Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-11 / 153. (896.) szám
A raszinszhOi sz@vdfcczetck hiába meiQoraháuniáziiah A szociáldemokraták hajthatatlanok Ungvár, julius 10. (Ruszinszkói szerkesz tőségünktől.) A Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetsége nagyszabású közgyűléséből kifolyólag memorandumot készített, melyet a kormányzó és alkormányzó révén juttatott a prágai kormányhoz. A memorandumokat a szövetkezetek szövetségének vezetősége kiildöttségileg adta át Beszkid kormányzónak, aki megígérte, hogy személyesen is közbe fog járni a kormánynál a memorandumban foglaltak teljesítésére nézve. A nagy reménységgel távozó küldöttség ezután Rozsypal helyettes kormányzót kereste fel, akinek szintén átadták a memorandum másodpéldányát. A helyettes kormányzó szokott hűvösséggel fogadta a szövetkezetek képviselőit. Minden szónak azzal vágott elébe, hogy az ügyet teljesen ismeri, a memorandumban foglaltakra azonban semmi Ígéretet nem te-, hét. A helyettes kormányzó lehangoló kijelentésének hátterében a szociáldemokraták azon állásfoglalása rejtőzik, mely szerint mindenáron azon lesznek, hogy a ruszinszkói szövetkezeti mozgalom teljes kialakulását elgáncsolják, habár ezzel éles ellentétbe kerülnek is a falu népével. Gazdasági körökben a szövetkezetek ügyeinek szanálását végző Szövetkezetek Szövetsége sorsát a helyettes kormányzói kijelentés után megpecsételve látják. — (Kik vezetik a ruszinszkói kereskedelmi központot?) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az államilag létesített Pod- karpatska Rusi Kereskedelmi Központ vezetőségéül a Szövetkezeti Szövetség vezetőit delegálták. A vezetőségben ezek szerint egyetlen kereskedőember sincsen. Hir szerint a Szövetkezetek Szövetségének egyes vezető tagjai kilépnek a kereskedelmi központ vezetőségéből, mert tisztségüket így összeférhetetlennek tartják. A Közalkalmazottak Btftegscgéin-giizMfása A szenátus tegnapi ülésén a szociálpolitikai bizottság beterjesztette a közalkalmazottak betegsegélybiztositásáról szóló javaslatot. A törvényjavaslat értelmében biztosítva vannak az állami vállalatok ma- gánalkalmazottai, a csendőrök hozzátartozói, továbbá a nép- és polgári iskolai tanítók, valamint a zsupák, kerületek, községek alkalmazottai és ez intézmények nyugdíjasai és hozzátartozói. A biztosítottnak jogában áll orvosi segélyt igénybe venni saját személye és hozzátartozói számára. A biztosítottnak szabad választása van az illető kerületben működő biztosítási orvosok között. Ha a biztosított miás orvossal kezelteti magát, akkor csupán a tarifa alapján megállapított kiadásokra van igénye. A biztosítás végrehajtása céljából fölállítják a „közalkalmazottak gyógykezelési alapját11 Prága székhellyel, amelynek szervezete a központi bizottságból, az elnökségből s a kerületi bizottságokból áll. A központi bizottságban a közalkalmazottak 24 választott képviselője és négy kinevezett állami képviselő foglal helyet. Minden kerületben meg kell alakítani az öttagú kerületi bizottságot, melynek elnöke a kerületi elöljáró. A kerületi bizottságok választását titkos, egyenlő választás alapján ejtik meg. Megbízatásuk négy évre szól. A központi bizottság feloszlathatja a kerületi bizottságot, ha az a törvény, a rendeletek vagy alapszabályok ellen többszörösen