Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-02 / 146. (889.) szám

CsntürfCTí, ftilfus 2. A zipser dalosíismep akkordjai elcsendesedtek és csak a Magas Tátra fenyvesei búgnak, zenélnek. Német ün­nep — Hotv ennyire magyar lehetett! Hogy tál a nyelvi különbségen, dalban mennyire össze­csengett magyar és német szív verése. Közös múlt közös jelent teremtett és a Tátra keblére ölelte azokat, akik évszázadok óta benne ren- dületleiil hisznek: német-magyar gyermekeit. Túl a havasok ormán, hatvan millió testvér füle leste a kardalt, az elszakadt testvérek üd­vözletét. Nappali világosság váltotta fel az éj­szaka sötétjét és minden férfi, minden nö ünnep? köntöst öltött, hogy Péíerpáínapján tanúságot tegyen arról, hogy német, aki megmaradt né­metnek, német, aki szereti a magyart. És eljöt­tek a magyarok Is a Tátra alá, hogy fejet hajt­sanak a nemzeti hegyorom előtt és megszorít­sák azok kezét, akik tudják, hogy a szivdobba- nás mondja meg azt, amit a száj nem tud ki­mondani: szeretlek, zipszer testvér! „Frühling am Rhefti . . otthonosan hangzott a Tátra alatt és „Dle bayerlschen Maidle . . .“ dallamából a magyar fiuk megértették a német lányokat. Szállott a dal és a Tátra hallgatta. Az ezereve: C: szótlan maradt. Szótlansága felelet: a Tátra felelt a zlpszereknek. Hatalmas két- kézzel maga fölé emelte a dalt és óvatos las­súsággal odatette a hatvanmilliós testvérnép elé. És a dalban bennecsengett a magyar nép üdvözlete is, a magyar-német barátság itt a Tátra alatt és a Tátrán túl. np. — (A magyar kisgazdapárt gyásza.) Ri­maszombati tudósitónk jelenti: Kovács Kál­mán, az országos magyar kisgazdapárt fő­titkára tegnap meghalt Rimaszombatban. Temetése holnap délután lesz. — (Amundsen Prágába jön?) A cseh­szlovák Aeroklub a nemzetközi Repülő-Szö­vetség őszi kongresszusára, amely Prágá­ban fog lefolyni, Amundsent is meghivta. — (Az nj berlini n.-^yar követ.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Uj Nemzedék értesülése szerint Kánya Kál­mánt legközelebb berlini követté nevezik ki. — (Halálozás.) Budapesti szrkesztösé- günk jelenti telefonon: Márki Sándor híres magyar történettudós, a kolozsvári egye­tem volt tanára tegnap Gödöllőn 72 éves ko­rában meghalt. — (A szepességi orvosok gyűlése.) Uj­tátrafiiredröi jelentik: A szepességi orvosok nagy számmal jelentek meg azon a gyűlésem amit a Szepességi Orvosok Egyesülete az uj- tátrafüredi Palota szanatórium megnyitása alkalmával tartott. A gyűlés elnöke dr. Szász szep.-sszombaíi főorvos meleg szavakkal em­lékezett meg néhai Szontagh Miklósról, aki­nek elsősorban köszönheti'a Tátra mai vi­rágzását. Utána nagy érdeklődés mellett dr. Guhr Mihály, a íátraszéplaki szanatórium fő­orvosa tartott előadást a tuberkulózisról, majd dr- Angyalossy Ernő számol;, be tartal­mas előadásában azon néha hihetetlenül hangzó eredményekről, amit a tüdőbetegek kezelésénél operációs beavatkozás utján ért el. A gyűlés dr. Szontagh Miklós, az uj füre­di Szoníagh-szanatóriumok főorvosának lel­kes ünneplésével ért véget. — (Iskolai kiállítások Komáromban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi állami magyarnyelvű polgári leányiskola növendékei igen szép és tanulságos kiállítás keretében számoltak be évközi tanulmá­nyaikról. A szebbnél-szebb