Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-10 / 152. (895.) szám

Péntek, jjullus 10. Chantberloia nem szahiüa meg a víszoag$ Oroszországgal Pelrosalli siraliRére és a Peírogalli-aiaora! A mai napon a következő adományok foly­tak be a besztercebányai Kereskedelmi Bankhoz. Scihweng Lajos Budapest — — 100.— Flittner Jenő dr. Besztercebánya 200.— Besztercebányai . barátainak és tisztelőinek gyűjtése — — — 8598.— A losonci központi irodához beérkezett adományok: Fiilöp Zsigmond gyűjtése Komá­romban — — — — — 360.— Kiss Jenő gyűjtése Privigyén — 330.— Szászy József Turicska — — 100.— 9688.— Eddig kimutatott gyűjtés 29155.— A gyűjtés eddigi eredménye 38843— Házas nmím a centralizmus passzív mérlegér&l Prága, juBus 9. A szlovák nemzeti párt hivatalos lapja, a Národnie Noviny az utóbbi időben élesen kritizálja a prágai centralista kormány mű­ködését. Rázus Márton legújabb, figyelem­reméltó cikkében mintegy mérleget állít fel a centralizmus eddigi eredtményeitrÖl. Az eHleinzékről — írja — mindig azt ál­lítják, hogy csak kritizál, a centralizmus el­lenben pozitiv munkát végez. Nem lesz te­hát érdekteleu, hogyha mérleget állítunk föl arról, mit kapott és mit adott a centralista kormány. A szlovák nemzettől elvette ren­delkezési jogát kulturális és személyi kér­désekben- Szlovenszikóu a prevrat előtt nemcsak hogy birtokában volt, hanem vezető szerepet játszott az iparban és kereskede­lemben. Hatalmas állami birtokok, erdők, bányák voltak Szlovenszkóu- Mindezt elvet­te a centralizmus a szlovák nemzettől. És mit adott érte? Konszolidálta a prevrat után Szlovenszkót. Hivatalnokok, tanárok jöttek Morvaországból és dolgoztak. Ezt hajlandó elismerni. De a cseh együttműködés nem a centralizmus és nem az autonómia, hanem a szükségesség kérdése. Nem volt elegendő emberünk, a cseheknek pedrt íöiü Jegük volt. Plusznak tehát egyedül ezt lehet elkönyvel­ni. A centralizmus gazdasági politikája azon­ban elszegényítette Szlovenszkót. Ebhez kell könyvelnünk a katolikusok és protestánsok közötti nézeteltéréseket, az intrikákat és mindazt, ami elkeseríti életünket. Ebből az­tán azt látjuk, hogy a mérlegnek mínusza sokkal nagyobb a plusznál­A centralizmus mérlege tehát Szloven- szkón nagy deficitet mutat és természetesen nagy elégedetlenséget is szül. Aktívája csök­ken, adósságai nőnek s az ellentétek a koa­líciós pártok és a szlovák ellenzék között napről-npr.a nagyobbak- Helyes ez a gaz­dálkodás s az állami és a nép érdekében tör­ténik ez? — kérdi Rázus. Nem hiszem. Ha nem volna szlovák ellenzék, a szlovák ér­dekekkel még mostohábban bánnának. Ered­ményt csakis pozitív munkával lehet elérni s ha a centralisták hivatásuk magaslatán áll­nának, a mérleg kevesebb passzívát mutat­na föl. Rázus végül kételkedik abban, hogy ezt a rossz mérleget még szanálni lehetne. Háromszor is megdörgölte szemét. Azt hitte, hogy nemi jól lát. De bárhogyan eről­ködött, a furcsa csónak mindég ugyanazt a képet mutatta. Szidta a fiaördögöt, hogy mi a csodát lá­tott a csónakban, mikor ott a négy fejnek hire sincs, hanem helyette nyolc láb mered feléje. Ö is eiljsápadí. Sok ezer esztendeje élt már, de olyan szörnyetegről még nem hal­lott, aminek csak lábai vannak. Gyors rohanással visszarohant a pokol­ba és elmondta, mit látott. A gyerekördög tűzre, pokolra esküdö- zött. hogy mikor ő a csónakot látta, akkor fej volt benne, láb meg nem. Az apaördög meg arra esküdött, hogy bolond beszéd az, amit a haszontalan fia- ördög lötyög, mert a csónakban egyetlen fej •sincs, csupán csak lábak vannak. Az ördögök megcsóválták a fejőket s az öreg ördög, aki mindnyájuk között a leg­okosabb volt, megszólalt. — Ezt a csodát meg kell nézni minden valamire való ördögnek! S elindultak az öböl felé­A szél elállt, a hajnal az égre hasadt s a halászok