Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-04 / 148. (891.) szám

feomftat, fuffits 4. y'nJÓArAU&AX/fIRTAP s „A magyarok jöttek és győztek44 i A magyar kultúra osztatlan sikere Prágában Prága, július 3. Egyszóval: a magyarok jöttek és „győztek11. így ir többek között a szloven­szkói magyar színtársulat prágai vendég- szerepléséről a Vecer, ez a lap, mely külön­ben mindig csak támadó állásban foglalkozik a magyar ügyekkel s a többi ma délutáni cseh sajtóorgánum hasonló csodálattal, sőt szinte lelkesedéssel emlékezik meg a tegnap esti „Marica grófnő14 előadásáról. A Vecer szinházrovatának fejcikke magyarul kezdő­dik, magyarul mondja el öt sorban a darab szereposztását és rendezését, majd az elő­adás határozott dicséretével folytatja. A lap elragadtatással ir Kosáry Emmyről, Király Ernőnek főleg játékát dicséri, Ferenczy Ma- rianneről megállapítja, hogy „nő, akinek tes­tében ördög van“ s Bellák Miklós táncával is igen meg van elégedve. Az előadás sike­rét a lap i annak bizonyságául tekinti, hogy Prágában nincs sovinizmus, ha egí' idegen nemzet provokatív szándék nélkül jön ide. A Ceské Slovo estilapja hasonló elra­gadtatással ir. „Még az sem volt baj, hogy a közönség nagy része nem értette az elő­adást, a siker átható és forró volt. Tetszet­tek a játékosok, szép játékuk, de elsősorban nagyszerű temperamentumuk miatt. Megtet­ték azt, amit tőlük Prága várt és valószí­nűen egész Prága eljön megnézni a mi szlo- venszkói magyarjainkat.*4 A Vécémig, a Pravo Lidu délutáni ki­adása elsősorban csodálja azt a „verve“-t, mely Prágában szinte ismeretlen fogalom, s amely valósággal magával ragadta a közön­séget. A Národni Politika az elegáns párisi nívójú toalettekért is lelkesedik s szintén elragadtatással ir a magyar színészek len dületéről. Egyetlen cseh estilap sem talál kivetnivalót az előadáson, sőt lelkesíti s buz­dítja Prága cseh lakosságát, hogy siessen megnézni a „mi szlovenszkói magyarjaink44 nagyszerűségét. Á nemzetiségi kisebbségek mternacionáléja Két év előtt vetődött fel az a terv, hogy nemcsak az egy nye’vet beszélő kisebbségek alkossanak ligát, hanem ,a háború okozta sza­kadások összes kisebbségei ligába tömörülje­nek, hogy a német kisebbség Lengyelország­ban és El szászban épp úgy meg védhess e jo­gait, mint a magyar kisebbség Csehszlovákiá­ban, vagy a lengyel kisebbség Litvániában. Ez a terv azóta többé-kevésbé a megvalósu­lás stádiumába lépett és a végzett munka egyik szép dokumentuma az a folyóirat, mely „Kulturwille44 cim alatt Berlinben (Charlotten- burg, Schlüterstrasse 57.) jelenik meg. A fo­lyóiratot a nemzetközileg szövetkezett német kisebbségi liga jelenteti meg és célja „az ösz- szes kisebbségiek helyzetét a mai Németor­szágban tükröztetni44. Ezen kívül a Németor­szág határain kívül élő nemzetiségi kisebbsé­geket informálni akarja a németországi ki­sebbségi törekvésekről. így szeretné a nem­zetiségi kérdést nemzetközi alapon megol­dani. Az anyaország területéről erőszakosan kizárt kisebbségek joggal követelik, hogy hallgassák meg őket és joggal várják Német­országtól, hogy a népszövetségbe való belé­pése után a német kisebbségi jogok előhar- cosa legyen. Hogy ezt elérhesse, példát kell adnia és elsősorban a saját területén élő ki­sebbségek panaszait meghallgaitnia és a bajo­kon segítenie. A német polgári pártok majd­nem kivétel nélkül síkra szállnak