Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-19 / 160. (903.) szám

Vasárnap, W. 31 k Coiic@itll3 gMdálMásdra fényi űcrit a MrftsAJN szafrérfö Alaptalan a Jarábek követelése — Lehullott a iepe! az önző machinációkról ®l|r@ leHMndotl a pornóéi kormány Lisszabon, július 18. A nacionalisták bi­zalmatlansági ajánlatát a kamara 58 szava­zattal, 48 ellen elfogadta. Az alig néhány hét i előtt alakult kormány ennek következtében 'lemondott. Pozsony nyolcmtisgfts üeraliizás® í Mire fordítják a kölcsönt — A város rend­kívüli közgyűlése Pozsony, julius 18. (Saját tudósítójuktól.) Pénteken délután lajtotta Pozsony város rendkívüli közgyűlé­sét, amely a csekély látogatottság dacára is eléggé zajos volt. A gyűlés tárgysorozatán az általános nyugdíjbiztosító intézettől felve3 endő nyolc milliós kölcsön felosztásának kér­dése szerepelt. A tanács azzal a javaslattal járult a köz­gyűlés elé, hogy a kölcsönt akként ossza fel, hogy 2,700.000 korona jusson a vágóhíd, fél millió az uj tanonciskola felépítésére, 900-000 korona a Simonyi Iván-sor, 130-000 korona a Lazaret-uica, 150.000 korona pedig a Stefánia ut, Szárazvám és Köztársaság-tér kövezésé­re fordittassék. Másfél milliót kislakások épí­tésére szánta a tanács, a fenmaradó 1,630.000 korona hovaforditásáról pedig később fog dönteni. ' A javaslathoz elsőnek Kaiser Gyula szó­lalt, aki azt javasolta, hogy a város építkezés helyett a kislakásokra szánt összeget kölcsön alakjában építési segély gyanánt adja azok­nak, akik kötelezik magúkat egy éven belül az épitezésre. Az általa ajánlott feltételek szerint 200—400 lakás épülhetne, mig igy csak 40—S0 család jutna fedél alá. A kommu­nistáikkal telt karzat nagy zajjal kísérte a kö­vetkező szónok: Singer beszédét, a lakásépí­tést fontosabbnak tartja a kövezésnél. Ma sár az iskolaépítést sürgeti, ami különösen a a harmadik kerületben és a Tégla-mezőn vált aktuálissá. Sípos dr- Kaiser indítványa -ellen szól, mert ha a város épit, úgy nem kétes vagyon, de effekéiv tulajdon lesz a birtoká­ban. Jarábek Kaiser indítványátkpártolja. Pezlár kommunista ismert szólamokkal tar­kított beszédét a karzat közbeszólásolkal tá­mogatja- az elnöklő polgármester mindamel­lett nem üríti ki a karzatot. Végül is hosszas alkudozás után a tanács javaslatát elfogadták azzal a módosítással, hogy a lakásépítésről és ezzel kapcsolatban Kaiser indítványáról és az iskola-kérdésről a tanács fog határozni. Pozsony, julius 18­Az iglól kér- szocialista pártvezetőségi gyűlés ő'.-íiigsulyozott keresztényszocialista álláspontot véve figyelembe, a béke érdeké­ben a Concordia nyomda átadására a régi nyomdavezetöségnek újabb két heti halasz3 tást adott. E határozat meghozatala előtt vol­tak bizonyos kiegyeztetö tárgyalások és ezek érdekében mellőzték: eddig a sokak által vár- va-várt bírósági szakértői vélemény közzété3 telét. Minthogy azonban a tárgyaló felek egyi­ke, az eddigi nyomdavezetöség a Népakarat­ban a szakértői véleményből közléseket adott le, azokkal bizonyítani igyekszik a minden vita központját képező JarábekTéle 280.000 koronás követelés indokoltságát, a -kér. szoc. párt központja is szükségesnek látja a bíró­sági szakértők véleményét az ügyre vonat­kozó részében közzétenni. A bírósági szakértők megállapítják, hogy a Jarábek-féle kölcsönszámía „minden alapot nélkülöző könvelés", „való­színűleg utólagos könyvelés", „ellentétele a pénztárnaplóban nem lévén, tárgytalannak tekinthető." Vagyis az azt jelenti, hogy könyvelésben a Jarábek-féle követelésnek nyoma nincs és a felállított mérlegben olyan tételek vannak, melyeket a bírói szakértő a pénztári napló­ban nem talált. Alább mi szóról-szóra leközöljük a szak­értőnek erre a pontra vonatkozó véleményét, nem úgy mint a Népakarat, méh7, csak kivo­natolja azt, hogy az igazságot ezzel is