Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-19 / 136. (879.) szám

Bírói függetlenség (tj.) Prága, junius 18. A parlamenti választási ciklus vége felé feitartózhatatlanul közeledünk, nem végzünk tehát fölösleges munkát akkor, ha a nemzet- gyűlés hatévi munkásságára vetünk egy pil­lantást. Annál jelentősebb a végzett munká­ról való számvétel, mert ez a parlament az ül köztársaságnak első alkotmányos parla­mentje volt, amelynek éppen ezért sokkal súlyosabb feladatokat kellett megoldania, mint a régi, történeti múlttal biró törvény­hozó testületeknek. Ugyancsak nagy mértékben nehezítette meg a csehszlovákiai parlament működését az a tény is, hogy abban öt nemzetiség kép­viselői találkoztak. Ez a körülmény egyéb­ként jó szolgálatot tehetett volna a parla­menti munkák célkitűzésénél. Ha ugyanis a Párisban, Versaillesben, Trianonban és St. Germainban volt felsőbb hatalmak úgy ren­delték azt, hogy ebben az államban tíznél több nemzetnek kell egymás mellett békében élnie, úgy a törvényhozás legelső gondja az kellett volna hogy legyen, hogy eme hetero­gén elemeknek megértését, egymáshoz való közeledését előmozdítsa. Az államalkotó többség nem tehet szem­rehányást a kisebbségnek, hogy ez a meg­értést nem kereste. Csupán és kizárólag a köbbség Avoh az oka, hogy az itt élek,.néze­tek egy lépéssel sem közeledtek egymás­hoz, sőt ellenkezőleg, ma ellenségként álla­nak azok a nemzetek egymással szemben, amelyek évszázadokon keresztül megértet­ték egymást. Ha a nemzetgyűlés ötéves munkájának gyümölcsét a hatalmas öt kötetnyi törvény­tárát végiglapozzuk, egyetlen oly törvényt sem találunk, amely az említett célt, a nem­zetiségeknek egymáshoz való közelebbhozá- sát előmozdítaná. A nem csekélyszámu adó­törvény mellett egy nagy, elvi jelentőségű törvény ötlik szemünkbe, amellyel a parla­ment az állam-hatóságnak egy fontos szer­vét kezdte ki, tudniillik a bíróságot, amikor megtámadta annak függetlenségét. A bíráskodás csak akkor állhat fenn, ha annak függetlensége felfelé és lefelé is bizto­sítva van. Felfelé, vagyis a kormánnyal szemben és lefelé, a jogkereső közönséggel szemben kell függetleníteni a bíróságot. A felfelé való függetlenségnek biztosítására egyebek között — az áthelyezhetetlenség szolgált. Ilyen állapotban vette át az uj ál­lam a bíráskodás szervét s az alkotmányos nemzetgyűlés első feladatának tekintette azt, hogy a bírák függetlenségét az áthelyezhetö- séggel megszüntesse. Ennek áldatlan következményei rövide­sen mutatkoztak. .A német nemzetiségű kép­viselők és szenátorok interpellációiból szo­morú kép tárul elénk a függetlenségétől meg­fosztott birói szervezetről. A vegyes nyelv- területen a német nemzetiségű biró nem meri a saját véréhez tartozó peres fél igazát meg­ítélni, mert attól tart. hogy a pervesztes cseh a képviselő vagy miniszternagybácsija utján áthelyezteti a neki kellemetlen bírót. Hogy mit jelent az áthelyezés a mai lakásviszo­nyok között, arról nem kell bővebben írnunk. Az akarata ellenére áthelyezett biró mű­ködésében sincsen köszönet. Élénk emléke­zetünkben van még a parlamentben szóvá- tett amaz eset, hogy a Ruszinszkóba álhe­lyezett cseh biró azzal az indokolással nem ítélt meg kártérítési kötelezettséget egy bi­valynak a gazdájával szemben, hogy a bi­valy vadállat s ennek károkozásáért, senki sem felel. Pedig jámbor háziállatról volt szó, melyet gazdája a vásárról vezetett. Ha az áthelyezett