Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-17 / 158. (901.) szám

Péntek, ftiltüs 17. 3 belpolitikailag pedig úgy kellett volna elin­tézni, ahogy azt a koalíció többsége kívánta, vagyis a kormányelnöknek nyilatkoznia kel­lett volna a plénum előtt, a vitát azonban a külügyi bizottságokban kellett volna lefoly­tatni. Á pártonkivüü Tribuna taktikai hibának minősíti Stribrny miniszter lemondását, meri ezzel idő élő tt be kelllett fejezni a parlament tavaszi ülésszakát s a nuncius-ügyrpl most már a külügyi bizottság előtt sem nyilatkoz­hatnak a kormány vezérei. A kormánykrizis- nek ily módon még súlyosabb következmé­nyei is lehetnek, mert a vatikáni sajtó, valamint a többi ellenséges sajtó is további támadásokra fogja fölhasz­nálni az alkalmat Csehszlovákia ellen. Az agrárius Venkov teljesen rezerváltan viselkedik s nem is foglalkozik részletesen Stribrny lemondásával, hanem inkább a par­lament nyári szünetével. A parlament nyári szünideje —• irja — csak hat hetes lesz s «Mna újból teljes gőzzel megkezdődik a munka. Biztosra veszi, hogy a nyári szünet után valamennyi koalíciós párt újból elfog­lalja helyét és a koalíció végrehajthatja ki­tűzött programját. Stribrny lapja, a Ceské Slovo újból hangsúlyozza, hogy a Vatikán kihívására csakis a legradikálisabb módon lehet felelni. A cseh nemzeti szocialista pártnak továbbra is az az álláspontja, hogy a Vatikán az or­szág belíigyeibe való beavatkozásával meg­sértette az állam szuverenitását. Ebben az ügyben a nemzeti szocialista párt nem ismer kompromisszumot, nem isrnre félmunkát. A párt — irja a Ceské Slovo — hosszú ideig hozzájárult olyan dolgokhoz is, amelyek pártszempontból nem voltak népszerűek. Nem igaz az a vád, hogy a párt agitációs jelszót keresett a közelgő választásokra, annyival kevésbé, mert a választások egy­általában nem szerepelnek programjában. A párt csak azt akarja, hogy a Vatikán olyan választ kapjon, amilyet megérdemel. Éppen ezért mindkét házban komoly vitát akart provokálni a Marmaggi-afférben, hogy a pár­tok világos képet kaphassanak arról, milyen álláspontot foglal el az egész kormány a Va­tikánnal szemben. Stribrny másképpen nem cselekedhetett — irja —, mert hiszen isme­retes, hogy milyen harcot vívott ő a cseh néppártiakkal szemben. Jól értesült helyről azt a hirt kaptuk, hogy Stribrny lemondását a kormány nem veszi tudomásul és Svehla most a parlamenti szünet alatt arra fog törekedni, hogy a koa­lícióban újra helyreállítsa a rendet. Egyes lapok ezzel szemben azt állítják, hogy Stribrny lemondását követni fogja Franké miniszter lemondása is, mihelyst visszatér franciaországi útjáról. A nemzeti szocialista párt parlamenti klubja tegnapi ülésén bizalmat szavazott Síribrnyiiek s elhatározta, hogy hétfőre összehívják a párt végrehajtó bizottságát, amely végérvé­nyesen fog dönteni az ügyben. A német Sozialdemokrat azt irja, hogy a nemzeti szocialisták a nuncius-üggyel erős pozíciót akarnak szerezni a közelgő válasz­tásokra és a párt hajlandó lesz junktimot kötni oly értelemben, hogy a választási no­vellát elfogadja abban az esetben, ha az ál­lami tisztviselők kérdését is rendezi a koa­líció. A nemzeti szocialisták tehát ezzel a két agitációs jelszóval készülnek a választási