felébredtek. Nyújtózkodtak, ásítottak, jól kialudták magukat. A csárdásné egész éjszaka várta a ha­lászokat s mert nem mentek, hajnalba kosár­ba tette a megmaradt vacsorát, gondolta, — hogy kárba ne vesszen — elviszi nékik az öbölbe. A külügyi államtitkár és Baldwin a viszony szakítás mellett — London, julius 9. A Labour-Party tegnap az alsóházban szóvá tette az angol—orosz viszonyt. Ponsonby, Macdonald volt kormá­nyának tagja, határozott kérdés formájában interpellált, vájjon Anglia tényleg meg akar­ja-e szakítani a diplomáciai viszonyt Moszk­vával. Chamberlain külügyi államtitkár Így felelt: „Egyáltalában nem és ezt a lépést a kormányban nem is indítványozták. Én ugyan éberen figyelem az események fej­lődését, de erőszakos lépésekre nem gon- dolok.“ A továbbiakban kifejtette, hogy amint esetleg szükségessé válik a kormány állás- foglalásának megváltoztatása, erről azonnal értesíteni fogja a házat. Chamberlain nyilatkozatával ma minden párt sajtója foglalkozik. A konzervatív Daily Telegrapli szerint a nyilatkozat szovjetkö­rökben nagy megkönnyebbülést keltett. Az is lehetséges azonban, hogy a megkönnyeb­bülésnek ez az érzése nem sokáig fog tartani, mivel a külügyi államtitkár elővigyázatos volt és nem árulta el előre a kormány intéz­kedéseit. A Daily Héráid, a munkáspárt lapja megállapítja, hogy a kormány nyilatkozata enyhébb volt, mint előbb. A lap mégis bizal­matlansággal követi a kormány politikáját és szerinte nem volna okos dolog, ha optimis­ták az angol—orosz viszonyt már eldöntört­nek tekintenék. Moszkva, julius 9. Moszkvába újabb je­lentések érkeztek arról, hogy Anglia és a Szovjetunió között a viszony továbbra is sú­lyos marad és a diplomáciai viszony meg­szakítása még mindig kisért. Prága, julius 9. Az alsósebesi vérengzésről alkalmunk volt beszélgetést folytatni Klimikó Gyulával, a szlovák néppárt szenátorával, aki az ese­ményekről és azok előzményeiről a követke­zőket mondotta: — Még a múlt hét szombatján négy csendőr érkezett Alsósebesre azzal, hogy Páter Malkussák Agapiust letartóztassa, mert Steglik Vilmos jugoszláviai illetőségű, fogadalmat még nem tett fráter, akit rossz viselkedése miatt a rendből elbocsátottak, följelentést tett Páter Malkussák ellen az eperjesi csendőrségnél. A följelentés szerint a páter Masaryk születésnapi ünnepségén azt mondta volna, hogy mint hitehagyottért szentmisét nem szolgáltat. — A csendőrség kiszállt és annak pa­rancsnoka, Dvorak főhadnagy megállapította, hogy a vádak alaptalanok. — Ennek ellenére, mégis le akarták tar­ii in ■■■■■! mii i mii ■■■niiinin iiii írni— imiimniii imini ni i rí Mire a nap az égre szökkent, megérke­zett a halászok közé. A halászok örültek, mindenik azt hitte, hogy a menyecske az ő kedvéért hozta el a vacsorát. Mivel azonban az étel hideg volt, elhatározták, hogy megmelegitik. Az emberek elmentek fát keresni. A menyecske addig beleült a csónakba, fáradt volt, gondolta, pihen egyet, amig az emberek meghozzák a fát. Lefeküdt hát a hálóra-. Egy ideig nézte az eget, számiálgatta a röpködő sirálymadarakat, közben a szem­pillája mindig jobban nehezedett, pislogott, majd lecsukódott és szép csendesen elszen- deredett. Az emberek szorgalmasan igyekeztek, szedték a fát. Közben az egyik szemfüles legény hátra maradt és egy óvatlan pillanatban vissza akart osonni a csónakba a menyecskéhez- A többi azonban észrevette és rátámadt. De a legény sem hagyta magát, az meg a többi­re esett, majd szóváltás keletkezett közöt­tük s végezetül mindenki dorongott kapott és a menyecske tiszteletére — mindenről elfe­ledkezve — úgy el döngették egymást, hogy csak úgy szédelegtek tőle. Azonban a fia és az apaördög útmutatá­sa mellett az ördögök elérték a partot. Az öreg ördög az apaördög felé fordult: — No lássuk, hol van az a furcsa csó­nak ? Az apaördög a Dijára mutatott: íentartása, Churchill és Birkenhead a meg- Rakovski Londonban Az angol kabinet kis része, amelyhez Chamberlain külügyi államtitkár és Bald­win miniszterelnök is tartoznak, a szakítás ellen foglalt állást, de a többség, Churchill és Birkenhead vezetésével, energikusan a szakítás mellett van. Shanghaiból Moszkvába érkezett jelen­tések szerint a Dosser elleni eljárást egy hétre felfüggesztették és az orosz állampol­gárt 30.000 aranyrubel kaució ellenében sza­badon bocsátották. Amint ismeretes, Dossert az angolok kommunista agitáció gyanúja miatt fogták el s elfogatása nagy mértékben hozzájárult az angol—orosz viszony elmér­gesedéséhez. London, julius 9. Rakovski, Oroszország londoni ügyvivője visszaérkezett az angol fővárosba és ma, vagy holnap tanácskozni fog Chamberlain külügyi államtitkárral. A Daily Héráid ezektől a tanácskozásoktól igen sokat vár az orosz—angol viszony megjaví­tására. — A Times az orosz viszonnyal kap­csolatban megemlékezik a nagyhatalmak kí­nai helyzetéről is és megállapítja, hogy a hatalmak között megegyezés jött létre a közös eljárás tekintetében. Egyelőre csak az a nehézség forog fenn, hogy a kínai kormánynak nincs alkalmas sze­mélyisége a nagyhatalmiakkal való tárgyalás vezetésére. Anglia az 1910-iki washingtoni konferencia alapján áll, azaz csak abban az esetben hajlandó föladni a kínai exterritoriá- lis jogokat, ha a kínai törvényhozás és köz- igazgatás garantálja, hogy e jogok feladásá­ból semmi kellemetlenség nem éri a nagy­hatalmakat. tóztatni Malkussák pátert, aki akkor Stefa- novics Adalbert páterrel együtt a szomszé­dos Isla fürdőben tartózkodott. A hívek a csendőrök szándékáról azonnal értesítették a két pátert. A nép összegyülekezett a ko­lostor előtt és kijelentette a csendőrségnek, hogy a pátert bántani nem engedi. A csend­őrség a nagy tömeggel szemben gyengének érezte magát és elvonult. — Még aznap éjjel most már nyolc csendőr jött Alsósebesre detektív ekkel együtt, de ekkorra a katolikus hívők a ko­lostort megszállták. — Az asszonyok kapákkal, kalapá­csokkal, a férfiak villákkal és kaszákkal íölfegyverkezve őrizték a két pátert s kijelentették, hogy még lehelettel sem sza­bad őket a csendőröknek megbántani. — Hétfőn éjszaka körülbelül ötven csend­őr jött gépfegyverekkel fölszerelt autó kísé­retében Alisósebesre. Megostromolták a kolos­— Ott van! Az ördögök sz«me a mutatott irányba meredt. De majd az álluk esett le. Most meg a várt négyfejü és nyolclábu szörnyeteg helyett egy szép, fiatal, üde, éde­sen alvó menyecske szendergett a csónak­ban. Az ördögök az apaördög felé néztek: — Hát ez hogyan lehet. Az 'apaördög keserűen vakarta a kupáját s valamennyien tanácstalanul álltak a csónak körül. Majd az öregördög indítványára elha­tározták, hogy tekintettel, hogy a furcsa csó­nak emberi találmány s így csak azok tud­nak felvilágosítást adni, a legelső embertől megkérdezik, hogy mi az. És várták az embert. A falu bolondja lassú csoszogással balla­gott a szigetbe. Minden nap kiment. Az volt a rögeszméje, hogy ,a Duna partján, a ka­vicsok között kincset talál és ha a kincs ke­zében lesz, megválasztatja magát községi elöljárónak. Egész nap a politikán járt az esze. Mindig arról gondolkozott. Az öregördög észrevette a bolondot, rá­mutatott: — Nézzétek csak! Ott jön egy ember. Hogy biztosabban megtudjam a csónak mi- nemüségét, most széllé változom s a fülébe beledudolom a kérőért, ő pedig anélkül, hogy tudná, mit csinál, felelni fog kérdésemre. Így megtudunk mindent. Azonnal már szellővé is libbent s belc­’S tort, amelyet most már a szomszédos falvak lakossága is védett. A csendőrök átugrottak a kerítésen és az ablakokon keresztül beha­toltak a kolostorba. Ebben a pillanatban meg- kondult a vészharang, a falu apraja-nagyja a kolostor elé sietett. — A csendőrök a kolostorban elfogták Malkussák pátert, véresre verték, mire a páter segítségért kiabált: „Emberek, mentsetek meg az agy önti tés tői!“ — A hívők megtámadták a csendőröket és főleg Isla fürdő tulajdonosának kocsisa tett lég is bántalmazta őket. A csendőrök erre fegyverhez nyúltak. Először a levegőbe lőt­tek, de nyomban utána a tömegbe. — Kattogott a gépfegyver és a kocsis öt golyótói találva, holtan összerogyott. — Amikor a nép a hullát el akarta szál­lítani, a csendőrök közéjük is lőttek, mire a tömeg szétfiitott. — A csendőrség ezután mindenkit elfo­gott, akire az elbocsátott fráter csak ujjal rá­mutatott. A falu népe az erdőbe menekült és a csendőrök most, mint a vadat, úgy üldözik és fogják el őket. — Malkussák és Stefanovics pátereket összeláncolva bekísérték az eperjesi tör­vényszék fogházába. — A csendőrség brutalitása nem ismert határt. Két 12 éves fiút összepofoztak úgy, hogy orruk-szájukból ömlött a vér s ezt csak azért tették, mert a két fiú nem tudta megmondani, hogy hói van a gazda, akinek istállójában aludtak. Egy hetvenéves öreg embert szintén véresre vertek s amikor fia segítségére sietett, őt is agyba-főbe verték és apjával együtt megkötözve, börtönbe hur­colták;. Az öreg ember leánya megkérdezte az elbocsátott frátert, aki a csendőrökkel házról-házra járt, hogy mit vétett az apja. A fráter azt felelte, hogy azért kell bűnhőd­nie, mert a faluban terjesztette a néppárti Slovenska Pravda cimü lapot. \ szenátus illése Prága, julius 9. A szenátus mai ülése félnégy órakor kezdődött. Második olvasásban elfogadták az Ausztriával kötött kereskedelmi szerző­dés kiegészítő részéről szóló javaslatot, majd a közalkalmazottak betegsegélybiztositásá- ról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A német-francia erMilcsi leszerelés Az Ere Nouvelle feltűnést keltő felhívása Párls, julius 9. Az Ere Nouvelle a lap élén, felhívást közöl, amelyet száz francia in- tellektüefl irt alá s amelyben arra ösztönzik Franciaország lakosságát, hogy kezdje meg az erkölcsi leszerelést Németország és Fran­ciaország között. Követeli a versaiilesi szer­ződés 227. és 231. pontjaiuak revízióját, mely pontok, amint ismeretes, Németország hábo­rús bűnösségéről szólnak. A felhívás nagy feltűnést keltett Parisban. dudorászott a bolond fülébe. A bolond ment, mendegélt, ballagott s a szellő dudorászására csendesen dödögte rög­eszméjét: — Politika, politika! . . . Az öregördög meghökkent, egy ideig tanácstalanul állott, nem értette meg mind­járt, mit dödögött a bolond, majd hirtelen fel- kacagott, aztán ördögi alakját felvéve, tár­saihoz ment és vidáman megszólalt: — Hát tudjátok-e mi az a furcsa csó­nak, amelyikben vagy fejet látni, vagy lábat, de egy időben mind a kettőt soha, néha pe­dig asszony van benne: Az ördögök apró szarvacskáikat kíván­csian előre nyújtották­— Micsoda? — kérdezték lázasan. Az öregördög a hasát fogta, úgy neve­tett: — Politika! Az ördögök furcsán néztek rá: — Politika? — Az, az! — nevetett tovább az öregör­dög és megmagyarázta a dolgot- — Ha feje van, akkor nincs lába, aki a gondolatokat keresztül vigye. Ha lába van, akkor nincs feje, aki gondolatokra jöjjön. Ha pedig a fejét és a lábát elveszíti, akkor rendesen asszony van benne. Az ördögök nagyot nevettek s most már nyugodtan visszamentek a pokolba. Ez alatt a halászok is kibékültek; ösz- szevert dagadt fejjel meghozták az ágakat a partra, leültek a csónak elé és várták az asz- szonyt, aki jelenleg a csónkban feküdt. Kltmkú szenátor az alsósebesi wéres éiszaiárói Denunciálás tragikus következményekkel — Á nép védi a kolostort — Gépíegyvertiiz a tömegre — A franciskánusokat megláncolva vitték Eperjesre —* A csendőrök hajtóvadá­szata az elbujdosott emberek után

Next

/
Thumbnails
Contents