Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-05 / 149. (892.) szám
Anglia a szovjettel való szakitás előtt? Elkeseredés Londonban az oroszok fokozott kínai propagandája miatt Ősszel tárgyalják a magyar valorizációs javaslatot Budapest, ju'lius 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje/leutése.) A valorizációs törvényjavaslat benyújtását a nemzetgyűlés őszi ülésszakára halasztották. A lira állandóan javul Az olasz kormány ellenoífenzivát jelent be Róma, julius 4. A lira némi javulást ént el az olasz tőzsdéken. A lapok a javulást a kormány intézkedéseinek bejelentésére vezetik vissza és a közeljövőben ujább erős javulást várnak. Alberti washingtoni olasz megbízott kijelentette, hogy a,z olasz kormány alkalmas időben el'lenoffenziivát kezd a pénzpiacon, hasonlóan a tavalyi frankak- oióhoz s reméli, hogy ezáltal a spekulációt megsemmisíti. Uj földrengés Santa Barbarában New York, julius 4. Sanfranciskói jelentések szerint Santa Barbara közelében uj heves földrengések voltak, amelyek azonban nem okoztak annyi kárt, mint a legutóbbi. A lakosság között borzalmas pánik ütött ki, eddig azonban még nincsenek jelentések az újabb emberáldozatokról. Ismét tűzvész ütött ki, amely a kaliforniai gazdag erdőségben újra nagy károkat okozott. A legújabb hirek szerint ezt a negyedik földrengést ma egy ötödik is követte, amelynek erejéről azonban még nem érkezett tudósítás. Amundsen diadalmas hazatérése Oslo, julius 4. Tegnap a Krisztiania-fjord- ba érkezett a „Selmer“ nevű szénszállitó hajó, amely Amundsenf hozza haza a Spitz- bergákról. Amundsen utazása valóságos győzelmi menethez hasonlít. Az ünnepélyesen haladó gőzöst föllobogózott motorcsónakok és a kormány vitorlásai követik, amelyeken zenekarok vannak elhelyezve. A partokról viharos ünneplésben részesítik Amundsenit. A Selmer gőzös kikötése után Amundsen az egyik, még jókarban lévő Dornier-repülőgé- pen teszi meg a hátralévő utat Oslóba, ‘ahol a kormány hivatalosan is nagyarányú fogadtatásokat készít elő. Oslo, julius 4. Vasárnap délben egy órakor fogadják Oslóban Amundsent. A fogadtatáson részt fog venni a kikötőben Nansen és Amundsen régi sarkutazó hajója, a Frarn is, mely nem azonos Amundsen most használt uj hajójával, melyet szintén F rámpák hivnak. A fogadtatás rendkívül ünnepélyes lesz. Az ünnepségeik lezajlása után a sark- utazó visszavonul uránienburgi házába, ahol szigorú remeteségben írja meg utazásáról szóló könyvét. Amundsen kijelentette, hogy reméli ennek az emlékiratnak szeptember elsejére való elkészítését. Szeptember folyamán előadást tart Oslóban, majd a hónap közepe felé Amerikába megy, szintén előadások tartására. Amundsennek sarki filllmje szintén készülőben van már. Ez a film háromezer méter hosszú s míg 2500 métert Berge operatőr a Spitzbergá- kon vett le, add'g 500 métert Omdahl mechanikus már az expedíció alatt fotogra- fált. Ezen a részen látható majd az a rettenetes küzdelem, amelyet Amundsen a repülőgépek kiszabadítása érdekében végzett. | PARKHOTEL SPLEMD1D 1 PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÉÍDA 78 I < > ♦ ;; Prága pgyetlen parkszállodáia — Elegánsan és ▼ <> modernül berendezett szobák és lakosztályok Z Íj Közp. intés - Ktoreiiáz, merem - Telefon 31604 i Ü Sürgőn veim: SpMiMel PrahoJ l 8* London, julius 4. Tegnap rendkívüli minisztertanács volt, melyen