kampányba belemenni: „Karc Róma ellen“ és „Az állami tisztviselők megmentése". A Lidové Noviny mai vezércikkében azt irja, hogy a koalícióban előrelátható volt ez a fordulat. A koalició már hajlandó volt elfo­gadni a sürgős interpellációt, sőt elhatározta azt is, hogy a miniszterelnök a plénum előtt fog beszélni. Teljesen érthetetlen tehát a cseh nemzeti szocialisták makacskodása, amely fölborított mindent. A koalició most az egész dolgot Is­tenre bízta, meri idegei fölmondták a szol­gálatot. A lap nem hiszi, hogy a miniszterelnök elfogadja Stribrny lemondását és hangoz­tatja, hogy a cseh nemzeti szocialisták ezt az egész jelenetet választási agitáció céljából ját­szották le. Stribrny lemondása egyelőre nyilt kér­dés marad, mert a tegnapra bejelentett minisztertanács egy­általában nem ült össze s amint hírlik, az egész ügyet a petkára bizzák, amelynek természetesen az lesz az első föladata, hogy Stribrnyt a lemondás visszavonására birja. Egyáltalában nem lehetetlen, hogy Stri­brny miniszter is egy-két hét múlva „párt­érdekbőr4 újra elfogadja a miniszteri tárcát. Anglia retteg i feáauásiszlráiií veszedelmét#! Churchill szerint a sztrájk évtizedekig nem orvosolható katasztrófát jelentene London, július 16. A hivatalos körök lá­zasan foglalkoznak a bányászkriizissel s az angol sajtó szerint a brit ipar Még soha olyan súlyos probléma előtt nem állott, mint most, amikor a sokszázezer munkás sztrájkja jó­formán küszöbön áll. Churchill pénzügyi államtitkár tegnap a londoni polgármester egy bankettjén, ame­lyet ez a City bankárainak tiszteletére adott, kijelentette, hogy az általános bá- nyászszírájk katasztrófát jelentene Angliá­ra nézve és következményei dezorganizál- nák a gazdasági és kereskedelmi életet, fia a bányászsztrájk kitör, a sebeket, melye­ket ütni fog, évtizedekig sem lehet meg­gyógyítani. A pénzügyi államtitkár ezután kifejtette abbén reményét, hogy a katasztrófát még el lehet kerülni. A konzervatív Morning Post jelenti, hogy amikor a bányászok elutasító állás­pontjáról a hir kiszivárgott, a miniszterek azonnali tanácskozásra gyűltek össze. Az k'wning News értesülése szerint, ha szükséges, úgy pénteken a minisztertanács a bányászszervezetek vezetőivel együtt fog ülésezni s itt fog igyekezni az ellentéteket végleg kiküszöbölni. Lehet, hogy a munka­adók, akik tudvaevölen nem fogadták el a bányászok bérköveteléseit, az eddigi bé:e\en nagy redukicókat vittek véghez s igy az egész krízis okozóivá váltak, az utolsó pma- natban mégis megmaradnak az eddigi bér­rendszer mellett. Viszont azonban a munka­adók erősen hivatkoznak arra, hogy a gaz­dasági élet leromlott, az üzemek kevés ha­szonnal dolgoznak s részükről öngyilkosság lenne, ha továbbra is ugyanakkora béreket adnának, mint eddig. „Ez a fűid. mellen onimlszor apáink vére fotyl...* Az erdélyi sziguranca botránya a bíróság előtt — Lelepleztek egy agent provokátort Kolozsvár, július 16. (Kolozsvári tudósitónk távirati jelentése.) A kolozsvári törvényszék ma érdéhez sajtó- por tárgyalását kezdette meg, amelyet a ko­lozsvári sziguranca indított Indig Ottó ko­lozsvári újságíró ellen. A pör elé nagy ér* deklődéssel tekint Erdély közönsége, mert annak körülményei élénk fényt derítenek a különböző felfújt hazaáirulási pörök előzmé­nyeire s különösen az agent provokátorok munkájára.