Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-19 / 160. (903.) szám
Vasárnap, fulfus 19. p hette volna többek között a néptől, minő í „közvetlen tapasztalásokat11 szerzett a nép jDuchonyról a Sárisská Hospodárska Spo- ' locnostnál a „nép érdekében11 folytatott gaz- ; dálkodása alatt. Rájött volna a válaszból a cikkíró arra, hogy Duclion nem áltathatja ma- | gát azzal, hogy népünk „közömbös11; any- | nyira semmi esetre sem, hogy Duchonynak a ínép érdekében kifejtett tevékenységét el tudata volna feledni. Jellemző a cikkíróra, hogy íDuchont az agrárok „pártvezére" gyanánt i interjúvolta meg. Ma ez szatíra akart volna [-lenni, még megértenők, de igy? De hiszen í nevezett ur már jó ideje a Kramár-párt — I közkatonája! Könyökeit ösmerve, lehetséges, hogy nem sokáig marad meg ilyen rangban. A nép ' nem felejtette el többek között, hogy Duclion | a szlovák néppárt szárnyam emelkedett ki ismeretlenség homályából, hj^r a szlovák I néppárt jóvoltából van közjegyzői minőség' ; ben „állandó kapcsolata a néppel11, hogy hüt- ile.-öl elhagyta a néppártot ás a Vrabec-párt- : be evezett át; mikor pedig ennek kilátásait Ikedvezőtleneknek ítélte, mind:., skrupulus nélkül átúszott a Kramár-pártba. Sértésnek vehetné Duchon, hogy egy kassai újságíró róla mindezt nem tudja. Avagy csak nem ked- i vező agrárpárti szeleket szimatol orra, hogy ennek „pártvezére11 gyanánt nyilatkozik? Személyesen meggyőződtem arról is, : hogy a kommunista párt részérő. a cikkíró ’ semmiféle „nyilatkozatot11 sem kapott, mint ahogy a párífegyelmet jólismerő Benőről | még a Kassai Újságnak is tudnia illenék, hogy íkommunista léiké polgári lapban egyáltalán j nem nyilatkozhati'k. Az ilyen szomorú eset a legnagyobb kö* ; rültekintést és finom kezelést követel mio- f denfcítől, aki hozzányúl; fokozok felelősséget | az újságírótól. A csöndben, dob nélkül dolgo3 zó, nem a választások eshetőségeit mérlege- : lő, hanem az igazságot kutató munkáról tu3 domást nem venni — újságírói könnyelmü- I ség; a rosszulértesültséget támadásra fel* használni — alacsony indulatul egyiigyüség. A i még friss sirhant fölött azonban választási : harangot kongatni, a levegőben még élesen : vádoló jajszavakból felületes és könnyelmű politikai következtéteseket kicsiholni akarás — igen enyhén szólva — Ízléstelenség. Solno'hrad, julius 15. inz. J. Klimko, a szlovák néppárt szenátora A cseh néppárt Sziovenszkón? A „Slová'k“ cseh néppárti körökből arról értesül, hogy a cseh néppárt az uj választásokon Sziovenszkón is akar jelölteket állítani. A jelölőlistán természetesen szlovákok szerepelnének. A Slovák, jóllehet megbízható helyről kapta ezt a hirt, mégsem akarja elhinni, hogy Srámek miniszter egyetért ezzel a tervvel. Ha a szlovák néppárt akarná, szintén gyöngíthetné a cseheket saját hazájukban, mert egy héttel azelőtt felajánlották a szlovák néppártiaknak hogy Csehország szivében, Prágában is szervezzék meg pártjukat. Jíe EfflEíl rmf-é Aogz# Rletpcn H francia iisiiéaif a marokkói. fronton Peíain marsai Rabatban Madrid, julius 18. Primo de Rivera uj- rágir.ók elölt kijelentette, hogy spanyol katonai osztag Casahido Denider közelében elűzték az ellenséget és számos fontos stratégiai pontot hatalmukba kerítettek. — A front francia szakaszán Uelharin környékén a riffkabilok hevesen megtámadták a francia katonaságot, két órai harc után azonban nagy veszteségek hátrahagyásával kénytelenek voltak visszavonulni. A fronton uralkodó általános helyzet ma sokkal kedvezőbb volt a franciák számára, mint az elmúlt napok folyamán. Rabat, julius 18. Petain marsai repülőgépen ma reggel Rabatba érkezett. — A Matin tudósitója jelenti a marokkói frontról, hogy Franciaország legalább 40 zászlóalj katonaságot lesz kénytelen Afrikába küldeni, ha azt akadja, hogy az ellenség elleníálíó erejét hamarosan megtörje. A lap megjegyzi a francia-spanyol békeajánlatokra vonatkozóan, hogy Abd el Krim ezeket az ajánlatokat megbízottja révén könnyen megszerezheti Tangerben. Csak ha a tangeri előzetes tárgyalásokat sikeresen befejezték, kerülhet sor a francia és spanyol meghatalmazott kiküldötteknek konferenciájára. A Daily Mail párisi jelentése szerint a riffkabilok a Fezbe vezető országutat Ain I Aisa közelében bombázzák. Az erikául magyar fezérek üliiiése Eljárást indítottak az erdélyi Magyar Párt vezetői ellen Kolozsvár, julius 18. Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi román hatóságok eljárást indítottak az erdélyi Magyar Párt vezetőtagjai ellen a párt brassói gyűlésén elhangzott egyik beszéd miatt. A gyűlés elnökénél, Sándor József kamarai képviselőnél ugyanis a munkásság képviseletében szólásra jelentkezett Csetry János, aki felszólalásában csak azt jelentette be, hogy a munkásság a magyar kisebbségi kérdésekben egy utón akar haladni a párttal. Csetryről később kiderült, hogy állítólag valami kommunista frakciónak a tagja és kommunista üzelmei miatt annak idején letartóztatásban is volt. Az erdélyi hatóságok Csetry János | szerepléséből most a kommunistákkal való szövetkezés vádját kovácsolják a magyarság vezérei ellen. A Magyar Párt elnöki tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a vizsgálatot elrendelő bírói határozattal és azt a határozatot hozta, hogy a birói végzés ellen a közgyűlés vezetői: Sándor József kamarai képviselő, Deák Gyula, Makkay Sándor püspökhelyettes, Paál Árpád kolozsvári lapszerkesztő és Grand- pierre nyug. táblabiró egyenként adjanak be fellebbezést. A közgyűlésen semmiféle kommunista izgatás nem fordult elő s csak a hatóságok túlbuzgósága okozta a bonyodal- I makat. Evangélikus püspökség Pozsosifban A nyugati egyházkerület gyűlése — Zoch és Húsz — A pozsonyi német—magyar egyház körül — Uj szlovák—magyar esperesség A' nyugati ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület julius 16-án tartotta Pozsonyban évi rendes közgyűlését Simkó Lajos egyházkerületi felügyelő és Zoch Sámuel püspök elnöklete mellett. Az esperességek kiküldöttei teljes számban jelentek meg és sokan voltak az érdeklődők is. Zoch Sámuel a napirend előtt megemlítette, hogy a római Kúria és a csehszlovák kormány közt megindult a harc, mert a kormány Húsz Jánost, mint egyházi reformátort is ünnepelni merte. A római katolikus egyháznak — úgymond — joga van, hogy előírja híveinek a rendszabályokat és befolyásolja azok vallási életét, de a huszadik században megtiltani azt, hogy ünnepeljük Huszt, hallatlan dolog. Protestál a lelki szabadság megtámadása ellen és kijelenti, hogy kötelesség kitartani azok mellett, akik a lelkiismeret szabadságáért harcolnak. Élénkebb vitát provokált a gyűlésen a pozsonyi német—magyar egyház ügye. A múlt évben, amikor a pozsonyi egyházból kiváltak a szlovák hívek, a gyülekezet megmaradt tagjai elhatározták, hogy a pozsonyi maarx^umot ■ —wni rnnvtm szlovák egyházzal szemben, magukat német-magyar egyháznak fogják elnevezni. Az egyházközségnek ez autonómiájánál fogva a legelemibb és legtermészetesebb joga volt. A pozsonymegyei német esperesség •azonban helytelennek tartotta ezt és követelte, hogy a pozsonyi magyar, német hívek „pozsonyi német egyház" elnevezés alatt tartozzanak az esperességbe. A kerületi presbitérium úgy határozott, hogy ezt elfogadja. A közgyűlésen azonban több fölszóla- lás hangzott el eme határozat ellen s különösen a pozsonyi német híveik követelték, hogy az egyházközség határozatát a „német—magyar" elnevezés tekintetében respektálják. Lehotzky volt zólyomi zsupán azzal gyanúsította a német, magyar híveket, hogy tömörülésük a szlovák hívek ellen történik. Ezt nyomban korrigálta Zoch püspök, kijelentve, hogy Pozsonyban