Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-16 / 157. (900.) szám

CsffiBrtmí, faífus Ifi. Bárány nyerte a Grand Prix de Parist. Pa­risból jelentik: Megírtuk tegnap, hogy Bárány István, a kiváló egri úszó, bejutott a párisi nagy- díj döntőjébe. A 100 m úszás döntője kedden dél­után folyt le fényes közönség előtt és a 17 éves uszófenomén biztos győzelmével végződött. A sjart után Bárány azonnal az élre megy és 1.02.6 alatt győz. A közönség és a teljes számban je­lenlevő magyar kolónia viharosan ünnepelte az ifjú magyar uszót és a colombesi Stadion árbó- cára egy év múltán újra felrepült a magyar tri­kolór. Délután még egy másik győzelem is dia­dalra vitte a magyar színeket, amennyiben az FTC.vlzlpóiócsapata 5:4 (3:0) arányban le­győzte a francia olimpiai btfnokot. Á magyarok az első félidőt teljes fölénnyel, a másodikat már fáradtan játszották végig. A gólo­kat Weuk (3), Vértesi és Túri lőtték. A mezőny legjobb embere Fazekas volt. A magyar fiuk szerdán visszautaztak Budapestre. Magyarország — Göteborgl válogatott 2:2 (0:1). Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A magyar válogatott csapat kedden mérkő­zött a jelentékeny játékerőt reprezentáló göte­borgl válogatottal és némileg reparálta a vasár­napi kudarcot. A magyar csapat megváltoztatott összeállítással szerepelt, amennyiben Biri helyett a szombathelyi Weinhardt védett, a halísor ten­gelyébe Orth állott, mig helyét a csatársorban Opata foglalta el. Az első félidőben egyenrangú játék folyik, a vezetést a 25. percben a svédek szerzik meg és a magyarok csak a helycsere után tudnak kiegyenlíteni. A második félidőben változatos játék után a küzdelem eldöntetlenül végződik. A magyar csapat tegnap jobban ját­szott. Biró: Hansen (Kopenhága). Nemzetközi tenniszverseny Besztercebányán. Besztercebányai tudósítónk irja: Besztercebánya sporttársadalma nagy várakozással készül az augusztus 5—9-ig rendezendő nemzetközi ten- niszversenyekre. Az ősi város legszebb helyén: a dombokkal koszoruzott városi parkban fekvő tenniszpályákon lejátszandó versenyek a mult- évieknél is nagyobb szabásnak lesznek és úgy a nyeremények, mint a már mostariig benevezett résztvevők nagy száma előre biztosítják a nagy erkölcsi sikert. Eddig beneveztek: Kozeluh, Ma- cenauer, Soyka Prágából, Rohrer Briinnből, Ja- notta kisasszony Troppauból, Kehrling, Fittler Budapestről, valamint az összes neves bécsi és szlovenszkói játékosok. Benevezéseket augusz­tus 3-ig fogad el Bárczy Oszkár versenyintéző Báfiská Bystrica. Csehszlovák—magyar vámháboru elolt? Mayer íöldmiveiésügyi miniszter az agrár vámok életbeléptetése esetére retorzióval fenyeget Budapest, július 15. Az idei magyar termés mennyisége meg­haladja azt a mértéket, amelyre a hozzáér­tők számítottak. Gazdasági körökben aggo­dalmak támadtak az irányban, hogy a ma­gyar búzatermés többletét lehetséges lesz-e majd a külföldön elhelyezni. Áz Esti Kurir munkatársa az ezzel kapcsolatos kérdésekről beszélt Mayer János magyar földművelés* ügyi miniszterrel, aki többek között ezeket mondta: — Búzát eladni mindig lehet. Igaz ugyan, hogy a szomszédos államokba exportálni ne­héz, mert minden állam védővámokat léptet életbe. A magyar buzafelesleg külföldi elhe­lyezéséről éppen most folynak a tárgyalások Ausztriában és Csehszlovákiában. — Csehszlovákiában eddig vámmente* sen szállítottuk a gabonát, most a csehek azonban védővámokat akarnak felállítani a magyar búzával szemben. Magyarország ter­mészetesen a most folyó tárgyalásokon bi­zonyos retorzióval él, amennyiben, abban az esetben, ha a csehek az eddigi vámmentesen száüi4 tott magyar búzára vámokat vetnének ki, Magyarország válaszképpen a tőlük ex­portált és eddig vámmentesen beengdelí cikkekre fog vámokat kiszabni. Románia a búzaexport szempontjából nem jöhet figyelembe, mert Romániának elég