elfer­dítse . A bírósági, szakértőnek több kifogása van a pénztárkönyvvel sebogyseun harmonizáló főkönyv ellen, amelyet több helyen „helytelen beállításúnak" és olyannak mi3 nősít, „mely rendes könyvelési alapot nél­külözvén, meddő, illőivé helyesnek és a té­nyeknek megfelelőnek nem tekinthető." Ezért a bírósági szakértő kénytelen volt egész uj mérlegeket állítani a Concordia köz­gyűlései elé terjesztett 1922 és 1923 évi zár3 számadások helyett, melyeikben a nyomda helytelenül van jövedelmezőnek feltüntetve, mert például az 1923. évre feltüntetett husznéhányezer korona nyereség helyeit bizony súlyos 84.000 korona veszteséget állapit meg1' a bí­róság szakértője. A bírósági szakértő véleménye igy szól: „A mérlegszám la helyesen felállítva az 1923. évben 84.083.32 Kcs veszteséget mutat ki, mely összeget levonva az 1922. évből átho­zott nyereségből 113.053.08-ből, marad 1923- évre tiszta nyereségként 28-969.76 Kcs és nem mint a cég mérlegszáimiája mutatja 11.172.70 Kcs nyereség." „A főkönyv 11. oldalán vezetett nyere3 ség és veszteségszámlán „helyesbite-ítt számla, belevéve az 1922 dec. 31-ig esedékes kamatok" címen utólagosan felállított nyereség és veszte- ségszámla, valmimt a főkönyv 13- oldalán vezetett mér­legszámlán „Helyesbített mérlegszámla fel­véve az 1922. XII. 31. járó kamatok és az 1923-ban utólag elkönyvelt 1922-beli beruhá­zások" címén utólag feláüitva, mériegszámla rendes könyvelési alapot nél­külözvén, meddő, illetve holyesnek és a tényeknek megfelelőnek nem tekinthetők." A bírói szakértői megállapításnak ez a része jelenti, hogy 1923. évben, utólag elköny­veltek 1922. évi beruházásokat, amelyekről a szakértő azt állítja, hogy könyvelési alapjuk nincs, helytelenek és a tényéknek meg nem felelnek. • A szakértői vélemény a továbbiakban a következő: „Ugyanígy minden alapot nélkülöző könyvelésnek minősíthető a főkönyv 286. ol­dalán szereplő, katolikus tanoncvédő szám­lája, mert a számlán jóváírt tételek minden bizonylat hiányában csak a főkönyv szaldo- kontó részében szerepelnek és a segédköny­veikben az erre vonatkozó könyvCések telje­sen hiányoznak, de viszont ezen tétel a mér3 legben szerepel." ■ „Ugyanilyen elbírálás alá esik a főkönyv 288- oldalán szereplő „kölcsönszámía" is, mely úgy mint a fent jelzett számla minden további könyvelés nélkül, csak a főkönyv saldókontó részében szerepel, valószínűleg utólagos könyvelés, miért is, tekintettel arra, hogy ezen tételnek ellenté­tele nincsen, szintén tárgytalannak tekint­hető, annyival is inkább, mert a könyvekben sehol nyoma nincsen, hogy a kölcsön kitol folyt be, hol könyveítetett a pénztárnaplóban és mire fordittaíott." A szakérő itt megái lap Hja, hogy a köl­es ön s z ám Ián feltüntetett összegnek nincs semmiféle okmánya, a pénztárkönyvben se3 hol nem szerepel, a pénztárba be nemi íol\ t és a főkön., vbe való bevezetést a szakvélemény utólagos könyvelésnek minősíti, ami tény is, mert ezt tanuk tudják igazolni. A bírói szakértő nem akarva a fentiek­ből folyó súlyos kifejezést használni, (hogy itt egy utólagos célzatos beirásról van szó) a Jarábek-féle követelést a következőképpen igyekszik magyarázni: „Föltéve tehát, hogj a kölcsönszámlán jóváírt összeg 342.586.01 Jarábek beltagtól származik, mint ezt a számla szövegéből lát­hatjuk, akkor ezen összegnek a pénztárnap3 lóban kellene szerepelnie, mint Jarábek R.- től befolyt összegnek, vagy pedig azon a cí­men, hogy Jarábek R. beltagiéi kölcsön 342.586-0 í, de ily címen a könyvekben őzen összeg könyvelve nincsen, miért is ezen számla könyvelése ilyen alapon nem lehet helyes." Ebből látni, hogy a 342-586.01 korona sem a pénztári naplóban nem szerepel mint a p'ni!tárba Jarábrétöi befolyt összeg, sem pedig ily címen, mint Jarábek kölcsöne sem folyt be, mert egyrészt a szakértői vélemén alább megállapítja, hogy a számla szövegé­ből is hiányzik a Jarábek neve s csak szöveg nélkül számszerűleg szerepel az ossz • és mert ha ez a 342-586 koronás összeg a Jará­bek -követelésével lenne azonos, akkor Ja­rábek nem 280,000 köre:.