Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-17 / 158. (901.) szám

Péntek, jüíiiis 17. 3%í(ZiljlU<?&?pím7A:P fost Borsa ezilsSntiséiére A kassai Dóm szárnyas oltáránál ma mu- atta be ezüstmiséjét Kassa népszerű és papi erényeiről messze földön ismert plébánosa, Tost Barna prépost-kanonok és pápai ka­marás. Az ezüstmise ünnepi határállomása bgy tiszta és fenkölt papi életnek és a ke­resztény karitász szolgálatában eltöltött ön- leláMozó munkának’. Kassa katolikusságának katalmas tömegein túl részt vesz a jubileumi nap ünnepében a város egész társadalma is, méltó megbecsülésével a főpap harmonikus s emelkedett szellemének, amelynek érté- eit minden jó és szép ügy szolgálatába állí­totta és megbecsülésével az áldásos munkás- tágnak, amelyet a jubiláns a közjóért vég­lett. Az az évtizedes kapocs, amely Tost Barnát Kassa városához fűzi, a mai jubileum lelki közösségében bizonyára csak újabb és bensőbb kötelékekkel fog megerősödni. Tost Barna a sáros vármegyei Zborón született, onnan, a Rákóczi-hársak alól in­dult el az előkelő családi otthonból az életbe, amelyre magával vitte a lelki szelidség és az üldott jó szív nemes utravalóját. Középisko­láit Kassán, Eperjesen és Budapesten végez­te. Előkelő rokonsága révén otthonos volt a legmagasabb körökben, ahol őszinte rokon- bzcnvvel kisérték a tehetséges ifjú nagy re­ményekre jogosító fejlődését s azt ajánlották neki, hogy lépjen jogi pályára, ahol szép jö­vőt fognak biztosítani számára. Az ifjú Tost Barna lelkét azonban már akkor sem világi ambíciók fűtötték s lelkének minden vágya a bensőséges, igazi papi hivatás felé vezette. Érzékeny lelke látta a lelki nyomort és föl­ébredt benne a hivatásérzet, hogy .azt Krisz­tus szeretetével igyekezzék meggyógyitani s a világot jobbá tenni. Az érettségi után haza­térve, szüléinek kijelentette, hogy pap akar lenni, amely elhatározását budapesti tartóz­kodása alatt szerzett élettapasztalatai csak megerősítették. Az életerős ifjút a következő ősszel a kassai szeminarisiák kék reverendá­jában látjuk viszont és ő maga mondotta ké­sőbb, hogy ez volt életének legszebb .négy esztendeje, amit az isteni tudomány elsaját'- tusában és a papi hivatásra való lelki előké­szülésben töltött. A bányavölgyi templomban hangzottak el 1900-ban először ajkairól a szent mise gyönyörű könyörgései, a fiatal levita .akkor mutatta be az Urnák első tiszta áldozatát és egész lélekkel, minden erejével megkezdte az Ur szöllőjének művelését. Sóvárott és Sátor­aljaújhelyen káplánkodott s mindkét helyen a hívek kivételes becsülését és odaadó ragasz­kodását szerezte meg magának. Sátoraljaúj­helyről, amikor a plébánia megüresedett, kül­döttség járult az egyházmegyei hatósághoz és plébánosának kérte az ideális fiatal papot. De Tost Barna útja magasabbra vezetett. Néhai Bubics püspök, .akinek figyelnie már kezdettől fiatal papja félé fordult, maga mellé szólította a kassai püspöki aulába. 