erről szó sem lehet. Természetesen tiltakozott ellene a pozsonyi német—magyar egyház felügyelője: Schmidt Gyula is. De jellemző egy volt zsupán ideológiájára, hogy amikor Pozsonyban a szlovák lutheránusok faképnél hagyják a német és magyar evangélikusokat s azok akarva, nem akarva, magukra maradtak, már ebben irredenta törekvéseket lát. Az ügy különben úgy oldódott meg, hogy a kérdést leküldték újabb tárgyalásra a gyülekezethez és az esperes- séghez. Semmi kétség az iránt, hogy a gyülekezet nem határoz máskép, mint ahogyan már egyszer határozott. A kerületi gyűlés az esperességek uj beosztásával is foglalkozott. A magyar esperesség megalkotása elé olyan nehézségek gördültek, hogy valószínűen a tiszta szlovák esperességek mellett egy szlovák—magyar esperességet kreálnak, ahol a magyarság 60 százalékban lesz képviseve. A terv csak a jövőben valósulhat meg, mert először a gyülekezeteknek és az esperességeknek kell az ügyet megtárgyalni. A közgyűlés elhatározta, hogy Pozsonyban állandó püspöki székhelyet létesít. A közgyűlés még több kisebb üggyel foglalkozott. Délután a szlovák lelkészek bizalmas értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték, hogy szervezkedni fognak a képviselőválasztásokra, hogy közülük minél többen bekerüljenek a parlamentbe. — A besztercebányai keresztényszocia- íisták a szlovák osztály fentartásáért. A besztercebányai Kér. Szoc. Párt Muliczky István körzeti elnök elnöklete alatt pártvezetőségi ülést tartott, amely az alábbi egyhangú határozatot hozta: 1. A pártvezetőség törhetetlenül ragaszkodik ahhoz, hogy az Országos Keresztény Szocialista Párt változatlanul íenmaradjon eredeti programja alapján és jelenlegi keretében, mely alkalmas a Sziovenszkón élő és a keresztény világnézet alapján álló öszszes népek befogadására, jogaik és érdekeik védelmére és biztosítására. 2. Föltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy a szlovák osztály a párt keretében megtartassák. 3. Tiltakozunk az ellen, hogy a szlovák osztályt — mint valami leltári tárgyat — valamely más párthoz csatolják. 4. Az egységes Magyar Párt megalakítását nem tartjuk célszerűnek, mivel mint annak tagjai nem tudnánk érvényesülni a mi vidékünkön, úgy a községi, járási, megyei, mint a parlamenti választásokon. Minthogy a szlovák többségű viej^fen a magyar párt megalakítása lehetet- len^É^ÉS^lő nem csekély számú magyarság a íSRletben már állandósult befolyásától teljesen elesnék, és többé már alakulatban nem érvényesülhetne, mint jelenleg a kér. szoc. párt szlovák osztályában. 5. A párt egyébként ragaszkodik az ellenzéki partoknak az érsekujvári egyezménnyel megalapozott szövetségéhez, s egyedül ennek lojális betartásában látja biztosítva a választásoknál elérhető sikert. I Gazdasági gondnok. 34 éves nős, perfeíkt szlovák és német nyelvismerettel, megfelelő állást keres azonnali belépésre. Ajánlatokat a kiadóhivatal továbbit „Elsőrendű szakember 3119“ jelige alatt. Egy izzó éjszaka Irta: StrGisky József. Roskadó gyönyörrel kínálta a térített asztal kincseit. Nehéz bor, illanó pezsgő, édes, kábító szeszek, tele üveggel, szinte érintetlenül álltak rajta. Ketten voltak a szó* bábán a nagy, fényes csillár alatt, most csönd volt, lassan malmoztak két homlok mögött a gondolatok. A férfi negyvenesbe járt, halántékát már lassan kikezdte az évek fehéredé rozsdája, csak a szeme csillogott fiatal vággyal, amint a leányt nézte, akinek testét még üde táncokra ringatta a tizennyolcéves tavasz. Gondolkozott a férfi. Fakón, lomhán és siváran— Hányadik este ez, hogy együtt ülünk? Minden estére uj gyönyörrehivást, uj csábitó játékot keresett hiába, mert a dacos, forró kis életén nekem már nincs erőm! Közöttünk állnak évek, közöttünk álll az ő felvirágzott és az cn elhervadt ifjúságom. A csönd közénk fekteti elválasztó