kézimunkák, raj­zok, tervezések Szilágyi Mária művészi ve­zetését dicsérik. — Az iparosinasiskola rajz- kiállitása is igen figyelemreméltó eredmé­nyeket produkált.' A tanulók közt Boldoghy Gyula ipartestületi elnök 800 korona jutal­mat osztott ki szép beszéd kíséretében. — (Rejtélyes rablás.) Lévai tudósitónk írja: Az itteni csendőrőrsparanesnokságot értesítették, hogy a közeli Bicske községben a hetven éves Komáromi Katalint összekö­tözve, a fején súlyosan megsebesítve, esz­méletlen állapotban találták. A lakást az is­meretlen tettesek kirabolták s mintegy 1000 korona készpénzt vittek el. A csendőrség két idegen fiatalembert gyanúsít a rablással, akik Nyitra felé távoztak. A nyomozást ebben az irányban folytatják. — (Románia panaszai Csehszlovákia el­len.) A Loko Press értesülése szerint a ro­mán kormány egy „zöld könyv" kiadását ha­tározta el, amely a Románia és a barátságos államok közötti viszonyt fogja tárgyalni. Amint hírlik, a könyv ki fog terjeszkedni azokra a vitás kérdésekre is, amelyek Cseh­szlovákia és Románia között a volt osztrák- magyar állami javadalmak fölosztása körül fölmerültek. 5 • I Magyar színészek Zlaíá Prahában Isten hozott — „A prágai kis Jézus" — Az ingyen cipő — Itt vannak Faragóék Prága, július 1. A honéi halmokon útnak lendült s Prága városáig gördült Thespis kordéja. Ekkora utat se futott még be, ilyen messze idegenbe se fuvarozta még el a fakó jármű a magyar színjátszás tarka népét. Egyszér-másszor ugyan a hajdan ködlovagjai nekiiramodtak a gránicna-k, de a levelesszineik legendás társa­ságai se merték a nyugati falat tömi, inkább kelet felé húztak, ha megmozdult az ősi vir­tus, vagy nagyot ágaskodott bennük a külföl­di dicsőség vágya. Faragó Ödön az ősi virtus hősi gesztusá­val táltost fogott Thespis kordéja elé, teatris- táit idepen derítette Csehország szivébe és sá­tort vert a Hradzsin tövében. A végek ma­gyarjai féltő aggódással, sok jó kívánsággal pakkoltáik meg a kordé saroglyáját, mi, ma­roknyi prágai magyarság pedig boldogan vár­tuk s nagy szeretettel fogadtuk a magyar színészeket, akik elhozták hozzánk a magyar szól, a magyar dalt, a magyar művészetet. Kedden este tíz órakor gördült be a Wil- son-pátyaudvar öblébe a magyar színészek vonata. Faragó Ödön igazgató, aki már na­pok óta párnázhatta a magyar múzsa prágai hajlékát, a ma'gyar újságírás embereinek tár­saságában várta kedves népét. A teremóriás szokatlan csendjét egy perc alatt foszlánnyá tépte a megérkezett akitorok és aktrixek vi­dám lármája, akik olyan otthonosan vágtak neki az éjjeli Prágának, mintha valamelyik rendes nyári állomáshelyükre vonultak volna be. —■ Az Isten szerelméért, ne fussatok szét, hiszen egy hétig sem tudlak Összeszedni ben­neteket. Prága nem Léva! — kiabált Faragó mester kétségbeesetten és igyekezett össze­terelni szétfutó nyáját. Nehezen sikerült csoportokba vonni a társaságot s számon venni embert, asszonyt, csomagot, kanár imadar at. Leghangosabb persze az asszonynép volt. Mindenre kiváncsi, mindent tudni akar, ezer a kérdése. — Hol van a prágai kis Jézus? — kér­dezi áhitatos szájjal egy kisded barna. — Majd megmutatom én — Ígéri valaki a a Prágai magyarok közül —, ott mérik a leg­jobb bort Prágában. A kis no megbotránkozva néz fel a po- gányra, aki nem a száztornyok alatt, hanem a