biró ilyen elemi tévedéseket kö­vet el, hogyan legyen bizalmunk a segítségé­ben, ha a csehországi jogviszonyoktól merő­ben különböző jogrendet kell alkalmaznia. Legalább látszatra sikerült fiiggetlensé­..Amente szeme" Prágában • Logan és Dillon amerikai bankárok a dollárkölcsön ügyében tanácskoztak Benessel Prága, junius 18. A Prager Abendzeitung arról értesül, hogy Glarence Dillon és J. A. Logan ezredes, amerikai bankárok, akik közül az utóbbi a jó vétó teli bizottságba kikül­dött figyelő („Amerika szeme11), tegnap Benes külügyminiszter külön- meghívására rövid tartózkodásra Prágába érkeztek. Az estét Benesnél töltötték, ahová ellátogatott Masaryk elnök is. Éjjel visszautaztak Berlinbe. Minden valószínűség szerint az 50 millió dolláros csehszlovák kölcsön ügyében tárgyaltak a küíügyrhiniszterrel. Prága, junius 18. Julius elsejével lép életbe a lakók védel­méről szóló törvény ama része, amely a lak- béremelésekre vonatkozik. A törvény, szerint 10 százalékkal fölemelhető a régi lakók lak­bére a következőképpen: 1. Kisebb lakásoknál az eredeti összeg 30 százalékával; 2. kétszobás és konyhás lakásoknál- 59 százalékkal; 3. ennél nagyobb lakásoknál 70 száza­lékkal. Az eredeti bér alatt az 1914 augusztus í-i lakbér értendő. Ez a béremelés 1926 ja­nuár 1-ig brr hatállyal, amikor ugyanis újabb 10 százalékos lakbéremelés van megengedve, Budapest, junius 19- Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése: Bethlen István gróf miniszterelnök­nek a Beniczky-ügyben kedden tett erélyes nyilatkozata a Pesti Hírlap szerint a belpoli­tikában nyugodt helyzetet teremtett. A teg­napi nemzetgyűlésen már elmaradt a napi­rendi vita s csak Szilágyi szólalt fel személyi kérdésben Huszár Károlynak kedden mon­dott beszédére válaszolva. Bethlen nyiltkozatának hatása alatt a legitimisták is bizonyos megegyezési platí- formot keresnek a kormánnyal. Uj klubjuk­nak, a Nemzeti Összetartás Körének mai esti felavatási ünnepségén Zichy János 'gróf, Sigray Antal grófnak körmendi beszámoló­ján pedig Apponjü Albert gróf békés szellemű nyilatkozatra készülnek. Ezzel szemben csak azt kívánják, hogy Beniczkyt a párbajvétségért kapott bünte­tésének letelte után bocsássák szabadon és azután folytassák ellene a kormány zó sért és miatti bűnvádi eljárást. Az ellenzéki s különösen a szocialista kö­röket most ugyanis már nem annyira a So- mogyi-Bacsó-ügy foglalkoztatja, mint in­kább a választójogi törvényjavaslatnak iz­gatás vétsége miatti rendszabályai. Az erre vonatkozó szakasz ugyanis kimondja, hogy mindaz, akit izgatás, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló törekvések, vagy a legfőbb áll am tekintély megsértése miatt vádolnak, 5—10 évig nem vehető fel a választói névjegyzékbe. Ha ez a szakasz törvényerőre lépne, a inai szocialista képvi­selők jórésze ki volna annak a veszélynek teve, hogy a legközelebbi választások alkal­mával nem kerülhetnének be a parlamentbe. Ezért a szocialista frakció tagjai most újból pasz­gét megőriznie a legfelsőbb közigazgatási bí­róságnak. A mondottak után nem veheti rossz néven tölünk senki, ha' ennek függet­lenségében is kételkedünk,'amidőn azt kell látnunk, hogy a legfelsőbb közigazgatási bí­róság indokolatlanul tartja vissza egyes ügyek tárgyalását, csupán azért, mert a per­ben álló felek egyike, az állami közigazgatási hatóság kivárija a halogatást. Annál súlyo­sabban esik latba ennek a bíróságnak ilyne­mű