vét, vagy működése káros hatással van az egész intézményre. A központi bizottság a népjóléti minisztérium felügyelete alatt áll. A kormány feloszlathatja a központi bizottságot, ha az a törvényt megsérti s egy ügyvezető bizottságot nevez ki, melynek hat hónapon belül az uj választásokat meg kell ejtenie. A biztosítási illetéket a fizetés két százalékában szabták meg. A felét a biztosított, a másik felét pedig a munkaadó fizeti. Vo- lontőrök, jelöltek és helyettes alkalmazottak után a vállalat fize.ti az egész illetéket. Az illeték maximumát és minimumát a kormány rendeleti utón állapítja meg. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a gyógykezelési alap részére fölállítandó fürdők, szakgyógyintézetek, lábadozó otthonok céljaira ötmillió koronát utalhat ki. Vitás ügyekben döntőbíróság ítélkezik, melynek Prágában van a székhelye. A döntőbíróság elnöke hivatásos bíró, két ülnököt a kerület küld ki négy évre, a másik kettőt pedig a népjóléti minisztérium nevez ki. A gyógykezelési alap címére benyújtott beadványok bélyegmentesek. „Vitanvaí száműzött királyát" letartóztatták csekkhamisitás miatt Európa Igérdekesebb szélhámosának fényes karriérje és ismételt bukása Páris, julius 10. Léon Louis Laforge, aki már negyedszázaddal ezelőtt tűnt fel a nagy városokban és a fürdőhelyeken és Európa egyik legérdekesebb szélhámosa volt, hosszú szünet után Nizzában lépett megint a világ porondjára. Fiatal korában minden politikai tanulmány és diplomáciai karrier mellőzésével egyszerűen királynak nevezte ki önmagát és az Atlanti Óceánon szigetet alapított, amelyet ugyan a térképen senki sem talált meg, de amelyet ő Vitanvaí hercegségnek nevezett el. A társaságban ennek az exoti- kus államfőnek igen nagy hire volt. Legendák jártak szájról-szájra s az uj királyság uralkodója gondoskodott is arról, hogy a legendáknak legyen megfelelő alapjuk. Elsősorban megalapította a Szent Leo-lovagrendet és uralkodásának első idejében sok előkelő ur büszkén viselte ezt a festői érdemrendet, amelyet Laforge ur tűzött gomblyukába. Sikere méltóságteljes föllépésével egyre emelkedett. Rendszerint oly nemes gőggel és szigorú gesztussal intézett el mindent, mint azt csak az igazi dinasztiák kinevelt fiai szokták. Később, mint afféle királyhoz illik, az európai pénzpiac bankára lett. Egyszer azonban az a gondolata támadt, hogy az általa kiadott vitanvali bankókat ténylegesen piacra dobja és az európai üzleti világban rendes külföldi valutaként hozza forgalomba. Az általa kibocsátott bankjegyekkel fizetett mindent és ez okozta első bukását. Közel egyévi pénzkibocsátás után a sziget királyát az „ellenséges hatalmak" Spanyolország egyik fogházába internálták. Kiszabadulása után újra több királyságot alakított, részint a párisi szalonokban, részint a montecarlói játékbarlangokban és bár minduntalan börtönbe került, életmódját, foglalkozását egy pillanatra sem hagyta abba. Még börtönéből is kegyesen osztogatta a Szent Leo-rend lovagi jelvényét, bár hívei egyre alacsonyabb társadalmi rétegből kerültek ki. Mikor hitele már nagyon ingadozott, uj fogáshoz nyúlt. Elmesélte, hogy királyságában forradalmi köztársaság van uralmon, de ez mihamar meg fog dőlni és akkor nagyobb ur lesz, mint valaha volt. És érdekes, hogy Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban több száz ember várta ezt a restaurációt, jobb idők feivirradását. Méltósága sohasem hagyta el. A hatóságok előtt és a börtönben állandóan úgy viselkedett, mint a száműzött és meghurcolt Leár király. Egyézer a francia kamara elnökének, aki néhány ironikus szóval illette, azt kiáltotta oda, hogy: parvenü! Laforgeot a hatóságok rendszerint három hónaptól két évig tartó börtönre ítélték. Most már túl van az ötvenen. ősz hajával, ráncos arcával már nem a régi, de még mindig ugyanolyan elegáns és méltóságteljes, mint amilyen 25 esztendővel ezelőtt volt. Foglalkozásához is hü maradt és most 500 frankos fedezetnélküli csekkek kibocsátásáért tartóztatták le Nizzában. Népmulatság Athénben egy szép fiatalember kivégzéséből Háromezer nő nézte végig a sokáig dédelgetett kedvenc rablógyilkos Bassiakos kivégzését — A görög főváros és az uj diktatúra óriási botránya A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Athén, julius 9. A balkáni gerjedelimekre jellemző ez az eset, mely .az eknullt naipokban folyt le a görög fővárosban. Balkáni gerjedelmekre, a régi dekadens Róimia vérszoimjára, elállatiaso- dott fővárosi degenerált tömegekre. Athénben majálist csináltak Bassiakos fiatal, szép, ünnepelt rablógyilkos férfin kivégzéséből. Az eset igy történt. * Néhány kilométerre Athéntől, gyönyörű erdőik közepén fekszik a görög királyok nyaralója, Tatéi. Az ut Malakissán keresztül vezet oda és ezt a vidéket előszeretettel keresik fel az athéni kirándulók. Néhány hónap előtt egy pásztoriul borzalmas leletre bukkant a malakassai erdőben: egy kőhalmaz alól egy emberi láb látszott ki- A kőrakás el- hordása után egy oszllásnak indult holttestet találtak, amelyben az iratok alapján az egy év előtt eltűnt Moraitis gazdag athéni kereskedő hulláját agnoszlkáltálk. A hulla zsebeiben mindössze tiz lep tát találtak, amiből nyilvánvaló..lett, hogy Moraitis rablógyilkosságnak esett áldozatául- A rendőrség azonnal bevezette a nyomozást- Nem volt könnyű feladat egy év múlva a gyilkosságnak nyomára jönni, de az athéni rendőrség, amelyet az angolok szerveztek újjá, hamarosan kiderítette a gyilkosok személyét: egy Bassiakos nevű fiatalember ölte meg Moraitist Papadimitriu soffőr segítségével. A gyilkosokat letartóztatták és noha Bassiakos állhatatosan tagadott, Papadimitriu beváltotta a tettet s Bassiiakost halálra Ítélték. * Bassiakos sok pénzt rabolt Moraitistóh akit vásárlás ürügye alatt csalt ki a gyönyörű erdőbe. 300.000 drahmát zsákmányolt s .zzel a pénzzel sokáig élt a szép fiatalember, aki az eset kipattanásáig a mohó athéni társadalom dísze, a nőik dédelgetett kedvence lett. Pangalosz, a diktátor, nem kegyelmezett meg ;< fiatal rablógyilkosnak. Első legfőbb bitói ténykedése rideg véli s arca mozdulatlan 1 maradt, aimig Neastos ezredes elöterjeszté- i sét végighallgatta. (Szobájának ajtaja a kegyelmi kérvény előterjesztésekor nyitva állott s mi, akik künn várakoztunk, hoigy a „forradalom főnökével" beszélgessünk, minden aromozdulatát jói megfigyelhettük-) A pálcát eltörték a gyilkos feje fölött:. A forradalmi rend első áldozota ő volt. A kivégzés híre hamarosan elterjedt a városban- Mindenki tudta, hol lesz, mikor lesz s féktelen kíváncsiság meg izgalom szállotta meg az embereket. A forradalom példát akar