1902-ben püspöki ceremóniárius és actuárius lett és ez időtől kezdve, több, mint másfél évtizeden keresztül a püspöki rezidencia lakója. Bent és kint egyaránt nagyrabecsült udvari papja és bizalmasa úgy Bubics püspöknek, mint utódjának, Fischer-Coibrie Ágostnak. Kassa most elhunyt nagy püspökének évek hosszú során át volt hűséges és buzgó munkatársa, aki karitatív és szociális pro­gramja vaióraváltásában nélkülözhetetlenül értékes segítséget nyújtott az egyházfejede­lemnek. A kassai társadalom is csakhamar megismerte s a becsülés és szeretet jeleivel vette körül a mindenkivel szemben kedves s jólelikü udvari papot, akinek csakhamar je lentős és méltó szerep jutott a katolikus egyesületi és társadalmi élet minden vona­lán. A fiatal aulístának csaknem minden, mun­kában eltöltött esztendeje meghozta az elő­rehaladás egy-egy stációját. 1904-ben szent­széki tanácsos és jegyző, 1913-ban pedig már pápai kamarás lett s ugyanebben az év­ben a megyéspüspök bizalmas püspöki titká­rául választja ki. Fontos pozíciójában fárad­hatatlan buzgalommal és püspökének teljes megelégedésére végezte az egyházmegyei igazgatás nehéz és felelősségteljes munkáját s igazságszeretetével és jóakaratu, szeretet­reméltó előzékenységével megnyerte az egy­házmegye papságát. A világháború külön fejezet Tost Barna élete munkájában, amennyiben a papi hiva­tás emelkedett értelmezésével a nagy pusz­tulás áldozatainak, az ezer sebből vérző em­beriség gyógyításának szolgálatába szegő­dött. Elmondhatatlan az, amit Tost Barna cselekedett a betegek szenvedéseinek meg­könnyítésére, a szegények gyámolitására és a lesújtottak vigasztalására. A Katholikus Le­gényegylet mintaszerű kórházának ő volt az igazgatója, aki teljes odaadással vezette az intézetet és sokszor még az éjszakai órákban is ápolta súlyos betegeit'és maga kötözte sebeiket. Tost Barna karrierje 1914-ben főpapi magaslatra lendült, amennyiben Kassa város plébánosának választotta s egyben a király kanonokká nevezte ki, röviddel rá pedig megkapta a préposti süveget is. Kassa váro­sának választása valóban méltó férfiúra esett, aki magában egyesíti az elhivatott lel­kipásztor minden nemes kvalitását. A ka­tholikus hitélet fellendülése Kassán nagyon sokat köszönhet Tost Barnának, aki nagybuz­Brünn, július 16. Éppen két éve annak, hogy nemcsak Csehszlovákiában, hanem egész Középeuró- pában óriási feltűnést keltett egy fiatal magyar grófnő, Eszterházy Lujza letar­tóztatása Szlovenszkón. A főúri leány ellen kémkedési vádat kovácsoltak a következők­ben: 1923 juli'us 8-án Eszterházy Lujza Kra- kóban tartózkodott, ahonnan állítólag két le­velet irt, az egyiket nagybátyjának Tarnov- sky Ádám grófnak, a másikat pedig barát­nőjének, Szicbanowszky Máriának. A leve­lekben állítólag Magyarország súlyos helyze­téről és szükebb hazájáról, Szlovenszkóról irt. Azt hangoztatta volna, hogy Szloven- szkót újból Magyarországhoz kell csatolni s e célból egy lengyel—magyar szövetséget kell létrehozni Csehszlovákia ellen. Fölkérte tehát a levelekben nagybácsiját s barátnőjét, hogy lépjenek érintkezésbe egy lengyel ve­zérkari tiszttel vagy politikussal, akinek nagy befolyása van s egyúttal azt is hangoztatta volna, hogy értékes adatai vannak a szlo­venszkói katonai viszonyokról. Ezt a két levelet Eszterházy Lujza gróf­nő még a feladás előtt elveszítette s valaki eljuttatíta azokat a varsói csehszlovák követséghez. A követség följelentéséi'- házkutatást tartottak a grófnő lakásán s ez alkalommal több levelet foglaltak le, amelyeket a vőle­génye, Ostenburg Gyula