Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-02 / 146. (889.) szám
<yy&űA!J/lA(?&mftmrszp Csütörtök, julius 2. Bangha páter latin oráclója a római San Ignazio templomban A Gergely-egyetem évzáró ünnepségének érdekes eseménye — A P. M. H. római tudósítójától — Tizenöt amerikai állam háborúja > a darwinizmus ellen „Nem származunk a tetves majmoktól" — Egy modern Galilei — A P- M. H. amerikai tudósítójától — Róma, július 1. A híres loyolaí San Igmaizio-templomban ma ment végbe a pápai Gergely-egyetem évzáró ünnepsége. Nagy esemény ez az örökvárosban s az ünnepnek ezúttal különös jelentőséget adott az a nevezetes körülmény is, hogy ezúttal nem a Gergely-egyetem tanárát, hanem kivételes megtiszteltetésből Bangha Béla pátert kérték föl az ünnepi latin beszéd megtartására. A világhírű templomban, amely loyolai Szent Ignác hamvait őrzi, ott láttuk az igazi Rómát, a világ minden részéből összesereg- lett papi és világi közönséggel, hogy meghallgassák Bangha Béla latin szónoklatát. A hallgatóság rendkívül szines és érdekes: a fekete-kéköves spanyol papok mellett a fekete-lila skót papok csoportja, tovább a sárga-feketeöves belgáké tarkái!ik. A német és magyar kispapok élénk színfoltot adnak piros ruháikban; a frinitáiriusok fehér reverendájában egy néger egyetemi hallgatót láttunk; ott voltak a közép- és délamerikai kollégiumok mindenféle szinti kispapja!; legnagyobb számmal azonban a franciák jöttek el. A San Igmazio-templom zsúfolásig megtelt, mint az igazi nagy események idején. Amikor Bangha páter magas, impozáns alakja megjelent a szószéken, az óriási hallgatóságot a legtis z tele tteljesebb csönd szállotta meg. Bangha páter azzal kezdte tiszta, klasz- szikus finomságú latin beszédét, hogy kiemelte a Gergely-egyetem papnő vendékei jövő munkájának jelentőségét s rámutatott, mily fontos az, hogy itt magukba szívják Róma szellemét, ami a papi élet szentségét, másrészt a tudományt jelenti. Bangha páter ezenkívül a katolikus együttműködés nagy érdekeit hangsúlyozta a ‘különböző nemzetek között, a korszerű lelkipásztorkodást, a szociális problémák megoldásában. (A katolikus együttműködésre kétségkívül leginkább ily testület van hivatva, amelyből sok püspök s általában a katolikus élet vezetőemberei kerülnek ki. Tud.) A világ minden részéből összesereglett hallgatóság soraiból nagyon sokan csodálatukat fejezték ki az elhangzott nagyszerű latin szónoklat nyomán és egybehangzó volt a vélemény, hogy még ily tökéletes, tiszta la- linságu beszédeit alig hallottak. Különös hatást- tett a beszéd nagystílű szónoki ereje és lendülete. Minden egyes elhangzott szótag úgy hangzott, mint az orgona egy-egy üteme, amely teljesen uralta a hallgatóságot és mélységes benyomást keltett.’ A beszéd fc#?ejeztével sokan üdvözölték az illusztris egyházi férfiút, köztük a római magyarok is. Ez alkalommal megkérdeztük Bangha pátert, hogy ezidőszerint milyen munkán dolgozik. Bangha páter azt válaszolta, hogy rövidesen befejezi legújabb nagy müvét, amelynek a címe: „A korszerű apostolkodás kézikönyve". A kézirat mintegy 800 oldalt tesz ki. Ugyanezen könyv anyagának egy része: „A világi apostolkodás korszerű kérdései" címen Münchenben fog megjelenni, míg az előbbi németül, olaszul és franciául Freiburgban, Herdernél készül. Érdekes, hogy Bangha páter e nagy müvének eredeti kéziratát németül irta meg, amelyet épp oly fényesen ural, mint több más európai nyelvet; ugyanis az ő szerkesztésében jelenik még a Jézus-társaság „Acies ordináta" cimü latin és angol folyóirata is. L. Chicago, junius vé&e. A délamerikai Tennesse államban egy uj törvényt