korcsmák között találta meg a „prágai kis Jézust". — Mondja csak, hol lakik az, aki majd­nem ingyen adja a cipőket, az a... az a Ba'ta? — Ebadta — mordul rá Farkas Pali —, azt hittem eddig, hogy Szlovenszkón patikus, aki neked ingyen adja a cipőket. — És van-e itt lelkes, tüntető fiatalság? — érdeklődik a primadonna. — Hogyne, művésznő — nyugtatja meg az együk újságíró —, minden este ki fogják — inni autójából a benzint. Az egész társaság irigykedve néz Vá­góra, aki csekély háromszáz napot katonás­kodott Szent Vencel ősi városában s Így ott­hon van Prágában. „Hja, a Vágó!" — „Majd a Vágó!" — „Szerencsés Vágó!", — hangzik mindenfelől. — Könnyű neki — irigykedik Révész Ilonka —itthon van Prágában, szeretik a csehek. — Bizony a tavasszal, amikor itthagy­tam őket, még útra valónak is adtak — hat hetet, — morogja a derék Vágó. Éjfélre jár, mire a prágai utcákon elül a magyar szó zaja és a Hotel Beránek reke­szeiben nyugovóra térnek a magyar teat- risták. A Faragó-társaság állandó vendégművé­szei, Kosáry Emma asszony és Király Ernő ma este érkeznek meg Prágába. Lédererné tovább komédiázik a bíróság előtt Kitart hazugsága mellett, hogy ti sztvendégeik ölték meg Ködeikét Budapest, julius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) Ledererné bíinpörének tárgyalása ma fokozott érdeklődés mellett indult meg. Már tegnap nagy szenzációként igyekezett uj- szinezetü vallomását beállítani, amikor kije­lentette,-hogy a gyilkosságot nem férje, hanem a Kodelka ottlétekor náluk tartózkodó tisztek követ­ték el. A mai tárgyaláson folytatta ezt a mesét s amikor az elnök azt a kérdést tette föl, hogy miképpen magyarázza azt a nagy ellentmon­dást, amely előbbi vallomásai és mostani me­séje között van, bizonyos meghatottsággal mondotta, hogy férje megeskette arra, hogy senkinek sem mondja el az esetet. Ő csak az esküt tartotta meg. Mostani vallomására csak ielkiatyja bírta rá, aki a gyónás alkalmával igértette meg vele, hogy mindent meg fog mondani. — Tudom — mondja a feketeselyemru- hás, feketelel'kü szép asszony —, hogy senki sem akarja ezt most elhinni, de ki kdll jelen­tenem, hogy az én lelkem,- meg a férjemé is tiszta! Majd a Kodelkától kapott 70 millió koro­nára vonatkozóan tesz föl az elnök kérdése­ket, de / Ledererné erről most semmit sem akar tudni. A Kodelkától elszedett ékszerek kerülnek ezután szóba s itt Ledererné elmondja, hogy csak a hentesmester gyűrűje maradt náluk, ezt is elvitte urához Csepelre, mert irtózott a gyűrűtől. Elnök: A gyűrűtől irtózott, de a hulla földarabo'lásától nem? S azt a legnagyobb nyugalommal vitte föl a padlásra? Ledererné: Csak férjem érdekében tettem s ez adott erőt hozzá! Majd a Csepelen talált véres női alsó ru­hára vonatkozóan tesz kérdést az elnök, de Ledererné továbbra is kitart amellett, hogy a gyilkosságnál s a hullaföldaraboíásnál részt nem vett s így Csepeléin nem is találhatták meg az ő alsóruháit. Ezután az elnök fölszólítja Ledéremét, mondja el, miért nem lépett ki a hadbíróság elé férje ügyének tárgyalásakor azzal, hogy Ködeikét mások ölték meg. Ezzel enyhíthette volna férje büntetését. Ledererné erre zavart választ ad, majd végül kijelenti, hogy a rend­őrségen kierőszakolták belőle a vallomást. Amikor pedig a hadbiróságon vallott, nem hitte még, hogy férjét