager Presse jelentése szerint a csehszlovák kommunista párti képviselők klubja tegnap valamennyi szocialista klubhoz átiratot intézett, amelyben felszólítja őket, hogy ma délig nyilatkozzanak, hajlandók-e a kommunistákkal egységes parlamenti frontot fölállítani. A független kommunista párt kép­viselőit természetesen erre nem szólította fel Haken pártja. Maga; ssuiihásMiárásolí Triesztben Róma, julius 10. Trieszt legnagyobb ha­jógyárában, a Stabilimento Tecnicoban teg­nap elbocsátottak egy munkásnőt, mire rész­leges sztrájk tört ki, amit viszont az igazga­tóság mind a 25 ezer munkás kizárásával to­rolt meg. A kizárás ma is tart s tárgyalások­ra még nem került sor. A fascista ércmimkás szerve- bek ma, estére nagy népgyülést hív­tak össze. Masaryk és Hiinka Vihar a halódó parlamentben — Kiadták a néppárt vezérét — Megkezdődött a gyors­talpalás Svehla maifcfótiilK a Vatikánnál A koalíció a békés kibontakozás mellett — Német szocialisták támadása a szenátusban — A szlovák néppárt a katolikusság védelmében — Marmaggi megérkezett Romába Szombat. JtsHtis II* ~1 --- ■“ S

Next

/
Thumbnails
Contents