léptettek életbe. Bryan, a délde- mokraták elnökjelöltje, aki mint az alkohol- elleni mozgalom apostola is nagy hírnévre tett szert, keresztülvitte, hogy az amerikai nép töryényben határozott a felett, hogy az ember a majomtól származik-e, vagy sem. Az uj törvény megtiltja mindama Darwin- Lamarck-tanok terjesztését, amelyek- szerint az ember a majomtól származik. Bryan kijelenti, hogy „ . . . gazemberek azok a tudósok, akik az emberi faj származását a majomra vezetik vissza." ők maguk sem hiszik, mondja az uj amerikai törvényhozó, hogy ez tényleg igy van. Egyrészt pénzt akartak vele keresni, másrészt a fiatal generáció megrontására törekedtek. Rövidesen elválik majd, hogy néhány száz felfuvalkodott tudós megmételyezheti-e a sok száz milliós amerikai népet. Ezt az érvelést sok helyütt helyesnek találták. Az uj törvényt Austin Peay kormányzó aláírta és kihirdette. A törvény hamarosan hódított. Egyelőre az Egyesült Államok tizenöt állama szavazott Darwin ellen, aláírva és megpecsételve azt a hitet, hogy az Isten képmására teremtett ember nem származhatik a majomtól. Ez a felette érdekes ügy a múlt hetekben érdekes fordulóihoz jutott. Egy Scopes nevű fiatal tudós előadást tartott a származástanról, de ezzel az előadással a törvényhatóságok nem értettek egyet. A fiatalembert bíróság elé citálták és Scopes a huszadik században egy uj Galilei szerepét játszotta. A város és utána a tartomány két nagy táborra oszlott, amelyek most harcban állnak egymással. Az amerikai orvosok a tudósok mellé sorakoztak és a vitákban, amelyek nagyrészt, a napilapok hasábjain játszódnak le, megállapítást nyert, hogy a szabad Amerikában még az egyetemi tanítás sem szabad a szó európai értelmében. Egy német tudós, aki ezidén amerikai egyetemeken végezte a származástannal kapcsolatos kísérleteit, szintén előadásokat tartott a darwinizmusról. Az egyik helyen az uj törvény értelmében a rendőrség ráirt, hogy szüntesse meg azonnal az előadásokat,- mert különben nem állnak jót azért, hogy nagyobb bajok nem történnek. A német tudós csodálkozott ugyan, de volt annyira pszihológus, hogy egy gúnyos mosollyal ajkán vonatra ült, San Franciscóba utazott és a majom és ember összefüggéséről szóló előadását az ottani egyetemen tartotta meg. A majomkérdés Amerikában egyébként egyre nagyobb dimenziókat ölt és nem lehet tudni, hogy a tizenöt államihoz nem fognak-e más államok is csatlakozni. K. K. Az elpusztult paradicsom Délkalifornia legszebb vidékét sújtotta az óriási földrengés — Santa Barbara a milliárdosok városa volt — Több Száz halott, tüzek és áradások Los Angelos, julius 1. Egész Amerika hatása alatt áll annak az irtózatos katasztrófának, mely Kalifornia déli vidékét és Santa Barbara városát elpusztította. Tegnapi számunkban jelentettük már a földrengés első részleteit, máig azonban számos újabb földlökés volt észlelhető, ami arra enged következtetni, hogy Kalifornia az elemi katasztrófák egész sorozata előtt áll s a tegnapi csak első stádiuma volt a föld belső íorrongáKülönösen az ismétlődéstől való félelem tartja nagy izgalomban a. vidék lakosságát. Santa Barbara városa egyetlen füstölgő romihalmaz. Minden oldalról segélyexpedi- ciók érkeznek a városba. Az ostromállapotot kihirdették, mert a fegyházból elmenekült fegyencek veszélyeztetik a környéket. Az „Arcansas" nevű hadihajó orvosokat és ápolón bet hozott a szerencsétlenség színhelyébe. A rend fentartása céljából 200 ten- gerészkatona szállt partra. A tegnap jelentett részleteken kivül az újabb jelentések megemlékeznek arról, hogy a Standard-Oil-Trust olajtankjai megrepedtek, az olaj kiömlött az utcákra s állandó tűzveszélyben tartja a várost. Nem csak az Arlingtoo szálloda omlott össze, hanem egy másik előkelő szálloda is, m.ilynek romjai alatt állítólag 300 halott van. A viMarrk^nkivek szintén tönkrementek, úgy hotoy a város világosság nélkül maradt. A katonaság azonnal a katasztrófa után arra kényszeritette a lakosságot, hogy hagyja el a •.