ténykedése, mert a másik fél, a pana­Uj lakóknál, akik lakásukat csak 1924 május 1. után bérelték ki, a lakbéremelés 1925 julius 1-én a következő mértékben tör­ténhetik : 1. Kisebb lakásoknál 60 százalékkal; 2, nagyobb lakásoknál 80 százalékkal. Julius elsejétől megszűnik a háztulajdo­nosok ama joga, hogy a lakók számlái ter­hére javításokat eszközöltessenek házaikon, átfessék a lépcsőházakat, vagy villanyt ve­zessenek be. Ha valamely ház renoválása már előbb fejeződött be, de a lakók a reájuk eső részt még nem .törlesztették le, mindad­dig nem szabad a lakbért fölemelni, amíg a lakók a renoválásért járó összeget le nem fizették — természetesen az előre megállapí­tott pontos részletekben. szivitással és mandátumuk letételével fe­nyegetőznek, hogy a szakasznak törvény­be iktatását megakadályozzák, vagy a leg­alább is annak megváltoztatására a kor­mányt megnyerjék. Rakovszky Iván belügyminiszter a szo­cialisták fenyegetéseire vonatkozólag a saj­tó képviselői előtt kijelentette, hogy rossz taktika volna a szocialistáktól a passzivitásba való vonulás, mert csak nem gondolják, hogy a kisebbségi pártok akara­tát igy fogják tudni a többséggel szemben keresztülvinni* Vázsonyi a szocialisták Szócsö­ve a nemzetgyűlésen A nemzetgyűlés mai ülésén a választójo­gi javaslat vitájában Vázsonyi Vilmos szólalt fel az úgynevezett izgatás! szakaszhoz, amely meglehetősen nagy izgalmat váiltotí ki a szocialista képviselők körében.-Vázsonyi kérte a belügyminisztert, hogy tegye meg­fontolás tárgyává a szakasznak törvényerőre való emelését és ne fogia fel a kérdést a po­litikai hatalom kezelése szempontjából. Ma, amikor oly nagy a száma az izgatási pörök- iie-Jc, nehéz különbséget tenni a valódi és ki­sebb természetű izgatások között. A szociál­demokraták a szakasz rendelkezéseit külön­ben is maguk ellen irányúiénak tekintik, ez­ért kérik annak a javaslatból való törlését. A tábla Beniczky fogvatartása mellett döntött Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A budapesti- Ítélőtábla vádtanácsa ma helybenhagyta a vizsgálóbírónak . Beniczky íogvatartására vonatkozó döntését és így Beniczky tovább is vizsgálati fogságban marad. ■ szos, teljesen védtelen ezzel szemben, vagyis elérkeztünk addig a pontig, hogy a jogrend is bomlani kezd. Ilyen körülmények között a csehszlová­kiai első alkotmányos parlamentnek a jövö nemzedék nem sokat köszönhet. Mint fentebb megállapítottuk, feladatát teljesen helytele­nül fogta fel s igazi célja helyett oly munkák végzésébe fogott, amelyek nem haladást, ha­nem visszaesést jelentenek a modern államok berendezkedésében. Még néhány szó az egységes magyar pártról Irta: Molnár Béla dr., volt magyar országgyűlési képviselő Szent-Ivány Józsefnek e hó 11-én meg­jelent cikkére adott válaszként közöljük Molnár Béla d-r. cikkét. Gálszécs, junius 18. Nagyon örülök Szent-Ivány József amaz elhatározásának, hogy saját, kétségtelenül nagyszabású államférfiul koncepciójának vé­delmére tollat ragadott és terve időszerűsége ellen széles körökben megnyilvánuló aggá­lyokat a P. M. H. hasábjain eloszlatni igyek­szik. Terimé szeles, hogy úgy a koncepció, valamint a megnyilvánuló aggályok fölt étien jóhiszeműsége és a legtisztább nemzeti érzé­sek forrásából fakadó mivolta minden kér­désnek felette áll, úgy, hogy bátran citálha­tom itt Tisza Istvánnak 1915 május havában a pártok koncentrációjának kérdésében Ap- ponyi Albertiéi