halálra Ítélik. Az elnök ezután felolvassa Ledererné előbbi vallomásait, amelyekből kitűnik, hogy minden szava hazugság. Majd megkérdezi, hogy miért darabolták föl a hullát, ha a gyil­kosságot mások követték el. Ledererné: A gyilkosok ott hagyták a hullát, azért kellett nekünk azt onnét él­sz állítani. Most következik a tárgyalás legérdeke­sebb része, amikor a tárgyalásvezető elnök Ledererné szemére olvasta viharos előéletét. Fölolvassa, hogy Ledererné, mint asszony éveken keresztül viszonyt tartott fönn egy kapitánnyal s szavahihetőségét erősen gyengíti az, hogy egész életében folytonosan hazudozott. Ledererné meglepetten hallgatja e kije­lentésekéit, majd a legerélyesebben kikelt az erősebb kifejezések ellen s végül sírva mon­dotta, hogy egész eddigi hányatott életének szerencsétlen gyermekkora az oka. A tárgya­lás folyik. — (Nagy arany lopás Teplitz-Schönau­ban.) Teplitz-Schönauból jelentik: Beck ék­szerész üzletébe ma éjszaka ismeretlen tet­tesek betörtek, a tűzálló Wertheim-szek- rényt megfúrták és abból nagyértékü nyers, olvasztott., aranyat, két arany brilliánsgyii- rüt és nagymennyiségű 10 és 20 koronás aranypénzt elloptak. A rendőrség gyanúja négy ember ellen irányul, kiknek körözését elrendelték. — (Áthelyezés.) Komáromi tudósítónk jelenti: A pozsonyi Ítélőtábla elnöke, Andra- sovszky Béla dr. árvaszéki elnökhelyettest Lévára helyezte át a járásbíróság mellé. xx TeníilSzcikkeSíet csak Kovács István üzletéből, Rimavská Soboía, zupa Getner rendeljen. — (A Komáromi Iparoskor nyári mulat­sága.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Ko­máromi Iparoskor nagyszerű kertmegnyitó nyári mulatságot rendezett, melyet műsoros est vezetett be. Borka Géza dr., a jeles poéta kupléját Hegyi Lajos gazdag kómikumu elő­adása fűszerezte, a Laci doktor című vígjá­tékban Kaubek Károly, Pataki József, Berza József, Zsilinszky Ilus, Jankalár Manci arat­tak zajos sikert és az énekkar pompás szá­mai töltötték ki az est változatos műsorát. A rendezés élén Doszfcál Jakab körelnök és Kaubek Frigyes ügyvezető elnök buzgólkod- tak. Felhívjuk olvasóink figyelmét az Ungár Bankház, Kassa-Kosice mai számunkhoz csa­tolt sorsjegy mellékletére. Változékony, rendes alatti hőmér­séklet, fokozódó jav”* is. — Szlavik Mihály — „a magyarok test­vére".) Zemplénből írják nekünk: A Krisztus pártja, — a rolnidra párt választási agitációja már javában dühöng. A pártiikárok és egyéb •agitátorok egész sáskahada járja a falvakat. Kortesnek állt be Szlavik Mihály dr. nagy- milhályi ügyvéd, volt zempléni zsúpé- is. Becsukta az irodáját, ott hagyta a zsíros ak­tákat. Mindennap autón ül és korteskedik. Itt magyar területeket választott ki s azokat maszlagolja. ígér fiit, fát és beszédeiben min­dig igy szólítja meg a magyarokat: „Kedves magyar testvéreim!" Ismerjük a kedves Szlavik Mihály testvért zsupánság.. korából- Zemplénben, a vegyes ajkú városokban és falvakban mindenütt ez a kedves tesvérünk temette el a magyarokat. Ez a kedves test­vérünk vezette a zempléni hírhedt népszám­lálást, ennek a kedves testvérünknek a keze mindenütt ott volt, ahol kaszinókat, jótékony- célú egyesületeket, iskolákat zártak be, csak azért, mert magyarok voltak. Ennek a ked­vei teátvérünknek a keze most is mindenütt ott van, .ahol a magyarságot Zemplénben, Ungban háttérbe kel! szorítani. Azt ajánljuk a zempléni és ungi magyaroknak: mikor va- lau.