Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-28 / 167. (910.) szám

Kedd, iullus 28. Nők, akikért meghalnak... A férfi sorsa mindig a nő. A munka leg- boldogitóbb eredménye. A harc legragyogóbb jutalma. A fájdalom örök okozója. A szere­lem. A boldogság. A jutalom. A kin. Karrie­rek emelkednek merész Ívben szédületes ma­gaslatok felé, sorsok zuhannak örvénylő mélységekbe s a magaslatok csúcsán, vagy a mélységek fenekén keresd az asszonyt és — megtalálod! Nagy Sándor asszonyok közt mulatta el dicsőség- gyémántok ragyogásával pompás fiatal életét. Napóleon talán Mária Lujzára gondolt a Waterlooi harcmezőn, el­mulasztott egy drága pillanatot és nem látta a kocka fordulását. Ki sejtheti, hány döntő gondolat nem érik szavakban, mert — Xan- tippe veszekedett Socratessel? Vájjon megirta volna Verlaine az imádságos verse­ket, egy rossz testben lakozó gyönyörű lélek himnuszait, ha nincs mellette Pauline? . . . A férfi sorsa mindig a nő. Ő az élet és ő a halál. Erzsébet angol királynő szerelmes gárdistája elbujdosott és távol Albiontól, ide­genben, Magyarországon élte reménytelen napjait, hogy álmában, minden éjjel, térdre borulhasson a királynő előtt ki, sajnos, nem csak az ő szivén uralkodott. És Nagy Imre, daliás magyar színész, golyót röpített agyába, mert Hegyesi Mari nem őt szerette . . . Meghalni egy nőért, — ez lehet roman­tikus cselekedet, ám kétségtelenül reális való­ság. Amerikában, ahol a romantika és a rea­litás páratlanul keveredik mindenben, talán még gyakrabban vágyódik erőszakosan a boldogtalan élet, mint Európában, mert itt, az óvilágban az enerváltabb idegek már a fájdalmat is gyönyörűségnek érzik. Ameriká­ban, ahol még sokkal kisebb jelentősége van a belső értéknek, mint a külső szépségnek, a látszatért — s az gyakran délibáb — köny- nyen, gondolkozás nélkül meghal a férfi. Egy newyorki lap nemrégiben összegyűjtötte a színésznőik névsorát, akik miatt idő előtt ért .véget egy-egy férfiélet. A halálosan szép színésznők névsorában Constanze Talmadge is szerepel. A három Talmadge-nővér legfiatalabbja, Constanze, négy esztendő előtt még állandó részvevője volt a hollywoodi bacchanáliáknak, melyek­nek a világhírű Fatty-botrány vetett véget. Constanze még előbb otthagyta ezeket a „mulatságokat". Nem ok nélkül. Egy reggel rövid levelet hozott számára a posta, mely­ben Thomas Ragham bejelentette, hogy el­dobja magától az életet. Ez a Thomas Rag­ham egyszerű kis filmstatiszta volt. Tizen­kilenc esztendős, szőke fiú. És nagyon sze­rette Constanze-ot. Levelében megirta, hogy: „Látom, hiába várnám a napot, melyen én is népszerűvé, nagy színész lennék. Maga akkor már ugyanis messze lesz innen. Az ópium az alkohol erősebb, mint az én titkolt szerel­mem. Nem akadályozhatom meg abban, hogy folytassa, amit csinál, elmegyek hát előre . . .