statuálni: mindenki megnézheti, miként bánnak a bűnösökkel. S mindenki meg is akarta nézni. A nők készülődtek, mint a majálisra, napokig hangos volt a város a kivégzés megtárgyalásától. — „Asszonyom, ön elmegy?" — „Igen, igen, nagyon érdekes lesz." Ezt a beszélgetést hallottam egyszer s az asszony vágytól izgalomtól remegő hangjától megborzadtam. * Szerdán reggel az autók egész hada száguldott Malakissa felé- Néhány százra rúgott a számuk, mindegyik tömve kiváncsiakkal, akik a rablógyilkos kivégzését akarták végignézni. Háromezer ember, nagyrészt nő jelent meg a kivégzés helyén, a malakissai erdőben, ahhoz a helyhez közel, ahol Moraitis tetemét megtalálták. Nyolc órakor előveze'tték Bassiakost- Bátran lépett, majd amikor a 16 katona elé állították,, akik egy lövészárokbóil adták le a lövéseket, eldobta kalapját és nem engedte, hogy bekötözzék a szemét. A szakasz célzott, lőtt és Bassiakos öt golyótól taláílva holtan rogyott össze. Néhány nő elájult, a többiek arca égett az Izgalomtól. A tömeg mint valami érdekfe- szítő színdarabot nézte végig egy fiatalember utolsó perceit, haláltusáját. Élveztek. Undorítónk voltak. Állítólag vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, kit terhel a felelősség, hogy Basssiakos kivégzését népünnepéllyé tették-.. Kovács Jenő dr. írók és írások Számadás Félesztendő óta emlegetjük ehelyütt a magyar irodalorrmak sokféle baját, félesztendő óta ügye lünk minden szóra, hozsannázónk minden cselekedetnek, mely irodalmunk helyzetének megjavítását szolgálja. Sok panaszunkat ritkán fordítjuk örvendezésre és örömünk sohasem lehet zavartalan, mert bizony igen elverte a jég irodalmi termésünket, a kárvallott gazdának pedig nehezen válik mosolygósra az ábrázatja. Cseppet sem vigasztal az a tudat, hogy a bennünket ért veszteséget országos csapás okozta, sőt mondhatnék: európai csapás, hiszen, másutt ás rossz Idők járnak a literaturára. Valahányszor olyan gondolat vetődik fel, melynek megvalósítása javára válnék legjobb barátunknak: a magyar könyvnek, sietve számot adunk róla és nem rázzuk le a váltunkról ezt a súlyos gondot, mert azt tartjuk, hogy a magyar könyv sorsa: egyszersmind a mi sorsunk. Félesztendő óta verbuválunk régi híveket, uj barátokat az írás művészetének, mert azt tartjuk, hogy az Írónak elsősorban olvasókra van szüksége. Mindegyre hangoztatjuk, hogy iskoláink hirtelen megfogyatkozása növeli a nyomtatott betű jelentőségét, — a magyar könyv nemcsak barátunk, de egyszersmind védelmezőnk és legfőbb reménységünk mostan. De bármennyire is Kedves előttünk a magyar irodalom és bármennyire is óhajtjuk, hogy Csehszlovákiában is gyökeret eresszen, virágba szökkenjék, nem tartozunk azok közé, akik mindenáron irodalmat és csakis irodalmat akarnak csinálni itten. Nem minden uj könyv érdemli meg, hogy irodalomnak tituláljuk és az irodalom még nem meríti ki a nemzeti művelődés fogalmát. Ezért valljuk kezdettől fogva azt, hogy szükség van gondos és pártatlan mübirálatra. mely az olvasóközönség figyelmét az értékes könyvekre irányítja és lenyesegeti a dilettantizmus vadhajtásait. De ezért ismételjük minduntalan azt is, hogy versek, tárcák, drámák meg regények fontos tényezői ugyan a magyar művelődésnek, de nem egyedüli tényezői. Fontos a magyar dal is, a magyar zene, fontos a magyar