sajáttermósü búzája áll rendelkezésre. A magyar buzafölösleg exportjáról a kül­földön folyó tárgyalások Mayer miniszter né* zete szerint egy hónapon belül befejeződnek. Augusztus végén tehát megindulhat a magyar buzakivitel. * A második vagyoisdézsma Irta: Csermák Ernő dr. A vagyondézsma és vagyonszaporulati1 adó címén szedett óriása összegek még kifi­zetve sincsenek, azok törlesztése és klizza- dása még folyik, de már a második vagyon- dázsma veti előre árnyékát, ez pedig az újonnan kivetendő jövedelemadó. A jövedelemadót utoljára az 1920-ik évre állapították meg, azóta jövedelemadókive tés nem történt, most folyik és pedig nagy erővel az előkészítés, hogy a közönség minél könnyebben, de annál alaposabban legyen megadóztatható. Ez a kivetés ma már ötévi adót jelent. A közönség tulyomó része öt év alatt jöve­delemadót nem fizetett, egyrészt örült, ha azokat az adókat meg tudta fizetni, amelye­ket már hajtottak, másoknak a fizetéseit viszont átírták az egyenes adókra és igy az öt évre egyszerre esedékessé váló adó ismét nagy vagyondézsmát fog jelenteni. Min­denki elkészülhet a nagy megterhelésre, a minek az a nagy hátránya is van a vagyon- dézsmával szemben, hogy a vagyondézsmát 6 részre osztották be, mig a jövedelemadót a kivetés után 30 nap alatt egyszerre fog kel­leni megfizetni. Ebből az alkalomból rávilágítani kívá­nóik arra a nagy megterheltetésre, a mit ez az adó a régi állapotokkal szemben jelent. Megvilágítani kívánom, milyen emelés van az adó alapját képező magyar törvényekkel szemben. Nem csak a 400%-ig emelkedő úgyne­vezett hadipótlék emeli ezt az adót, de a legnagyobb mértékben ameli a rossz valuta. Aki nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, azt hinné, hogy e az adó ma is ugyanaz, ami volt 1909-ben, mikor az adót megalkották, vagy 1916-ban, mikor életbeléptették. Ez nagy tévedés. A törvény meghozá­sakor és annak életbeléptetésekor az alapot az aranyalapon számított jövedelem képezte, még 1916-ban is csak kevésbé romlott meg a valuta a mostani viszonyokhoz képest. De a mai 15 frank 25 centimos árfolyam — amelyen a cseh pénzt jegyzik a jöve­delemadóra rendkívül emelő hatással van. Az 1916. évi törvény szerint jövedelem- adó alá a 10.000 koronán felüli jövedelem tartozott csupán, a 10.000 koronás jövede­lem maga is még adómentes volt. 10.000 ko­ronán felül a kezdő adó 290 koronát tett. Szemben ezen 10.000 koronás alappal, ami 6.5-szeres arany paritás számításával ma 65.000 cseh koronát tesz ki, ma a kezdő adóalap 10.000 cseh korona, ami 6.5-el elosztva, aranyértékre átszámítva körülbe­lül 1520 arany korona volna. Tehát a valóság az, hogy már az 1916. évi törvény egyszerű alkalmazásával a 10.000 arany korona jöve­delem helyett már 1520 arany korona jöve­delem esnék ezen adó alá pusztán a rossz valuta következtében. De még a 10.000 ko­rona minimumot is leszállították 6000 koro­nára és igy a tulajdonkénem kezdő jövede­lem 900 arany kor. körül van. A 6000 és 65.000 cseh korona közötti jö­vedelmek eredetileg mind nem estek ezen adó alá, ma pedig nemcsak mind alája jutot­tak, de ehhez még az a megterheltetés is járult, hogy az arany korona jövedelmek a rossz valuta tükrében nagyobb összeget mutatván, a progresszivitás következtében mind magasabb adózási fokba jutnak, mint jutnának akkor, ha az adó és annak alapja aranyértékben volna számítva és igy az adó­terhelés minden jövedelemre sokkal súlyo­sabb. Egyszerű példa meggyőz arról, hogy sokkal kevesebb adót kellene fizetni, ha a jövedelmet aranyra számítanák át, s az adót is aranyértékben kellene megfizetni. Ha például a 20.000 cseh koronás jöve­delmet veszem alapul,. . ! ! annak az adója ..... . , 630.— hadi pótléka 55% •. . . . . 346.— • • • összesen: 976.