“ És elment. De a kis Thomas mégis meg­akadályozta, hogy Constanze Talmadge is fiatalon végezze földi pályafutását. A férfi halálával megváltotta a nőt. A filmprima­donna magára eszmélt és eltávolodott a régi társaságtól. Három férfi halt meg Mary Grill miatt. Ez a fiatal leány segédszinésznő. New-York- ban és néhány hónap előtt egyike volt annak a négy színésznőnek, akiket az összes szín­házak rendezőiből megalakult bizottság a leg­szebbeknek talált a newyorki színpadokon. Lujgi Doni, egy olasz származású gyári mun­kás azért lett öngyilkos, mert mikor Marynak sikerült szerződéshez jutnia, felbontotta el jegyzésüket. Boni először a bírósághoz for­dult és mikor az nem neki adott igazat, fő­belőtte magát. Alig félesztendő múlva Max Dorn követte Luigi Donit, Dorn, aki jómódú családból származott, barátja volt a fiatal színésznőnek, aki miatt idegen pénzhez nyúlt. Közben rájött arra, hogy Mary a színház egyik férfitagjába szerelmes és ez a felfede­zés elvette minden életkedvét. A harmadik áldozat Róbert Milton volt, erről az öngyil­kosságról azonban csak azt sikerült megálla­pítani, hogy Mary Grill miatt történt. És Amerikában, ahol minden szerelmi csalást szigorúan megtorolnak, ha azt — férfi követte J^AAAAAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAAAAA/U Hím 115-t 5 nyerhet, ha vesz 2074 löérwcusjí «gy eiféüz csehszlovák állatni építészeti sorsjegyre, már augusztus 116 1-i húzáshoz Gabiéi és Tsa Mlázában BraíísSawa, VürmMi-Mm. Megrendelések posta-utalványon In eszközölhetek a pénz nlfiyntnfl l"'!:ilMmoll nt.t.. VfVVVV VW VV V V V V V V V V V V VV V V V V V V V V V el, Mary Gríllnek kitűnő reklám a három áldozat. Jeanne Eagles, a Gaity Theatre drámai szendéje miatt egy fiatal bankár lett öngyil­kos. Itt is az érdekes, hogy a szerelmes halála reklámcélokat szolgált, mert Jeane sajtófőnöke hosszú ideig nem mulasztotta el a művésznő neve után odaírni „akiért N. N. öngyilkos lett". Nagy feltűnést keltett William Gordon halála is. William Gordon papirkereskedő volt Brocktynban, ötvenkét esztendős özvegyem­ber, kispolgári exisztencia. De egy vasárnap betévedt a Ziegfeid Folliesba, ahol a legszebb amerikai leányok szerepelnek a színpadon. És William Gardon valamennyi között a primadonnát, Billie Burke-et találta a legszebbnek. Hónapokig minden este ott ült a Ziegfeid Follies nézőterén és mindent megkísérelt, hogy Billie Bürke közelébe jus­son. Hasztalan. Üzletét elhanyagolta, kis vagyonkája rohamosan fogyott és egy este Newyorkból jelentik: Bostoniban a Pick- wick Clubban borzalmas szerencsétlenség történt. Egy négyemeletes palota, amely mellett építkezés volt, az aláásás következ­tében összedüit és hírek szerint kétszáz em­bert temetett maga alá. Sebesülten meg­menekült emberek elmondották, hogy a szerencsétlenség olyan hirtelen történt, hogy senki sem tudott menekülni. Először a tetőről kezdett hullani a vako­lat, majd azonnal kialudt a villany. Ezután bedőltek az oldalfalak s valmennyien lezu­hantak az első emeletre, majd onnan a pin­cébe. 100 és 100 tonna törmelék zuhant a mulatókra, akik pár perccel előbb még vidá­man táncoltak a jazz-zene hangjaira. Sokan az hbiakon keresztül menekültek. A lépcső azonnal leszakadt és a mene­külőket agyonnyomta. A város összes mentőkoosijai azonnal kivonultak a borzalmas szerencsétlenség színhelyére. A mentési munkálatokat csak a Prága, julius 27. A kormány a napokban adta ki a köz- igazgatási ügyekben végzett ténykedések után fizetendő dézsmáról szóló törvény vég­rehajtási rendeletét, amelynek szerves ki­egészítő részét alkotja a dijtételjegyzék. Az 1925. évi 53. számú törvény szerint — amint annak idején közöltük — az állami hivatalok, intézetek és vállalatok