Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-26 / 166. (909.) szám
Stresemann Géniben találkozik Brlanddal és Chamberlalnnal? Páris, julius 25. Lapjelentések szerint az uj német jegyzékről eszmecserét folytatnak Párisban és Londonban is. A párisi angol nagykövet ma hosszasan tanácskozott Bri- and külügyminiszterrel. A Westminster Gazette szerint Franciaország tiltakozik a biztonsági kérdésben összehívandó konferencia ellen. Az azonban nem lehetetlen, hogy Stresemann szeptemberben Genfbe jön, ahol érintkezésbe lép Rrianddal és Chamberlainnal, mert a garanciaszerződés nehéz* ségeit személyes kontaktus nélkül nem lehet kiküszöbölni. Chamberlain számára maradt a közvetítő hatalmas feladata. A Daily Telegraph értesülései szerint az angol miniszterek között nagy csalódást keltett a biztonsági szerződés uj dokumentuma. Az angol kormány elhatározta, hogy mind Franciaország, mind Németország túlzott követeléseit igyekezni fog letörni. M uj választásokat már csak tavasszal e|tlh mai Fordulat a belpolitikában — Szeptember 9.-én összeül a parlament Prága, julius 25. Beavatott parlamenti körökből nyert értesülésünk szerint a koalíció belső válságát ismét sikerült áthidalni s a képviselöházat már szeptember 9-ére össze is hívják. A parlamenti bizottságok szeptember első hetében ülnek össze, hogy megtárgyalják azokat az ügyeket, amelyek a plénum elé kerülnek. A politikai petka is rögtön tanácskozásra ül ösz- sze, mihelyt a miniszterelnök szabadságáról visszatér* A miniszterelnököt szeptember elejére várják vissza Prágába, úgyhogy még kora ősszel újból megindul a politikai élet a parlamentben. Az első üléseken tárgyalás alá kerülnek a már eddig letárgyalt, de még meg nem szavazott javaslatok: a villamosítási javaslat, a telepítési és az építkezési törvényjavaslat, továbbá a 65 éven felüli önálló keresettel bírók szociális biztosításáról szóló törvényjavaslat, valamint néhány kereskedelmi szerződés. A képviselőhöz mai formájában február végéig marad együtt, mert most már egészen bizonyos, hogy az ősszel nem lesznek választások. A választásokat a tavasszal fogják megtartani, legfeljebb egy-két hónappal a törvényes határidő lejárta előtt. A szenátus is szeptemberben kezdi meg újból munkáját s elsősorban letárgyalja az uj választói törvényt. Lyautey lemond a marokkói főparancsnokságról A franciák uj előnyomulása — Elsülyesztetteik egy hajót, mely muníciót vitt Abd ej Krímnek A választási közt iem előtt (agy) Szlovenszkó, mi. j 25. Alig fér hozzá kétség, hogy a választásokat az őszre kiírják és azok Szlovenszkón két táborba sorakoztatják a szavazódat: a centralizmus és az autonómia híveire. A centralizmus mellé állanak azok, akiket érdekeik fűznek oda: kormányaival nazottak, maradékbirtokosok, a szocialisták vert hadseregének romjai, közülünk pedig azok, akik Ígéretekért, vagy pénzért adták cl magukat, a nyelvben magyarok, lélekben csehszlovákok. A seregszemle másik oldalán az őslakosság meg nem mételyezhető tömegei állanak, akiknek marka nem nyilt meg soha borravaló után és lelkűk függetlenségét nehéz idők nyomasztó gondjai között is megőrizték. Ennek a tábornak a derékhada a néppárt, amelynek immár történelmi hivatás és szerep jutott Szlovenszkón: a szlovák faj megőrzése és tisztán való megtartása a cseh politikai és kulturális erőszakkal szemben. Nem merülhet ez ki a csehszlovák politikai fikciónak állandó és következetes tagadásában, amelynek hiányoznak történeti indítékai, de pozitív irányban az önrendelkezésre kell törekednie a kultúra és a gazdaság politikájában, bizonyos politikai önállóságra, melyet Pittsburgban lazán megfogalmaztak ugyan, de amelyről a fölszabadulás első mámorában Turócszentmárionban megfeledkeztek. A szlovákság zöme magát elnyomott nemzeti kisebbségnek érzi a fölszabadulás után talán inkább, mint az előtt. Ezeknek pedig csak egy történelmi föladatuk lehet, az, hogy kritikus időkben fentartsák nemzetiségüket s azt minden nemzeti értékével együtt károsodás nélkül adják át a következő nemzedéknek. Ebben foglalható össze Hlinka és pártjának szerepe, mint szlovák ellenzéké. A centralizmus nivelláló ereje nemcsak a szlovákságot fenyegeti nemzetiségükben beolvasztással, de a