ezredes intézett a grófnőhöz. Ostenburg ezekben a levelekben nagy politikai terveiről ir, továbbá utasítá­sokat ad menyasszonyának egy nagy vállal­kozásra és fölkérte volna arra is, hogy Len­gyelországba menjen szervező útra és sze­rezze meg ehhez a szükséges pénzt is. A nyitrai államügyészség a köztársaság védelméről szóló törvény alapján vádat emelt a grófnő ellen. A törvényszéki főtárgyaláson Eszter­házy Lujza azt állította, hogy ilyen tartalmú leveleket, vőlegényétől egyáltalán nem ka­pott. „.Levélváltása tisztán családi jellegű volt. Feltűnő, hogy a terhelő levelek elvesz­tek az ügyészség irattárából s a törvény­széken csakis annak másolatai szerepei­tek, amelyeket a szlovenszkói katonai pa­rancsnoksághoz beosztott Sourek őrnagy készített. A vádlott továbbá azt állította, hogy Ostenburgnak akkoriban nem volt még olyan befolyása, hogy egy külföldi hatalomra ve­szélyes lehetett volna. Ha irt is valamit, úgy azt csak papírra vetett álomnak lehet tekinteni. Ha tényleg kívánta is Szlovenszkó elszakadását, soha­sem gondolt erőszakos eíszakitásra, hanem csak népszavazásra. Jabloniczky János dr. nemzetgyűlés! képviselő, Eszterházy Lujza védője bizonyí­tási eljárást javasolt. Kérte Ostenburg kihall­gatását, valamint kéziratának beszerzését és újabb katonai szakértők kihallgatását. A nyitrai törvényszék azonban Jabloniczky dr. indítványait elutasította és a grófnőt egyévi fogházra, 20 000 korona pénzbírságra és politikai jogainak három évi elvesztésére ítélte. A pozsonyi tábla helybenhagyta a tör­vényszék ítéletét, amiért úgy a vádlott gróf­nő védője, mint az ügyész semmiségi panaszt galommal és lankadatlan munkabírással végzi a nagykiterjedésü plébánia ezerágu teendőit s amellett jut ideje a katolikus egyesületek és intézmények egész serege számára és nemzetiségi és társadalmi különb­ség nélkül odaadó és segítő lelkiatyja hívő­jének és bátor, tettrekész harcosa az elnyo­mottaknak és üldözötteknek. Az utóbbi idők megpróbáltatásai csak még jobban összeko­vácsolták híveivel s közéletünk minden te­rületén végzett önfeláldozó és értékes mun­kája Szlovenszkó egész őslakossága előtt is­mertté és becsültté tette nevét. Mai ezüstmiséjén együtt ünnepel Tost Barnával Szlovenszkó egész magyarsága s azt a hő kívánságát küldi a jubilánsnak, hogy még hosszú időn át tölthesse be friss erőben és agilitása teljességében azt a fontos pozíciót, amely számára a mi sok értéket vesztett, nehézzé vált életünkben jutott. nyújtott be a brünni legfelsőbb bírósághoz. A brünni legfelsőbb bíróság tegnap tár­gyalta a grófnő semmiségi panaszát. Az ira­tok fölolvasása után jabloniczky János dr. megindokolta semmiségi panaszát s rámuta­tott arra, hogy eddig semmiképpen sem bi­zonyították be azt, hogy a terhelő levelek tényleg Ostenburgtóll erednek. Nem bizo­nyos az sem, hogy ezeket a leveleket a házkutatás alkalmával a grófnő íróasztalá­ban találták. De ha a legfelsőbb bíróság ezt mégis bebizonyitottnak veszi, nem ismerheti el a legfelsőbb biróság Ostenburgot katonai faktornak. Ostenburg az 1921-es Károly- puccs után többet már nem szerepelt. Szó sem lehet arról, hogy erőszakkal akarták volna a köztársaságtól Szlovenszkói és Ru- szinszkót elszakítani. S végül hangoztatta Jabloniczky