Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-14 / 132. (875.) szám
^ iV- év’. 139- (875) szám - Tasarwao - mi itr-»s J tpjg $ ^íí’^a^L Előfizetési árak belföldön: évente 30Qfl Mstt j4&l Mgsff* félévre 150, negyedévre 76, ha vonj JBw ffB JrB "W MII Ml IIMIiyj 26 K.'; külföldre: évente 450, félóvj ffjsf ff SrQ ffB ^m ^tgBBNp ovo^k. g*ÍW JSff ______ 22o, nem ctlé vre 115, havonta 39 Ikl9 # /f/f y^/^wyrwp*£^Firp wyi'TTP ™ j i jr / f iz^cl»y #/TnFC # s ^■Wl1 TSaa^ W éOBM&jr Wá* H ^ hivatal: Prága, L, Llllová ullce 18. •..■jr-^Jpr;!$> Tcf.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, PrahaJ M Sztovenszkéiés (ünszinszkói SzövetkezetiEllenzéké &éfeiős szerkesztő: fwáf JsiwáwB ! A kabilok támadásba kezdenek a spanyol zóna ellen is ü Painlevó a francia hadállásokban sz Páris, junius 13. Painlevé, francia miniszva, cerelnö'k tegnap meglátogatta a marokkói operációs területeket és az egyes frontszakamuz. szokon fölvilágosiásokat kért a helyzetről. tönbe Ma a vesáni katonai állásokat fogja meglátoSzlovi gatní. Miután Col ómba t tábornok csoportját gon1os/is megvizsgálta, este vissza fog térni Ra- nyilvai igét e^a^aotthon Madridi jelentések szerint az ellenség nyoelken mása napról-napra érezhetőbb lesz az nem egész spanyol fronton. CTeg: Továbbá azt is jelentik Madridból, hogy vet Colban angol repülő igen fontos üzenetet hozott Painlevé miniszterelnök számára Londonból. Pár’®, junius 13. A Petit Párisién ma közli levelezőjének beszélgetését a Marokkóban időző francia miniszterelnökkel. Pain- levé kijelentette, hogy Franciaország a civilizációnak azt a munkáját, melyet Marokkóban megkezdett, sohasem adja föl. Egész Franciaország szembeszáll Fez környékén áz ellenséggel, ha arra kerül a sor. A miniszterelnök Lyautey ma^aHa1 részletesen megbeszélte a katonai helyzetet és reméli, hogy módjában lesz a szükséges rendszabályokat életbeléptetnie. Kijelentette, hogy a közvélemény előtt semmit sem fog eltitkolni és a legtisztább igazságot mondja meg, mert aziigazság kormányának egyetlen jelszava. Dénes! a dana! ftonitMeráo® icrlcsénesi rendeleti Parisba Olaszország és Csehszlovákia rivalitása teszi tönkre a franciák kedvenc tervét — Az osztrák kérdés ma a keleti garanciaszerződés kulcsa Páris, junius 13. A Petit Párisién Benes dr. csehszlovák külügyminiszter párisi útjáról nagy cikket közöl, amely különösen azért tarthat számot nagy jelentőségre, mert ez a lap a kormányhoz közel áll és ina alapjában véve a francia közvéleményt fejezi ki. Benes dr., ámbár utazásának magánjellege van, mégis a tegnapi nap folyamán tárgyalt Brianddal, továbbá Berthelot kül- ügyminisztériumi vezértitkárral és La Ro- che igazgatóval. A tárgyalások egyrészt a biztonsági paktum, másrészt az osztrák kérdés körül folytak. Benes dr. teljes egyetértésben van a francia és az angol politikával a paktum ügyében, de ennél a kérdésnél sokkal fontosabb Ausztria problémája, amelyben a két külügyminiszter igyekezett megegyezési bázist találni. Benes dr. ma feleségével és Osusky követtel a Loire kastélyait látogatja meg. A jövő hét elején ismét visszatér Parisba, de ott csak néhány óráig fog tartózkodni. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban a Petit Párisién genfi levelezője az osztrák kérdés ; körül í . ggnfi vitáról is beszámol. M&J tája dr. osztrák külügyminiszter Benessel és Sciiaiojá olasz delegátussal folytatott fontos tárgyalásai alatt'elitélte a bécsi és a biro- dalimi pángermán törekvéseikéit. Mataija dr. elismeri a saintgermaini békeszerződés határozatait, amennyiben ezek a független Ausztriára vonatkoznak, valamint a Csehszlovákiával kötött lanai szerződést is. Ennek dacára koncedálnia kell, hogy Németország uf biztonsági ajánlatot tesz? Konferencia lesz júliusban a garanciaügyben London, junius 13. A Daily Héráid jelenti, hogy német részről a francia paktumjegyzék válaszaként júliusra egy konferenciát fognak proponálni vagy Londonba, vagy Qeníbe, vagy Brüsszelbe. Két ok arra enged következtetni, hogy Németország egy uj biztonsági szerződést akar garantálni s ez a két ok a következő: Németország először ismét egyenrangú fél akar lenni az európai