folytatott na gyér dekli leve­lezéséből a következő latin mondatot: „Hanc veniarn petimus ct dainus vicissim11. Ezért aztán mindenekelőtt megnyugtat­hatom Szent-Iványt az iránt, hogy a kér. szoe. párt vezetői részéről személyes ízű érzékenységről szó sincsen, ennek én sehol semmi nyomát sem láttam, szükségtelen ta­lán azt is hangoztatnom, hogy a személyes motívumok kérdésében cn is teljesen játékon kívül állok., mert hiszen a iker. szoc. pártnak aligha van- nálam. közkatonahb alakja. , ambí­cióim nincsenek s még a helyi vezetőségben ■sem - vagyok benne. Közérdekű kérdésekben tájékozni szoktam magamat elvbarátaim hangulatáról s ha az fedi az én véleménye­met, irok, ha nem fedi, hallgatok, mert van bennem annyi politikai iskolázottság és ízlés, hogy életbevágó, esetleg az egész magyar­ságot érintő kérdésekben a párt vezetéséért felelős vezérek feje fölött, vagy rovására magánakciókat indítani nem szoktam. Az aggályok egy nóvumnak, egy mindenesetre kockázatos kísérletnek a választások előtt esetleg küszöbön való bevezetésével szem­ben oly széles körökben nyilvánulnak meg. hogy eme kérdésnek közmegnyugvás szem­pontjából a nagy nyilvánosság előtt való föl­vetését szükségesnek tartom s ha igénytelen soraim közreadásával el fognám érni azt, hogy Szent-Ivány barátomnak sikerülni fog nagy koncepciójának, ismétlem, időszerűsége és célszerűsége iránti aggályainkat eloszlatni, úgy elértem azt, amiért tollat fogtam és nyugodtan elmondhatom, hogy nem irtaim hiába. Egyelőre azonban kénytelen vagyok Szent-Ivány néhány tévedésére reám-utatni. Először is eszem ágában sem volt az egy­séges pártot a jogpárttal összehasonlitani. Általában csak vázolni akartam az akkori politikai szituációt és ezen vízrajzban kény­telen voltam helyet adni a jogpártnak is, an­nál inkább, mert hiszen annak idején én is tagja voltaim. Mivel pedig hosszú és küzdel­mes politikai életemben akkor történt meg velem először és, hiszem, utoljára az, hogy pártot voltam kénytelen változtatni, nem tudtam eilítenállami a kísértésnek s elmondtam kiválásom indokait. A mai időkben, belátom, valószínűen divatjátmult különcködés — de súlyt helyezek arra, hogy elveimet nem vál­toztatom. Irányelvem ma is az igazi, a fen- költ liberalizmus, amely ember és ember között csupán az erkölcsi erő és a szellemi fölény, szempontjából . ösmer különbséget, amely az emberben a magasabb rendű lényt és nem a „bét-e hitmaiue“-t keresi és becsüli. Ezeket az elveket kerestem én a jogpártban és ehelyett emigránsvédő melegágyat ta­láltain. Nagyon jól emlékezem még arra a nem is rég múlt időre, amikor az emigráns urak úgy is, mint az ideális szabadság és az em­beri jogok elöharcosai az én liberalizmuso­mat fölényes mosollyal lekicsinyelték és le­nézték-, miután pedig .a szerencsétlen Ma­ieüa giifiiafifozáJa elsimította a 9enlöKo-oao hullámai! JBÁfTU ____________ el őfizetési árak belföldön: évente 300, ^gfélévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö: külföldre: évente 450. félévre SSSSf STrfTOgar*- wgmagy JBr Jgf J25, negyedéTre ,,s* havonta 39 Ke. w/inr% ^ i.2» W -iJT isr Szerkesztőség: Prága. IL Stépanská £ fjL. fay ÜL Jxffl Jfgf iB SSN <sL MW ülee 16/m. Telefon: 30-3-49. Kiadó­hivatal: Prága, 1., Ullová ullce IK. Ji Sz£®vensz&ói és Stitszlnszföúi Szövetkezeit napilapja &etelös sxeK&esxtő: §áf Jsívön Julius Mi megdrágul a lakbér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents