Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-21 / 161. (904.) szám
Kedd, julius 21. Három nap és három éjjel táncolt Fáris A Bastille bevételének évfordulója — A P. M. H. eredeti tudósítása — Páris július közepe. Ezerhétszáznyolcvankilenc julius 14-ének évfordulóját talán soha még oly tombolva nem ünnepelte Páris, mint az idén. A nagy francia forradalom kitörésének s a Bastille ostromának jubileuma az idén keddi napra esett, de már szombaton délben mindenütt abbahagyták a munkát, bezárták az üzleteket s egész Parisban teljes három napig munkaszünet volt. Az ünnepségek egész sorozata vezette be a quatorze juillet-t, a város lobogódiszt öltött s este ragyogó fáklyafényben s a színes lampionok tömegének tarka fényárjában úsztak a legkisebb mellékutcák éppen úgy, mint a nagy boulevardok. Három napig a hatalmas város egyetlen nagy bálterem volt. A kávéházak elé a járda teljes szélességében székeket és asztalokat raktak ki, de még igy is tömve voltak a legkisebb bárok is. A kocsiuton és a tereken pedig tombolva a jókedvtől s az utánozhatatlan, igazi francia vidámságtól, táncolt mindenki hajnalig, hogy másnap délután újra kezdje. Az utcákon vásárosbódékat állítottak föl, amelyekben afféle olcsó bazári holmikat árultak, amilyeneket nálunk a búcsúkon szoktak. De a fényes párisi körutak szélén egymás mellett sorakoztak azok a sátrak is, amelyekben célba lőni, kacsát vadászni, labdával törékeny porcelánokra dühöngeni is alkalma volt annak, aki a szórakozás e neméhez érezett magában hajlamot. És mert a francia nép átlaga nagyön babonás és hisz a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelentő talizmánokban, - néhány élelmes kereskedő ilyen „porté bonheur“-öket is árusitott nagy kereslet mellett, sőt annak sem ment éppen rosszul, aki jövendőt jósolt egy planétát szolgáltató automatával. Hogy az ifjúság se unatkozzék: számukra is eszeltek ki játékot. A bárok előtt kötelet húztak az utcán végig s ezekre a kötelekre fölaggattak rengeteg porcellánkancsót és tálat. Ugyanekkor egy gyereknek a szemét zsebkendővel bekötötték, kezébe adtak egy ormótlan nagy rudat s biztatták, hogy csak üssön szét bátran. A gyerek groteszk mozdulattal hadonászik a levegőben s a nép mulat: ha nem talál a gyerek, akkor azon, ha pedig talál, akkor azt élvezi, hogy milyen apró darabokra törik az edény. (Erős a gyanúm, hogy ezt a mulatságot az üveg- és por- cellángyárak kartellje eszelte ki.) Ezalatt a hivatalos ünnepségek is lejátszódnak a város különböző helyein. Reggel nyolckor üdvlövések dördülnek el az Invalidusok székháza előtti ágyukból s ezek a lövések déli tizenkettőkor és este nyolckor megismétlődnek. Kilenc órakor reggel a köztársaság elnökének jelenlétében hadseregszemle volt az Étoüen és a Champs-EIysée- sen, mialatt a repülőgépek egész légiója keringett a levegőben. Egy órakor délben az állami színházak, valamint a nagyobb magánszínházak díszelőadást tartottak ingyenes belépés mellett s természetesen: zsúfolt ház előtt. Este, amint besötétedett, fáklyásmenet vonult végig a városon, majd pazar tűzijáték kezdődött. A Szajna minden hidján rakétákat lőttek fel s felejthetetlen látványt nyújtott, amikor ezek a röppentyűk egyszerre elpattantak a sötétkék égen és pazar színekben pompázva hulltak le a vízbe. A folyó két oldalát görögtiiz borította nappali világosságba s a csillagok a mennyboltozaton halványan pislogtak ennyi fényesség mellett. Egy óra hosszat tartott a tündéri pano- láma, aztán sötétség borult a Szajna lomha vizére. De beljebb, az utcákon és tereken a ragyogó nagyváros ragyogó fényében a jazz- band, vagy akár csak egy huzóharmónika hangjai mellett reggelig táncolt az utcán az életkedvtől pezsgő párisi nép. Arató Erzsi. Uj szérum a vérfeai elleni harcban Lámákból készítik Argentínában — „A legborzalmasabb eltévelyedésből a legborzalmasabb betegség széruma" • Berlin, julius 18. — 1915 tavaszán — kezdi elbeszélését iróbarátom — a Cardova nevű olasz gőzössel Buenos Airesből Genuába utaztam. A hajón utazott Jaurogui dr. is akivel szerencsés véletlen folytán asztalszomszédságba kerültem. Jaurogui dr. a tudományos világ egyik legérdekesebb jelensége. Már a háború előtt nagy érdemeket szerzett a sárgalász körüli kutatásaiban. Évtizedek óta a vérbaj tüneteivel foglalkozik s csak a háború kitörése akadályozta meg abban, hogy kísérleteit befejezze. A szófukar ember eleinte tartózkodó volt, de mikor összebarátkoztunk kész örömmel elmondott mindent, ami tudományos munkássága komplexumából érdekelhetett engem. Éjszakákon át kint feküdtünk a hajó fedélzetén és a tudós professzor mesélt. Egy éjszaka, mely a szokottnál is érdekesebb volt, a tanár hirtelen felállott, ég felé nyújtotta karjait, mintha az’ egész világot meg akarná váltani és reszkető hangon igy szólt: — Borzalmas, hogy mi mindent müvei a háború. És még borzalmasabb, hogy mit akadályoz meg. Még a semleges államokat is tétlenségre kényszeríti. Ha ez az átok nem lenne rajtunk, még ebben az évben megélné a világ a vérbaj elleni szérum feltalálását. Azután elmondta a lámákkal végzett kísérleteit. Megállapította, hogy a láma az egyetlen állat, amely a várbaj betegségét éppen olyan formákban terjeszti, mini az ember. — Úgy, ön csodálkozik ezen, folytatta Jaurogui dr. mosolyogva. — Mindjárt meg fogja érteni. Egy szép napon az argentiniai spanyol alkirály egy rendkívül különös rendelkezése jutott a kezembe. Ez a rendelkezés megtiltja a 15—40 éves férkiaknak, hogy résztvegyenek azoknál az ezüstszállitások- nál, amelyek járatait akkoriban vezették be a főváros és Callao között. A szállításra akkor lámákat használtak. A rendelkezés a tilalmat nem okolta meg és éppen ezért rendkívül érdekelt az összefüggés, mert az világos volt előttem, hogy a spanyol alkirályok, akik apróságokkal sohasem bíbelődtek, nem rendelkeztek igy ok nélkül. Egyre gondolkoztam . . . És hirtelen rálöttem: a karavánok hosszú hónapokon át pusztaságon vonulnak keresztül . . . sehol ember, sehol falu . . . És itt megtaláltam az összefüggést. Orvos vagyok, ember vagyok és ismerem az embereket . . . Megvilágosodott előttem, hogy a karavánok férfiai a lámákkal vétkeztek. így a rettenetes betegség, amely akkor különben is nagyon el volt terjedve, ezen az utón még jobban elterjedt. Innen származott a tilalom. Mikor ezt először közzétettem, kinevettek. Én azonban megkezdtem a kísérletezést és tudom, hogy jó utón járok . . .“ Egy darabig hallgattunk. Azután búcsúzóul karját válímra tette és igy szólt: — Nem-e gyönyörű gondolat, hogy az ember legborzalmasabb eltévelyedéséből a legborzalmasabb betegség széruma születik meg?! — Ez 1915 tavaszán történt, — folytatja barátom. — Már néhény hénappal ezelőtt feltűnést keltett az a hír, hogy egy argentinai orvostanárnak sikerült a vérbaj elleni szérumot feltalálnia. Kísérletezése abban áll, hogy a betegség bacillusait a lámára átplántálja és ezeket az állatokat az ujonnanb talált szérum segítségével meggyógyítja. Viszont a lámaszórism olyan erős és tökéletes, hogy a párisi orvosi akadémia jelentése szerint eddig 40 embert sikerült oltással teljesen megmenteni. A kísérletezések most már Németországban is folynak és egyelőre csak az nehezíti meg a dolgot, hogy lámákat igen nehéz szerezni és hogy egy láma ára igen nagy. Fr. E. Sternberg gróf „testamentuma" „Utolsó", „testamentumos" beszéde bibliával a kezében — Egy Igazi katolikus párt koncepcióin — A gró' viharos elutazása Bécsböl — A P. M. H. eredeti tudósítása — Bécs, julius 20. Sternberg Adalbert gróf, a Savanarolák és Abrahama Santa darák modern utóda mégis kénytelen volt itthagyni Bécset. Az igazságait késhegyig világba dörgő gróf azonban még a kupéja ablakából is a megszokott vaskos formában dörögte oda igazságait ellenfelei felé. A pályaudvaron már a gróf érkezése előtt is izgatott volt a hangulat. Mindenféle ellenőrizhetetlen hir keringett monarchisztikus tüntetésről, Sternberg monarchista nyilatkozatairól, de a legérdekesebb kósza hir az volt, hogy az elhunyt Károly király hamvait vasárnap (vagyis julius 19-én) Madeirából Becsbe hozzák és itt „puccsszerűen" a kapucinusok sírboltjában fogják pihenőre tenni. A pályaudvaron erős rendőrségi készültség és kordon volt, de Sternberg híveinek sikerült azt áttörni és a perronra jutni. A perronon Kuli Anion, egy erős republikánus érzésű, ismert zsurnaliszta és Író a következő búcsúbeszédet intézte Sternberghez: — Engedje meg, gróf ur, hogy Becs szellemi embereinek és a „teoreíice kiutasítottak" nevében egy pár búcsúszót intézzek Önhöz. Ebben az államban — amely „olvasókönyv-állam" lett, amelyben az állampolgároknak büntetésül százszor le kell irniok: „Nem szabad alkalmat adni feltűnésre!" —, ebben az államban az olyanfajta ember részére, amilyen ön, nincs hely. Mivelhogy ennek az államnak nem engedik meg az An- schluss-t (vagyis a Németországhoz való csatlakozást), tehát gyakorolja az européeremberek Ausschluss-át (kizárását). Kérem Önt legalább arra, hogy mint Bécs egyik legutolsó européerje, minden erejével diszkredi- tálja a külföld előtt ezt az államot! E mondat után a rendőrök megragadták Kuht és el akarták cipelni, Kuli azonban még a rendőrök gyűrűjében is módot talált rá, hogy Sternberg kezét búcsúra megragadja, miközben ezt kiáltotta: — Gratulálok önnek, hogy el kell hagynia ezt az államot! Kuht letartóztatták, de egy negyedóra múlva szabadon engedték. Sternberget is le' akarták tartóztatni, mert azt állították egyesek, hogy a lármában szidalmazta a rendőrséget. Sternberg azonban kijelentette, hogy ez nem igaz, mire egy formális kis kézitusa után fölengedték kupéjába s a vonat Stern- berggel, hivei viharos éljenzése közben, elhagyta a pályaudvart. Az utolsó előadás De ez az osztrák kuruc és monarchista nemcsak a pályaudvaron nem rettent meg. de megtartotta kiutasítása után is a hirdetett előadását; a rendőrségnek nem volt módjában a grófot ebben megakadályozni. A kiutasítás ténye miatt ez az előadás társadalmi és politikai eseménnyé nőtt. Sternberg egy gyönyörű, nagy, diszkö- iésü bibliával a kezében lépett a pódiumra és a bibliából vett idézetek segítségével valóságos prédikációt tartott az igazi keresz- tyénség és katolicizmus alapelveiről, mint amelynek ő a hirdetője és apostola. Előbb még egy, megszokott „kraftaus- druck“-jaival ékes filippikát mondott ellenfelei ellen, amelyben ezzel a magyarázó mondattal támasztotta alá a vaskos gorombaságai jogosultságát: „A friss, a szívből buggyanó gorombaságokban üdvözülnek, gyönyörködnek az angyalok!" Azután előadta „testamentumát a bécsiek részére" s elmondta „legutolsó" beszédét: — A fordulat után semmi sem maradt épen, csak egy dolog maradt: a disznóság. Tisztek disznók Settek, hivatalnokok disznók lettek. A fordulat előtt a szociáldamokraták álláspontja az volt, hogy az állam-tehenet csak fejni akarják, táplálni azonban nem, A fordulat óta ez íénycyercn megvétózott: belátták, hogy a tehenet, amelyet fejni akar valaki, táplálnia is kell. így lett a szociáldemokrata pártból egy polgári párt, amely nem nagyon sokban különbözik a régi liberális pártoktól és többé-kevésbé kapitalista színezetet kapott. Azután a kommunizmus és a rubel áldatlan hatásairól és a dollár hatásairól beszélt, rpiközben ezt mondta: — Angliában a kevés kommunisták felerésze az elmebajosok közül kerül ki. Itt Európában azonban, ha az internacionális rendőrdiktaturának nem szabnak véget, akkor még én is kommunistává leszek. Eb- . ben az országban minden tisztességes ember koldussá lett! Itt percekig tartó, viharos taps zúgott végig a termen, amely rogyásig tömve volt. Voltak ott arisztokraták, polgárság, munkások, invalidusok, „frontharcosoké keresztényszocialisták, szociáldemokraták, sőt még horogkeresztesek is. De mintha mindezek az elütő elemek Sternberg hiveivé váltak volna! A legcsekélyebb incidens, de még közbeszólás sem esett. — Egy dologra szomjazunk mind: tisztességre! — folytatta. Aztán pedig előadta az igazi katolicizmusra alapozott koncepcióját: — A kötelesség útját kell járnunk. Ha már nincsen meg a