Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-28 / 144. (887.) szám

Vasárnap, funhis 29. 3 OsashQ London&an védi hormánoa Kise&iségi n©liliffáiáf London, junius 27. Osusky dr., Csehszlovákia párisi követe Londonban előadást tartott az „Institute oí internacional affairs“-ben a csehszlovák poli­tika lélektani alapelveiröl. A kisebbségi kér­déssel foglalkozva kijelentette, hogy Cseh­szlovákia kisebbségei eddig mindig privilé­giumokhoz voltak hozzászokva. A kisebbség védelmét nemcsak a békeszerződések bizto­sítják, hanem Csehszlovákia demokratikus állami adminisztrációja. Ennek legjobb bizo­nyítékai a választási rendszer, a nyelvtör­vény, az állami tisztviselők és iskolák dolga. Csehszlovákia nemzetközi politikáját azzal jellemzi Osusky, hogy azok az országok, amelyek 300 évig osztrák uraloln alatt állot­tak, alig hogy önállósághoz jutottak, máris Ausztria segítségére siettek. Ugyanígy járt­éi Csehszlovákia Magyarországgal szemben is. A köztársaság békepolitikáját viszont az arbitrázsszerződésekkel bizonyítja. Csehszlovákia egyetlen szlovák nemzeti­ségű követe, ugylátszik, nem kiséri figyelem­mel a köztársaság belpolitikáját és főnöké­nek, Benesnek Ausztria .ellen irányuló műkö­dését, vagy pedig szándékosan félre akarta vezetni az angol közvéleményt. A kisebbsé­gek jogait a most készülő választási reform­mal akarják megcsorbitani, a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét mai napig sem adták ki. Mélyen hallgat Osusky'- arról is, hogy az állami tisztviselők létszámcsökkentése első­sorban a kisebbségek ellen irányul. Mind­ezekről nem beszélt a szlovák diplomata, jól­lehet saját nemzetét nyomja el a mai centra- lisztikus kormányrendszer. Radlcsffl felles foga Mai a parlame&fiieh Küszöbön a nagy kibékülés — Pribicsevics üzelmei < Belgrád, junius 25. (Saját tudósítónktól.) A jugoszláv bel­politika legnevezetesebb és legfontosabb eseménye, hogy végre, annyi huzavona és annyi tanácskozás, találgatás után a parla­ment verifiíkációs bizottsága kimondotta a Radics-párti mandátumok igazolásának szükségét, illetve azt, hogy a verifikációnak semmi akadálya nincs- Szombatra a horvű- tok teljes jogú tagjai lesznek a szikupstiná- nak és azután megindulnának az uj kor­mánykoalíció megalakítására irányuló tár­gyalások, ha Pasics nem lenne sulyos beteg és betegsége nem kényszerítené arra, hog'17 mielőbb pihenni men-jen valaminő külföldi fürdőre. Először Karls'badról beszéltek, azonban győzött a franciabarátság és jobb­nak találják, ha a mai Jugoszlávia reprezen­tánsa valamelyik déifranciaországi fürdő­helyre megy. Hiszen úgyis a pihenés a fő, amellett talán lehet egy kis politikát is ke­verni a nagy szövetségesnél. A nagy horvát-radikális kibékülés így is, úgy is küszöbön áll és Pribicsevics mehet. A nagy Szvetozár, a rettenthetetlen ha­zafi, aki az S. H. S. három népét és a hoz­zátartozó nemzeti kisebbségeket minden eszközzel egy nagy Szerbiába akarta egy­beolvasztani, megtette kötelességét és most mehet. Senki sem kiváncsi többé reá, senki­nek se kell tovább és amióta a Belgrád'ban járt horvátországi radikálisok leleplezték, hogy a ke ében levő korvát közigazgatás felhasználásával még a szövetséges radiká­lisokat is mennyire üldözte, azóta oda a ba­rátság. Nem kis része van ebben a végleges­nek tekinthető szakítás* 1— (ha szabad Ibolyabokrétával a peplonja gomblyukában. Kern kevésbbé vakmerő ötlet született meg i fejében, mint hogy magával a szerelem bűbá­jos istenasszonyával gazdagítsa édes emlékeit. Elszéditeni az öreg archonok fiatal menyecs­kéit, elvégre nem nagy mesterség; de meg- aóditani Afroditét: az már olyan kaland, a minővel kevés halandó dicsekedhetik! . . . Nem nyugodott addig, míg meg nem vesztegette a papokat és az őröket s egy íste bejutott a templom legbenső szentélyébe, tiolott a legszebb istennő éppen a? galambjait etette. Gaboriusz ismerte már Afroditét Fidiász remekéből. De e percben úgy találta, hogy Fidiász közönséges kontár, aki nem méltó ígyébre, minthogy örökké csak durva kőkor­sót faragjon. Elvakulva vetette magát sz Olimpusz iegparányibb lábacskái elé: — Istennő! Olyan vágy gyulladt föl a tekémben, amely csak kárhozata, vagy Ieg- largyobb üdvössége lehet egy halandónak. Szeretlek, Afrodite és azt akarom, hogy az Miyém légy. Mit kívánsz? Gazdag vagyok Is hatalmas. Ha akarod, hadat vezetek az Dlimpusz ellen, letaszítom onnan Zeust és a főgös Hérát és téged teszlek meg az istenek tirály nőjének! Afrodite mosolygott. Mosolyától gyön- ,réd, rózsás pir derengett a szentélyben. A lalovány, leheletszerű rózsapir, mint a friss lajnalfény, reszketett a galambok hófehér öÜán. — Nem haragszom vakmerőségedért, íalandó. Asszony sohasem haragudott meg nég igazán azért, ha szerelmes epekedéssel betörtek hozzá. Sőt mi több: vártalak is; tiszen láttam, hogy napok óta itt kóborolsz t ligetemben, melynek lombjai sóhajtásaidtól engenek. Gaboriusz szive reménykedve dobogott. ugyan véglegességekről beszélni a politiká­ban) annak a famózus levélloipási ügynek, amit most lepleztek le a horvát képviselők. Egyik parasztpárti képviselő junius 7-én levelet irt az unokaöccsének, aki egy Szi­szek melletti faluban lakik és az ottani pa­rasztpárti szervezetnék vezető embere. Ezt a levelet a címzett nem kapta meg, hanem igenis megkapta Pribicsevics belgrádi lapja, a „Recs“ és le is közölte fascimilében annak a bizonyítására, hogy milyen szervezettel akarták a horvátok meghiúsítani a független demokraták sziszeki népgyülését. Világos, hogy a parlamenti, vagy a sziszeki postán il­legális levé'lcenzura működött ebben az idő­ben, amelyben Pri'bicsevicsék a nagy tünte­tésre készültek, tekintettel arra, hogy szi­szeinek igy nem vehettek azon részt, csak a különvonatokon odaszállított hívek és tekin­tettel arra, hogyy a sziszeinek legjobbjai a rendőrség foglyai voltak addig, amíg a nép­szerű miniszter a városban időzött. A királyi család Valdesbe utazott nya­ralni, Pasics szintén nyaralásra készül és igy az elkerülhetetlen uborkaszezón, hacsak va­lami bolondságot nem csinál a rakoncátlan bolgár szomszéd, amellyel örökös a baj és amellyel erős jegyzékváliás folyik néhány letartóz­tatott ós a fogságban haiáira kinzott jugo­szláv alattvaló miatt. A görögökkel is sok a baj, mert a félbe­szakadt kereskedelmi és szövetségi szerző­dési tárgyalások félbeszakítása óta a görög sajtó a legféktelenebbül izgat Jugoszlávia el­len. Az istennő nagyon is kegyesen bánik vele. — Abban azonban tévedsz, halandó — folytatta az istennő — ha arzt hiszed, hogy Afrodite szivét fegyverrel meg lehet hódítani. Afrodite nem vágyik hatalomra. Nem irigyeli Hérát gőgös királyi székén. Afroditének nem kell egyébb, mint egy árnyas liget, egy lázas tekintet és egy pár édesen elsutogott szó . . . És az istennő pirulva fordult el a gaval­lértól, aki tulbodogan ugrott föl térdeiről. — Afrodite, édesem! — kiáltotta és meg akarta ragadni az istennő kezecskéjét, hogy csókjaival halmozza el. De Zeus leánya visszavonta tőle a kezét és most már több komolyság és szigorúság volt a hangjában, midőn igy folytatta; — Meghallgatom kérésedet, ó halandó s oly boldoggá teszlek, aminő boldog nem volt még senki az Elizáimban sem. Azonban egy föltételt szabok eléd. Te minden este beke­ned homlokodat e kenőccsel és láthatatlanul suhansz templomomba s ha jő a rózsaujju hajnal, észrevétlenül osonsz haza ismét. S a világban is hallgatsz az éj drága titkairól, senkinek sem szabad tudnia, hogy maga a szerelem istenasszonya üdvözit a kegyeivel. Mert ha csak egy szempillantással sejteted a titkot: nemcsak elveszted azonnal a boldog­ságodat, de isteni hatalmamnál fogva rögtön