a Daily Te- legraph értesülései szerint külpolitikai kérdésekkel s mindenekelőtt a kínai problémával foglalkoztak. Megtárgyalták a felsőházi külpolitikai vita tárgysorozatát is, melynek során a garanciaszerződésem kívüli Naigy- brittamia oroszországi összeköttetéseivel is foglalkozni fognak. Az angol közvéleményt most elsősorban a Moszkvával való viszony érdekli, mely a kínai forrongások következtében oly zavarossá vált, hogy alig látni kiutat belőle. Chamberlain külügyi államtitkár utolsó nyilatkozata, melyben az angol kabinet állásfoglalását szögezte le, élénken foglalkoztatja a sajtót, mely nap-nap után vezető helyen emlékszik meg az orosz veszedelemről. A Daily Telegraph Csicserin ellen foglal állást és kifejti, hogy a dolgok mai állása mellett lehetetlen Prága, julius 4. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A Ruténföldnek a békeszerződések teljes autonómiát biztosítottak és mivel ezt a kötelezettséget a nagyhatalmaik is garantálták, magától értetődő dolog, hogy a csehek az autonómia megadása helyett a teljes gyarmatosító politikát folytatják és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a végleges elkeseredésbe kergessék ennek az országrésznek a lakosságát. Alkalmam volt a mai nap folyamán hosz- szabb beszélgetést folytatni Kurtyák Jánossal, a rutén ellenzéki agrárpárt vezérével, aki a következőkben nyilatkozott Ruszimszkó helyzetéről: — A ruszin nép a teljes és megalkuvásnélküli autonómia álláspontján áll és ebből a követeléséből jottányit sem enged. Az 1919- ben megkötött saintgermaini békeszerződésben a nagyhatalmak teljes autonómiát biztosítottak ennek a földterületnek és Ruszinszkóban mindaddig nem lesz rend, amig a csehek nem teljesítik ezt a magukra vállalt kötelezettséget. — Jelenleg az a helyzet, hogy a szerződésileg biztosított autonómiából mit sem Kapott a ruszin nép, sőt még a magyarok alatt élvezett önkormányzat jogát is elvesztette. Azelőtt a nép maga választotta jegyzőjét, a szolgabirót és alispánt, míg ma ezeket a cseh kormány egyszerűen kinevezi, anélkül, ho^gy megkérdezné, vájjon van-e, aki akarja őket. Azon azután igazán nem lehet csodálkozni, hogy ezek a kinevezett tisztviselők vajmi keveset törődnek a nép érdekeivel, hanem minden igyekezetükkel a centralizmus és abszolutizmus szolgáivá sülyedtek. — Podkarpatska Rus teljes anyagi csődbe került, aminek főoka abban rejlik, hogy a kormány a pénzbeváltás alkalmával 315 millió cseh koronával károsította meg ezt a szegény országrészt és hiába minden törekvésünk, a csehek hallani sem akarnak arról, hogy megmentsék szegény földünket a végpusztulástól. Sőt fáját, sóját és egyéb termékeit vígan szállítják tovább hazájukba, anélkül azonban, hogy megkérdeznék tőlünk, beleegyezünik-e ebbe. Minket csak akkor kérdeznek meg, ha adót kell fizetni, vagy még ekkor sem, hanem egyszerűen kivetik á hihetetlenül magas adókat és könyörtelenül behajtják azokat. Azzal nem törődnek, hogy ezzel a szegény ruszin i földönfutóvá teszik, nekik a szent áll'amkasz- sza a fő, hogy jusson a hadseregre és az inSzovjetoroSzországgal az eddigi viszonyt fentartani. A Westminster Ga.zetta szerint Csicse- rint szavánál kell fogni és rá kell mutatni arra az ellenséges propagandára, amelyet Oroszország Kínában Anglia ellen folytat. Eközben uj jelentések érkeznek Kínából a bolsevista akciórólA Times