monarchia, ^legalább is egy morális pótlékot kell keresnünk és kell bírnunk a monarchia helyett. Ezt pedig csakis az igazi katolicizmusban kereshetjük. — A „disznóság“-on kivül egyetlen egy dolog maradt meg épen és sértetlenül: a katolicizmus. De itt Ausztriában nincsen igazi katolikus morál. A mellétverő katolikusról még nem biztos, hogy Igazán katolikus is. A Szent ístván-templom maga, sőt még a benne tartott mise sem meríti ki a katolicizmust. Ausztriában nincs igazi katolikus politikai párt sem, hiába hordja az egyik párt a keresztény nevet, ez még nem elegendő; nincs olyan párt, mint a németországi centrum- párt Az igazi katolikus pártokat Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban szemlélhetjük. — Ha egy katolikus párt türelmetlen, akkor már nem katolikus párt. Katolicizmus annyi, mint türelmesség és demokrácia. Hogy lehet egy igazi katolikus zsidófaló? — A katolikus morálnak győztesként kell kikerülnie a fordulatból. Az igazi katolicizmus főcélja: az emberek között a béke fentartása. Nem a katolikusok között a békét fentartani, de általában az emberek között. Zsidó, nem zsidó, egyre megy. — A katolikusnak a zsidót a biblia és a katoíiikus morál szerint is: szerelnie kell. (Itt a bibliából idézett.) — Mi a békét akarjuk. Ebben különbözik az a katolikus politikai párt, amely az én szemem előtt ideálként lebeg, az ausztriai keresztényszocialista és szociáldemokrata párttól, amelyek nem békepártok. Annak a katolikus pártnak, amelyet én propagálok, zsidók is tagjai lesznek, minden zsidó tagja lehet majd, aki tisztességes és elfogadja a katolikus morált. Sőt mi a nyugati és északi európai államok szociáldemokrata pártjaival is együtt akarunk dolgozni, mert ezekben az államokban — ellentétben Ausztriával — a szociáldemokrata pártok békepártok. Sternberget a zezerféle elemből összeolvadt hallgatósága viharosan ünnepelte. Sternberg előtt Salm gróf beszélt és Wolf ezredes, az egyik monarchista csoport vezetője, aki többek között annak a reményének adott kifejezést, hogy Sternberg — akit Abraham a Santa Claraval össze is szoktak hasonlítani —, úgy, mint Abraham a Santa Clara. mint „Hofprediger", „udvari prédikátor" fog meghalni. Valamint kijelentette, hogy 1929-ben a „Gotterha’tet" már Ottó nevével fogják énekelni. („Gott be- schütze unseren Kaiser Ottó" stb.) Wolf egyébként emigyen kezdte beszédét: „Tisztelt hölgyeim és uraim!" „Tisztelt uraim az államrendőrségtől és a detektivtestülettöl!" Ezzel arra célzott, hogy sok detektív van a teremben és hogy nem fél tőlük sem ő, sem Sternberg. Sternberg íernéli. hogy legkésőbb ősszel újra visszatérhet Bécsbe és háborítatlanul folytathatja itt tevékenységét és az igazi katolikus párt megteremtésének propagálását. A pártban magában Sternberg nem kíván politikai szerepet vállalni, ő csak a párt megteremtésének propagátora. A gróf ezt egy érdekes és a magyarországi legitimiz- , maisról szóló interjú keretében mondotta ne- künk, amelyet a Prágai Magyar Hírlap egyik közelebbi számában publikálunk. — (A belügyminiszter szabadságon.) Malypetr belügyminiszter vasárnap megkezdte rendes nyári szabadságát. Távolléte alatt nem intéz el semmiféle levelezést. — (Magyar publicista előadása egy külföldi egyetemen.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vályi Félix, külföldön élő magyar publicistának „Revolution in Is- land" cimü uj könyve most jelent meg Londonban. Az angol kritika nagy elismeréssel nyilatkoyik a könyvről, amely a keleti népek helyzetét tárgyalja. A Vancover-egyetem keleti kérdésekről tartandó előadásra hívta meg a hires nevű szerzőt, aki evégből még a tél folyamán indiai tanulmányútra készül. Gazdaság! gondneh, 34 éves nős, perfekt szlovák és német nyelvismerettel, megfelelő állást keres azonnali belépésre. Ajánlatokat a kiadóhivatal továbbit „Elsőrendű szakember 3119“ jelige alatt. ^ Budapest legszebb és legnagyobb < l színházi, művészeti, képes hetilapja a \ | -Pia Este” | > Szlovenszkóra bejár és mindenütt < l kapható! \ Ara 5 KS