­A pör dőzményei még 1923 őszére nyúl­nak vissza- Annak idején ugyanis egy Veres Mária nevű kolozsvári asszony parasztasz- szonynak öltözve sorba járta Erdély tekinté* lyes magyar portáit s ott a házbelieknek egy érmet adott át azzail, hogy ő Magyaror­szágból jön s az érmeket Ditrói Mór buda­pesti színigazgatótól kapta. Mindenkit külön megkért, hogy az érmet tartsák becsben, mert értékes ereklyét rejt. Az érme belsejében kis főid s egy papir- szeietke volt, amalyen ez a felírás volt ol* vasható: Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt. Az asszony még figyejmeztetett minden­kit, hogy tartsák a dolgot” titokban, mert aki az érmet megtartja, szövteséget kiöt Magyar- országgal. Az asszony azonban nemsokáig folytat­hatta játékait. Egy magyar színész előtt na* gyón gyanúsnak látszott a dolog s elmondot­ta az esetet Indig Ottó újságíró barátjának, aki csendben nyomozást folytatott az asz- szony kilétének felderítésére. És ekkor meg* lepő adatokra jött rá. Kiderült ugyanis, hogy Veres Mária titokzatos előéletű személy s egy sziguranca*detektivvei él közös ház­tartásban. Indig nem elégedett meg -ezzel a közvet­ve kapott hírekkel, hanem felkereste magát az asszonyt is s különböző kérdésekkel fag­gatta. Ekkor már Ditrói kolozsvári rokona is megtudta, hogy a budapesti színigazgató sen­kinek semmiféle megbízást nem adott, amint* hogy ezt nem is tehette. Nyilvánvaló volt te­hát, hogy az asszony közönséges agent pro­vokátor. Mikor mindez napfényre került, Indig Ottó egy hoszabb cikkben leleplezte a titok­zatos asszony üzérkedéseit. A cikkben tér* mészetesen a sziguranca agent provokátoréit Is kipel­lengérezte s ezért került az ügy a törvényszék elé, amelynek Ítéletét most nagy érdeklődéssel várja Erdély lakossága. A Deslgs-relfóUtt megoldott# a morseillel csehszlovák Konzulátus A csehországi és magyarországi Navratilok nagy csalódása — A híres mozisztár francia leány volt * Prága, július 16­Nem is oly régen történt, hogy Magyar- ország és Csehszlovákia sajtója óriási szén* zációval lepte meg a világot. Egy kis cse­lédlányból lett királyi szeretőről, világhíres színészről írtak, aki Marseilleben meghalt és állítólag milliós örökséget hagyott hátra. Gaby Deslys a neve a híres filmszinésznőnek és táncosnő­nek, aki elbolonditotta Páris férfiait s a por­tugál király metresze volt. Egy ügyes ripor* tér azt a hírt kürtölte világgá, hogy Gaby Deslys Csehországból származott s igazi ne­ve Navrátil Mariska, aki még gyermekkorá­ban elszökött hazulról s azóta nyoma ve­szett. A pesti riporterek sem akartak elina* radni cseh kollegáik között s azt Írták, hogy a szépséges Gaby Deslys azonos ugyan Navratil Mariskával, de nem csehországi származású, hanem Hatvanban született s egy cselédnek a törvénytelen gyermeke. S ez a Navratil Mariska is elveszett. Most már jelentkeztek mindkét elvese.T Navratil Mariska alias Gaby1 Qpslys rokonai Egy csitri pesti szobaleány nővérét vélte benne megtalálni. De megmozdultak a csehországi Navrati­lok is. Megmozgattak mindén követ, hogy ha már Mariskát élve nem is láthatták viszont, legalább a millióit szerezzék meg — kárpót­lásul- Megkeresték tehát a csehszlovák kül* ügyminisztériumot, hogy állapítsa meg Gaby Deslys személyazonosságát. A külügyminisz* térinei azonnal k'adta a rendeletet a manseil* lei csehszlovák konzulátusnak s az lázas szorgalommal hozzáfogott a nyomozáshoz. Az eredmény óriási csalódást keltett, füst* be ment tervek itt is, meg Magyarorszá* gon is. A kis pesti szobacica továbbra is porol* ni fogja a nagysága szalonját. A csehországi Navratilék seim lesznek milliomosok. A mar* seillei csehszlovák konzulátus ugyanis meg- áílapitotta, hogy Gaby Deslys igazi neve Gábriellé Caire. Marseillében született 1881*ben. Szülei közismertek a városban. Apja már meghalt, anyja még most is él- Három kislányuk volt Caireéknak, akiket a városban „petites Ca-i- res‘‘ néven ismertek. Gabriella-Gaby Deslys 1920-ban halt -meg Marseilleban s ott is te* mették el. M. Paul jegyző megmutatta a kon­zulátusnak Gaby sajátkezű aláirás-u végren­deletét. A városban számos tanú jelentkezett, akik Gaby Deslys színésznőt gyermekkora óta ismerték­A konzulátus tehát értesíti a csehországi Navratibcsaládot, hogy kár minden lépésért, a kis Navratil Mariska nem azonos az eb hunyt Gaby Deslysszel. És nagy a Navratilok fájdalma. Legjobb álmaikat temették el Marseilleban . . • De kár, nagy kár az is, hogy Gaby Des­lys nem a pesti szobacica nővére. Ki tudja milyen v-ilághirü filmszinésznő, vagy tánc- csillag lett volna belőle, ha a milliókkal együtt Gaby Deslys hírnevét is örökölte volna ... (—per) Bomladozik a kommunistapárt. A kom­munistapárt Bubnik és társainak kiválása óta nagy kríziseket él át. A komolyabb ele­mek egymásután hagyják el Hakent, aki ma­holnap már csak a,z ifjúmunkások táborára fog támaszkodni. Legújabban Krejci György képviselő jelentette be kilépését a képviselő­ház elnökségének a kommunista pártból s átlépett a független kommunista pártba. 31Ce tétováxx, állj mellénk ? űTáaess eföl /t Bécsi csehszlovák 5í©síiís- tálss B€iaefgip5#i© szolgát# Lábbal tiport egy 11 éves fiúcskát — A bíró fel­tételesen 3 napi elzárásra Ítélte Becs, július 16. (A P. M. H. bécsi szerkesztőségétől.) A fünfhausi kerületi bíróságon ma vonta felelős­ségre Nehoda dr. törvényszéki főtanácsos Riha Ferencet, a bécsi csehszlovák konzulátus ut- levélosztályának szolgáját. A személyi adatok felvétele után Nehoda bíró a következőkben is­mertette a vádat: Ez év április 2-án este fél hét órakor a éves Oppolzer József kezében labdájával sétált. Egyszerre csak odalép hozzá a vádlott 9 eszten­dős fia. kikapja kezéből a labdát és egy trafikba menekül. A kicsi Oppolzer utána fut, mire mind­ketten ismét az utcára szaladnak és ottan vere­kedni kezdenek. Ekkor hirtelen beleavatkozik a gyermekek verekedésébe Riha Ferenc, megrázza Oppolzert, öklével többször arcába sujt, földre löki és lábával tapossa. Természetesen nyom­ban embergyürü vette körül a dühöngő konzulá­tusi szolgát, aki csak rendőri fedezet alatt tudott megmenekülni a lincselés elől. A vád felolvasása után a biró egy csomó tanút hallgatott ki, akik mindannyian Riha ellen vallottak. Az áldozat, a 11 éves Oppolzer, a biró kérdésére elmondotta, hogy még mindig érez fájdalmakat. A gyermek apja, Oppolzer János kőműves kijelentette, hogy nem reflektál kár­térítésre és fájdalomdijra. — Csak