közösségben, másodszor kívánja szanálását, mert gazdasági helyzete korántsem előnyös. A lap tudósítója párhuzamot von a mostani helyzet és a múlt ősz helyzete között s azt hiszi, hogy Köln ki nem ürítése egyáltalában nem jelentett akadályt. Sokkal súlyosabb lesz a leszerelési jegyzékből származó kérdések megvitatása és egyensúlyba hozása. Németország valószínűen egyet’en olyan béketervbe sem megy bele, mely Oroszország ellen irányul. Igen nagy akadályok nyugszanak to ábbá az angol domíniumok magatartásában is, amelyek határozottan követelik, hogy Anglia egyetlen kontinentális akcióban se vegyen részt. Ausztriában a csatlakozási gondolat éppen Németország javuló gazdasági helyzete következtében napról-napra teret hódit és amint azt Seipe! voít kancellár kifejtette: bizonyos, hogy ma Ausztria lakosságának 90 százaléka a csatlakozás mellett van. Ennek a jelenségnek csak úgy lehetne véget vetni, ha Ausztria konszolidációja meggyorsulna. Ugyanez Briand nézete is, de ezt a gyógyulási processzust igen hátráltatja Ausztria tőkehiánya és az osztrák ipar és kereskedelem piacainak tökéletlensége. Legalább annyit kellene cselekedni, hogy Bécs továbbra is megmaradjon fontos kereskedelmi pozíciójában, mint a nyugati államok és a dunai medence közvetítője. Arról nincs szó, hogy az utódállamok között vámunió jöjjön létre, mert Olaszország és a kisantant ebben az első lépést látnák a dunaraedence államainak újabb politikai föderációjára, amely csakhamar maga után vonná a régi osztrák-magyar államszövetség megalakulását. A Journal is hosszabb cikket közöl az színák kérdésről és kifejezi, hogy-rg&ésisÁSgr j amely alapját alkothatná egy középeurópai garanciaszerződésnek, ^sensziovuivia é» Olaszország rivalitása akadályozza meg kifejlődésében. A francia diplomácia szándéka, hogy ezt a rivalitást kiküszöbölje és éppen ezért van most Benes dr. Parisban, hogy a párisi külügyminisztérium meggyőzze a cseh áJlamférfiut ennek a rivalitásnak tarthatatlan voltáról. A keresztény politika felJ adatai Csehszlovákiáiban Irta: Flelschmann Gyula dr. '1 Kassa, junius 13. il Sokan azt mondják, hogy fölösleges s dl mai viszonyok között túl is élte magát a kcj resztény politika. A modern társadalmi étet J ben nem annyira az elvek, mint inkább afl számok uralkodnak s a belső elmélyedés hej lyett külső dimenziókra helyeződött a sulyJI pont. A kapitalizmus és a technika meohani-1 zálta a kultúrát s ez a meclianizálás rá-1 nyomta bélyegét egész életünkre. A hasznos! kiszorítja mindenünnen a szépet és jót. A tö-1 megeket materiális vágyak és szükségletek 1 hajtják. Az egyéniség elvész a nagyvárosokI milliós forgatagában. Ezért pesszimista a mai kor embere és 1 ezért mondja Osvald Spengler, hogy a nyugati kultúra — amely alatt a nyugatcurópait ’ érti — befejezte történeti hivatását és föltar- tózbatatlanul közeledik az összeomlás felé. A világháború után két érdekes tünet jelentkezett. Az egyik a régi rendszer, régi fölfogás összeroppanása, — a másik a vallásos érzés megerősödése. A nagy testi és lelki megpróbáltatás után —- mert hiszen a világháború az volt — valami újat várt és keresett mindenki. S mert nn-m talál* * visszatért ?. r,égihez a I vaJ-íásfyoz^ a_kcresz!tónvséráie- .. j| a megnyilatkozás többféle formában . iCu 0*11 tiKmI t KittáDan minden Sorrend Napról-napra nagyobb mérveket öli az idegengyűlölet — Véres pusztítások több városban 3194 forradalmár van letartóztatva Bulgáriában Szófia, junius 13- A hadügyminiszter tegnap a sobranjéban válaszolt a szocialista párt interpellációjára a legutóbbi események következtében letartózatott és kivégzett forradalmárok számát illetőleg. A miniszter hosszasan fejtegette az életbeléptetett rendszabályokat, majd kifejtette, hogy pillanatnyilag 3194 ember van letartóztatva. London, junius 13. A Kínából érkező jelentések szerint az ottani helyzet még mindig súlyos, sőt bizonyos fokig súlyosabb, mint eddig volt. Alighogy az egyik helyen sikerült a rendet helyreállítani, azonnal bajok merülnek föl más helyeken. Hankauban a további zavargásokat az akadályozta meg, hogy a kinai kormányzó közbelépett 5000 főnyi kormánycsapatával. A kormányzó azokat a