szerint a múlt héten ismét sok agitátor érkezett Tiencsinből Shanghalba. Feng tábornok Mongolországon keresztül nagymennyiségű hadiszert kapott a szovjettől és hadseregében igen sok az orosz kommunista. A lap szerint a kínai helyzet úgy Pe- kingben, mint Sh angliaiban külsőleg nyugodt, de a nyugalom alatt forronganak a kedélyek. gyenélő tisztviselőhadra. Mesterségesen sze- gényítik el a ruszinokat s vagyonukat is elárverezik, csakhogy az adót behajthassák rajtuk. A hadikölcsönök beváltására irányuló akció is igazságtalanságok sorozata, mert hiszen, aki 25.000 koronánál nagyobb összeget jegyzett, az egyetlen fillért sem kap. — Ami pedig a földreformot illeti, itt szenvedjük a legnagyobb sérelmeket. A földosztás csak Ígéret, csak választási maszlag maradt, a cseh légionáriusoknak azonban osztják a földet, olcsó kölcsönökkel látják el őket, hogy be tudjanak rendezkedni és a szegény ruszin ökölbeszorított kézzel kénytelen nézni a gra- nicsárok földszerzését. — Most hajtják végre a tisztviselői létszámredukcióról szóló törvényt, amely kitűnő alkalom a cseheknek arra, hogy az állásukban megmaradt kevésszámú őslakos ruszin tisztviselő talpa alá útilaput kössenek. A létszámredukciót megkezdték: Mármarosmegyében egy ruszin főszogabirót és hét ruszin jegyzőt már elbocsátottak. A hiány okait természetesen kizáróan cseh tisztvi- seőkkel pótolják. — Podkarpatska Rus rutén népének sorsa példátlanul áll a világtörténelemben, amennyiben a kormány ukranizáló törekvésével még nyelvétől is meg akarja fosztani. A csehesités minden vonalon teljes gőzzel indult meg és a hivataloknál minden átirat csehül jön a lakossághoz, még ha egyetlen szól sem ért belőle. Nagy és késhegyre menő a harc az unitus és a most alakult pravoszláv egyházak között is és ez utóbbi a kormány segítségével folytatja egyre hihetetlenebbé váló terrorját a Rómához hü görög katolikus egyház ellen. — Ami a politikai helyzetet illeti, az teljesen sivár és vigasztalan. Az érdeklődés előterében a választások bizonytalan terminusa és a választási törvény tervbevett módosítása áll. Az elégtiletlenség mesterséges szitásával annyit sikerült elérnie a kormánynak, hogy Podkarpatska Rusban az őslakosság csak az ellenzéki pártokra fog szavazni és a kormány minden terror ellenére sem fog tudni annyi szavazatot összehozni, hogy egy mandátumhoz is jusson. Irodalom és politika Irta: Fleischmann Gyula dr. III. Az oh asóközör.ség! Fz a legnehezebb része a kutturtörekvéseknek, mert nálunk kevesen vannak, akik olvasnak, ellenben annál többen, akik nem olvasnak. Fz azonban nevelés és alkalmazkodás dolga. Akár a színház. Ha a szinid'irektor azt akarja, hogy legyen publikuma, akkor először is jó darabokat kell adnia, másodszor pedig olyanokat, amelyek érdeklik a nézőket. Ezit kell szem előtt tartania a mi Íróinknak. A Mécs László költészete bírhat nagy értékkel, de széles körben sohasem fog elterjedni, a tömegek sohasem fogják tudni élvezni, mert bizonyos fokú irodalmi műveltséget feltételez, ami nálunk — valljuk be őszintén — keveseknél van meg. Ezért kell nálunk a kultúrát és az irodalmat demokratizálni — ami szörnyűnek látszik a Fart pour Part hívei előlit — és a tömegek részére írni, hogyha az irodalom és kultúra nem akar nálunk melegházi virág maradni, hanem nemzeti missziót akar teljesíteni, nemzeti célokat kíván szolgálni. Példákat