a rendes bélyegületéken kívül külön dézs­mál szedhetnek a felektől mindazon eljá­rásokért, amelyek a félnek valamilyen jo­gosítványt biztosítanak. A dézsmát csak egyszer kell lefizetni, vagyis ha a fél a jogosítványát már megsze­rezte s arra a felsőbb hatóság megerősítését is megszerezni kívánja, uj dézsmát nem fizet. Ha azonban az egy cselekményre jogosító engedélyt a fél már fölhasználta, az újabb engedélyért köteles dézsmát fizetni. A dézsmán s a fölemelt béiyegifletéken kívül a fél köteles megtéríteni a készki­adásokat is. Készkíadásnak tekintendő a hatósági személy kiszállásának fuvarkölt­sége, a szakértők által fölszámított dijak s más hasonlók. A dézsma lefizetése alól csakis azok a fizikai személyek mentesithetők, akik a sze­gényjogot megszerezték. A szegényjog meg­szerzésére vonatkozó rendelkezés lényegé­ben megegyezik a magyar polgári perrend-, tartásiban szabályozott szegényjog megszer­zési módjával, azzal a különbséggel, hogy itt a szegényjogot nem a független bíróság, hanem mindig az illető közigazgatási hivatal adja meg. A dézsma lefizetésére az a személy van kötelezve, aki a hivatalos eljárásra okot szolgáltatott; ha többen vannak ilyenek, úgy a dézsmáért egyetemlegesen felelnek. A tarifákban egységesen és szilárdan megállapított dézsmát rendszerint az eljárás befejezése, illetve a jogosítvány megadása előtt kell lefizetni. Száz koronánál nagyobb dézsma rész­letekben is fizethető, ekkor azonban hét- százalékos kamatot fizet a fél a hátralékos részletekért. Ama dézsmát pedig, amelyet a tarifa nem állapit meg határozottan, a fizetési meg­hagyás kikézbesítésétől számított tizenöt na­pon belül kell fizetni. Részletfizetés itt is megengedhető. A dczsmaflzelést minden ott a Follies nézőterén szivenlőtte magát. A népszerű revüprimadónnára, aki semmit sem sejtett William Gardon szerelméről, olyan hatással volt az öngyilkos-ság, hogy megvált a színpadtól. Persze csak rövid időre, mert most újra filmen szerepel. Florence Mills a néger-revük primadon­nája. Két férfi halt meg miatta két néger. A két szerelmes párbajt vivott, miég pedig bics­kapárbajt, úgy összeszurkálták egymást, hogy mindketten elvéreztek, különben Flo­rence Mills csak játsza a néger nőket, mert valójában fehér leány. És sokan vannak még a lajstromon, nők, nagyon szépek és kevésbé nagyon szépek, akik nélkül nem tudtak élni a hálójukba került férfiak. Sokan vannak, Amerikában és Euró­pában és szerte az öt világrészben, ahol halálos akarással kergeti a férfit a nő után — a vágy, mely inkább gyilkol, semhogy lemondjon szerelmi ábrándjáról. Szebenyi Sándor. iegnagyobb elővigyázattal folytathatják, mért- élő emberek is voltak a romok alatt. A borzalmas szerencsétlenség ügyében azonnal megindították a vizsgálatot. Három hónappal ezelőtt a házat ttiz rongálta meg, de azután a tűzoltóság engedélyt adott a ház újbóli használatára, bár egyes részeket csak ideiglenesen javítottak ki. A vizsgálat fogja megállapítani, mi okozta a ház össze- dülését. Egyelőre még megközeiitőleg sem tudják megállapítani, hány ember lelte halálát a Clubban. Különböző vélemények szerint 120—200 ember táncolt, mulatott az előkelő Pickwick Club bálján, amikor az épület összeomlott. Egyelőre huszonhat holttestet szedtek ki a