— A 20.000 cseh korona-jövedelemből teháí csaknem 1000 koronát kell leadni pusztán jövedelemadó címén. Ha pedig átszámítom arany értékre, a 20.000 cs. k. kb. 3040 . arany koronával egyenlő, a mi a 6000 koronás minimum mel­lett még teljesen adómentes volna. Viszont a 40.000 cs, k. jövedelem adója kitesz . . ; , * .. . . . 1561.— hadi pótléka 80% . . . . . . 1248.— összesen: 2809.— Ha ellenben az ennek megfelelő 60S0 arany korona volna az adóalap, ennek az adója volna . ... ... 80 arany korona pótléka ...................... . 16 „ „ : . összesen: 96 arany korona egyenlő.624 cs. koronával. Ebben az esetben tehát a rossz valuta folytán 2185 cseh koronával kell több adót fizetni. Pedig ezek a tételek a rendes arany alapon történt számítás szerint még mind nein estek ezen adó alá. Hasonlítsuk össze az eredeti alapot. Ha 10.000 arany korona volt a jövedelem, ez még a jövedelemadótól mentes volt, ha pedig valamivel többre rúgott, 290 arany korona volt az adó, a mi cseh koronára átszámítva kb. 1885 koronát tesz ki. Ezzel szemben ma a 10.000 arany koronának megfelelő 65.000 cseh kor. után az adó a következő: 1. jövedelemadó....................... 2935.— 2. 100% hadipótlék . . . . . 2935.— összesen: 5870.— Tehát míg egyrészt 10.000 arany korona jövedelem után 5870 cseh korona olyan jöve­delemadót kell fizetni, a mi az 1916 évi tör­vény szerint nem járt, az eredetileg is adó alá esett összeg a 10.000 arany koronát, va­lamivel meghaladó jövedelem összeg után is 3985 cseh korona a többlet. A 10.000 arany koronán aluli jövedelmek után pedig minden jövedelem adó uj adóztatást képez. A valutaromlás folytán a magasabb adóztatás különösen két irányban érezteti legnagyobb hatását: hogy a 10.000 illetve 6000 koronán aluli jövedelmek 900 arany korona határig mind jövedelemadó alá esnek, s hogy a magasabb jövedelmek a progresszi­vitás folytán automatice magasabb kulcs alá jutnak. ilyen módon óriási összeget kitevő olyan adók vettetnek ki, amelyek eredetileg mind nem- jártak volna és viszont az adózók igen nagy tömege került bele a jövedelemadóba, akik jó valuta mellett ezen adó címén sem­mit nem fizettek volna. Ezekhez számíthatók csaknem az összes tisztviselők és nyugdíjasok is, a kik az arany­korona alap mellett mit sem fizettek volna, eltekintve attól, hogy külön rendelkezéssel is ki voltak véve ezen adó alól. A jövedelemadó célja 1916-ban az volt, hogy a normálisnál nagyobb jövedelmeket átmenetileg sújtsa, később pedig egységes adóvá legyen. De midőn mellette a számos más adót nem csak fentartották, de szaporí­tották is, úgy, hogy igen sok adózó 15—20 féle címen telj-esit adózást és közszolgálta­tást, nyilvánvaló, hogy ez az adózás magá­ban is nagy megterheltetés, ha pedig a pénz­ügyi hatóságok késedelme folytán öt évre egyszerre vettetik ki, elviselhetlen csapást jelent. Megérthető az is, hogy ilyen viszonyok mellett miért nem törekszenek a kormányok az aranyvaluta rendszerére, holott a meg­élhetési viszonyok nagyon is hozzáalakultak a valutaromláshoz, mindennek az ára arany- értékben legalább annyi ma is, mint vala­mikor volt. De látható az is, hogy ez az ut nem vezet a pénzügyi konszolidációhoz. A kisállamok első sorban a kiadások csökken­tesére kellene, hogy törekedjenek, nem pedig óriási terhek vállalására, nagy fegyverke­zésre. így érthető meg viszont, hogy az ellenőrzés alatt álló államok pénzügyeiket hamarább rendbe fogják hozhatni, A belső kiadások fokozása . a versenyképességet kifelé is csökkentvén. az adózó közönsége: az adók viselésére még inkább képtelenné teszi. — A csehszlovák—svájci kerftsketloliui szerződés szövegét a Récsböl hazatért svájci delegáció ma beterjesztette a szövetségi ta­nácsnak. A szerződés szövegét a ratifikáció után teszik közzé. — Kibővül újra a vaskartelS. A csehszlo­vák—osztrák vaskartell. amelyhez legutóbb a romániai vasmüvek és a Rima murányi is csatlakozott, most a jugoszláv vasmüvekkel folytat