a Német­ország területén élő kisebbségek jogaiért. Az uj folyóirat ezt örömmel állapítja meg és ab­beli reményének ad kifejezést, hogy Német­ország példaadása nem fog hiábavalónak bi­zonyulni. A nemzetiségi kisebbségek interna- eíonáléja a folyóirat célja, hogy ezt elérhesse, saját országában kezdi meg a nagytakarítást és ott akar segíteni a bajokon, ahol legköze­lebb jelentkeznek. Caillaux pénzügyi reformiát végérvényesen elfogadták Páris, julius 3. A kamara ülése este tíz órától reggel fél nyolcig tartott. Reggel felé 410 szavazattal 31 ellen végérvényesen elfo­gadták az egész pénzügyi törvényt, mely az 1925-i költségvetést szabályozza. Ezzel Cail­laux pénzügyi reformját elfogadták Francia- országban. Az ülés folyamán gyakran heves vitára került a sor. A szocialisták sokszor élesen állást foglaltak és a forgalmi adó tekin­tetében Caillaux némi vereséget is szenve­dett­& CsaiiiÉ-pirí gáncsol tel a fogán kereső magyerságnah Miért mondott le Antal Sándor a Népújság főszerkesztői állásáról . Pozsony, julius 3. (Pozsonyi tudósítóink ‘telefon jelentése.) Antal Sándor, a Csánki-párti Népújság fő­szerkesztője ma lemondott állásáról. A le­mondás oka álitólag az, hogy Antal ellentétbe került a vezetőséggel s az ellentétetekéit nem lehetett békés utón áthidalni­A Csániki-párit ugyanis tagnap esti 'el­nökségi ülésén foglalkozott a magyar ellen­zéki képviselőknek a szlovenszkói állampol­gárság kérdésiében a népszövetséghez be­nyújtott memorandumával! és az ülésen elha­tározták, hogy a népszövetség főtitkárságá­hoz táviratot intéznek, amelyben tiltakozni fognak a szlovenszkói magyar ellenzéki kép­viselők beavatkozása dllem, mert illetéktéle- néknek tartják Őket arra, hogy a szloven­szkói magyarság .nevében interveniáljanak. A szlovenszkói magyarság ugyanis — szerin­tük — legnagyobbrészt a köztársasági ma­gyar földműves és kisiparos pártban van szer­vezve (alias Csánki-párt), ennélfogva ők az egyedül hivatottak arra, hogy a népszövet­ség előtt a szlovenszkói magyarság ügyei­nek szószólói legyenek. Meggyöző'diésiik az, hogy a szlovenszkói illetőségi kérdés rende­zése a legjobb kezekben van és nekik semmi' kifogásuk sincsen ellene- Antal Sándor állító­lag nem értett egyet az elnökség határoza­tával s ezért határozta el magát a főszer­kesztői állásról való lemondásra. Mennyiben felel meg a valóságnak ez a feltevés, most még nem ellenőrizhetjük- Any- nyi azonban bizonyos, hogy Antal Sándor már egy év óta kegyvesztett volt Csánkiéik- nál. Csánkiiék újabb sürgönyösdijte nem az el­ső kísérlett arra, hogy a szlovenszkói magyar­ság kizárólagos képviselőivé tolják föl ma­gukat és a népszövetséget a kormány javára hangolják. Azt hiszik ugyanis, hogy Géniből nem lehet Szlovenszkóig látni és Így nyugod­tan vezethetik orránál Európa legmagasabb fórumát, a népszövetséget. A legközelebbi vá­lasztások azonban meg fogják mutatni az iga­zat és a szlovenszkói illetőségi kérdés ren­dezeti ensége által tönkretett tisztviselők, ta­nítók >és egyéb zaklatott exisztenciák hatal­mas légiója újból tanulságot meríthet a jövőre vonatkozólag Hodzsa magyarjainak e leg­utóbbi stikl'ijéböl. A zempléni haramiák az esküdtszék elolt Nem bizonyult rájuk a tavarnai gyilkosság — Soltészt rablásért 8 havi börtönre ítélték Kassa,, julius 3. Kassai tudósítónk táviratozza: A kassai esküdtszék ma tárgyalta Neumeister József és