letaszítalak a Tartarusz fenekére . . . A férfi esküre emelte a két ujját. Arcán tiltakozó felháborodás ült, hogy tud ő róla az istennő ilyen lovagiatlan eljárást fel­tételezni? — Megállj! — fogta meg a kezét Afro­dite. — Még nem fejeztem be a mondókámat. Más választást is tűzök eléd. Megteheted azt is, hogy minden este, mindenek szeme láttára jöjj ligetembe, És mindenkitől iri­gyelve távozzál innen. Hunyorgass a szemed­del, ha rólam esik szó az emberek között. Ejts el a barátaid előtt titkolózó és éppen lullus 14m leli alá kerfil a fáiisilil reform Valamennyi koalíciós párt a korai választások mellett — A ruszinszkói mandátumok — Az ellenzéki pártok kombinációi és kilátásai Prága, junius 27­A koalíció politikai petkája tegnap foly­tatta tárgyalásait a választási törvény módo­sításáról. Erre a lépésre a koalíciót a szociál­demokraták erélyes fellépése kényszeritette, sőt m.a már az agráriusok is a korai válasz­tások mellett foglaltak állást, úgyhogy a mai helyzetből arra lehet következtetni, hogy a választásokat ősszel tényleg kiírják. A félhivatalos német lap jelentése szerint a választási törvényt módosító javaslatot a kormány julius elsején beterjeszti a parla­mentnek. A törvényjavaslatot még aznap a plénum második ülésén kiadják az alkotmányjogi bi­zottságnak, amely azt a hét végéig letár­gyalja, úgyhogy a plénum julius 7-éu már el is fogadhatja a választási reformot. Ezzel be is fejezik a tavaszi ülésszak munkáját és julius 10-én megkezdődik a par­lament nyári szünideje­Kérdés már most, hogy julius 10-én fel­oszlatják-e a parlamentet, vagy sem. A cseh sajtó általán azt a véleményét fejezi ki, hogy erre most még nincs szükség, mivel a vá­lasztási törvény módosítása értelmében a ki­írástól számított 24 napon belül meg lehet tartani a választásokat. Ennélfogva a parla­ment szeptember elején még ülésezhet. I A Geské Slovo mai vezércikkében foglal­kozik Necas szociáldemokrata képviselő ama javaslatával, hogy Ruszinszkónak 9 mandátum helyett 12-öt juttassanak. A lap szerint ez már az alkotmánytörvény értelmé­ben sem vihető keresztül, de máskülönben sem tartja helyesnek, mert az államalkotó pár­tok láthatták a tavalyi ruszinszkói választá­soknál, hogy Ruszinszkóban az ellenzék sok­kal erősebb s ha még több mandátumot kap Ruszinszkó. úgy legfeljebb azt érik el a szociáldemok­ezért sokat mondó célzásokat, ha szép­ségemet dicsérik. Szóval: dicsekedj el vele az egész világ előtt, hogy Afrodite a ked­vesed ... De ebben az esetben voltaképpen én nem lesznek a tied. Hanem mig a világ azt hiszi, hogy az én szerelmemet élvezed: az én hasított orrú szerecsen rabszolgálóm várjon reád . . . S Afrodite tapsolt és a iüggöny mögül elöbujt a rabnője, aki törpe vala és púpos: orrába karika volt fűzve és arcán oly szere­tetreméltó mosoly ült, hogy az emberben megfagyott tőle a vél*. Gaboriusz esdve kérte a szerelem isten- asszonyát: bízzék Hellasz legelső lovagjában. Hogy választhatna ő mást, Afrodite szerel­mét, még ha hallgatni is kell róla, mint a sir? Avagy nem drágább előtte a szerelme, mint a hiúsága? És forró lávaként ömlő szavaival még Afrodite vérét is lángra lob- bantotta, ami különben nem volt igen nehéz mesterség, mert az Olimpusz lakóinak erei­ben fehér és hideg ichor kering ugyan, de Afrodite e tekintetben kivétel: az ő liliombőre alatt rózsás, meleg vér lüktetett. S az alkony leszállóit. S Afrodite várt. Várt oly türelmetlenül, akár Heró az ö ked­vesére. Türelmetlenül leselkedett ki a tem­ploma oszlopai között: ha feltünik-e már a pagony fái közt szerelmének délceg alakja, melyet senki sem láthat, csak ö? S ime: az ifjú csakugyan jött. De nem úgy, ahogy a szerelmes # istennője várta. Hanem az egész világ számára látható alak­ban . . . Bizonyosan azért késett, mert sokáig töprenkedett. Afroditét válassza c vagy a hasított