át követelne a nyomdán, de 342.586 koronát. A szakértő a -továbbiakban ezeket mond3 ja: „Felmerülhetne még a„un kérdés, hogy nem azonos-e ezen összeg a 8. alatt mellékelt mérlegszánvlában kimutatott „pártbefektetés számla" 342.586.01 Kcs hasonló összegével, erre válaszul megint csak azt adhatjuk, hogy az összeg azonos ugyan a főkönyv 288. olda­lán szereplő kölcsönszámía összegével, azon­ban ezt nem tudom megállapítani a könyvek­ből, hogy az adományok és a pártbefoktelé­sek kik által eszközöltettek, mert ezen ado­mányok és,pártbefektetések a pénztárnapló- ban csak számszerűen, minden szöveg nélkül szerepelnek s igy az a tény, hogy a 342-586.01 Kre összeg, mely tényleg adományokból és pártpénzekből áll, Jarábek R- beltag által fi­zettetett-e be a pénztárba, meg nem áll.át­ható­\ számlának ezen címen tehát nincs jogo­sultsága a nyomda könyveiben." A kér. szoc. párt könyveiből mindem* ereire .reg l:sz állapítható, hogy a nyomda könyveiben adományok s pártbefektetések címén kiktől kerültek pénzek a nyomda tu­lajdonába? A Jarábe-féle 280.000 korona követelés­nek tehát sem a Concordia könyveiben, sem a mérlegeiben nincs nyoma. Ott csak pártbe* fektetési számlát ismer el a hites szakiríö 342.586.01, tehát csak a párt adott ilyen ősz- szeget a nyomdának és nem Jarábek. A pártnak pedig Jarábek ilyen összeget soha nemi adott, mert ö a párttól eddig soha ilyen összeget nem is követelt, különbem is a párt- könyvekben sincs semmi nyoma annak, hogy Jarábek a pártnak ilyen összeget adott volna. A bírói szakértő igy fejezi be vélemé­nyét­„Végül minden könyvelési alapot nél­külöz a főkönyv 127. oldalán szereplő házvétel árkülönbözeti számla is, mely ilyformában nem a főkönyvbe való. Az 1924. évi és 1925. évi folytatólagos könyvelés szaktudás hiányában szintén bo­nyodalmat fog okozni a jövőben felállítandó mérlegnél, miért célszerű volna, mielőtt a cég az 1924. évi mérlegét felállítaná, az 1923. évi és 8. alatt csatolt mérleget alapul véve, a könyvelést reorganizálni, hogy azáltal a könyvek vezetése bizonyos rendszer szerint történjék. Kelt Bratislaván, 1925. VT. 5-én. Starha Ferenc s- k- hites törvényszéki könyvszakértő." íme, bebizonyosodott a régenvárt, mez­telen igazság. Itt a bizonyíték, hogy a Varjú3 Jarábek-Szappanos gárda a keresztényszo­cializmust csak önző célokra használta fel­A férfi szobája megváltozott, felkészült a zengő, utolsó, nagy találkozóra- A széles kereveten sokszínű selymek és duzzadó, pu­ha, tollkcnnyü, ölelő párnák páváztak. ölő* perzselő mérgii italok, izzó borok, fanyar és izgató mézes gyümölcsök tolongtak az asztal fehér ölén. A kandallóban a frissen rakott sok hasáb még kék ködökkel csak alig álmo­san pislogott, két hatalmas olajmécs ringó ap* ró kanóca gyér homályt imbolygóit. A sakkot átfogó hímzett selyemfüggönyt félrevonía, mögötte sötéten, riadt árnyat vetve, feketén állott a ma estére szánt titok. Nehéz vastartály szájánál patinaverte rézsze­lep. Végigsimitott rajta izgatott, remegő ke­ze, biztatóan, mert minden reménynek élet­re váltását ettől vár la- A szürke henger bek sejóben milliónyi millió oxigénatom szorult. Oxigén, amitől dühös lángra kap az alig-pis- lákolás, amitől a gyér kanócon veszett lán­gok bomlanak, amitől az izzó vas tüzcsóvát dob magából, amitől minden fellobog, ami csak lomhán ham vádolt. Csak meg kell nyitni a fakult rézcsapot és felrobbannak lihegve a Irefalmas tüzek, zz élet parázsái mérhetetlen, -rád lángokat vet* nek magukból és uj, böszült izzással emészti föl önmagát. Egy kis kanári sárga csőrével kíváncsi­an, csipogva lépegette