Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-11 / 153. (896.) szám
A máglya fényénél (sp.) Prága, julius 10. Tegnap este végignéztük a Vencel-téren a prágai nép tüntetését Húsz János, a Vatikánnal való szakítás és a szabad csehszlovák egyház mellett. Húszezer ember gyűlt össze, akiket a Róma iránti gyűlölet furorja rázott, — de éppen ezt a hatalmas prágai népgyü- lést nézve, éreztük háromszoros erővel a tátongó különbséget, amely a cseh fensik racionalista népe és a mi meleg szlovenszkói vidékünk érzelmes, vallásos, szenzibilis emberei között van. Mily idegen nekünk ez a tüntetés! Mi, akik évtizedeken át éltük és ismertük Szlovenszkót, csak mi tudjuk, mennyire távol esik tőlünk a Róma-ellenes vallásnak és nacionalizmusnak ez a Húsz János jegyében va 1 ó‘összekapcsollás-a. A szlovák népre — nem is a magyarokra, vagy a németekre — gondoltunk, szlovenszkói tapasztalatainkra, begyökerezett ismereteinkre- s a legnagyobb objektivitással állapíthatjuk meg: a Kárpátok vidékén nem rezgeti soha és nem rezeg ma sem Húsz nevének említésére semmi. Idegen nekünk ez a kultusz s vadidegen a két millió szlováknak is, mint ahogy magától értetődő a különböző történelem. a különböző tradíció, a különböző vér- mérséklet és a különböző gazdasági helyzet következtében. Aki ezeknek a történelmi fejlődésből fakadó különbségeknek nincs tudatában, az nem oldhatja meg soha ennek a komplikált összetételű államnak modus vivendi problémáját. Aki a különbségeket szántszándékkal kiélezi s az ország lakosságának nagyobb része ellenére, teljes vehemenciával az egyik szélsőséges irányba lendül, az magára vessen. ha a másik rész nincs megelégedve s e meg nem elégedésből politikai konzekvenciákat von le. A tegnap tüntető húszezer prágai őspolgár nem volt a nagy Csehszlovákia. E húszezer ember közül vajmi kevesen látták azt az „exótikus gyarmati*4 vidéket, amelyet Szlovenszkónak neveznek s ahol egy merőben más, évezredes rnult diktálja az emberek világnézetét. Néhány, három-négy év óta Szlovenszkón élő emberen kívül nincs a mi földünkön egy sem, aki Huszt máshonnét ismerné, mint a tankönyvekből, esetleg a hatodik gimnázium történelmi anyagából, ahol Húsz és Wicliff egy lapon szerepeltek. Húsz János és Wicliff János, a két reformátor, idegen nagy emberek, talán még ma is ösz- szezavarják őket Szlovenszkón! Két millió szlovák, egy millió magyar, három és fél millió német ebben az államban nem tartanak közösséget Hússzal. De a félmillió ruszin sem (Istenem, Beregszász, Sátoraljaújhely határszéle és a cseh tradicionális Husz-kultusz!). sőt a hat millió fén-maradó cseh között is fölöttébb erős áramlatok vannak, amelyek elvezetnek a katolikusgyalázó tüntetésektől. A katolikus csehek között egyenesen fölháborodást idéz elő ez a nyílt szemenköpés, ez a polgártársak vallási érzelmével nem törődő tapintatlanság, ez az évezredes római kultúrát, a gót világot, a múltat, századok békítő, nevelő, civilizáló katolikus munkáját nagy-nagy gerjedelem- ben fitymáló és lekicsinylő gesztus. Ha európai keresztény ember Rómát bántja, van abban mindig olyasvalami, mint amikor a fiú — aki esetleg már más légkörbe, más gondolatokba került, mint az öregebb generáció — az apja ellen, régi nevelője, vezetője ellen lázong s megfeledkezik a fiúi tiszteletről. Ez a fiúi tisztelet a minimum, amivel Európa a katolicizmusnak tartozik s aki ez ellen vét, az ne csodálkozzék, ha a jobbér- zésü emberek, a tradíciókat tisztelő embereik fölháborodnak. A húszezer tüntető fiatal titán nem mindenki Csehszlovákiában. Nem a szlovákok, a ruszinok, a lengyelek, a németek, a magyarok, a zsidók s nem a cseh és morva tömegeknek katolikus rétegei. A választások előtt ily nyílt kihívást cselekedni veszedelmes doPrága, julius 10. A kormány a képviselőház mai ülésén nyújtotta be a régen kilátásba helyezett választási törvény reformjavaslatot, amelyet nagy terjedelme miatt, egyelőre kritikai megjegyzések nélkül, az alábbiakban ismertetünk. Amint ismeretes, az 1920. évi 123. számú törvény első szakasza a köztársaság egész területét huszonhárom választókerületre osztotta. A novella megszünteti a tesdheni kerületet s az ennek számára fönntartott mandátumokat a prágai és brünni kerületek között osztja föl oly módon, hogy a prágai kerület a jövőben negyvennyolc képviselőt fog kiküldeni a régi negyvenöt helyett, míg a brünni kerületnek tizenhét mandátum jut. A szlovenszkói választási kerületek változatlanul megmaradnak, csupán a járások, ületve megyék uj elnevezéseit használja a novella. A módosító javaslat eltörli a harmadik szakaszt, amelynek értelmében a fölszólam- lási bizottság elnökének joga volt kitörölni a választók névjegyzékéből azokat a személyeket, akiknek nincs csehszlovák állampolgársága. A 11. § utolsó bekezdése szerint — amely a központi választási bizottságról . n- delkezik —, a központi választási bizottság tagjait a jelölő pártoknak a választást megelőző tizenötödik nap déli tizenkét órájáig kell bejelenteni a belügyminisztériumhoz. A belügyminisztérium a választásokat legkésőbb a választást megelőző huszonnyolcadik napon Írja ki. Az eredeti törvény erre vonatkozóan nem intézkedett..