árost, melyet erős kordonnal vei lak körül. Ma ... .el a szerencsétlenség színhelyéről újabb földlökéseket jelentenek, amelyek azonban nem okoztak különös kárt. A tegnapi földrengés anyagi kárát 25 millió dollárra becsülik. Santa Barbara, julius 1. Az véjszaka folyamán újabb földrengés volt a városban és környékén. A várost körülvevő katonaságnak és a segédcsapatoknak 8 halottjuk s több mint 30 sebesüljük van a váratlanul jött újabb szorencsétlenség következtében. Mint az amerikai jelentésekből kitűnik, Délkalifornia földrengéstől sújtott része valóságos paradicsomkert volt, ahol a subtro- pikus gyönyörű flóra és gazdag fauna között többnyire meggazdagodott nagyiparosok és kereskedők éltek. A keleti városokból évente igen sok nyaraló kereste föl a remek vidéket s az elpusztult iuxusszállók a szerencsétlenség idejében is tömve voltak new-yorki, chicagói, san-íraneiscói előkelőségekkel, bankárokkal, politikusokkal. Különösen sok filmstar élt itt, amit Los Angelos közelsége is megmagyaráz. Florida mellett Délkalifornia az Egyesült Államok legkedveltebb és legfashioneblebb nyaraló vidéke, ahonnan azonban most a további földrengésektől való félelem miatt ezerszámra menekülnek az idegenek. Valóságos népvándorlás indult meg északkelet felé, rohanó automobilokkal vannak tele az országutak s a nagy expresszefcre alig lehet jegyet kapni. Santa Barbara, ahol a legjobban pusztított a földrengés, szintén elsősorban nya- ralótelep volt, igen sok milliérdos éltitt, akiknek pazar villái most mind romokban hevernek. New-Yorkból és a többi nagy városokból percről-peircre érkeznek a kétségbeesett táviratok, melyekben az otthonmaradottak érdeklődnek nyaraló hozzátartozóik sorsa f t lő!. New York, julius 6. A santa barbarai földrengés kárát harminc millió dolU ra becsülik. A számos halott között van-Perking vasutkirály özvegye is. Holttestét eddig még nem sikerült megtalálni. Megállapították, hogy a mostani földrengés alkalmával ugyanazok a földalatti kráterek voltak működésben, mint 1906- ban a nagy sanfranciscói földrengésnél. Azt a rendkívüli meleget, amely már hetek óta uralkodik az Egyesült Államok délnyugati részén, szintén a földrengések előjelének tartják. A chicagói egyetem szakemberei megállapították, hogy a santa barbárai földrengés összefüggésben van egy nagy tengeralatti vulkanikus kitöréssel, melynek központja néhány száz kilométerre volt a kaliforniai parttól a Csendes Óceán tükre alatt. Mepíitif az ij portugál Kormány Lisszabon, julius 1. Tegnap megalakult az uj portugál kormány. Miniszterelnök Mária Anionio Silva lett, külügyminiszter Du- rao, hadügyminiszter pedig Paris tábornok. lialármenti sérelmek ni Ipolyitól Délszloveenszkó, julius 1. Tudvalevő, hogy Szlovenszkó határai sokhelyütt elvágták a birtokosokat birtokaiktól, amelyek magyar területre estek. Ebből a tényből azután sok zavar, viszálykodás és anyagi kár támadt, amihez nagyban hozzájárul a határmenti közegek sokszor érthetetlen és lehetetlen magatartása. Azokból a naponta ismétlődő szekatúrákból, amelyekben a határmenti magyarságnak része van, itt adunk egy kis izelitötí A nagycsalomjai Ipoly-hidon az elmúlt héten, éppen a legsürgősebb nyári munkálatok idején Zamba Antal határörparancsnok