kezét, lem ült az erőm, hogy kgázoljam, felperzseljem azt és dia3 dalivvcl ragyogtassam meg az utat, szivétől a szivemig. A lány szeme kissé lehunyódott, halványan remegtek benne apró gondolat-parazsak. Ülni, ülni, ülni és várni valami nagyszer rü megnyilatkozást. Nem szeretem és mégis fáj, hogy kínlódni látóim. Vonagló száján, hogy izzik a vágy. A kezem csókolja és az ajkamat keresi szomjasan tiszta, csöktalan tavaszomra. Az én testemet nem perzseli semmi, én miás megváltásokról álmodom. Va- Imi nagyszerű, önfeledt, zengő, fiatal csókokról, hogy fejvesztett mámorral odadobjam magam és minden tiszta ígéretet, ami a tizen3 nyolc évem álmos, üres óráiban felsajog. Még estek közöttük szavak, gyérek, unalmasak, azután felnyujtózott a leány teste, mint egy karcsú sóhaj a levegőbe ölelkezett és elment- Egyedül maradt a férfi, üresen, megcsalódva. Fáradt volt, hogy eléretlen vágyak zokogtak végig a testén, hogy enyhii- letlen lázak hiába gyötörték meg agyát, hogy kinyújtott fiatalságra riadt két karja a lányt nem érheti el soha. Napok jöttek. Vedlett csuháját borzolta az ősz. Hulló levelek közt gyéren áttörtek a sárgult sugarak, az elmúlt forró nyár utolsó próbálkozásai- A férfi könnyező átokkal kér3 gette az ősz elől önmagát. — Rámborulnak a hideg, ködös napok, megfakul a vágy és nem lesz, ami dermedt csontomra uj lázakat gyújtson. Kell, kell, hogy átfogjam fojtó szorítással izzó vállait és csökpalástot borítsak fiatal, gyönyörű testére. Nincs erőm már, mert elszökött a fiatalságom részeg ihlete, pedig kell a csókja, kell! Hiszen az ö agyában is ott forog a csók ör= jöngő várása, mintegy vérküllős vágy-tengelyes szédült, tipró kerék. Ha megöl, szétzúz, felmorzsol, akkor is kell a csókja. Az én csókszekerem már rokkant, kisutak felén is lihegve megáll, de kell, hogy még egyszer bomlottam repüljön, veszett utakon fölfelé, ha összetör és elpusztít, még akkor is! Szeme végigszaladt a temetös, hervadt mindenség alatt, keresett valamit, segítő erőt, biztatást Ígéretet, de nem volt semmi és hamvadt szürkeséggel jött az éjszaka. Kandalójában egy nyirkos hasáb égett, pislogó, álmos parázzsal. Bámulta némán, gon- dolattalanul, majd halvány érzéseket Írtak benne a gyűlölő, gyatra lángok visszfényei. — Sovány kis tüzek, betegek, lankadok, mint az életem. Szítani kellene, uj erőkkel,, hogy romboló, dacos diadalmas lángokkal égjen a korhadt, nyirkos hasáb. Most felütötte fejét, mint a keresett kincsre rátalál, a szeme két felriadt karikába tárult, kacagva vonagló száján tébolyultan bukott ki a szó: — Oxigén! Csend lett. Nem látta már a dermedt pa3 razsat, léikében már az eljövendő emésztő, ölő nagy tüzek villanása hintázott gigászi Ú- dérceket. Ragadta az elszabadult gondolat az agya eljövendő csókos csodákat alkotott. A láng az ősz didergő ravatalán elsiratta a csóktalan tavaszt. A vágyat, amit álmodott, a csókot, amit lihegve vár, a tizen* nyolcéves börtönromboló véres ölelést, amit az élet lüktetése megígért. Az éjszaka sem hozott pihenést, a párnák lágy karja helyett más, forró erőket kábulva vágyott és szemei keserű álmatlan árkok mögül nézték a megvirradt, fakó hajnalt. Levél jött, csendes, bo rus„Estére várom, ma este búcsúzunk egy mástól, ketten: én, meg a fiatalságom. Mag: fogja mondani a búcsúztatót, rózsák is lesz nek, meg más vidám virágok, mert halott tort ülök az elmúlt évek felett. Fehér ruhábar jöjjön, a válla szabad legyen, vakítson és vi lágitson káprázó fehéren, mint a sírkövei' márványa, amire már idegen ajkaik fogja fölirni csőkbe tűkkel, hogy alatta nyugszanr minden elmúlt vágyaim. Estére várom." Éhgyomorra fél pohár ífij ^ fa étvágyat, §3 II —I | JK i I 6 9 i WS W kellemes közérzést SCHMIDTHAllER-féle *ÍKL*m lüwlauf ég munkakedvet biztosit. Pka. IQNANDI mmwm éssic wmmsffafifa kescrfifizzel.