— A választási hirdetménynek tartalmaznia kell a régi törvényben megkívánt adatokon kivül azt is, hogy a jelöltlisták mikor és hol nyújtandók be, továbbá a kerületi és központi választási bizottság üléseinek helyét és idejét. Nagyjelentőségű módosítás történt a jelöltlisták beadási határidejének megállapításánál azzal, hogy a novella szerint a listák a választás előtti tizenötödik nap déli 12 órájáig nyújthatók be a kerületi választási bizottság elnökéhez, aki azonnal írásbeli értesítést ad arról, hogy a párt milyen összeget köteles letenni előlegképpen a jelöltliSiC: sokszorosításé vaí kapcsolatos költségekre. A novella beszüntette a régi törvén amaz intézkedését, amely szerint Szlovén- szkón ezer aláírást kellett gyűjteni a jelölt- listára, vagyis a jövőben Szlovenszkón is elegendő a száz választó hiteles aláírása. Minden párt legfeljebb annyi jelöltet állíthat, amennyi mandátum illeti a kerületet. A jelöltlistához, csatolni kell minden jelöltnek ama nyilatkozatát, hogy a jelölést elfogadja, más listán nincs jelölve, továbbá azt is, hogy mely nemzetiséghez tartozik. A választási bizottság elnöke az esetleg kiigazításra, vagy pótlásra szoruló listát visz- szaadja a pártmegbizottnak azzal, hogy ez a helyesbítést lóg. veszedelmes egyenesen elutasítani milliókat s mindent egy kártyára, a főerődre, aranyos Prága Husz-kultuszátóI átitatott lakosságára tenni. Szlovenszkó érzületében biztosak vagyunk. Tudjuk, hogy ott a nép még a csendőrök bajonetjeivel szemben is a katolikus egyház mellett foglal állást — mint azt a Marmaggi-esettel párhuzamosan történt szomorú alsósebesi eset megmutatta — s tudjuk, hogy magában Csehországban is erős a lidák-irányzat, a régi békét, nyugalmat kívánó boldog csend szeretéte — és szeretetet elvitatni nem lehet. Minden hiába: az egész szlovákság s Csehország lakossálegkésőbb a kerületi választási bizottság ülésén tegye meg. A kerületi választási bizottság minden külön összehívás nélkül a választás előtti tizenötödik nap tizennegyedik óráján ül össze, hogy a listákon a szükséges ténykedéseket elvégezze. Ha a pártmeghatalmazott emez ülésen sem javította ki a lista hibáit, úgy az illető lista úgy tekintendő, mintha nem volna benyújtva. Ha valamelyik jelöltnek a neve több listán is szerepel, a bizottság az összes listán törli az illetőt. A választási bizottság ülése legkésőbb az ülés megnyitását követő nap déli tizenkét órájakor végződik. A központi választási bizottság a választást megelőző tizenharmadik napon tíz órakor gyűlik össze a belügyminisztériumban minden külön felhívás nélkül. Ha egy jelölt, több kerületben bár, ugyanazon párt listáján szerepel, a bizottság valamennyi kerületben törli. A jelölőlisták sokszorosításának költségeit felerészben az állam, felerészben a Párt viseli. Ennek megfelelően a pártmeghatalmazott legkésőbb a választást megelőző tizenharmadik nap déli 12 órájáig köteles lefizetni azt az összeget, amelyet a választási bíróság elnöke megállapított. Amely párt nem fizeti be ezt az összeget, annak listája érvénytelen. Nagyfontosságu uj rendelkezés itt az, hogy ama párt, amely egy kerületben sem kapott mandátumot, maga köteles megtéríteni a listák nyomatási költségét. Az a párt pedig, amelyik a második skrutiniumnál nem érte el az összes érvényes szavazatok számának a két százalékát, de valamely kerületben mandátumot mégis kapott, szintén maga köteles megtéríteni a listák sokszorosításának összes költségeit azokban a kerületekben, ahol nem jutott mandátumhoz. _ Mindkét esetben a listán szereplő jelöltek és a listák aláírói egyetemlegesen felelnek ama költségek megtérítéséért, amelyeket egyébként az állam viselne. Ezeket a költségeket a választási bizottság elnöke veti ki a jelöltekre, illetve az aláírókra s közigazgatási végrehajtási utón szedik be azoktól. A pártmeghatalmazottnak jogában áll bejelenteni a választási bizottság elnökénél, hogy pártja nem kívánja