többi nemzetiséget is. A szlovákságra reánehezedik a csehszlovák politikai elmélet egész hatalmi súlyával, a magyar és német kisebbségeket pedig az igazságtalan és méltatlan capitis diminutióval sújtja, nem ismerve el állampolgári egyenjogúságukat, amellyel úgy Saint-Germainben, mint a köztársaság alkotmánylevelében eleget foglalkoztak. Ez a lealázó helyzet, melybe a magyar és német kisebbség akarata és megkérdezése nélkül jutott, elzárta előle a reálpolitikának azokat a tisztességes utait is, amelyet nemzeti önérzetén való erőszaktétel nélkül egy szebb jövendő jobb reménységeiért megtehetett volna. Ezek az utak ma el vannak előle torlaszolva. A magyarságot külön támadások is nyugtalanítják, amelyek az uj ál'lamkeretben való létét fenyegetik: az állampolgári kérdés spanyolcsizmája, amelyet a közélet és magánélet minden vonatkozásában reáerőszakolnak és nemzeti kultúránk hüvelykszoritója, amely iskoláinkat, művelődési törekvéseinket, irodalmi életünket drótsövényekkel határolja el és nem engedi fejlődni, magasba lendülni s a felnövő uj nemzedéket rettenetes lelkiismereti kérdések elé állítja. Ezt a helyzetképet találja az őszön a választás kiírása. Mindez megokolttá teszi a megvívandó küzdelem nagy jelentőségét, amely a centralizmus és autonómia élet-halál harca lesz. Micsoda politikai éretlenség tehát az ér- sekujvári egyezmény joghatálya fölött vitatkozni, amikor azt akkor is tető alá kellene hozni, ha még meg nem volna. Micsoda sötét terveik lehetnek a gáncsoskodóknak, akik itt is robbantani akarnak, nem elégedve meg az eddigi robbantások szerencsétlen rombolásaival. A magyar közvélemény ereje azonban tiltakozik ezek ellen a biizbombák ellen, amelyeket az egységes' választási front felé hajigáinak. Eöl kell állítani a tantételt, hogy. a Fez, julius 25. Az Uergha folyó mentén operáló francia csapatok Ain Aisa közelében újból elönyomultak. A támadás folyamán a franciák igen sok foglyot ejtettek és nagy területet szállottak meg. A front keleti oldalán szintén sikerrel haladt előre a francia tárna* dás. politika nem csak az egzigenciák tudománya, hanem a hűségé, erkölcsé, becsületé és a tisztességé is, amelyek imponderabiliáknak látszanak, de egy nemzet leikéből sem hiányozhatnak. Igaz a megállapítás, hogy a jövet mindenkor a jelen percei határozzák meg s ezek a tűnő percek tulajdonképpen a folyamatos harcot jelentik, amelyet fajunk megmaradásáért és nemzetiségünk fenyegetett jogaiért vívunk. Ennek periodikusan megismétlődő fázisai a nemzetgyűlési választások. Ez a küzdelem szigorú önfegyelmet parancsol reánk és a belőlünk összetevődő pártokra. Nekünk e választásoknak többet kell jelenteni taktikai előnyöknél, mert nemzeti kisebbségünk egész jövő boldogulását várjuk ettől. A hatalom mámorába elmerült uralkodó nemzet nem értette meg nemzeti gyászunknak első fájdalmas jajszavait, süket maradt a kisebbségi jogokat hangsúlyozó kívánságaink, kérelmeink előtt egy lusztrumon keresztül és eltemetkezett az állami mindenhatóság sáncai mögé, fölállítva az államalkotók és állarnellenesek kategóriájának uj elméletét, tőlünk az irtózatos és elviselhetetlen adókon, a kivételes nagyságú véradón kívül, amelynek pontos beszállítását a magyar kaPáris, julius 25. A marokkói uj francia támadásokkal egyidejűleg komoly törekvések jelentkeznek a francia hadvezetőiségben, hogy a Spanyolországgal való együttműködést megvalósítsák és a francia csapatok vezeté* sét egy kézben összpontosítsák. Madridi jelentések szerint Primo de Rivera tona dicséretével nyugtázta, még külön loja- litási pótlékot is követelt, a bizantin hagyományok föltétien megadást követelő vazallus! szolgáltatása gyanánt. így alakult ki a nemzeti állam gyökérte- len fikciója a hét nemzettől lakott poliglott államban, amely egy nemzetiségi öncélt állami céllá akar változtatni, ha kell, a többi nemzetiségek szétzüllesztése árán is. A történelmi igazság és a demokrácia fontos alkotó eleme, a méltányosság, a jog szabályai mind visszapattannak ,a nemzetiségi önzés falairól, amely az uralkodó faj lelkének jobbik felét tétlen passzivitásra kárhoztatta. A-választási küzdelembe nemzetiségünk összes kapott sebeivel vonulunk föl és zászlóinkra Rákóczi szavait