Soltész Mihály zempléni lakosok biinpö- rét, akiket azzal vádolnak, hogy 1923 már­ciusában megölték és kirabolták Deutsch Mór 70 éves tavarnai kereskedőt. A vádirat szerint éjnek idején fegyveresen betörtek a kereskedő lakásába s revolvert rántva meg­öléssel fenyegették. A megrémült ember át­adott nekik 100 koronát, de a rablók ezt ke- veselték s az öreg kereskedőt a másik szo­bába hurcolták, ahol boxerrel agyba-föbe verték és végül megfojtották. A gyilkosság után becipelték Deutschnét, megmutatták neki férje holttestét, őt is megfojtással fe­nyegetvén, mire a halálra rémült asszony átadta a rablóknak ékszereit. A vádlottak ezenkívül a nagymihályi vasúti raktárt is kifosztották és éveken át a rablások egész sorozatát követték el Zemplénben. A két haramia az esküdtszék előtt min­dent tagadott. Neumeister vádlottársát egy­általán nem akarta felismerni, azt állítja, hogy már a köztük levő korkülönbség miatt sem érintkezhetett volna vele. Elmondta, hogy a forradalom után cseh csapatokkal jött Szlovenszkóba, ahol tisztiszakács volt. Tanukkal kivárja bizonyítani, hogy mindig rendes életet folytatott. Soltész szintén tel­jes tagadásban van. A csendőrségen azért ismerte be a gyilkosságot, mert 24 órán át éheztették s amint vallani kezdett, enni és inni adtak neki, sőt cigarettával is meg'ri- náiták. Erre bevallotta, hogy a kerítésen at behatoltak a kereskedőhöz, aki már ágyban feküdt, kiharcolták az előszobába és mert a kapott pénzt keresették, késsel elvágták a nyakát. A kést azzal adta át a csendörség- nek, hogy az a Neumeisteré. Soltész ezt a vallomását a tárgyaláson visszavonta. A kés az övé, azt azonban egy évvel az eset után vette. A boncolási jegyzőkönyv szerint Deutsch- ot valaki megfojtotta, vágott seb nem volt a nyakán. Deutschné a vádlottak egyi­kében sem ismerte fel támadóit. A vád és védbeszédek után az esküdtek bűnösnek mondották ki a vádlottakat a rablásban, de a gyilkosság vádja alól mindkettőjüket fel­mentették. A bíróság Soltészt 8 havi bör­tönre ítélte rablásért, a Neumeister elleni verdiktet azonban formahiba miatt megsem­misítette és őt felmentette. Az ügyész bele­nyugodott az ítéletbe és így Neumeistert azonnal szabadlábra helyezték. A szlovcissilíé! iiiíiir tanítók első hongressiosa netán Markovics ígéretei, a tanítók állampolgársága, a magyar tanítóképzés hiánya — Bmyés Károly a magyar sérelmekről. Léva, julius 3. A szlovenszkói általános magyar tanító­egyesület első nagygyűlése impozáns érdek­lődés mellett tegnap zajlott le Léván a városi színházban, négyszáz magyar tanitó részvételével. Az előkészítő bizottság már előző nap délután ülésezett, este pedig a Vigadóban ismerkedési estély volt. A nagygyűlést Kovács Alajos elnök dél­előtt tiz órakor nyitotta meg. Éljenzéssel fogadott beszéde után az üdvözlések hangoz­tak el, majd Vásárhelyi Károly főtitkár ter­jesztette be jelentését. Foglalkozott a tanítói fizetések és nyugdijak rendezésének kérdé­sével. Kifejtette, hogy a tanítók becsületes munkájáért becsületes díjazás jár, majd megemlékezett Markovics iskolaügyi minisz­ter ígéreteiről. A miniszter nagy tisztelettel fogadta a magyar tanítóságot és számos' olyan ígéretet tett, mely ha megvalósul, a főtitkár szerint orvosolva van a magyar taní­tóság minden sérelme. Ezután a jelentés a tanítók állampolgárságának kérdéséről szá­molt be és e téren is kérte a gyors