a csendet. Azután vá­rakozás, néma, hosszú, tompa- A csengő riad­tan felnevetett és jött a lány. Nézték egymást. Az egyik gyönyörre várón, a másik hihetetlen kíváncsian. A lom* ha félhomályban a lány válla harsogó-fehé- ren márványlott, a férfi arcán erőtlen, szen­vedő iveket irt a- vágyakozás. A lány éde: gyümölcsök izét itta szomjas ajkával és föl3 kacagott. — Halotti torra hivott ma este! Látom, vidáman készült a búcsúztatóra, borral, pezsgővel, édes gyümölccsel, megejtő félho­mállyal, buja selymekkel, de remegő, fáradt karokkal. Jöttem és én olyan keveset hoz­tam az ünneplésre: csak egy meleg, fiatal, féktelen kacagást. A férfi feldobta dacosan a fejét, a sze­mén csókrcsővát gyújtottak a szavak. — Utolszor hívtam magamhoz; hogy még egyszer elmondjam az idétlen, furcsa szerelmes vallomást. Engem kis haldokló tü­zek emésztenek, én fölégek bennük, de a meleg magához már nem jut el. Ma máglyára rakom mind a csókom, mindaz életem, min­den erőm, ami még az eljövendő évek mélyén aléltan aluszik és felgyújtom őket izzó, vad szédületre, hogy megégjünk mind a keíten, I hogy minden vágyak egy hatalmas izzásban I elhamvadjanak. A csók, az örök, a magasz­tos; az ölelkezés, a tipró, az önfeledt, ma utolszór éljenek! Csengett a pohár, csillagos pezsgő má3 mórt simított a torkukon, a lány kacagása fiatal kedvvel siklott a lágy selymek közé. A férfi ölelő karokkal kereste, táncolva mene­kült előle, a mécsek álmos kis lángja hintáz­va libben a megkavart levegőben.-- Nem. A pezsgő kevés nekem, könnyű a mámora és kis, kergető, félszeg játékok nem szédítenek. — Hát több kell, te csókra éhes, öacce tavasz? Gyűljünk ki hát perzselőn, vadul, az ajkad akarom! Mert mára úgy ígér lem! El­múló csók3évek ragyogó sirvirága te leszel, szivünk íelzugó harangja kiséri az őrjöngő gyász-misét! Keze remegve a bársonyfüggöny mögé kúszott és dühödt erővel megnyitotta a réz- csapot. Az ajka pogány csók-imákat gyön­gyözött és egy hangos, örjöngő kacagásban felszakadt. A megnyitott résen át rohanva tódult az oxigén, a lomha levegőben egyre bővebben elvegyülve és uj őrjöngő erőket adott. A kandalló pusmogó tüze szédítő mág3 lyára változott, az olajimécsek halk lidéirce egyre hatalmasabb íárosszá terült, bántó, szédült világosság lobogott és fájó, kápráz­tató fénnyel öntözte meg a falakat. A csöndes kanári veszett füttyre kezdett, csapódó szárnyakkal verte a börtönét, egy harsány, rikoltó trillával hangja a végtelen felé szaladt, azután, mint egy utolsó csilla- násban kilobbant rakéta, hangtalan kimúlt. •Néhány szédült, felizzott percben kiégte egész életét. A lány melle felzabált, a vére vad iram­ban, haiszoltán zengett két kábuló, tüzes ró­zsa nyílott az arcán, a bőrét perzselve csó­kolta a belső, nagy meleg. Két karját kitárta a férfi, fiatal erők dobbantak benne szédült üzenetet, az elveszett mámorok bíbor ló kin­cse felhördülve tárták meg ajkait. A két test sikoftó, forró lávája egymásra szakadt, bomlott a selyem, hullott -a ruha és szomjas, nagy tüzekkel lihegő ajkuk egymás­ra csuklóit. Felizzott az élet, rohantak meg3 vadult erők, tépő, sikoltó, örjöngő ölelkezés­ben égette testüket a kiáradt oxigén. A mécsesek öles lángokat dobáltak, se­lyembe marták, felgyújtották a fényben tóm3 boló nászszobát, a kandalló vasa omolva iz- zott, mint egy kigyult, könnyű, korhadt fa­darab­Kett-cn pedig ot hamvadtak el, a lobogó, bomlott, tűz-táncos csók-ravatalon. Pfiát. áécÉo RamcScMra} l a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű ^ | lábfájdalmak ellen. — Az eladást szakképzett \ /T7;» személyzet végzi Prágában és az egész vidéken. — Minden jobb cipőüzletben és szaküzleíben V-\ kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. Központi raktár: J. MAENDL & Co., Prága, Panská 5. Telefoa 863 S

Next

/
Thumbnails
Contents