Írjuk: recrudescunt. Minden elnyomott nemzet megérti e szót és tudja kötelességét, mit vár tőle ez a szó, amely fölhívás, parancs és egyben biztató reménység. Derékhad, jobbszárny, balszárny fölsorakozik a döntő küzdelemre az autonómia frontján. Vele szemben a központi hatalom számos hada áll Ígéretekkel, pénzzel, erőszakkal dúsan fölszerelve: a filiszteusok tábora. Velünk a hit a seregek Urában. És ez a hit már miveit csodákat Dávid, és Góliát küzdelme óta számtalanszor. a közeli napokban találkozni fog Tetuán- ban Petain marsallal. A Matin a marokkói egységes hadvezetésről szólva megjegyzi, hogy Petain marsai is a koncentráció mej* lett foglalt állást. Lyautey marsai egészségi állapota valószínűen nem fogja megengedni, hogy ö vegye át a főparancsnokságot s igy az egyetlen ember, akire Számi* tani lehet, csak Petain lehet. Abd el Krím eddig még nem adott választ a spanyolok és a franciák egyesült békeajánlatára. Madridi jelentések szerint két francia őrhajó Kap Agua közelében elsit* lyesztett egy nagy motoros hajót, mely a franciáik fölszólitására nem állott meg s így valószínűleg muníciót szállított Abd el Krím számára. A közigazgatási bíróság aj elnöke Prága, julius 25. Pantucek Ferdinánd dr., a közigazgatási bíróság elnökének halála után a koalíciós pártok nagy harcot vívtak, mert a magas pozíciót mindegyik a maga jelöltje számára akarta megszerezni. Törekvésük azonban nem járt sikerrel, mert a Lidové Noviny értesülése szerint az elnöki állásra Hácha Emil dr.-t, a közigazgatási bíróság másodelnökét nevezték ki. A kinevezést jogászi körökben megelégedéssel fogadják, mert a politikamentes megoldásban a közigazgatási bíróság presztízsének megóvását látják. Az uj elnök, Hácha dr., 1872-ben született Trhova Svinyben. 1896-ban fejezte be a prágai jogi fakultáson tanulmányait. Többévi ügyvédi gyakorlat után a csehországi helytartótanács fogalmazója lett, ahol 1916-ig működött, amikor a bécsi közigazgatási bírósághoz nevezték ki udvari tanácsosnak. A prevrat után Prágában tanácselnök lett, később pedig a közigazgatási bíróság másodelnöke. te ungvári Kereskedők sztrájkja eredménytelen volt Kugler pénzügyigazgató Ígérete dacára tovább hajtják végre az adókat Ungvár, julius 25. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Megírta a P. M. H., hogy Ungváron a tömeges adóvégrehajtások elleni tiltakozás céljából a kereskedők lezárták üzleteiket és küldöttséget • menesztettek a főpénzügyigazgatóság elé, ahol a sérelmes intézkedések tömegére orvoslást kértek. A főpénzügyigazgatóság elnöke, Kugler Vendel miniszteri tanácsos a küldöttséget fogadta, meghallgatta a panaszokat és ígéretet tett, hogy azokat megvizsgálja. Kijelentette végül, hogy bárkit ér sérelem, csak forduljon hozzá, ő segítségére lesz és a sérelmet okvetlenül orvosolni fogja. A kereskedők nagygyűlése a íőpénzügy- igazgató válaszát megnyugvással fogadta és a sztrájkot beszüntette. Az Ígéretekből azonban eddig egy árva szó sem teljesült, ameny- nyiben a végrehajtások kegyetlenül ismétlődnek és semmi jel sincs arra nézve, hogy a súlyos adóterhek lerovásán csak némi könnyítés is essék. Az a meggyőződés minden vonalon, hogy ez az adópolitika a kormány messzebbmenő céljait szolgálja, amelyen még egy ilyen demonstratív jellegű kereskedősztrájk sem változtathat. fülűim SPLENDIB1 I * PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÉÍDA 78 | Prága egyetlen parkszállodája — Elegánsan és * modernül berendezett szobák és lakosztályok % Mözp. lOtés - Háiéház, étterem - Telelőn 31604 ♦ Sürgönyeim: SpMiMsI Pra!w,-J U : . 5:; \ | • ■ jf £ lnfer^ ^ MT IV. övi. 166. (903) szám «Vasárnap - 1925julius26 %# i yC/rí y/r# A' ■>4i j&w* ^ Előfizetési árak belföldön: évente 300, JBjaT ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta ü ^BMESP 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre mM «n| JEr jfif 2251 oOCyed^vre 1I5* havonta 59 Ke. M /pj WJk'&S'WJfTjPegyes szAm Ara i-2<> kó üf hivatal-/ Prága, i„ Lfiiová ullce ih. ® Tét: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap. Jt fzfovensüfft és (Ruszinszkói Szövetkezeti (fártok ootitikai nagfifamo Jtdminisztvativ főst Ttesziö: Dzurányi JEászfó ícfelős s*erftes*tö. Öáí ‘Jstivún