sajal akaratából eltiltotta a közlekedést. A község fele határa, mintegy 1000 holdon felüli terület, az Ipolyon túl magyar területen fekszik s igy ez az intézkedés a legnagyobb zavart idézte elő a szénaberakás munkálataiban. Két napba tellett, amíg a község a kékkői járási főnökkel visszavonatta ezt a sérelmes rendeletet, amelyre hivatalos meghatalmazást Zamba főfináncnak senki sem adott. Zamba különben azért is haragszik a községre, mert túlságosan nagy komforttal megépített örbódéját a község nem volt hajlandó megfizetni. Decemberben a tüzifahor- dást tiltotta be az őrparancsnok, aki, ügylét- szik, minden évszakra megtalálja deszpoti- kus hajlamának kielégítési alanyait. A lakosság a legnagyobb elkeseredéssel tűri ezeket a szekatúrákat, amelyek egyenesen a békeszerződésbe ütköznek. A rj^sz terméskilátásokat a határmenti anomáliák Délszlovenszkó e szerencsétlen. terüiewn katasztrofálissá fokozhatják, úgy hogy a hatóságoknak módot kell találni arra, hogy az vyen egyéni kilengések megszűnjenek Kolek -— Svartz Miksa dr. A dunaszerdahelyi kaméleon-film újabb változata — Nem bocsátják szabadon Koiekct Pozsony, julius 1. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A Kolek-ügy titokzatos rejtelmei napról-mpra újabb szenzációval szolgálnak. Tegnap hirt adtunk arról, hogy Kolek védője azt a kijelentést tette, hogy Kolek nevét még a háború előtti időkben változtatta meg. amire őt az akkori körülmények kény szeri tették, de ezzel senkinek sem ártott. Ma délelőtt Kalmár Henrik volt soproni német népbiztos, aki az újságokból értesült a Kolek-ügyről a vizsgáló bíró eleit kihallgatásra jelent meg. Kérte Kolekkel való szembesítését, akiben ő régi ismerősét ismerte fel. Kihallgatása során kijelentette, hogy Kolekben felismerte Swartz Miksa dr. volt kolozsvári ügyvédet, aki annak idején a kolozsvári munkásbiztositó pénztár igazgatója volt. Vagy harminc évvel ezelőtt aktív szerepet játszott a szociáldemokrata mozgalmakban és tagja volt az első budapesti szocialista diákszövetségnek. Később Kolozsvárra került, ahol a munkásbiztositó pénztár élére állították, letette jogi szigorlatait és ott szerezte meg az ügyvédi diplomát is. Valami szerelmi ügye miatt azonban el kellett hagynia Kolozsvárt és akkor Amerikába távozott. A munkásbiztositóban és a szociáldemokrata pártban lévő ismerősei hosszú ideig nem hallottak róla hirt s azért azt hitték, hogy talán Amerikában meg is halt. Kolek Kalmár szerint jóbaráti viszonyban élt Liebknecht és Bebel volt német szociáldemokrata vezetőkkel. A vizsgálóbíró, mint azt jelentettük, elrendelte Kőitek szabadlábra helyezését az ügyész azonban felfolyamodással él, ezért Kolek végleges szabadlábrahelyezéséröl a vádtanács fog dönteni. — (Apasztják a jegyzők számát.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A tisztviselők létszámapasztását • Ruszinszik óban is megk ezdték. Be regben és Mármarosban 26 jegyzőt bocsátottak el. Ezzel kapcsolatban a tiszaujl^ki körjegyzőséget és a községi jegy- zŐségét egyesítették, av cseperi körjegyzőséget a íeketeardóihoz csatolták, a csengővait pedig a nagykom járthoz. ÍJ#Legfinomabb B8j Ol HAH Rt Pl f í|g ||g szappan j lyi flg (§j ijyf mosópor I w a ledobta mosószerek, -fsi-r c g o bevőU Eiajvíz korpa- P oh Kioaipj.ií képződés oílen. Gyorsan szárad és Q <5 f| ySflC$l9® nem teszi zsírossá a hajat. w ? | | Kozieükai 3a&oratöriüíü| gjjKlAi IS Praoa hl, Panskö 4. H. emelek | Magyarok lalélfcözéSielye 208, Prágaiam ProvaznicRá 3. sz., a Muslek iiliífl Jöjjön el és ízlelje meg konyhánkat és ezentúl mindig hozzánk fog járni Telefon 8357-VJ % Telefon 8357-VI