hozhatnék az irodalomtörténetből. De hogy a mi viszonyainknak megfelelő legyen, szabadjon rámutatnom a XIX. század első felében az északi és fők ép délszlávok nemzeti és kulturmozgalmaira. ők, de főleg a délszlávok — horvátok, szerbek, szlovének — Jókkal nehezebb helyzetben voltak, mert nekik egyszerre kellett csinálni nyelveit, irodalmat, politikát s mindehhez olvasóközönséget és embereket nevelni. És — bár nehezen — de mégis ment a dolog. Népdalok és mondák gyűjtésével, naptárak és más népies iratok kiadásával kezdte meg a nemzeti munkát a szlovéneknél a romantikus Zsiga Zois és sikerült felébresztenie a népét, amely ma a délszlávoknál analfabétákban a legkisebb százalékot mutatja s ma talán a legszivósbaban ragaszkodik a Jugoszláv állam szlávjai között nemzeti tradícióihoz, kultúrájához, Írásához és nyelvéhez. Mi előnyösebb helyzetben vagyunk és a viszonyok is mások. De mint kisebbségnek nekünk is le kell szállnunk a nemzetközi, magas irodalmi polcról s meg kell ismernünk a népünk lelkét, életét, nyelvét s innen, ebből a szlovenszkói magyar életből kell Íróinknak témákat, gondolatokat, érzéseket meríteni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nekünk kulturális téren sok mulasztást is kell pótolnunk, sajnos, ilyen nehéz viszonyok között. Azonban mégis. Az iskolát, a tanítókat az irodalomnak és az Íróknak kell helyettesite- niök és itt nem fogadható el érvnek, hogy mi nem szakíthatunk a modern nyugati szellemmel és stílussal. Igenis szakítanunk kell vele, vagy különben elszakadunk saját népünktől, amely idegenül fogja nézni Íróink munkáját, küzködéseit. Nemzeti kultúrát csak nemzeti irodalommal lehet szolgálni és a nemzeti sajátságától megfosztott irodalom inkább az elnemzetle- nitést szolgálja, ami elten nekünk küzdenünk kell, még ha a saját híveink részéről is folyik ez. Nem gondolok arra, hogy visszatérjünk a múlt század elejei román ticizmushoz, — bár ez irányban is történnek külföldön kísérletezések. De nekünk olyao irodalom kell, melyben a magyarság meglássa a maga mai sorsát, életét, amely bizalmat öntsön belé és megszabja további hivatását, céljait. Ezer és ezer téma rejtőzik a mai Szlovenszkó történeti múltjában, városaink életében, a magára hagyott faluban, a kétségbeesett helyzetben lévő ifjúság sorsában, a kenyértelenül maradt, hontalanná lett családok ezreinek életében, a mi társadalmi és gazdasági átalakulásunkban, politikai küzdelmeinkben. Egy egész uj, soha nem sejtett helyzetbe kerültünk s micsoda gyönyörű t^ma lenne például megA fiiMlraiícll ruszinon egv mandátumot sem Hittatnak a kormánynak Beszélgetés Kurtyák Jánossal, a ruszin agrárellenzék vezérével J MmZM W IV. év!. 148, (802) szSi ° VasSruas ° {925 |afe 5 ifMTO Előfizetési árak belföldön: évente300, Koviair félévre ISO, negyedévre 76, havonta ' 26 K£: külföldre: évente 450, félévre «■—■» |ffrr- Mr áff Hír* HUBIUUL—. -im|]I1,|, MTI, . 225, negyedévre 115, havonta 39 Kö¥7b T2 i:oYEsszAM ^ k* W Wl sül jSfnj áW Mas JW Szerkesztőség: Prága, H„ Stépánská Jm ff iaL M Ws. $g| M? £ |§L ullce 16/I1I. Telefon: 30-3-49. Kiadóhivatal: Prága, L, Llllová ullco 18. ^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A 'fxtovensztkói és Gtuszinszfoéi fzdvefgexek Httenxéfzi Súitoft potitifiai napifapje Jtdwminisztvs&tiv fösz&tfcesztö: !Dzuvúmyii JÜdsszfú Cfelelös szerkesztő: Jstván