dr., hogy ha a grófnő már vétett is a törvény ellen, önként fölhagyta ezt a ténykedését, megbánta tettét és éppen ezért nincs helye az elitélésnek. Azok a levelek, amelyeket a grófnő lengyel barátaihoz inté­zett, tisztán magánjellegüek. Az Ítélet meg­indokolása ellen is szót emel s végül még azzal is megerősíti semmiségi panaszát, hogy a pozsonyi Ítélőtábla büntetőtanácsának többsége a magyar nyelvet nem bírja s ép­pen ezért a tárgyalás menetét sem követ­hették. Brecka dr. államügyész ezzel szemben azt hangoztatja, hogy Ostenburg leveleinek valódiságát megállapították. A bűntény meg­állapításánál a törvény értelmében nem szük­séges az erőszak megállapítása is, mert büntetendő már az a ténykedés is, amely erőszakosságra és eíszakitásra vezethet. Hosszabb tanácskozás után kihirdette az elnök az ítéletet. A legfelsőbb bíróság elutasította úgy a védő, mint az ügyész valamennyi sem­misági panaszait és a nyitrai törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az indokolásban a biróság az elsőfokú Ítélet alapjára helyezkedik. — (Ho helyezhető el az árvák pénze?) A kormátor a legutóbbi napokban adta ki az 1922—391. számú, a gyámhatóságokról szóló törvény végrehajtási rendeletét, amely fölso­rolja azokat a pénzintézeteket, amelyekben a gyámpénztárak által kezelt árvapénzek el­helyezhetők. Ezek a pénzintézetek a követ­kezők: a Zemská Banka prágai központi és a pozsonyi fiókintézete, a Cseh jelzálogbank prágai központja és a pozsonyi fiókintézete, továbbá átmenetileg s az alább fölsorolt kor­látozásokkal betétkönyvre elhelyezhető az árvák pénze a besztercebányai Národni Ban­kánál, a turócszentmártoni Tatra-banknál, a pozsonyi Slovenská Bankánál és az Ame- ricko-Slovenská Bankánál s végül az ung­vári Podkarpatskij Banknál (ez utóbbinak nem éppen rózsás helyzetét a múlt napokban ismertettük). Egy-egy árvának, vagy gond­nokoltnak a pénzéből legfeljebb hétezer ko­rona helyezhető el egy, vagy több pénzinté­zetnél. A fölsorolt bankok eme betétek het­venöt százaléka erejéig állampapirokban óvadékot kötelesek letenni az állampénztár­hoz. Ez az óvadék évenként három százalék­kal emelkedik addig, amig az árvapénzek száz százalékát éri el. A PodkarpatskijBank jelzálogbiztositékot is adhat. A jelen rende­let folyó évi augusztus elsején lép életbe. Áratids Koreában üároiffimr aljzattól London, julius 16. A Times tokiói jelen­tése szerint Korea félszigetén az elmúlt na­pok folyamán óriási arányú árvíz pusztított. A rendszertelen időjárás s az óriási esők kö­vetkeztében a folyók majdnem kivétel nélkül kiléptek medrükből és a vidéket elpusztítot­ták. Megbízható jelentések szerint az áldo­zatok száma több mint háromezer. Egy öreg szélhámos letörése Budapesttől Budapestig: egy karriér törté­nete — Aki résztvett az angol—japán kölcsön lebonyolításában Budapest, julius 16. A budapesti főkapitányságon az utóbbi években gyakran jelent meg idézöcédulával egy elegáns, öreg dandy. Az elegáns öreg ur Schwarz Samu hírneves nemzetközi szélhá­mos volt, egy fejjel kimagaslott a szélhámo­sok sorából. A rendőrség miár hosszabb ideje figyelte a szélhámost, aki csak most, heívennégyéves korában került először rendőrkézre és most fog számolni : tetteiért, amelyeket szerte a kontinensen