tudomány, a sajtó (megkövetem a lassan: újságnak és irodalomnak édeskevés köze van egymáshoz, ámbátor az ábécén élőskö- di'k mind a kettő), de fontos a képzőművészet, de még a városrendezés, meg a kertészet is. Nehéz megvonni a mesgyét művelődés és civilizáció közt. Egy sportolással vagy okszerű munkával megedzett test néha beszédesebb és meggyőzőbb bizottsága a magyar művelődésnek, mint akárhány exportdráma vagy regényáru. Végeredményben az iskolákban dől e' a nemzeti művelődés ügye. Ezt éppen min álunk nem kell bővebben mag3rarázni, de magyarázatra szorul, miért részesítjük mégis olyan különös figyelemben a szó szükebb értelmében vett irodalmat? Miért szentelünk néha eg3r egész hasábot egy uj verseskötet ismertetésének és miért hallgatunk művelődésünk egyéb, talán fontosabb tényezőiről. Az egyik ok ellenünk szól: egész eg5rszerüen azért, mert egyetlen ember, ha komolyan veszi a dolgát, bizonyos egyoldalúságra kényszerül, aminek legegyszerűbb orvossága az, hog3r másokat is be kell vonni a munkába. A másik ok tárgyi természetű. Azt hiszem, hogy az irodalom vezet el leghamarább a művelődés ' többi ágaihoz. A jó vers és a szép kert, a művészi tárca és a tudományos értekezés, az értékes regény és a vidéki daleg3rleit között sokkal szorosabb az összefüggés, mint első pillantásra látszik. Az írók, vagy divatját múlta szóval: a szépirók foglalják eg3"ségbe valamely nép műveltségét és mondhatjuk: minden nép műveltségét. Az irodalom fókuszában találkoznak a nemzeti kultúra sugarai, az irodalom minden nemzet szellemiségének leghatásosabb propagálóin. Ebből a szempontból az irodalom eszköz. Másrészt azonban az irodalomnak önmagában is van célja. Ennek a két szempontnak összeegyeztetése lesz ezentúl is minden igyekvésiink. örülnénk, ha ennek a rovatnak olvasói továbbra is kitartanának az irók és az ő Írásaik mellett. Akkor az „írók és irások“ megfelelt kitűzött céljának. Fenyves Pál. . valói áréi aza| olasz pésizligijailiiszíer Róma, julius 10. A király tegnap elfogadta de Stefani pénzügyminiszter és de Nava gazdasági miniszterek lemondását. Az uj pénzügyminiszter Volpi gróf, Tripolisz volt kormányzója, az uj gazdaságügyi mi- , niszter pedig Bellüzzo képviselő lett. Volpit a sajtó elég rokonszenvesen fogadta. Az uj pénzügyminiszter, aki 1877-ben született Velencében, Olaszország egyik legnagyobb pénzügyi csoportjának elnöke volt s a fascis- ták az elmúlt időben már benne látják azt az embert, aki egyedül alkalmas a súlyos pénzügyi helyzet megmentésére. Róma, julius 10. Stefani pénzügyminiszter, aki — mint ismeretes — az elmúlt napokban lemondott, most egy lapban nyilvánosságra hozza pénzügyi terveinek vázát és azokat az eredményeket, amelyeket sikerült elérnie. Kimutatja, hogy 1924 julius elsejétől egész 1925 julius 30-ig az államháztartás 209 millió líra fölösleggel zárult, ami rendkívül ritka jelenség az olasz pénzügyi életben, ahol utoljára az 1^10—11. évi költségvetésben mutatkozott fölösleg. Szombat, lulhis 11, I „I.«*wéaa«ct“ BBga| | puskamüves és szaküzlet ^q DrAga fii., § voiiustovo 48, ssftm. UKlP § Elsflroriflii szakképzett munkaerők niinrior.féle Q fegy verjavitástioz. — Kedvezi! feltételeit mellett X kicserélünk kilőtt fegyvereket újakra. X Nc«?P H#:pí!5 ír.fcöyzeH fii: q :üOOOOOOOOQOOOOOOOOGQOOGOOOOOOQOÜ