romok alól, de az eltűntek listája több, mint száz. Lehet, hogy ezek közül többen könnyeb­ben megsebesültek és jelentkezés nélkül hazamentek lakásukra. esetben a csekkhivatal befizetési lapján kel! teljesíteni. A dézsmafizetés, valamint a szegényjog meg nem adása ellen panasszal lehet élni an­nál a hivatalnál, amely a dézsmát kivetette, illetve a szegényjogot megtagadta, még pe­dig a harminc napon belül beadott panasznál halasztó hatállyal. A dézsmát az illetéktartozások behaj­tására vonatkozó rendelkezések szerint hajtják be a hatóságok. A dézsma visszatérítése a csekkhivatal utján történik. A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe, az állampolgárság meg­adását illetően pedig visszamenően folyó évi május nyolcadikától. A terjedelmes dézsmafarifát nem áll mó­dunkban teljesen leközölni s igy csak a leg­gyakrabban előforduló tételeket ismertetjük. Az általános tarifánál a következő tételek érdemelnek figyelmet: Kisajátítási engedélyért 50—10.000 korona fizetendő; szakértői véleményért első folya­modásban 500, második folyamodásban 2500, harmadikban 5000 koronáig terjedhet a dézs­ma. Hivatalos írásbeli elintézéseknél minden megkezdett oldal után öt korona jár. Ha köz­kereseti társaságok az állam cimerét, vagy lobogóját akarják használni, ezért 200—20.000 koronáig terjedhető dézsmát fizetnek. A belügyminisztérium hatáskörében Állampolgárság megadásáért 50—50.000 korona. Az állampolgársági kötelékből arány­lag olcsón bocsátható el bárki, mert csak 10 koronát kell fizetnie.'Névváltoztatásért 10— 10.000 korona dézsma fizetendő. Házassági akadály alóli fölmentésért 10—2000 korona jár. Részvénytársaság és korlátolt felelős­ségű társaság engedélyezéséért 200—20.000 korona a dézsma. Alaptőkeemelés engedé­lyezéséért 50—10.000 korona illeték fize­tendő. Bookmakeriroda engedélyért, szín­házi engedélyért 100—10.000 korona dézsma jár. Nyilvános gyűjtési engedélyért 30 ko­rona, mig a mozgó reklámokért 20—100 ko­rona fizetendő. Műkedvelő szinielöadás en­gedélyezése 5—20 koronáért kapható. Az útlevél kiállítási dija 10—50 korona. A verse­nyeknél, lóversenyeknél, kiállításokon, nagy- vásárokon s más hasonló, látványosságoknál közreműködő rendőrségi lisztért 40 korona, legénységi szentélyért 25 korona fizetendő Kétszázan pusztultak el a bostoni Pickwik-Mub bálján Eddig 26 holttest került elő a romok alól — Száz ember még hiányzik 1 legújabb lenni Mit kell fizetni a közigazgatási ügyekben végzett ténykedésekért? — Újabb súlyos pénz­terhek a gazdára, iparosra, munkásra naponként az eddig is fizetett készkiadáso­kon kívül. Az ipar és kereskedelmi minisztérium resszortjában Bőraukciók tartásának engedélye 500— 1000 koronáig kapható. A szabad- és kézmű­ves ipar üzésére jogosító igazolványokért 5.000 lelket számláló községekben 20—100 20.000 „ „ „ 30—200 50.000 „ „ 40—500 80.000 „ „ . „ 50—1000 80.000-nél nagyobb „ 50—5000 korona fizetendő. Engedélyhez kötött iparengedélyért az egyes iparok minősége s a községek nagy­sága szerint 100—10.000 koronáig szedhető dézsma. Telepengedélyért 50—20.000 koronát vethet ki a hatóság. A földművelésügyi szaknál A vizjog ára 10—20.000 korona. Rend­kívüli erdőkitermelési engedélyért ugyan­ennyi fizetendő. Növénykórtani bizonyítvá­nyért 100—5000 