elkövetett. Egy fél századdal ezelőtt bankár volt j Budapesten. Előkelő budapesti család leá­nyát vette feleségül és karrierje azzal kez­dődött, hogy nagyszabású váltócsalást köve- \ tett el, mely után eltűnt Budapestről. Grác- ! bán ujab'b szélhámosságot követett el, mire elfogták, de a börtönben dúsgazdag magyar mágnásnak adta ki ma­gát és annyira elkápráztatta a íogházőrö- kst, hogy papiruhát szereztek neki és Schwarz Samut kiséíáltaíták a börtönből. Schwarz a papiruhában a vasúti pálya- j udvar mellett egy szállodába ment a fogház- őrökkel, v! bezárta őket egy szobába és megszökött Grácból. Amerikában egy olasz grófnak okozta a j legnagyobb károkat. Amikor hamisításai el­évültek, visszajött Budapestre, de mivel itt jól ismerték, csakhamar Londonba ment és egy Tirinszky nevű ur révén komoly össze­köttetéseket teremtett magának az angol pénzpiacon. Londonban Stern Simon néven élt és nagy szerepet játszott egy angol-japán pénzkölcsön lebonyolításában. A kölcsön le­bonyolítását ö szerezte meg egy londoni bankháznak és 50.009 angol fontról szóló provLzióslevelet kapott. Közben kitört a há­ború és miután Schwarznak sikerült az in­ternáló táborból! megszöknie, hirtelen Am­szterdamban termett és a proviz’.ós levél alapján a legelőkelőbb szálló tulajdonosától lassanként 40.000 hollandi forintot csalt ki. Itten természetesen azt hiresztelte, hogy ő szerzett Japánnak angol kölcsönt, mivel azonban tartozásait Amszterdamban nem fi­zette ki és közben Budapestre szökött, az amszterdami szállótulajdonos följelentést tett ellene. Schwarznak ekkor sem' lett bajaimért kiegyezett a szállodással és működési helyét a pesti tőzsdére tette át. Bár ekkor már hetvenkéféves volt, imponáló megjelenése a tőzsdén általános feltűnést keltett. Üzle­teihez pesti rokonaitól és ismerőseitől nagy összegeket vett fel, de nem számolt el ró­luk. Mikor egy följelentésre le akarták tar­tóztatni, azzal állott elő, hogy kísérjék laká­sára, ahol sok értékpapírja van elrejtve. Odahaza szivgörcsöket tettetett, a padlóra vetette magát és még a hatósági orvos is el­hitte neki, hogy haldoklik. Pár nap múlva a panaszosok jelentették a rendőrségen, hogy egy mulatóhelyen egy ifjú hölgy tár­saságában életvidám hangulatban látták a haldokló Schwarz Samut. Ugyanekkor egy egyházi testület is följelentette, amelytől 300 millió koronát vett át. A rendőrség házkutatást tartott Schwarz lakásán, de ott semmiféle értékpapírt nem talált. Kiderült, hogy Schwarz elsikkasztotta a pénzeket és ezúttal végérvényesen letar­tóztatták, — (A lengyel külügyminiszter Ameriká­ban.) Parisból jelentik: Skrzynski lengyel külügyminiszter tenapelott New Yorkba ér­kezett és érkezése utáni napon azonnal meg­látogatta Caolidge elnököt, akivel hosszú ideig tárgyalt pénzügyi dolgokról. Esztarhfizg Ln|za pirc o legfelső bíróság előtt Helybenhagyták a nyitrai törvényszék által kiszabot egyévi börtönbüntetést $ EO"¥,l¥ Vulkán ",EO"¥"¥ I porceSSán 4b® i«iéi®**<£ín‘«5rfea:é» és éi»«iS«£«S'w><eít®asés9 l*€nB,a®B»ei«as „JTraoES** saste&e é» fötera&mta es^és*: ixlovenszfió és srésagéir® 1 áSrKSÍíS ^ ^ aS'<eflj9«59 5he<íávé?h&éu*ij&» é*S«rjnrai U®aB2T«í®»^«aeéseBfí SEM BBSETAKH. ü>-iaic«a $1$ úasaést ||

Next

/
Thumbnails
Contents