orvoslást. A főtitkár után Villant Dezső és Jezso tanfelügyelő a tanítói könyvtárakról szóltak, Osztényi József a leépítési törvény hatását fejtegette és Seidl Sándor a magyar tan- felügyeletről értekezett. Határozati javas­latot is beterjesztett a magyar tanfelügyelők szükségességéről, melyet a nagygyűlés lel­kesedései tett magáévá. Utána Bíró Béla az egyházi tanfelügyeletről számoit be, majd szünet után Tafíerner Gyula, a szlovák nyelv tanításának szükségességéről értekezett. Vaskó a magyar iskolák színvonalának emeléséről beszélt, majd Seidl Sándor javas­latot tett egy pozsonyi magyar tanitókórház építésére. Ezek után Dinyés Károly szólalt föl. Nagy figyelmet keltő beszédében a magyar sérelmekről emlékezik meg. Ki­fejti, hogy az egész Európa előtt ragyogó magyar kultúrát itt ma veszedelem fenye­geti. Az állami tisztviselőket arra kény­szerítik, hogy gyermekeiket szlovák isko­lába járassák. Egyes helyeken falragaszok jelennek meg, melyek megtiltják a magyar beszéd használatát. Kell, hogy végre han­got adjunk magyar kívánságunknak. Ezek pedig azok, hogy az iskolák falán ne jelenjenek meg olyan képek, mejyek a magyar iskoíásgyermekekkel fajtájukat akarják megutálhatni. A kulturális sérelmek első pontja a magyar tanítóképzés hiánya. 1 Kivánja, hogy a pozsonyi egyetemen magyar nyelvű továbbképzés történjék a tanítók számára. Ezenkívül szüntessenek meg haladéktalanul minden nyelvi sérelmet és a tankönyvekből hagyják ki a magyarságot bántó részleteket. Vila-Vollay tanfelügyelőnek nem tetszett Dinnyés Károly felszólalása. Minden panaszt konkretizálni kell, csak akkor lehet határo­zati javaslatot benyújtani. Noszkay Ödön az elemi iskoláknak a középiskolákkal való összekapcsolásáról tartott rendkívüli figye­lemmel hallgatott' disszertációt. Végül a választások eredményeit hirdették ki. melyek szerint elnök újból Kovács Lajos lett, aki lelkes ovációkkal köszöntöttek. Főtitkár Vásárhelyi Károly, a tanítók hivatalos lap­jának főszerkesztője pedig Banai Tóth Pál. A vezetőségben egyébként nem történt változás. — (Meghalt Tichy Lajos.) A szloven­szkói magyarságot újabb veszteség érte. Tichy Lajos nyugalmazott tanító, a kedves- hangú iró julius 1-én Pozsonyban 54 éves korában meghalt. Tichy Lajos évtizedek óta élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. A szlovenszkói magyar tanítók folyóiratát ér­tékes pedagógiai cikkekkel gazdagította, hu­morát pedig Szarka Dénes néven megjelent elmefuttatásaiban csillogtatta. Az országos magyar kisgazdapárt népszinmiipályázatán 1922-ben a „Zsuzsika rózsája4* című népszín­művével megnyerte az ezerkoronás pálya­dijat. Újabban kizáróan elbeszéléseket irt, amelyek a „A turbán4* címmel tavasszal lát­tak napvilágot és nagy sikert arattak. Fgy népszínműve, több elbeszélése és verse ma­radt kiadatlan. Már két év óta betegeske­dett s halálát nején és rokonságán kiviil őszinte érzéssel gyászolja minden ismerőse és olvasója. Temetése pénteken délután volt a Szent András-iemető kápolnájában, ahol Pozsony város társadalma impozáns törne* * ben búcsúzott el a közszeretetben és meg­becsülésben álló magyar Írótól. — (Fürdői hír.) Tróncsénteplicfürdő r. t. közgyűlésén amnalk igazgatóságéban Arányi Zsiigmoiid dr.