a listáknak bizonyos körzetekben, járásokban vagy községekben való szétosztását. A vakok s oly testi . fogyatkozásban szenvedők, akik a választási aktust, a lista borítékba helyezését, illetve az urnába helyezését egyedül nem képesek elvégezni, mindig egy oly személy kíséretében gyakorolhatják szavazati jogukat, akivel közös háztartásban élnek, vagy akit önként választanak kísérőül. Az ily választási eset a jegyzőkönyvben külön feltüntetendő. gának is nagy része szerette vallását s szerette vallása fejének prágai reprezentánsát, akit a gyűlölet kitúrt Húsz János legerősebb várából. Ez a szeretet és ragaszkodás nem engedi magát, sőt még jobban előtérbe jön, ha zaklatják s azok, akik eddig indiferensek voltak, most harcosan a szeretet pártjára sodródnak. Ami most. a választások előtt nagy szó> mert szlovákok, ruszinok, lengyelek, magyarok, németek — s a csehek és morvák nagy része a kihívás következtében energikusan egységbe tömörülnek — s a többség az többség, akármily harcosak is a Rórria gyűlöletét szitok. A mandátumok szétosztása végett a választási bizottság a választás utáni második napon (kedden) délelőtt tiz órakor ül össze. Az első skrutiniumra vonatkozólag az eredeti törvény rendelkezései irányadók. A második skrutiniumban csak azoknak a pártoknak a listáit veszi figyelembe a bizottság, amely párt legalább egy kerületben egy mandátumot kapott s az egész köztársaságban leadott érvényes szavazatok számának a két százalékát érte cl. A bizottság összeadja azokat a mara- dékszavazatokat, amelyek az előbbi rendelkezés szerint figyelembe vehetők s ezek összegét elosztja az összes választási kerületek választási számának középarányosával s a hányados adja azon mandátumok számát, amelyek a második skrutiniumban kerülnek kiosztásra. A második skrutinium választási számát a következőképpen kell kiszámítani. A figyelembevehető maradékszavazatok száma elosztandó a második skrutiniumban kiosztandó mandátumok eggyel növelt számlával. Az egészszámu hányados a választási szám. Ha a mandátumoknál még ily módon is maradék mutatkozik, a fenmaradó mandátumokat azok a pártok kapják egyenként, amelyek az osztásnál a legnagyobb maradékot mutatják fel. Egyenlő számú szavazat esetén az a párt kapja a mandátumot, amely á második skrutiniumban nagyobb maradékot tüntet fel. A harmadik skrutiniumban a központi választási bizottság mindenekelőtt megállapítja azt, hogy a második skrutiniumban figyelembe nem vett pártok közül melyek tartoznak egyazon nemzetiséghez. Amaz összes kisebbségi nyelvekhez tartozó listák, amelyek a második skrutmium- ból kiestek, mert a két százalékot nem érték el, az A csoportot alkotják, mig a B csoporthoz tartoznak azok a pártok, amelyek egyetlen mandátumot sem kaptak. A lista nemzetiségére vonatkozólag a rajta szereplő jelöltek többségének nemzetisége az irányadó. A központi bizottság ezek után összeszámolja azokat a szavazatokat, amelyeket az A és amelyeket a B csoport kapott; ezek összegét elosztja a még kiosztandó mandátumok számával s így megállapítja a választási számot, amelynek alapján a mandátumokat az A és B csoport között két részre osztja. A két csoporton belül ismét igen bonyodalmas számmüveletek alapján kerülnek szétosztásra a mandátumok. A mandátum megszűnik a képviselő halálával, a fogadalom megtagadása esetén, lemondással, közhivatalba való lépés esetén, a pártból való kilépés vagy kizárás esetén. A kizárás jogerős, ha a kizáró határozatot a párt illetékes szerve hozta. A kizártnak jogában áll panasszal fordulni a választási bírósághoz. A mandátum végül megszűnik a választási bíróság határozata alapján. Csehszlovákia asneríféai Másságainak rendezése Prága, julius 10. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a csehszlovák köztársaság Washingtonban lépéseket tett a csehszlövá- kiai adósságok törlesztésének rendezésére. Jólértesült körök úgy tudják, hogy egyelőre nincs arról szó, hogy az adósságot kifizessék, hanem csak az összeg nagyságáról akarnak végérvényes képet szerezni. Hivatalos becslések szerint az adósság körülbelül százmillió dollárra rúg, mely összeg nagy részét annakidején a csehszlovák külföldi hadsereg fölszerelésére és élelmezésére fordították. Ü rn i MML/J0 Jf IV. M 153. « 5?»nsbat -1925 július 11 ám ii jf Wí M Sí —------wmL clöüzetési Wlöldön: évente 300, A fxtovensxfcóiés &lusxinsx6ói Szövetkezett pofijai JSdminisxtTativ tföszeirfeesztö: O&zuránjfi (fó &eíelös szexfo&sxtö A választól rciorm a Báz dótf Beterjesztették a választási törvényt módosító javaslatot