üyfk községben megjelenik, mondják meg neki: — Fel is ut, le is ut, kedves test­vérünk ! — (A rolnicka párt — a Krisztus pártja.) A lutheránusoknál is vannak leíkészegyesü- letek, amelyeknek feladata a cura pástoralis kérdéseit megbeszélni. A lelkészegyesületi gyűléseik előtt a lelkészek téziseket kap: ák, mely-L-t ki kell dolgozniok. A dolgozat fe­lett aztán vita indul meg s megállapodnak abban, hogy a lelkész felfogása helyes-e, vagy helytelen. A közeli hetekben, az egyik lutheránus egyházmegyében, amely egy­házmegyének az egykori nagyhírű -supán, Szlavik Mihály dr. a felügj elője, az egyik lelkész ilyen kérdést kapót, megfej vé­gett: „melyik az a politikai párt, amelyben a lutheránus lelkész a legmegnyugtatóbban el- helyezkedhetik?" A cra pastoiralis mindem ismeurvét magában folaló tézisre a lelkész a.zt e. .'„leletet adta, hogy Tátikával a lel­késznek tulajdonképpen nem is kellene fog­lalkoznia, de ha már mint állampolgár mégis részt vesz a választásokban, — akkor csak­is azt a pártot támogassa, amelyik a Krisztus ügyét is szolgálja. A vitánál aztán megálla­pították, hogy a pártok között csak c°"" van ilyen: a rolnicka párt. Szóval a rolnicka párt, — a Krisztus pártja. — (Elitélték Pödör nyomravezetőjét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A büntető törvényszéken ma délelőtt tár­gyalták Sagulyi és Bolla lopási ügyét, akik nevüket a lopáson kívül azzal tették híressé, hogy annak idején Ők árulták el Leirer Amália gyilkosának nevét és az ő vallo­másuk alapján sikerült a rendőrségnek Pö­dör Gyula hollétét kinyomozni. Ma egy csomó lopás miatt állottak a törvényszék előtt, amely Bollát több rendbeli kerékpárlo- pásért húsz hónapi, Sagulyit pedig 16 hónapi fegyházra ítélte. Sagulyi az Ítélet kihirde­tésekor örjöngeni kezdett, haját tépte, majd a földre vágta magát s a fegyőrök csak nagynehezen tudták megfékezni. — (Arzén a káposztában.) Lévai tudósí­tónk jelenti: Az árvamegyei Usztya község­ben Adamcsák János földmives atyjának va­csorájába nagyobb mennyiségű arzént ke­vert. Az öreg ember azonban az étel izéről megsejtette, hogy megmérgezték, gyorsan hánytatót vett be és zsírt ivott s igy megaka­dályozta a méreg maró hatását- A kegyet­len fiú megszökött, a csendőrség elrendelte körözését. — (Egy földi kutya kalandos utazása,) Montagu, a British muzeum tudósa tavaly nyáron repülőgépen Budapestre érkezett és sokáig tárgyalt Méhely Lajos dr. egyetemi tanárral arról, hogy hol szerezhetne egy va­lódi élő földiikutyát Magyarországon. Anató­miai és fiziológiai vizsgálatokat kívánt végez­ni ezeken a vak rágcsálókon, amelyek telje­sen a földalatti életmódhoz alkalmazkodtak. Hazájuk Északafrika és Magyarország terü­letéről Méhelyi három fajban mutatta ki a földi kutyákat. Montagu magyar kutatásai nem jártak eredménnyel. A napokban azután Szolnok megyéből három eleven föMikutyát küldtek be Budapestre s Méhely dr. azonnal értesítette Montagu professzort, kinek távirati utasítása következtében a szolnoki selymes szöfü földi kutya repülőgépen holnap kel útra Londonba. Repülőgépre azért van szükség, mert különben aligha bírná el a hosszú ut viszontagságait. JBForbíc

Next

/
Thumbnails
Contents