korona szedhető. Az egészségügyi minisztérium 50 koronát szed a belföldi orvostól, ha ez gyakorlatot kezd; a külföldi orvos 100 ko­ronát fizet. A bábák 20, illetve 40 koronát fizetnek. Külföldi orvos letelepedés esetén 1000—5000 koronáért kaphat engedélyt or­vosi gyakorlat üzésére. Gyógyszertári enge­délyért s gyógyszertárátruházásért 500— 4000 koronáig terjedhető dézsma jár. Egyes helységeknek fürdőhellyé való nyilvánítása, fürdőintézetek létesítése, a víznek ásvány­vízzé való nyilvánítása, vizgyógyintézetek fölállítása 500—20.000 koronába kerül. Hadügyminisztérium Anyakönyvi kivonatok külföldről való beszerzése 100 korona; 'ideiglenes szabadsá­gért 15 korona; egyik csapattesttől a másik­hoz való áthelyezésért 10 korona. Népjóléti minisztérium Szállitmányozóvállalat engedélyének ki- terjesztése 200—5000 korona; kirándulási vál­lalatok nyomtatványainak és reklámjainak jóváhagyása 20—1000 korona. , Az igazságügyi minisztérium hatáskörében Tanúsítvány a belföldi jogról 50—1000 korona; tanúsítvány a külföldön érvényes jogról 100—5000 korona. Jogviszonosság iga­zolása cégügyekben 25—500 korona. Állandó szakértő, vagy tolmács rendszeresítéséért 50—1000 korona a dézsma. A kormányrendelet az ismertetett. dij- szabásokon kívül rövid időn belül újabb és bővebb tarifák kiadását helyezi kilátásba. Kossuth szárnysegéd! ének százmillió dolláros hagyatéka Dobossy őrnagy titokzatos vagyona körül — Egy egri borbélymester a főörökös Eger, julius 27. (Saját tudósítónktól.) Dobossy 48-as honvédőrnagy Kossuth Lajos szárnysegédje volt, aki mint emigráns amerikai földön te­lepedett meg s ott szorgalmával és tehetsé­gével hatalmas vagyont gyűjtött. Mikor meghalt, rengeteg vagyonát egyetlen nővére örökölte, aki azonban már szintén idős asz- szony Volt és nem nagyon áhítozott a pénz­re. Ezért még a háború előtt felszólította ma­gyarországi rokonait, hogy jöjjenek ki az újvilágba és vegyék át az egész százmillió­dolláros örökséget. A rokonok hittek is, ,meg nem is az öreg asszony levelében és vona­kodtak a hosszú és bizonytalan útnak neki­indulni. A közbejött háború azután feledést bo_ ritott a mesének tartott örökösödési ügyre. A múlt év végén azután meghalt Do­bossy őrnagy nővére is és az amerikai ha­tóság felszólítást intézett a magyarországi rokonokhoz, hogy az örökséget haladéktala­nul vegyék át. Az örökösök között a Szent­pétery, Gubacsy, Purdy és Kozáry-családoik szerepelnek. A főörökös Szentpétery János borbély- mester, akinek Egerben a Jókai-utcában van egy kis üzlete. A már őszülő Szentpétery bácsi semmit sem változott meg a nagyszerű reménységek hatása alatt. Egykedvűen, még mindig kétkedve fogadja a szerencsekivána- tokat és mig keze a vendég arcán jár, mint a jól betanult diák feleli: — Már négy hónapja tudok az ügyről, de sok az utánjárás és nekem nincs hozzá tehetségem. Van egy ügyvédrokonunk Ros­tén, most azt bíztam meg a dolog elintézésé­vel. Hát, nem mondom, jó volna, ha meg­kapnánk a nagy pénzt, mert nagyon ránk férne. Meg aztán az ország is jól járna., ha ennyi dollár jönne egyszerre ide. Az örökségre igényt tartó családok kü­lönben most mindnyájan ügyvédre bízták a dolgot és igy remélhető, hogy Kossuth ba­jos szárnysegfhl’ének Imjn'mas öröksége 41

Next

/
Thumbnails
Contents