azt kivánoni — mondotta —, hogy a vádlottat szigorúan megbüntessék, miként megérdemli. Ha azonban a fiúra a bántalmazá­sok további következményekkel járnak, úgy fentartom a jogot, hogy kártérítést kérjek. Ezután felolvasásra került a rendőrség je­lentése, amely kiemelte, hogy Riha fanatikus né- metgyüíölö hirében áll. A biró ezzel az eljárást befejezettnek nyil­vánította és Rihát feltételesen 3 napi elzárásra Ítélte. A megokolás-ban a biró hangsúlyozta, hogy csodálatosnak és egyben felháborítónak tartja Riha durvaságát, annál inkább, mivel neki magának is van gyermeke. Ahogy pedig ő bánt egy másik gyermekkel, úgy tisztességes ember állatokkal sem szokott bánni. Habár az Ítélet igen enyhe volt, Riha védő­je, aki egyúttal a csehszlovák konzulátus ügy­védje, gondolkodási időt kért, hogy a felebbezés megtétele ügyében kikérje a csehszlovák konzu­látus véleményét. Mikor a nyolcszoros gyilkos mosolyog... Angerstein pőre befejeződött. A nyolc­szoros gyilkost nyolcszoros halálra Ítélték, -hogy egyszer lenyakazzák. A pör befejező­dött. És ha az Ítélet végrehajtásán is túl le­szünk, uj események hullámai el fogják borí­tani a haigeri szenzációt, amely letűnik a világ színpadjáról és elvesz a sötétségben. Ha vége lesz a nagy pörnek, akkor fog megkezdődni az a másik pör, amelynek soha sincsen vége. A sötétből foszforeszkáló li- dércfényben előtűnik a gyilkos sápadt arca: tekintetnélküli szeme a birákon, a közönsé­gen, a bakón, a síron túl a Végtelent kém­leli ... vértelen ajkát összeszoritja, hogy a gondolat ne váljon hallhatóvá ... teste nincs, mert az Angerstein-gyilkosság megfoghatat­lan misztériuma túl van a testen ... És mosolyog. Mosolyog, mint bírái előtt tette; egy té­bolyult, vagy a gyermek mosolyog igy. És ha nagynéiha felelt a hozzá intézett kérdé­sekre, válaszai olyanok voltak, mint ez a mosoly: „Nem értem a világot és a viliág nem ért engem." Ezt mondta egyszer és azután megint elmerült megfoghatatlan magányosságában. A pszichiáter megállapította, hogy épelméiü. A védő feladta a védelmet. Az ügyész nyolc­szoros halált kért fejére. A bíróság kimondta a halálos ítéletet. A gyilkos örömmel fogadta és kérte az azonnali kivégeztetést. A szem­tanuk mind arról beszéltek, hogy Angerstein vérmámorban ölt. Jó módban élt, rajongva szerette feleségét, tizenhat szúrással gyil­kolta meg, azután rövid öt perc alatt még hét ember életét oltotta ki és végül, miután a házat fölgyujtotta, magán is súlyos sebet ejtett... És ez az ember, aki poklot vará­zsolt a földre és áthaladt a szenvedés hét tüzgyürüjén, mosolygott. Ez a mosoly-szfinksz halálsápadtságábau látható lesz ezentúl mindig az emberiség ho­rizontján és soha, senki sem fogja megérteni, mi volt az értelme. Isten képmására terem­tett ember ... Angerstein. a nyolcszoros gyilkos, aki halott volt. amikor halálra ítél­ték és aki egy idegen, megfoghatatlan, ész- szel föl nem érhető világ titkát egyetlen mo­solyba foglalta —: Mona Lisia, a Bölcs, a gyilkos, mind mosolyognak, mert tudják, hogy elérkeztek oda, ahol minden emberi szó értelmét veszti és megszűnik. Nincs hid köztük és az emberek között és ők bizonyít­ják azt, hogy az ember a legtitokzatosabb valami és örök rejtély. np.

Next

/
Thumbnails
Contents