orrú szerecsen rabnőt? A szerelem tikos boldogságát-e, vagy a világ dicsőségét? S az utóbbira esett a választása . . . És Afrodite, a szegény, szerelmes Afro­dite, megszégyenülve, tántorogva húzódott be szentélyébe, mialatt a fekete szolgáló ráták, hogy több kommunista képviselő ke­rül be a parlamentbe. Minthogy most már egyetlen koalíciós párt sem zárkózik el a korai választások elől, időszerű rövid pillantást vetnünk a csehor­szági ellenzéki pártok helyzetére­A cselt ellenzéki pártok közül elsősorban az iparospárt sürgeti a választásokat, mert számit a cseh szociáldemokrata és a nemzeti demokrata párt meggyöngülésével s úgy képzeli, hogy valamelyik helyét majd ö fog­lalhatja el az uj koalícióban. A kommunista párt nem szivesen menne bele a korai választásokba, mert attól fél, hogy Csehországban vereség éri a belső vi­szályok következtében. Az az aggálya, hogy Bubnik független kommunista pártja több mandátumhoz jutna, mivel a cseh szociálde­mokraták erősen támogatják Bubnikékat, hogy ezzel is gyengítsék a Moszkvától irányí­tott Haken pártját. A német pártok közül a szociáldemokrata párt nagyon alkalmasnak tartja a helyzetet a korai választások kiírására s reméli, hogy a kommunisták rovására újból megerősödve kerülhet a parlamentbe. A német polgári pártok véglegesen még nem döntöttek a közös front kérdésében. A nemzeti párt és nemzeti szocialista párt kö* zött még igen nagyok a nézeteltérések s nem valószínű, hogy ezek közös listával veszik fel a harcot. A német demokrata párt pedig arra törekszik, hogy az uj választásoknál a régi munkaközösség egységes fronton haladjon, vagyis a demokrata párt, az avr.'.iusok és a keresztényszocialista párt szoros kooperá­cióját kívánja. A német agráriusok viszont a német ipa­rospárttal akarnak egy listát állítani, de haj­landók egyes kerületekben, főként Prágában, közös választási listával harcba menni. vigyorogva surrant elő a sutból, hogy udvar­lóját foga’dja — akkor és még igen sokszor azután. Mert Gaboriusz hősies kitartással eljárt Afrodite ligetébe és nagy lelkierővel viselte el a szörnyű szerelmi boldogságot. Hogyne! Mikor a barátai nappal váltig gratuláltak neki. — Nagy kópé vagy te, pajtás. Hát édes az isteni Frodika csókja, mi? Mire barátunk a legkomolyabb arckifeje­zéssel mondá: .— Zsentleman csókol és hallgat . . . III. A szőke asszony kis szünetet tartott a mesemondásban. A gavallér szólani akart, de megelőzte: — Megálljon! Még hátra van a mesém vége. Tehát a szegény Afrodite próbát tett még több gavallérral. A számukat nem tudom, elfelejtettem azóta, hogy a mesét a dadámtól hallottam. Csak annyit tudok, hogy tiz közül ha egy a’kadt, aki föláldozta a hiúsá­gát a szerelmének ... Az istennő elkese­redve szállott vissza az OÜmpuszra a földről, ahol oly szomorú tapasztalatokat tön a fér­fiak diszkréciójáról . . . Gábor ur sértődötten állott föl. — Asszonyom, tehát kegyed azt hiszi, hogy én is . . . — Én csak azt hiszem — felelt jókedvűen a szép asszony — hogy szerencséjük a fér­jeknek, hogy a gavallérok annyira szeretnek a hódításaikkal dicsekedni. Ha a gavallérok mind igazán titoktartók volnának: sokkal kevesebb erényes asszony volna a világon. . . . Hanem már most sietek vissza a bál­terembe . . . És mielőtt udvarlója1 felelhetett volna neki, már eltűnt a lampionokat ringató fák között . . . | Dr. Sdioll-féle lolpbetf étfek l 5 CTB*® Co, i,rfc3. t J a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű 5 lábfáidaimak ellen. — Az eladási szakképzett, /CZt t személyzet végzi Prágában és az egész vidéken.► 2 — Minden jobb cipőüzletben és szaküzletbenV-'v < kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. £ j Központi raktár: J. MAENDL & Co., Prága, Fanská 5. Telefon 863 £ /VVTVVTVrW ^TmVTTmTVVmTTmnVTfTmTTVTmTTTTTTVTTTTTTTr

Next

/
Thumbnails
Contents