-t választották meg. Arányi d'r- a forradalom kitöréséig Teriicsénieplicfiirdő vezetője volt és azóta az igazgatóság orvosi taináoaad’ójia és a fürdő rendel őoirvosa, akinek a fürdő fejlődésiében nagy rész jutott. — (BenGsí a pilseni zsúpéban jelöltetik?) A Narodnie Demokraoie szerint a cseh nem­zeti szocialista párt Beres külügyminisztert a piheni választási ikerül etben fogja jelöltetni. A lilr azért bír fontossággal, mert a pilseni kerületben a szociáldemokrata Habrmainnalk' várinak hívei s 'tulajdoniképpen a pihenlek ka­varták föl a Habrman-ügyet és ők kezdték meg a támadást is Beneis ellen. A cseh nem­zeti szocialistáknak Prágában Stribimy vasút - iigyi miniszter lesz a listavezetője. — (A szlovenszkói ideiglenes körjegyzők véglegesítése.) A Loko Press jelenti: Szlo­venszkón miéig mindig igen sok körjegyző van, akiket az állam nem vett át végérvénye­sen. Ezek az ideigktniese.n állásukban megha­gyott körjegyzők most ügyük orvoslásáért a kormányhoz fór dúltak. Egyedül a 'kassal naigyimegyében ötvennégy ilyen ideiglenes körjegyző van. A Loko Press arról értesül, hogy a belügyminisztérium a szlovenszkói teljhatalmú m Misztériummal! 'karöltve elha­tározta, hogy az ideiglenes körjegyzők ügyét a közeik'.vőben végérvényesen rendezni fogja. — (Csehszlovák sajtóattasé Budapes­tem.) A Loko Press értesülése szerint a közel­jövőben a cseh szlovák kormány Bures 'kö­vetség! tanácsos, az elhunyt budapesti cseh­szlovák saitóaittassé helyébe Stralka Antal szerkesztőt nevezi ki. Straka eddig a minisz­terelnökség sajtóosztályában működött, de most a külügyminisztérium átveszi állomá­nyába. — (Masaryk János Londonba utazott,) A Loko Press jelentése szerint Masaryk János londoni rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter csütörtökön Prágából Londonba utazott, hogy átvegye az angliai csehszlovák követség vezetését. — (Betörések és lopások sorozata Ungvá­ron.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Da­cára az ungvári rendőrség folytonos razziázásá- nak, a főváros lakosságát a betörések és rablá­sok egész sorozata tartja félelemben. így a szer­dára virradó éjjel revolveres betörő járt Kamin- szky József dr. nemzetgyűlési képviselő lakása körül, ahová azonban betörnie nem sikerült, mert kezét súlyosan megsértette. Ugyancsak eb­ben az időben három Radvánc-utcai lakást tör­tek fel fiatalkorú tettesek, akiket azonban sike­rült a rendőrségnek elfognia. A Kossutli-téren a Stern Adolf lakását törték fel, ahol csak a pad­lásig jutottak. Ugyancsak betörők jártak a zsina­gógában, ahol a perselyeket törték fel. Ezekkel szemben a rendőrSiég razziát tartva, harminc személyt állított elő, nagyrészüket azonban sza­badon bocsátotta. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyancsak az ungvári rendőrség körletébe tar­tozó Radvánc községben egy éjjel öt betörést követtek el, melyeknek egyik tettese csak úgy került rendőrkézre, hogy hazafelé menet egy posztoló rendőr karjaiba szaladt. — (A Prága—Pozsony—Kassa légiforga­lom uj menetrendje.) Julius 5-től a Prága— pozsonyi—Kassai légi vonali uj menetrendje a kővetkező: Prágából indul 10 ó. 30 p„ Po­zsonyba érik. 13 ó. 15 p.. Onnét indul 9 ó. 10 P-, Kassára érk. 12.00. Kassáiról indul: 10 ó. 00 P„ Pozsonyba élűk. 13 6. 00 p-, Pozsonyból in­dul 13 ó. 10 p„ Prágába érkezik 16 ó. 00 p. — A csehszlovák állami légi forgalmi társaság iülrós 5-hői] csomagok szállít?sári is megkezdi­"■'"viömeves r:V>' ’ kapha­tó Isoia R. Ketíner, Prága, Havelská 19. ./

Next

/
Thumbnails
Contents