személyeket, akik megtámadták az idegenkolo- niát azonnali kivégzéssel fenyegette meg. A kikötőben 11 idegen hadihajó horgonyoz és még egy nagyobb angol cirkálót várnak. A Times értesülése szerint Nansangban újabb zavargásokra került a sor és a lázadók minden üzletet, melyben idegen, különösen japán áru volt, tönkre zúzták. A város úgy néz ki, mintha tornádó pusztított volna benne. Antungban a japán őrség hét kínait lőtt agyon. Tiencsinben is előkészületek történnek az általános sztrájk kihirdetésére. Shanghaiban egyelőre béke uralkodik, de a sztrájk tart. Megerősítik azokat az előbbi jelentéseket, hogy a zavargások elsősorban a japánok és az angolok ellen irányulnak. Tegnap Shanghaiban 25.000 diák és munkás nápgyülést tartott, melyen elhatározták, hogy követelni fogják az Angliával és Japánnal való gazdasági viszony megszüntetését. Tegnap a diplomáciai testület nevében az angol nagykövet átnyújtotta Pckingben az idegen hatalmak válaszjegyzékét a harma- dik kínai jegyzőkre. . A hatalmak kifejezték, hogy hajlandók a shanghai eseményeket megvizsgálni és azok orvoslására a kínai kormánnyal egyetemben közös lépéseket tenni. A jegyzékben arra is figyelmeztetik a kinai kormányt, hogy nagy felelősség háramlik rá, ha nem tudja a rendet Shanghaiban és Pekingben helyre állítani. Moszkva, junius 13. Tegnap nagy utcai tüntetések voltak Moszkvában a nyugati hatalmak ellen és a jogosan forrongó kinai proleíáriátus mellett. Az igen szenvedélyes hangulatban tartott tüntetéseken több mint 450.000 ember vett részt. Kanton, junius 13. A 3000 főből álló kantom csapatok tegnap éjjel Hónán szigetéről megközelítették körülbelül három mértföld- nyire Kanton külvárosait s később, amikor a csapatokat áthajózták a folyón, benyomultak a városba, ahol az egyetem körül harcba elegyedtek a várost védő katonasággal. Erős barikádharc folyik az idegen negyed közelében is, de angol jelentések szerint attól nem kell tartani, hogy az idegen negyedet megtámadják. A Kantonban küzdők egyik része a kommunista elem, mely „Kantont a kantoniak- nak“ jelszóval harcol, másik része a „junen- ziek“, akik a reakciós elemekből kerültek ki. Kezdetben az utóbbiak győzedelmeskedtek, de most a kommunisták kerekedtek felül, mert jobban vannak íelfegyverezve és 12 ágyuna- szád fölött is rendelkeznek. Egyike ezen formáknak a keresztény politikai szervezkedés lett, amelyben kezdetben túlnyomórészt érzelmi momentumok domináltak. Csakhogy a politika praktikus tudomány, amely reális dolgokkal operál és gyakorlati problémákat kell megoldania. Az érzelmeknél fontosabb a cselekvés. Ahol voltak zseniális vezetők, akik ezt meg tudták oldani, ott a keresztény politika meg is tartotta a maga pozícióit. Ahol ez nem sikerült, ott a keresztény politika visszafejlődött, vagy pedig állandóan válságokkal küzd. Nagy, kimondhatatlan nagy nehézségekkel keli megküzdenie ma a keresztény politikának úgy befelé, mint kifelé és a legnagyobb hiba volna ma ezt a kérdést befejezettnek tekinteni, amikor még csak a munka kezdetén vagyunk. A tetszhalálból fölébredt liberalizmus és a Szintén nagy nehézségekkel küzdő szocializmus — komoly ellenfelek. Egyet mindenesetre elértünk. Hogy ma nem ők a kizárólagos urai a közéletnek s kénytelenek a pozícióikat megosztani velünk. De mi se beszélhetünk arról, hogy legyűrtük és fölemésztettük őket s a terepet kizáróan mi uraljuk. A mai viszonyok között tehát nincs más megoldás, — mint a kompromisszum, az okos és ügyes kompromisszum, a meglévő pozíciók föntartásával és az elvek bárminemű föladása nélkül. Ezt csinálják ma Ausztriában a keresz- tényszociafeták, Németországban a centrumpárt s a cseheknél Sramck. És hogy. a kompromisszum okosabb, mint a megalkuvás- nélküli harc, azt igazolják — legalábbis innen úgy látszik — az olaszországi és magyarországi politikai állapotok, amelyekkel szemben az előbbiek sokkal több eredményt IPABRI9TEL SPLIIBI11 1 PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ T&ÍDA 78 ;; x Prága egyetlen parkszállodáia — Elegánsan és «> ^ modernül berendezett szobák és lakosztályok k ♦ Közp. lüíés - KövéMz, eüerem - leleten 3I6Q4 ! I I Sürgönyeim: SplendMüetel Profiak:
