Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-10 / 152. (895.) szám
c/TviwíJmGmJtftmm* liiisz-iiiiiicp Uffijjiirt Hálósául terrorral Ungvár, julius 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Nagy feltűnést keltett Ungvár főjegyzői hivatalának pár nap előtt megjelent azon rendelke- : zése, mely szerint a 65—925. a törvény életeimében a törvényben felsorolt összes egyházi ünnepnapokon és egyéb emléknapokon a vasárnapi munkaszünet kötelező. Az említett törvény paragrafusai ugyan- [ is ilyesmit egyáltalán nem írnak elő. A fö- r jegyzői rendelkezés azonban csak rendelkezés maradt, melyet a hatóságnak végre kellett hajtania. Ez meg is történt július 6-án, Húsz János vallásalapitó emléknapján. Városi- rendőrök jelentek meg a piacokon és a vásárt erőszakkal feloszlatták, a vásározókat hazakergették, azután pedig az összes üzleteket bezáratták. A mitsem sejtő lakosság hétfőn reggel arra ébredt, hogy Ungvár kihalt város, ahol egy falat élelmiszerhez nem lehet hozzájutni, mert a rendőrség még a fűszer- és élelmiszerüzletek nyitvatartását sem engedte meg. Ez a hatósági terror, amely egy hetven százalékában katolikus és református városra, ahol tekintélyes számú zsidóság is lakik, rákényszeritette egy cseh vallásalapitó névnapjának megünnneplését, igen nagy felháborodást keltett. Az ungvári Kereskedelmi Csarnok választmánya sürgősen foglalkozott ezzel az üggyel és a törvényt ismerő tagok magyarázatából meggyőződött arról, hogy a hatósági kényszerünnepeltetésnek semmi törvényes alapja nem volt. Fokozta az izgalmat még az ais, hogy a fővárosi kormánybiztos a Husz-emiékünne- pet egyenesen nemzeti ünneppé deklarálta és a városháza ormára kitiizette a cseh nemzeti lobogót. A ruszinszkói ellenzéki nemzetgyűlési képviselők a Húsz vallásalapitó napjának kényszermegünnepléséből interpellálni fognak és egyben tiltakozni az ungvári várost főjegyző önkényes törvénymagyarázata ellen. Feltűnő, hogy e vidéken a csendőrök hasonló módon jártak el a mezei munkásokkal és az aratási munkálatokat megakadályozták, amelyeknek sürgősségét egyébként nem kell külön kiemelnünk. Lehet, hogy úgy a csendőrök, mint az ungvári főjegyző valamely felsőbb helyről jött titkos parancsnak engedelmeskedtek. A iíiseiíüsctcliérl A második internacionálé és a nemzetközi női liga a nemzeti kisebbségek elnyomása ellen London, julius 8(A P- M. H. londoni levelezőjétől.) Fontos konferenciát tartott Londonban a II. in- tenacionálé központi irodája. A napirenden elsősorban a biztonsági szerződések kérdése, továbbá a kínai és a marokkói helyzet szerepelt. Ezen az ülésen alakult meg véglege. sen az a bizottság is, amelyet az interna- eionálé végrehajtó bizottsága küldött ki legutóbbi ülése alkalmából a nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmányozására. Ebben a bizottságba a következő szociáldemokrata politikusokat választották be: Abramovics R. (Oroszország), Bauer Ottó dr. (Ausztria), de Brouckere (Belgium), Buxton C. R. (Anglia). Ez a négyes bizottság tanulmányozni fogja a nemzeti kisebbségek helyzetét egész Európában, elsősorban azonban az osztrákmagyar monarchiából keletkezett, illetőleg kiegészült utódállamokban, mivel ezekből érkezik a legtöbb panasz. A bizottság tapasztalatait memorandumban az internacionálé titkárságához fogja beterjeszteni.- A szociáldemokrata internacionálé el van tökélve a nemzeti kisebbségek elnyomása elleni legélesebb harcra, mivel a kisebbségek elégedetlenségében látja egy uj világkonflagráció csiráját* A nemzetközi női liga, amelynek a világ minden államában szervezetei vannak, újabban nagy figyelmet fordít a nemzeti kisebbségek helyzetér: és következő kongresszusán nagyszabású ma- nifesztációra készül a kisebbségek elnyomása ellen. A liga központi orgánuma, a Londonban megjelenő „Womnns Lcader" legújabb számában figelemre méltó cikket közöl egy angol hölgy tollából, aki bejárta Romániát és tanulmányozta a kisebbségek helyzetét. — A kisebbségek védelmet kerestek -— Írja — az 1919-iki béke szerző dós állapján, amelyet a nagyhatalmak és a népszövetség garantáltak. E szerződés 12 rendelkezése közül eddig 7 ellen emeltek panaszt. A régebbi jelentések főként ütlegelésről, letartóztatásról emlékeznek meg, a későbbiek különösen a romanizálás irgalmatlan politikájáról számolnak be. Pontos számítások szerint a kisebbségek 47 százalékát tették Románia lakosságának. Rövid néhány év alatt ezt a számot gyorsan leszállították. Még a felületes figyelő előtt is szembeötlő Érsekújvár, julius 8(Saját tudósi tónk tói.) Szerdáin délután az érsekujvári állomástól a város felé vezető Széohenyi-utcán igen nagy feltűnést keltett hogy egy bérkocsiban ülő papkülsejíi, idősebb férfi rendkívül hangosan civakodott a mellette ülő nővel s gorombaságokat kiáltott feléje. A Főtéren szolgálatot teljesítő ügyeletes rendőr figyelmes lett a mind hangosabbá váló botrányra, közbelépett és a két embert bekísérte a rendőrségre. A rendőrségen a férfi igazolta magát: Masaryk Viktor ötvenhat éves nyitrai születésű, egyházfai plébános. A kíséretében lévő nő gazdaasszonya, akivel együtt volt Komáromiban, hogy az asszony Magyarországon lakó fiával találkozzanak. A nő elmesélte, hogy Masaryk a komáromi vonaton is rendkívül zavarosan viselkedett és a robogó vonatból kihajította a menetjegyeket. A hatalmas termetű, lázas külsejű férfi a hisztérikus ember fölényességével válaÉrsekujvár, julius 8. Érsekújvárod jelenleg pihennek az ádáz politikai küzdelmek. Sándor főbíró ur egy hajnalig tartó cécó után ágynak esett és beteg. Hirsch Géza, a levitéziett nagyság s a porbaihullott városbiróaspiráns, jobb s alkalmasabb idők reményében, csöndesen vadász- gat. Kutinszky tanfelügyelő ur sem tanul főfájást okozó kortesbeszédeket, hanem meghúzódik valami fedett helyen s láthatóan jól érzi magát. Vollai tanfelügyelő ur, a közelmúlt hírneves földosztója a mérőszalagot fölcserélte a földmivesszövetség pénztárának igazgatóságával, szövetkezeti házakat és légváraikat épít. Rédei fő gimnáziumi tanár urat, aki annak idején szociáldemokrata képviselőjelölt volt, a feledés homálya födi. Ko- lek főjegyző ur pedig, a Csánki-párt bajnoka, a prágai kirándulás ünnepelt rendezője jelenleg hűvösön csücsül. Egyszóval a politika csarnokában csend honolt, amíg föl nem támadt az uj csillag: Kaszák dr., az érsekujvári községi katolikus gimnázium igazgatója. Az elmúlt napokban Érsekújvár atmoszférájában fölütötte fejét a kultúrát, lelket, erkölcsöt, tudást és világnézetet átformálni szándékozó csehszlovák k ö zmiv e l ődé si törekvés. Felépült az állami polgári iskola s ezzel kapcsolatban a csehszlovák közművelődési egyesület aláírásával szlovák és magyar nyelvű plakátok jelentek meg a város utcáin. Ezek a plakátok kimondják, hogy a város polgárainak szlovák gyermekei a szlovák iskolába valók, mert a szlovákok kötelessége, hogy gyermekeiknek minél nagyobb műveltséget adjanak. Eljött a szabadság, úgymond, és jaj annak, aki nem szlovák iskolába Íratja a gyermekét. Angersteint nyolc gyilkosságért és egyéb Limburg, julius 9.' A limb'urgi esküdtszék előtt kedden kezdődött meg a tömeggyilkos Angerstein Frigyes bünperének tárgyalása. Az ügyészség vádirata gyilkossággal, gyújtogatással, okira th ami si táss al és sikkasztással vádolja Angersteint. A vádlottat negyed tiz órakor kisérték a terembe. Magatartása teljesen nyugodt volt. Kezét és lábát bilincs szorította. Tekintetéből az látszik, hogy szellemileg nem normális ember. Egész lényén semmi olyat nem találni, ami megérthet övé tenné borzalmas cselekedetének elkövetését. A tárgyalás a vádirat felolvasásával kezdődött. volt ez a folyamat: a magyar és német városok elárasztása román tisztviselőkkel, birtokok elvétele, a személyzet megváltoztatása bankokban, kereskedelmi vállalatoknál és iskolákban— Kétségtelen, hogy a progresszív román közvélemény hajlandó a panaszok orvoslására. A kormány azonban tovább folytatja az elnyomás politikáját. A népszövetségnek kötelessége, hogy a vállalt szerződések alapján beavatkozzék és érvényesítse a kisebbségek jogait. I szolgatott a rendőrtisztviselő kérdéseire és fenyegető hangon kijelentette, hogy neki Masaryk elnök nagybátyja, aki nagyon megbosszulhatja őt. Rövidesen elbocsátották a plébánost a gazdasszonnyal együtt, de a nő öt perc múlva lélekszakadva futott vissza és jelentette, hogy a plébános őrült iramban rohan a vasút felé- Azonnal kerékpáros rendőrt küldtek utána és rövidesen jött a telefon- jelentés az állomásról, hogy a plébános leült az étteremben és vacsorát rendelt, Néhány perc múlva újabb telefonjelentés érkezett, mely arról számolt be, hogy Masaryk hirtelen vetkőzni kezdett, ledobta kabátját, eldobta pénztárcáját és elrohant a város felé. Az ingujjban rohanó, feldúlt arcú ember az utcák során kimos feltűnést keltett s az utcagyerekek egész raja követte, úgy, hogy a rendőrök ismét kénytelenek voltak a papot a rendőrségre kísérni, ahonnét a délutáni személyvonattal Szentig kísérte két polgár- ruhás rendőr, majd onnét háziorvosa Pozsonyba szállította a szerencsétlen lelkészt. Számos buzdítás után mégegyszer fölszólítja a plakát szerzője Érsekújvár szlovák népét, hogy okvetlenül írassa gyermekeit a szabadság nevében a szlovák iskolákba. A legszebb, hogy ez a plakát magyar nyelven is megjelent. Benne Kaszák dr. épületes kulturpropagandájának beharangozását kell látni. Kaszák dr. 1920-ban jött a köztársaság területére, azelőtt a budapesti V. kerületi állami gimnázium rendes tanára volt, de most elérkezettnek látta az időt, hogy az elérendő magas célok érdekében aktív és hatékony közreműködését megkezdte. A június 30-ig tartó behatásokon kiadta a jelszót: „Állami alkalmazott gyermeke csakis szlovák iskolába iratható be.“ Arra nézve, hogy miként igyekezett az igazgató ur a nemzetközi szerződésekbe és a köztársaság alkotmányokiratába s az 1920. évi 121. gy. sz. törv. 131. és 134. szakaszaiba ütköző önkényes s elnemzetlenitést célzó törekvését megvalósítani, a sok közül csak két esetet említünk föl: Uhnák érsekujvári főpincérre Ily módon akart az igazgató ur hatni: „ön állami hivatalnok és mégis magyar iskolába akarja íratni gyermekét?... Étinek nem lesz jó vége!“ — A kismuzslai Maríinkovics Máriát, aki nyugalmazott vasúti alkalmazott leánya, egyenesen elutasította s a kicsi széttépeít reményeivel zokogva távozott az iskolából. A fent elmondottakat ezúton is bátrak vagyunk képviselőink tudomására hozni azon kérelemmel, hogy méitóztassanaik mind a honi illetékes tényezőket, mind a népszö- I vétségét jogorvoslat céljából megkeresni. I P. L. bűncselekményekért vonják felelősségre Tizenhárom rendbeli büncselekmény- nyel vádolják Angersteint. még pedig nyolc rendbeli gyilkossággal, két rendbeli sikkasztással, ezenkívül okirathamisitással, eskiiszegéssel és gyújtogatással. Az elnök kérdést intézett a vádlotthoz, hogy bűnösnek érzi-e magát, amire azzal válaszolt, hogy a sikkasztás elkövetését tagadja, ellenkezően, neki adósa egy nagy cég. Azt beismeri, hogy a cég szolgálatában több ízben kellett vesztegetésekre pénzeket folyósítania és ezeket a nyugtákat hamisította. Arról is beszélt, hogy azelőtt ebben segítőtársai is voltak, de ezeknek nevét semmi áron nem akarja megmondani. A személyi adatokat illetően megállapítja a vádirat, hogy Angerstein 34 éves, 1917-ben került Haigerbe, mint a cégnek cégvezetője, ügyvezetője és üzleti meghatalmazottja. A vádlott a saját vagyoni viszonyait megnyugtatónak mondja. Az előéletére vonatkozóan halk hangon mondotta, hogy a feleségével, a.ki súlyos beteg volt, nem a leg- boldogabban élt. Ezután megkezdték Angerstein részletes kihallgatását. A tanuk fölsorakoznak. A gyilkosság olyan bonyolult és egyelőre annyira érthetetlen, hogy a tárgyalás rendkívül nehézkes. Igen sok tanút idéztek be. Majdnem csupa olyan személy, akiik közvetlen tanúi voltak az esetnek, illetve olyanok, akik Angerstein- nel közvetlenül azután, hogy önmagán ejtett sebet, beszéltek. Munkások, akik a segély- kiáltásokra siettek a villához és alkalmazottak, akik vérében találták a gyilkost. Az első tanúvallomások szerint a gyilkos teljesen eszméletnél volt, amikor hozzáérkeztek és könyörgött, hogy mentsék meg feleségéi, pedig a villában akkor már csak hullák voltak. A köréje seregieknek azt mondta, hogy rablók vannak a házban, akik meg fognak mindenkit gyilkolni. Müller igazgató, aki a szomszéd házban lakik, volt az első, aki az égő Angerstein-vil'lába berohant. Végigszaladt minden szobán és mindenütt halottakat látott. A vidéken sohasem jártak rablók és így mindjárt gyanús volt előtte a dolog. Angerstein részvétteleniil bámul maga elé és hallgatja a tanúvallomásokat. Amikor Loeb, egy vasúti alkalmazott van soron, megkérdi, hogy ő volt-e az, aki bekötözte sebeit és amikor Loeb igenlő választ ad, azt mondja: — Sajnálom, hogy ezt tette! A holnapi tárgyaláson az orvosok a hullaleletekről fognak beszámolni és a bíróság dönteni fog afölött, hogy megengedje-e a gyilkos egészségi állapotának a börtönben való megvizsgálását. Vallanak az áldozatok hozzátartozói A. közönség zsúfolásig megtölti a tárgyalási termet, mert megkezdődik az áldozatok hozzátartozóinak kihallgatása. A tárgyalás megkezdésekor gyászba öltözött asszonyok, anyák és leányok jönnek be zokogva a terembe. A terem hisztériás levegővel telik meg. Angerstein, a titokzatos gyilkos úgy ül a vádlottak padján, mintha se nem látna, se nem hallana. Mindnyájan azt vallják, hogy Angerstein azonnal és szinte pidartatok alatt végzett az áldozatokkal, mert zsebükben még ott találták a reggelit. A meggyilkolt Kiél apja elmondja, hogy gyakran csodálkozott rajta, hogy Angerstein nagy összegekkel dobálózik. Szerinte biztosra vehető, hogy a csalásokat is ő követte el. Darrnak, a meggyilkolt kertésztanoncnak apja nagy izgalomban előadja, hogy a gyilkosságot megelőző éjszakán borzasztót álmodott és a reggelinél fiának el is mondta az álmot. Délelőtt átment az Angerstein villába, mert a kertészek szövetsége Anger- sleint választotta meg elnökéül. Ekkor fia már halott volt. Utána Ditthardt özvegye lépett elő és zokogva vallott. Amikor az elnök a vallomás után megkérdezte a gyilkostól, hogy a szegény asszony fájdalma nem ösz- tönzi-e arra, hogy a hallottakhoz valamit hozzáfűzzön, teljesen nyugodtan, minden dac nélkül, részvétteleniil azt válaszolta, hogy nincs semmi mondanivalója. A gyilkosságot követő első órák Damrich vasúti mérnök következik azután, aki elmondja, hogy a gyilkosság napján í i órakor délelőtt jött az Angerstein-villába. A tanú elmondja, hogy valami félelemérzés vett erőt rajta és attól tartott, hogy Angerstein, akivé} nem volt jóban, meg fogja támadni. Meggyőződése, hogy Angerstein őrült. Utána sorra azokat hallgatják ki, akikkel Angerstein aznap délelőtt beszélt. A déli szünet után folytatják a tárgyalást. CSOMAG = ©O ff elegendő 5 kg beföhhöz im.OETKER FÉLE 11E FÖ T PRE PÁRÁTOK „EINSIEDEHILFE /?*<-*/> küld **Wyyn Of. A. Ot^Atr, Brőnn. JJe véned fnájJ /efsieóíUunft, ftoőw éiöjfixcss f Éh Masaryk elnök unokaöccse vagyok... Az egyházfai plébános tragédiája — Megzavarodott Érsekujvárott az utcán Crsekafvűr ni honmenfö apostola Kaszák igazgató ur úgy képzeli a „szabadságot", hogy mindenki szlovák iskolába írassa gyermekét A haigeri tömeggyilkos az esküdtszék előtt Péntek, julius 10.