csatlakozási tárgyalásokat, amelyek kedvező mederben haladnak. A magva.' vas­művek kommercializálása után remélhető, hogy ezek is belépnek a vaskar.c'ibe. — Csökkent a munkanélküliség Cseh­szlovákiában* A munkaügyi minisztérium j - leülése szerint a munkanélküliek szám a má­jus végén 48-07Oről 44.567-1 e csökkent. — A magyar aranykorona ái-foiya vá.t — amint Budapestről jelentik — a pénz, ..v- miniszter július hónap második felére 1 -l.m d papirkoronában állapította meg. — Egy pozsonyi épitőanynj áru-cég fi­zetésképtelensége. Pozsonyból jelentik: A Lcitersdorfer Miksa, építőanyag'.észitő ’ i árucég a kényszeregyezségi eljárás rrcg’a- ditásiáí kérte. A cég passzívája 351.000 ko­rona és a hitelezőinek 35 százalékot ajánl. — A reichenbergi vásár külföldi részi ve­vőinek viztimkedvezménye. A belügyminisz­ter az idei reichenbergi árumintavásár köb földi résztvevőit felmentette a vizumdáj fize­tésének kötelezettsége alól. A vásár külföldi látogatói a határátlépés alkalmával kötelesek vásárigazolványiiikat felmutatni, amelyet a vásár külföldi képviseleteinél szerezhetnek meg s el kell látni az illető hivatal körpecsét­jével. A kedvezmény külföldi kiállítók részé­re augusztus 5*401 szeptember 1-ig, vásárlóik részére augusztus 12^—25-ig: marad érvény ben. A visszautazásnál a vásár igazgatósá­gának pecséttel kell igazolnia a vásár tényle*3 ges látogatását. — A Magyar Általános ííUelbank tőke­emelése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Általános Hitelbank igaz­gatósága tudvalévőén elhatározta, hogy részvényeseinek július 27-ikérc egybehívott rendkívüli közgyűlésén az intézet 550 millió korona alaptőkéjének 350.000 uj részvény kibocsátása utján 690 millió koronára leendő felemelését fogja javaslatba hozni. Az uj ki­bocsátásból 343.750 részvény az alapszabá­lyoknak, valamint az intézet régi tradíciói­nak megfelelően az eddigi részvényeseknek fog 4 régi részvénynek 1 uj részvényhez való arányában, a közgyűlés által megálla­pítandó árfolyamon íelajánltatni, mig a 6250 részvényt tevő jelentéktelen töredék tekin­tetében, mely fel nem osztható, az igazgatóság az alapszabályok értelmében a közgyűlés­től felhatalmazást fog kérni, hogy ez a töre­dék szabadkézből — azonban nem a napi ár­folyam alatt értékesíttessék. A régi részvénye­sek áltál elővételi .joguk alapján esetleg át nem veendő uj részvények elhelyezését egy konzorcium biztosítja, amelyben a S. M. v. Rotschild wieni bankház, az Oesterreichische Credií-Ansíalt für Hanclel und Gevverbe, Wien, valamint az intézethez közelálló Schneider 6: Cie. — Union Européenne In- dustrielle et Financi'ére — Banque de 1‘Union Parisienne francia csoport, továbbá Lázárd Bros. londoni és M. M. Warburg & Co. ham­burgi bankházak vesznek részt. Gondosko­dás történt abban az irányban, hogy az e konzorcium által esetleg átveendő részvé­nyek évek során át piacra ne kerüljenek. A Hitelbank saját tőkéi ezzel a tranzakcióval mintegy 115 milliárd koronával fognak gya­rapodni. — Amerikai bankember tanácskozásai Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A. D. Hekscher, Amerika legnagyobb pénzintézetének, a National Yr- víng Columbián banknak alelnöke tegnap Budapestre érkezett és vezető magyar pénz­intézetekkel tárgyalásokat folytatott ameri­kai tőkének Magyarországon való elhelyezé­séről. — Országos pénzügyi kongresszus Sop­ronban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pénzintézetek országos egímsü- lése a soproni kereskedelmi kamara jubileu­ma alkalmával augusztus 5-én és 6-án or­szágos pénzügyi kongresszust tart Sopron­ban. racQNYiiT Ijy ||ij. jg jg^ m Jj 3!2’llJ®aH!’sra«ífiI« ftéparáseile&e •»© jTőIeret^«2tf«a GSggái&v iEPí^9)csiSS««a5a'E5f^3fflá^S'a'sa SSBsmgss® 53b|í Here !M€2s<y«ífcaífiazEl <ifess ||l Sí* ^s=s=s Moiicte — Wkmmmm _ üFü-i&Jcss S#

Next

/
Thumbnails
Contents